Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-13 / 11. szám

Thursday, March 13, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ jt% Népszabadságnak az államosítások 10. évfordulója alkalmából kiirt pályázatára beküldött irás A gyáros ur emlékezik — Mr. STEPHENSEN, parancsoljon, foglal­jon helyet, helyezze kényelembe magát. Előre Js ’nézést kérek rossz hangulatomért, de egy eset .ayira kihozott a sodromból, hogy még most is remegek a dühtől. .. ön bizonyára tudja, hogy én figyelemmel kisérem az óhazában történő ’olgokat. Időnként még a Népszabadságba is 'eleolvasok... Ez a vörös kormány hivatalos ^ilapja. Képzelje el... De nem is tudom, hogy ’zzem ki magamat, arcátlanságuk a fejembe , geti a vért! Egyszóval ön bizonyára tudja, tragikus sorsom akkor kezdődött, mikor ez a hires vörös banda máról holnapra elfoglalta a gyáramat. Elkergettek, kiűztek a saját birto- .ból a gazemberek... és most, ebben az uj- .gban pályázatot hirdetnek az államosítás ti- évfordulójára! Felszólítják az olvasókat, íogy emlékezzenek erre a gaztettre, amire ma is büszkék. Pályázatot hirdetnek... Fantasztikus! Felháborító! Felfordult erkölcsi világrend... Erre büszkék... Ezzel hencegnek... Erre em­lékeznek ! — Hogy miért nem tudták elpusztítani vala­mennyit. .. Ne haragudjon, ha meg is mondom az igazságot, hogy ez megtörtént és hogy ez igy maradt, ebben majdnem 100 százalékig ma­guk a hibásak. Tehetetlen elnökükkel együtt. Miért nem lehetett már régen atombombát dobni rájuk, mikor még az oroszoknak nem volt? Most jnök is szívják a fogukat. Képzelje csak magát az én helyzetembe! Az ember igyekezik, dolgo­zik, mig összehoz egy kis üzemet. Tiz emberrel kezdtem, árháború után már félezer emberrel dolgoztam, de nem álltam volna meg. Gyönyörű alkotás volt és rengeteg munka. Utazni a ren­delések után Bécs, Páris, Amszterdam. .. Csak az én szorgalmam és vasakaratom eredménye az a gyár. Én nem vagyok kényelmes ember, én íem luxusnak tartottam a kocsimat, hanem *ért, hogy éjjebnappal hajtsam. Tiz év! Kép­zelje el. Ma már’ötezer embernek adnék kenye­ret. Mi kis országban laktunk, nálunk egy ilyen gyár birtokosának lenni annyi, mint önöknél Fordnak, vagy Dupontnak lenni. El tudja kép­zelni, ugye, milyen hatalom lettem volna. De ne vegyünk többet mint ötszáz embert, csakis szociális szempontból nézve a dolgot. Öt­száz embernek adtam munkát és kenyeret, ugyanezeknek fizettem a betegsegélyzőt, ezt az intézményt az Egyesült Államokban nem isme­rik, nálunk sajnos kiverekedték maguknak. Te­hát félezer család az én szorgalmam, az én mun­kám eredményeképp élt. Mindezért az a hála, hogy egy szép napon megjelenik nálam egy kommunista és kijelenti, hogy hagyjam el a gyárat. .. mert ők kitalálták azt, hogy államosi- tás. Mindezek tetejébe még ilyen arcátlan mó­don eszébe is juttatják az embernek. Szinte fel- ólitják, hogy emlékezzen! ★ 7ELL... hát el lehet felejteni azokat a le­zó napokat? Én emlékezem Mister Stephen- .1, fogcsikorgatva emlékezem, de emlékeztetem azokat is, akik kiraboltak, hogy én élek és nem feleltettem el semmit és senkit. Egyszer majd én is emlékeztetek! Megkérde­zem majd, emyékszik-e rám derék utódom, és megismer-e majd az üzemi párttitkár ur és a szakszervezeti tikár? És az öntödeiekre is em­lékszem, milyen arcátlanul kiabálták, hogy hol a munkásfürdő? Mintha nekem lett volna arra pénzem, hogy ilyesmit építsek nekik, akkor mi­kor minden vasam elment az* uj beruházásokra. De nekik szociális létesítmények kellettek... És azt az inaskölyköt sem felejtem el, aki olyan gú­nyosan vigyorgott, mikor kizavartak az irodám­ból. Pedig rám nem mondhatták, hogy nem va- *vok demokrata. ítéljen meg ön, kedves Step- ensen, én számtalanszor lementem az üzembe, "zélgettem velük, de ők csak vigyorogtak, unt bamba komikus álarcok és hallgattak. Én, nyugodtan mondhatom, jó emberük voltam, ott volt az a... ejnye... hogyan is hívták... na igen, az a Punk... egy