Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-20 / 12. szám

JENNER EK AKARJA FORSATM A LESFELSOBB TÖRVÉNYSZÉKÉT vagy szájkosár a Legfelsőbb Törvényszékre? Minden tárgyilagos megfigyelő megegyezik abban, hogy az amerikai polgári demokrácia által törvényileg biztosított politikai szabadságjogoknak az elmúlt néhány év folyamán a Legfelsőbb Törvényszék volt a legrendületlenebb védelme­zője. Még azok is, akik a marxista társadalomelmélet és böl­csészet szempontjából figyelik fogadott hazánk jelenlegi po­litikai berendezését, csak a legnagyobb elismeréssel tekinte­nek és az emberi elme eddigi egyik legbrilliánsabb teljesít­ményének ismerik el a Jefferson, Madison és társai által szerkesztett amerikai alkotmányt, mely a törvényhozói, vég­rehajtói és birósági jogkör hármas egyensúlyozó szerkezeté­vel Amerikának a történelemben eddig példátlan politikai i stabilitást biztosított. De Shakespeare örökérvényű megjegyzése szellemében, mely szerint, akit az istenek el akarnak pusztítani, azokat | először megfosztják épelméjíiségüktől, az amerikai burzsoá­zia egy része, most minden követ megmozgat, hogy az ame­rikai belpolitikai élet egyensulyozottságát megszüntesse, a birósági jogkör, speciálisan a Legfelsőbb Törvényszék hatal­mának megnyirbálásával. Jenner szenátor, a rosszemlékű McCarthy hasonszőrű jóbarátja, a szenátus egyik legreakciósabb tagja, aki vi­szonylag fiatal kora (50 éves) dacára visszavonulni készül a politikától (nyugodjék békében és az örök felvilágosodott-; ság fényeskedjen neki) azzal akar halhatatlan emlékművet j állítani magának, hogy törvényjavaslatot nyújtott be, mely j megfosztaná a Legfelsőbb Törvényszéket a következő kérdé­sekben való birósági vétótól: 1. A kongresszusi vizsgálóbizottságok ténykedései, 2. Az egyes államok felforgatásellenes intézkedései. 3. A szövetségi kormány hüségprogramja. 4. Iskolai eljárások felforgatással vádolt tanítók ellen. 5. Ügyvédi px-axis engedélyezése. Az olvasó természetesen azonnal felismeri ebben az öt kategóriában azt a terepet, amelyen a szabadság ellenségei elsősorban igyekeztek az amerikai demokráciát minden gya­korlati vívmányától, elsősorban szabadságjogaitól megfosz­tani s az országot í’endőrállammá átalakítani. Ha nem volna az ügy halálosan komoly, akkor nevetsé­gesnek lehetne minősíteni azt, hogy a törvényjavaslat fölött első fokon a szenátus igazságügyi bizottsága fog dönteni, amelynek a demokráciának még talán Jennernél is elszán- tabb és magátálkodottabb ellensége: Eastland, Mississippi állam dixiekrata szenátora az elnöke! A bizottság nem térhetett ki az alkotmány által előirt kihallgatások megtartása elől, bár ha Eastlandon múlna, ő 24 óra lefoi’gása alatt törvénnyé emeltetné a Jenner-javas­latot. A múlt héten tehát valami 50 személyt beidéztek, hogy a nagyközönség véleményét kifejtsék a tervbevett tör­vények kérdésében. Mondanunk sem kell, hogy Mr. Eastland iól megválogatta azt, hogy kit hivott meg. Annyi esze azon­ban neki is van, hogy ha máséiT nem, de a látszat kedvéért, meghívott egy néhány olyan személyt is, akiről tudta, hogy ellenezni fogja a javaslatot. A javaslat pártolói között ott volt Mervin K. Hart, a National Economic Council, egy ultrareakciós szervezet el­nöke, Clarence Manion, a Notre Dame egyetem volt jogászati dékánja, az amerikai klei'ikalizmus egyik fő szószólója, Ro­bert Morris a szenátus jogi bizottságának volt jogtanácsosa, aki több amerikait (és egy kanadait) a halálba kergetett igazságtalan meghurcolásával és kipellengérezésével. Ez az úriember jelenleg a szenátori állásra pályázik New Jersey államban. A javaslat ellen szállt síkra az AFL-CIO képviselője, az Ameincan Cicil Libei’ties, valamint az NAACP kiküldött­je