Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-13 / 11. szám

-12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 13, 1958 Magyarország A TÁPPÉNZ - A BETEGELLÁTÁS - A MAGÁNPRAXIS - A NYUGDÍJ - A GYÓGY­SZERELLÁTÁS- AZ ÜDÜLTETÉS KÉRDÉSEI A SZOT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁN A magyar szakszervezetek szociálpolitikai te­vékenységéről és feladatairól adott tájékoztatást Vince József, a SZOT titkára. Elmondotta, hogy a dolgozók 70 százaléka, a szakszervezetek közre­működésével, az üzemben kapja a táppénzt és egyéb juttatásokat. A szakszervezeti társadalom- biztosítás napról-napra mintegy százezer dolgo­zónak fizet táppénzt. Mig 1953-ban 670 millió forintot forditottak erre a célra, addig 1957-ben 1183 millió forintot. A -szakszervezetek figyelemmel kisérik, milyen igények kielégítésére van mód, s igyekeznek ál­landóan javítani a dolgozók társadalombiztosítási ellátásán. Legutóbb például a mezőgazdasági munkások táppénzének a felemelését kezdemé­nyezték. Az ellenforradalom óta a táppénzfizetésnél bi­zonyos lazulás tapasztalható. 1958 januárjában a táppénzes létszám 4.9 százalék volt. (Ez tiz Százalékkal több mint bármelyik utóbbi év ha­sonló időszakában és hatalmas költségtöbbletet jelent.) Az emelkedést semmilyen különleges egészségügyi körülmény nem indokolja. A szakszervezetek élnek azzal a jogukkal, -hogy ellenőrizzék a betegellátást. Az utóbbi időben az állami szervek eredményes erőfeszítésekkel javí­tották az egészségügyi ellátást. Különösen a fő­városi tanács egészségügyi osztálya tett helyes lépéseket. Március 1-ével érvénybe lép a rendelő- intézetek, szakrendelők uj kerületi beosztásáról »s?oló rendelkezés. &z utóbbi időben elharapódzott az illegális ma- ípKprakszis. A szakszervezetek mindent elkövet­nék, hogy érvényesítsék a biztosítottaknak azt a jogát, hogy ingyenes, az adott körülmények kö­zött legjobb ellátásban részesüljenek. A becsü­letes orvosok ezzel egyetértenek és egyetért vele az Egészségügyi Minisztérium és a szakszerve­zet is. A SZOT megvizsgálandónak tartja, hogy Súlyos esetekben nem kellene-e érvényesíteni büntetőjogi felelosségrevonást. A gyógyszerellátásról szólva Vince elmondotta, hogy mig 1953-ban 315 millió volt a gyógyszer- költség, 1957-ben több mint 1500 millió. Az SZTK (semmiféle korlátozást nem alkalmaz a gyógysze­rek tekintetében, csupán 7—8 fajtára kell főor­vosi jóváhagyás, egyrészt, mert ezeket a gyógy­szereket külföldről kell beszerezni, másrészt, mert hasonló értékű magyar gyártmányok is forgalomba kerültek. A nyugdíjasok száma ma meghaladja a hat­százezret. Az 1957-es év jelentős javulást hozott. Tizen­kétezer nyugdíjasnak lehetővé tette, hogy a régi nyugdiját átváltsa az uj törvény szerintire. A nyugdijátlag ma 700 forint. 1958-ban 800-ra emelkedik, ezen belül a bányászoké eléri az ezer forintot. Mindemellett még sok a megoldatlan nyugdij-probléma. A SZOT-nak kész terve van a legfontosabb igények kielégítésére. A gazdasági helyzettől függ, mikor kerülhet sor a megvalósí­tásra. Nyugdíjrendszerünk a jelenlegi helyzetben is állja a versenyt mind korhatár, mind összeg tekintetében a legtöbb kapitalista országé­val. A társadalombiztosítás jövőbeni tervei közé tartozik a gyermekápolási táppénz jogának ki- terjesztése, az üzemi balesetek táppénzszázaléká­nak felemelése, a nyugdíjasok, családtagok kór­házi ápolási idejének meghosszabbítása. 