egyszerű segédmunkás, egy szimpla proli, nem egy esetben az irodám­ban beszélgettem vele, leültettem, megkínáltam szivarral és elbeszélgettem vele. .. — Hogy megy a munka? Miről beszélgetnek az emberek? Ki, hogyan dolgozik? És ő bizalommal felelge- tett, rendes becsületes gondolkodású ember volt. Kedveltem. Fizetést is többet kapott, mint a többi. Én emberséges ember vagyok, ha egyszer megérdemli, miért tagadjam meg tőle. Nem igaz? És akkor énrám mondták, hogy munkás- nyuzó vagyok! ★ PARANCSOL most egy pohárral? Hha! Ha én önt egy pohár tokajival kínálhatnám odahaza a rózsadombi villámban! Az igaz, hogy szigorú voltam, nálam dolgozni kellett. De ez érthető, hiszen a jó apa is szigorú a gyermekéhez. Nem lehet a munkásokat babus­gatni, én adtam kenyeret a szájukba, a kenye­ret pedig meg kell érdemelni, aki nem dolgozik, az ne is egyék... ők mondták! Sajnos nagyon későn jöttem rá, hogy nem voltam elég szigorú ehhez a bandához. Egyszerűen elönt a méreg, ha rájuk gondolok. Huszévi munkám ment a semmibe... Kárpótlást pedig nem fizettek egy. forintot sem, sőt azt mondták, hogy örüljek, hogy nem zárnak be. Miért ? Azért talán, mert 36-ban becsukattam egy agitátort? Minden józaneszü ember ezt tette volna a helyemben, csak nem tűrök meg rend­bontókat az lüzememben? Vagy talán azért, mert munkaszolgálatosokkal dolgoztattam a háború alatt? Na és? Az olcsóbb volt. A legjobb szak­munkásaim kint voltak a fronton, valahogy be kellett hoznom a veszteséget. Azok a gyerekek, akiket felvettem helyettük, igazán nem voltak teljesértékü munkások. Tiz év... ! Ezt a tiz évét is kiemelték a zse­bemből. De én Sir, nem csüggedtem még el, én még visszakapom, amit elvettek tőlem. Csak már itt lenne az ideje... ! Először is vissza kell kapnom az üzemet, úgy ahogy most van, egy szegnek sem szabad belőle hiányoznia. Az a há­rom uj műhely és azok az épületek, amit azóta építettek, mint kamat vagy mint kárpótlás az én birtokomba száll. Ami pedig az egyéb vesztesé­get illeti, tehát magát a tőkét, azt a mostani tu­lajdonosnak kell megfizetnie. Az uj tulajdonos a munkásság. Helyes.. Alperes van, a követelés behajtható. Én emberséges ember vagyok, annyi enged­ményt is teszek, hogy részletben fizethessék meg a tartozást. Majd szép lassan levonjuk a fi­zetésükből. Az a meggyőződésem, hogy ez jogi­lag is jól megalapozott követelés. Ami pedig nem az anyagi, hanem az erkölcsi kárpótlást il­leti, nagyon egyszerű a megoldás, — repülni fog mind, aki akkor vigyorgott, aki akkor belépett a pártba vagy a szakszervezetbe. Bah! A szak- szervezetük, ez a vörösök viperafészke, már ko­rábban elkezdte a piszkálást. Először a fürdővel kezdték, aztán egyre többet követeltek. Termé­szetesen, 'ezt mind ezek a kommunisták sugal­mazták nekik. Nézze, akaratlanul is ökölbeszorul a kezem. Nem lesz. . . nem lesz többé szakszer­vezet ! Majd én diktálom a kollektiv szerződést, és ha úgy tetszik, én leszek az egyik és én leszek a másik aláíró is. Ez a kollektiv szerződés pedig törvény lesz! Hahaha. . . Majd meglátjuk, ki ne­vet utoljára és ki ir ki pályázatot? ★ VÉGTÉRE is mit szólna Sir, ha egyszer va­laki beállítana önhöz, hogy most aztán kifelé, mert a munkásaié a gyára? Nem akarok vész­madár lenni, de bekövetkezhet, ha nem elég óva­tosak. Piros virág nyílik itt is. El kell tiporni... ha ugyan már el nem késtek. Na de igyunk még egy pohárral, de most szóda- nélkül, mert nagyon felizgatott ez a pályázat. Nyirfás Dezső, Szombathely, Söptei ut 7. Milyen a legjobb ceruzátok a munkaélettan szerint . . . Láng Sándor, az ismert munkaélettani kutató a budapesti Ideg- és Elmeklinikán vizsgálatokat végzett arra vonatkozólag, hogy milyen a ceruzá­tok legcélszerűbb alakja, súlya, átmérője, hossza és anyaga. Abból az elgondolásból indult ki, hogy a célszerűtlen alakú ceruzátok erősebben fáraszt­Szülöföldünk problémái: : jj TÍZMILLIÓK NVOMÁBAN A Fővárosi Tanács Házkezelési Igazgatósága nyugdíjas