és, ami igen meglepő, az Amerikai Jogászszövetség (American Bar Association) képviselője is. A Szövetség február 25-iki konvencióján a Jenner-javas­latot “a hatalmi jogkör egyensulyozottsága megbontójá”-nak minősítették a kormányzatban. Thurgood Marshall, az NAACP jogtanácsosa figyelmez­tette a bizottságot, hogy ha a Jenner javaslatból törvény lesz, akkor “bármely állam korlátlan intézkedéseket hozhat bármely csoport ellen, mely pillanatnyilag népszerűtlen”. (“Hát hiszen pontosan ez az, amit mi akarunk”, gondolhat­ta magában Eastland szenátor, amikor ezt az ellenvetést hallotta.) A kihallgatások megnyitásakor a sok kérdésben liberá­lis álláspontot elfoglaló befolyásos washingtoni napilap, a Post vezércikkileg megjegyezte: “A szenátus jogügyi bizottságának olyan elitélő meg­jegyzés mellett kell ezt a javaslatot eltemetnie, hogy soha senkinek a jövőben még csak eszébe se jusson fel­támasztani”. Sajnos, addig, amig olyan alakok ülnek az Egyesült Államok szenátusában és a jogügyi bizottságban is, mint Kast land, Jenner, McClellan. Gold waíer, Butler, addig erre nincs sok remény. De a nagyközönség tiltakozása segíthet. Tudassa min­^HifeVanguard /. a légiirben Siker koronázta a tengerészet tcbbhónapi próbálkozásait Határtalan örömmel jelen­tették, hogy a tengerészeinek végre sikerült útnak indítani a második amerikai müboly- gót, amit Vanguai-d I.-nek ne­veztek el. A bolygó átmérője 6.4 inch, súlya 3 és !4 font. A tudósok számítása szerint a legnagyobb magasság amit elért 2,513 mérföld és ami­kor ellipszis alakú pályáján legközelebb kerül a földhöz, akkor 407 mérföld magasság­ban leßz. Ezek a számok még megerősítésre szorulnak. — Gyorsasága 135 perc a föld körül. Élettartamát 5—10 esztendőre becsülik. A két rádió felszerelése közül az egyik rendes elemmel (batte ry) működik, a másik a Nap sugaraitól kölcsönzi erejét. Az eddigi négy műhold kö­zül ez a legkisebb. Az Explo­iter I. 30.8 font, az első Sput­nik 184, a második 1,120 fon­tot nyom. Az első Sputnik ! már befejezte pályafutását és I eltűnt, a végtelenben. A leg- : közelebbi amerikai műhold 21 i és fél fontra van tervezve. A Vanguard I.-et mérete és magassága miatt nem lehet látni. Rádiójelzései irányítják megfigyelőit. | (A műhold utnakinditói két szent segítségét vették igény­be. Az egyik St. Patrick, amelynek ai'cképével ellátott érmet tűztek a rakéta belse­jébe.) A Vanguard I. rakétá jában használt hajtóerő gyártói ki­jelentették, hogy az arra isi alkalmas, 'hogy a Hold terü- letéi'e szállítson és elhelyez­zen egy határjelzőt. HEW YORK ÁLLAM FELEMELI A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY ÖSSZEGÉT Az állami törvényhozás mind­két háza elfogadta a republiká­nusok által benyújtott törvény- javaslatot, mely a heti maxi­mum 36 dolláros munkanélküli segélyt 45 dollái-ra emeli. Harri- man kormányzó aláírása szük­séges ahhoz, hogy a javallat törvényerőre emelkedjék. A szezonipar gyárosok hozzájár rulását a munkanélküli segély­alaphoz valamivel felemelte n javaslat. Albanyban egy olyan javasla­ton dolgoznak a törvényhozók, amely a munkanélküli segély idejének tartamát 26 hétről 33 hétre terjesztené ki. j HULLO ATOMBOMBÁK Állandó veszély a fejünk felett. — Egy kis gépezetben súlyos atombomba pusztítással robbanthatja a harmadik világháborút. Miközben Angliában hatal­mas tüntetések folynak és egyi’e több szei’vezet tiltako­zik, az ellen, hogy atom- és hidrogénbomba valamint táv- löveg támaszpontot létesítse­nek területükön, különös megdöbbenéssel vettek tudo­mást arról, hogy amerikai bombázók atombombával fel­szerelve, akcióra készen áll­va cirkálnak fejük felett. Egy véletlen eseményből j kifolyólag az amerikai nép is j meglepetve ugyanazon hely- j zetben találja magát. Nem is egy, hanem rövid időn belül kétszer történt, hogy cirkáló bombázók belsejéből atom­bomba részek hullottak Ame­rika területére. Egyikről, mely Savannah, Ga. közelé­ben a tengei'be esett, már hirt I adtunk, a másik múlt héten Florence, S. C.