1957- ben 150 ezer felnőtt, 19 ezer gyermek üdüléséről gondoskodtak a szakszervezetek. Az üdülői ellátás általában megfelelt a követelmé­nyeknek. Javult az élelmezés, a nagyobb üdülők­ben háromféle menü közt választhattak a beutal­tak. Gondoskodtak a szakszervezetek uj kulturá­lis és sportfelszerelésekről is. 1958- ban a szervezett üdültetésben részvevők száma mintegy tízezerrel nő s megszűnik az ön­költséges üdültetés. Két és félszeresére emelik a családos üdültetésben részvevők számát. Bővül a külföldi és a hajóüdülés. Huszonegy millió fo­rintot fordítanak a szakszervezetek az üdülők felújítására, berendezésére. Jelenleg is szervezik a gyerekek gyógy- és iskolás üdültetését. Egy- egy csoportban több mint 800 gyerek üdül az or­szág legszebb helyein. Vince József kiemelte, hogy az elmúlt évi tüze­lőakcióban 552 ezer dolgozónak és néhány ezer nyugdíjasnak juttattak utalványt. Az akció sike­re arra késztette a szakszervezeteket, hogy bő­vítsék a lehetőségeket és 1958-ban körülbelül 20 —25 százalékkal több dolgozót részesítsenek eb­ben a kedvezményben. A mosógépakcióban 1957 utolsó negyedévélsen 6900 utalvány került szét­osztásra az üzemi- dolgozók között. 1958-ban ezt a számot 10,000-re emelik. AZ ÖLBŐI REGE j Február közepén Vas megye egyik kis falujá­ban, ölbőn, a Falu Szinház művészei Shakes- ipeare Romeo és Júliáját mutatták be. Ebben nincs is semmi ^csodálatos. Vagy talán mégis? Ez volt az első színházi előadás a faluban. Ölbőn eddig nem volt művelődési otthon. A község lakói a három kilométerre lévő Szelestére jártak át, ha szórakozni, művelődni vágytak — még akkor is, ha a vendégmarasztaló sarat kel lett taposniok. A község úgy döntött, hogy sajá kulturális otthonra van szükségük. A döntés megvolt, csak a pénz hiányzott. A tanácselnök nyakába vette a hivatalokat, mig végül a mi­nisztériumtól 30 ezer forintot kaptak az építke­zéshez. Nőni kezdtek a falak. Mikor elfogyott a pénz, Varga elnök a községhez fordult: min­denki adjon, amit tud; téglát, deszkát, szerszá­mot, szeget, hozzáértő munkáskezet. És megmozdult a lakosság. Megépültek a fa­lak, a tetőn piros cserép nevetett, s a friss vako­lat szerető féltéssel takarta be az ölbőiek dédel­getett büszkeségét, a művelődési otthont, két é munkájának eredményeit. A tanácselnök az av tó műsorról gondoskodott. A Falu Szinház sUi?* vezőjével, Török Sámuellel, tűzték ki az első előadást, Shakespeare csodálatos drámájának bemutatását. Február 12-én reggel már nagy volt az izgalom a faluban, hiszen az emberek most otthon láthatnak színházi előadást. De kiderült, kicsit elhamarkodták a dolgot. A nevezetes vendégmarasztaló sár ott terpeszke­dett a művelődési ház utcáján. Teherautó vagy autóbusz nem igen juthatott el ide. Valamit ten­ni kell. Előkerültek a lapátok, ásók, befogtak, s jöttek a fogatok egymásután. Délben a kavics­csal, törmelékkel megsózott utón bedöcöghetett a díszletekkel megrakott műszaki teherautó. A színpad deszkáiba az utolsó szögeket verték, a másik oldalon pedig a szinház műszaki dolgo­zói már Veronát építettek. Jóval az előadás kez­dete előtt megindult a nézők serege. Mindenki ott akart lenni. “Szerencsére” kevés volt a szék, igy az 500 személyes nagyteremben több mint ezren szorongtak. Négy órát álltak lélegzetfojtott, csöndes áhí­tattal a nézők. Az előadás után a színészeknek, adták a kis szobákban kinyílt virágokat. A szeg­fűk és a forró taps köszönetét a művészeknek az első előadásért. Sokat kaptunk mi is itt, ebben a kis faluban, hol első színházi élményt jelentett az előadásunk. Ezért köszönjük meg, te kis Vas megyei falu, azt az estét, s biztosíthatunk, hogy színházunk naptárában piros betűkkel áll majd a neved: Ölbő. MEZEI LAJOS a Falu Szinház művésze. MAGYARORSZÁGON IS MEGIMUL A GYERMEKÉTEL-KONZERWEK GYÁRTÁSA — Magyarországi riport — A gyermeknek megfelelő tápértékü és vitamin­tartalmú ételekkel s változatos étrend szerinti táplálása az évnek nem minden szakában megy könnyen. Egyrészt a gyermekételek legfőbb alap­anyagai — a főzelékfélék és a gyümölcsök — az évnek csak egy-egy rövid szakaszában kaphatók friss állapotban. Másrészt a gyermekétel helyes összetételének