mérnökök és technikusok bevonásával megvizsgálta azoknak a számláknak égy részét» melyeket az ellenforradalom után az épületjavh- tasokról nyújtottak be. Száztizenkét kisiparos 249 számlájának ellenőrzése után kiderült, hogy az azokon feltüntetett 5.5 millió forintos összeg­ből 1.1 (húsz százalék!) jogtalan számlázás volt. Az állami és szövetkezeti szektor több számlájá­nak ellenőrzése 12—13 százalékos túlszámlázást leplezett le. Ebből 7—8 százalékot a vállalatok azonnal elismertek és visszafizettek. A magánkisipar azonban nem 5.5 millió, ha­nem több mint 69 millió forint értékben végzett épülethelyreállitási munkát. Az állami és szövet­kezeti vállalatok pedig több mint 584 millió fo­rint értékben. Annak feltételezésével, hogy a vizsgálat a legkirívóbb szabálytalanságokra ter­jed ki és a többi számla nem tartalmaz ilyen nagyarányú túlszámlázást, még mindig valószí­nű, hogy a kivitelező vállalatok néhány tízmil­lió forinttal többet számláztak a fővárosi tanács­nak, mint amennyi munkát elvégeztek. Becslés alapján nehéz lenne megállapitapi, hogy mennyi a túlszámlázás összege. De akár­mennyi is, ezeket a forintokat a főváros újjáépí­téséből vonták el. Az állam nem azért hoz ál­dozatot a főváros újjáépítésére, hogy egyes — a becsületes kisiparosokat lejái*ató — harácsolok jövedelmét vagy éppen az egyik állami szervet becsapó, másik állami szerv szabálytalan nyeresé­gét növelje. A szúrópróbaszerűen végrehajtott és a legkirí­vóbb eseteket feltáró vizsgálat megdöbbentő ered­ménye után nyilvánvaló, hogy az épületjavitáso­kért benyújtott összes számlákat haladéktalanul felül kell vizsgálni, és a jogtalanul kifizetett ösz- szegeket az államnak vissza kell téríteni. A vagyon fokozott védelme — s nem utolsósor­ban a becsületes kisiparosok — érdekében, ; á harácsolóktól az iparengedélyt meg kell vonni. Az állami vállalatok sem intézhetik el a jogtalan számlákat azzal, hogy egyszerűen elismerik é^ visszafizetik a szabálytalanul felvett összegeket, A hamisan számlázok ellen, legyenek azok kisv iparosok vagy állami vállalatok vezetői, a törvé­nyes eljárást meg kell indítani, és fegyelmi vizs­gálatot kell indítani azok ellen is, akik az el nem végzett munkáért benyújtott számlákat az átvé­telkor igazolták. Hogyan lehet a külföldre szökött kiskorúakat hazahozatni? — Magyarországi riport — A nyugati országokban az ellenséges propa­ganda azzal ijeszti az ottlevő bagyar gyermeke­ket, hogy itthon börtön és javitóintézet várja őket. Az igazság: a kiskorúak — akárcsak a büntetlen felnőttek — minden következmény nélkül hazatérhetnek. A Magyar Vörös Kereszt tájékoztatása szerint a repatriálás szempontjából kiskorúnak számíta­nak mindazok, akik 1938 október 1. után szület­tek. Tehát a fiatalok csaknem 20 éves korig a magyar követségektől gyorsan megkaphatják hazatérési engedélyüket. A Vörös Kereszt segít­ségével eddig már 750 kiskorút telepítettek ha­za. Sokszor azonban a Vörös Kereszt nem tud eredményt elérni, mert nem juttatják el Vörös Keresztkereső szolgálatához a hazatérési szán­dékot igazoló okmányt. (Erre a célra a Magyar- Vörös Kereszt megyei, járási vagy kerületi szer­vei megfelelő űrlapot adnak a hozzátartozók­nak.) A kiskorúak hazatérését gyakran késlelteti- hogy nincs elegendő pénzük az útiköltségre. Ez­ért a magyar hatóságok lehetővé tették, hogy a- jegykiegészitést hazai pénzben itthon a IBUSZ utján is kifizethetik a hozzátartozók. Indokolt: esetben — megfelelő igazolás mellett — a Ma­gyar Vörös Kereszt kölcsönt, illetve segélyt ad a. jegy árának kiegészítéséhez. Kaqrg»”TfTrar'»'giiagirig'iCHwargg»8i«wgii«gBB»'giiaf^i!gr»~gg sss ja a ceruzát tartó ujjak izmait, mint a helyes alakú. A nagyobb elfáradás ugyanis a mozgás ügyetlenebbé válásával jár, ami műszerrel is ki­mutatható. Vizsgálatai szerint legcélszerűbb 10-— 12 centiméter hosszú, 8—11 milliméter átmérőjű; kerek, sima müanyagtokot használni. ____iL.

Next

/
Thumbnails
Contents