-ban egy farm területére esett, megsebesí­tett öt embert, köztük 3 gye­reket és tönkretette a farm épületeit. 35 láb mély és 50 láb átmérőjű gödröt hagyott maga után. Amit eddig a nemzetvéde­lem szólamával a legnagyobb titoktartással végeztek, azt most kénytelenek a nyilvá­nosság előtt kissé szellőztetni, hogy elejét vegyék a közfel­háborodás megnyilvánulásá­nak. A növekvő bombafélelem ellensúlyozásául technikai ma­gyarázatokkal sietnek meg- ; nyugtatni az amerikai népet, hogy nincs mitől félni, mert a szállított atombombák nin­csenek “felfegyverezve”, — vagyis összeállításuk nem tel­jes s igy igazi atomrőbbanás nem történhet. A florencei farmra esett bombarészlet.is csak TNT volt és igy nagyobb kárt nem okozott. Igaz, hogy az Air Foi’ce emberei napo­kon át kei’estek-kutattak va­lamit a “tilos”-nak nyilvání­tott farmterületen, de nem jelentették ki, hogy mit ke­resnek.- Valószínű, hogy az atomkisugárzást tartalmazó bombarészlet is eltűnt a bom­bázóról. Hogy bizonyos alom­kisugárzás veszélye fennállt, kitűnt abból, hogy a terüle­ten kisugárzást fertőtlenítő eljárást végeztek. Minden országban jelentet­tek a florencei balesetről. Angliában még jobban kiélez­te a folyamatban levő tiltako­zásokat a fejük felett cirká­ló bombázók ellen. A parla­mentben a munkáspárti ki­sebbség bejelentette, hogy in­terpellációt fog benyújtani e kérdésben. A Szakszervezeti Szövetség megerősítette tilta­kozó kampányát. Az összes napilapok vezéi'cikket Írtak róla. Hanson Baldwin, a N. Y. Times tudósítója azt találta a legkellemetlenebbnek, hogy az ügyet a kommunisták is fel fogják használni “propa­gandául”. A Szovjetunió már előbb is figyelmeztette, külö­nösen az angol népet a fenn­denki, aki teheti, szenátorát, hogy a Jenner-javaslatot el kell temetni! Legalább Is olyan mélyre, mint értelmi szentjét, Mc i Carthyt. tévedés, vagy hiba cl járhat. — Könnyein ki* i forgó veszélyre, és azt ez al­kalommal megismételte Rá­dió leadásban mutatott rá ar- ra, hogy egy felelőtlen tiszt­viselő téves értelmezésből ki­folyólag olyan rendelkezése­ket adhat, melyek megindít­hatják a háborús folyamatot. Megírja Baldwin, bog:/ Amerika nukleáris bombatar­taléka el van osztva az égés« világon. Van belőlük Koreá­ban, Okinawában, Earópá- egész területén, a tengerészet 15, támadó bombázókat szál­lító anyahajó fegyvei raktá­raiban, tengeralattjáró-elle­nes repülőgép-anyahajó fel­szerelésében, és nemsokára aí tengerészet minden fajta jár­müve fel lesz szerelve atom­bombákkal mélyvizi robban­tásra és légi támadásra. A’ készülő tengeralattjárók is bőven el lesznek látva a leg­újabb atomfegyverekkel. A legújabb i-epülők is mind al­kalmasak atombombák s fegyj vei-ek szállítására. Azt is mondja, hogy a vé­delmi minisztérium szabá­lyozza a veszélyes atomkisu- gárzó anyagok mennyiségé­nek szállítását és hozzáértő szervek állnak rendelkezésre, hogy a Florence, S. C.-i bal­esethez hasonló esetekben azonnal a helyszínre siesse­nek és fertőtlenítsék a vidé­ket. A kisugárzás csak akkor járhat veszéllyel, ha védtek: a emberek belélegzik vág)7 nyi- i tott seben keresztül jut a vér- * i i keringésbe. Tehát a legjobb védelem, ha mindenki igyekszik minél | távolabb lenni hasonló bal­i esetek színhelyétől.--- - J B,nt. as 2nd Ciass Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the PO. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 12. Thursday, March 20, 1958 NEW YORK, N. T.~

Next

/
Thumbnails
Contents