megválasztása és szakszerű elké­szítése hozzáértést és megfelelő konyhai fölsze­relést kíván. A helyes gyermekétkeztetésnek kérdéseit célszerűen megoldhatjuk a gyermeki ételkonzervek gyártásával. így a szülő az év bár­mely szakaszában kellő összetételű, jól elkészített és szakszerűen tartósított gyermekételeket vásá­rolhat, hogy az anyatejen kivül vagy azzál együtt ezeket is etethesse csecsmőjével, a fokozatos el­választás idején is, egészen 12—18 hónapos ko­ráig. Az iparilag fejlettebb országokban már általá­nossá vált a gyermekétel-konzervek fogyasztása. Minden számottevőbb konzerviparral rendelkező Országban gyártanak ilyen konzerveket, mégpe­dig — minthogy ez különös figyelmet, nagy pon­tosságot és szigorú egészségügyi rendszabályo­dat kíván --- a legkorszerűbb s a lehető legtelje­sebb gépesített és automatizált üzemekben. Kormányzatunk régóta érezhető hiányt pótol azzal, hogy megindittatja a gyermekétel-konzer­vek gyártását. A munka a magyar gyermekorvo­sok és csecsemőgondozó szakemberek tapasztala­tainak figyelembevételével, a Szovjetunió és a nyugati államok gyártási módszereinek, valamint a magyar Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutatóin­tézet kísérleteinek alapján indul meg a következő irányelvekkel: 1. Csak elsőrendű, friss nyersanyagot használ­nak fel. 2. A legszigorúbb egészségügyi rendszabályo­kat megtartva végzik a. gyártást. 3. Folyamatosan működő, zárt gyártási beren­dezéseket állítanak üzembe. 4. Változatosságra és a táplálékérték növelésé­re törekszenek. Ezért készül oly sokféle gyer- mekétel-konzerv: különféle főzelék (sárgarépa, paraj, karfiol, burgonya stb.)-tartalmú pürék, borjúhús-, illetve borjumáj-tartalmú főzelékpü- rék, C-vitaminban gazdag gyümölcspüré- és gyü- mölcsbefőtt-f éleségek. 5. A konzervek nagyobb biológiai értékét a gyors feldolgozás során a levegő oxigénjének tá­voltartása, valamint a mesterséges vitamindusi- tás biztosítja. 6. A készítményeket jó minőségű — aranyszí­nű lakkal bevont— kis dobozokba zárják, mert igy a gyártás és a tárolás alatt zamatjukat jól megőrzik, és nem kapnak mellékizt. 7. A kicsi (125 gramm töltősulyu) dobozoknak az az előnyük, hogy rövid ideig kell őket magas hőfokon csirátlanitani, és tartalmukat 1—2 nap alatt még a, legkisebb baba is elfogyasztja. (Fel­nyitva hűvös helyen 1 napig, jégszekrényben 2 napig tárolhatók.) Tizenkétezer televíziós-vevőkészülék kerül forgalomba az idén Az idén az Orion-gyár 42 ezer komplett tele­víziós vevőkészülék gyártását irányozta elő Eb­ből 17 ezer belföldi forgalomba kerül, a többit exportálják. Négyféle tipusu készüléket gyárta nak, köztük az egyiket rádióval kombinált kiv felben. A négy típus közül három gyártása mai megindult, a negyedik a második félévben kerül szalagra. Az 1958. évre tervezett televizióvevő termelése kétszerese a múlt évinek. Az 1958-as év a magyar televíziós vevőkészü­lékgyártás fordulatának az éve. Ez alatt az idő alatt kell ugyanis megteremteni alapjait annak, hogy az 1960-ra tervezett évi 100 ezer vevőké­szüléket legyárthassák. A tervek végrehajtásá­hoz az előkészületek megtörténtek. GYŰJTI a szabolcsmegyei népdalokat a nyír­egyházi Jósa András Muzeum. A muzeum dolgo­zói felkeresték Nagy Gáborné 63 éves kállósemjé- ni parasztasszonyt is, aki egymaga 300 népdalt, közte sok betyár- és pásztornótát, balladát mon­dott el. 8. A gyártást és a készterméket szigorú orvost mikrobiológiai és vegyi ellenőrzésnek vetik alá.. A gyermekétel-konzerveknek hamarosan meg­induló hazai gyártása nagy segítségére lesz gyer­mekeink helyes táplálásának, enyhíteni fogja az anyák gondjait, s főként a háztartáson kivül is dolgozó, “második müszak”-ot is teljesítő anyák munkáját könnyíti majd meg. Bállá Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents