Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-13 / 11. szám
MÁRCIUS 15,1848-1958 Száztíz éve, ahol magyarok vannak e nagy világon mindenütt megemlékeznek március 15-ről, az 1848—49-es dicső magyar forradalomról. Közel 100 évig a megemlékezés célja az volt, hogy a függetlenségére, a nemzeti szabadságra vágyó magyar nép évről-évre uj erőt merítsem a ’48-as hősök példájából hazaszeretetéből, áldozathozatalából, Petőfi, Kossuth és Táncsics Írásaiból és költeményeiből arra az előtte álló nagy harcra, melyet meg kellett még vivniok, hogy a márciusi eszméket valóra váltsák. Ugyanakkor okulni, helyes következtetést kellett levonni a ’48-ban elkövetett hibákból. Két célja volt '48-nak: aj nemzeti függetlenség és a j jobbágyfelszabadítás. Két el-! lensége volt a magyar nép- j nek: a Habsburg dinasztia és a főnemesi nagybirtokos osztály. Habár a pozsonyi országgyűlésen az első önálló, j nemzeti kormány kimondotta j a jobbágyfelszabadítást, ez mégsem volt győzelem a ma- j gyár parasztság részére, mert! a föld továbbra is a nagybirtokosok kezében maradt. És mig a magyar nemzeti függetlenségért harcoltak, a szabadság- harc vezetői megtagadták a magyrországi nemzeti kisebbségek a horvát, román, szlovák, szerb nemzeti, kulturális ! és nyelvi egyenjogúságra irányuló követeléseit és azzel el-; vesztették őket mint természetes szövetségeseket, a Habs-j burgok elleni harcukban. Kossuth A Habsburg dinasztiától nem szabadult meg a magyar nemzet ’48-ban. A nagy szabadságharc bukásának alapvető oka az volt, hogy a sok különféle magyar orsztályérdek nem tudott egyesülni a főcélok megnyerése érdekében. A nagybirtokos arisztokrácia a nemzet elnyomói mellé állt. *"^Az ő beleegyezésükkel hoz- At be a Habsburgok a cári orosz hadsereget a forradalom leverésére. De ugyanakkor az orosz demokratikus mozgalom a magyar szabadságharc mellett foglalt állást (Csern.visevszkv vezetésével) és egy orosz tiszti csoport (Guszev) ellenezte az intervenciót, amiért tagjait ki is végezték. Legyen ez felvilágosítás azoknak, akik ma is úgy akarják beállítani az orosz népet, mint a magyarok ősi ellenségét. Még majdnem száz évig volt Magyarország továbbra is a feudális nagybirtokosok és a velük szövetséges nagytőkések uralma alatt. Gazdaságilag Ausztriától függött félgyarmati helyzetben, ami önálló gazdasági fejlődését lassította, a magyar ipar kifejlesztését megakadályoz- ; ta. A magyar parasztság féld ! szomja mindvégig kielégitetlen maradt, ami a múlt század vége ; idején sok millió magyar paraszt Amerikába vándorlását idézte elő. Megvalósultak a ’48-as márciusi eszmék A mai március 15-iki ünnepsé- * gek nem az emlékezés, hanem a megvalósulás ünnepei. Kossuth, Petőfi, Táncsics eszméi a magyar munkás és paraszt kézzelfogható, megvalósult eredményévé alakultak át. Eltűnt a Habsburg dinasztia, működik a nemzeti függetlenség, < az- ország népe birtokába vette a földeket és gyárakat. Megszületett a múlt század “testvériség” eszméjének valódi gyakorlati formája. A népi demokratikus Magyarországon és a hasonló rendszerű szomszéd államokban nincsenek elnyomott kisebbségek. Fejlődik az ipar, a mezőgazdaság, a nép kulturális és anyagi jóléte és ez a legjobb biztosítéka az igazi “nemzeti függetlenségnek”, amely szent elgondolásért még mindig sok nép vezet éles harcot elnyomói ellen. Nagyon ; (Folytatás a 16-ik oldalon) “Elnök ur — kérdezfe Ei- senhotvert a múlt heti sajtó- konferencián McCormick, a Mutual Broadcasting sajtótu- dósitója — Mr. Dulles tegnap igen erős szavakat használt az oroszok javaslatainak leírásában. Azt mondta, hogy az orosz javaslat ‘csalárdság’, szemfényvesztés’ (fraud and hoax). Gondolja elnök ur, hogy ezek után az ajtó még mindig nyitva áll a tárgyalásokra, vagy pedig ezzel lezártuk az ajtót az ilyenfajta javaslatokra?” Az elnök meggyőződésteljesen válaszolt: “Biztos 'vagyok benne, hogy ő (Dulles) nem szándékszik az ajtót becsukni az ilyen tárgyalások előtt. Az amit ő mondott a sajtókonferenciáján éppoly pontosan kifejezi az én véleményemet, mintha én mondtam volna. Sőt, én alaposan megbeszéltem vele ezt az egész kérdést az ő saj- , tókonferenciája előtt. “Mármost mi soha nem fogjuk az ajtót bezárni — folytatta az elnök. Ismétel- ; ten biztosítottam önöket és megismétlem most is, ha van bármilyen lehetséges ut, bármilyen görbe, bármilyen keskeny legyen is az és ha néze- i tem szerint ez az ut a feszült- i ség csökkenéséhez vezet, ha az egy lépés a béke felé, akkor eltökélten hajlandó vagyok azt (a lépést) megtenni bármi legyen is a nehézség.” Igv az elnök, 1958 március 5-én. Bármilyen legyen is a nehézség, ha csak egy kis lehetőség is van, ö meg fogja tenni a lépést a béke felé. Másnap, március 6-án az Egyesült Államok kormánya visszatuasitotta az összes eddigi szovjet javaslatokat a csúcskonferenciát előkészítő konferenciákra. Megjegyzendő, hogy az ilyen “előkészítő” konferencia eddigelé A rrieri- ka egyik feltétele volt. A szovjet hajlandó lett volna csúcskonferenciára minden külön előkészitő konferencia nélkül is. De most, hogy már beleegyeztek egy ilyen előkészítő konferenciába, most már azt is újabb feltételekhez; köti kormányunk. Az amerikai jegyzék “lényeges” előkészitő munkát követel a csúcskonferenciára* és mint kiutat azt javasolta* hogy ezt “diplomáciai utón” intézzék el. j r . (Folytatás a 2-ik oldalon) BEFEJEZÉS ELŐTT A NŐIRUHA MUNKÁSOK ÁLTALÁNOS SZTRÁJKJA Közel van a teljes megegyezés az uj munkaszerződés aláírására Lapzártakor értesültünk, hogy a szakszervezet és a nőiruha gyárosok megbizott- jai az uj munkaszerződés bizonyos pontjaira vonatkozóan megegyezésre jutottak. Kilátás van arra, hogy egy-két napon belül a tárgyalások további egyezséget hoznak létre és a sztrájknak vége lesz. A három évre szóló szerződés 8 százalékos fizetésemelést, a darabszámosok számára heti 35 óra munka után túlóra fizetést és egy végkielégítési alap leállítását határozta meg, olyan munkások számára, akik az üzemük beszüntetése köve tkeztében munkanélküliekké válnak. A munkáltatók kijelentették, hogy a béremeléseket a vásárló közönség fogja -fizetni, amennyiben a ruhák árát emelni fogják. New Yorkban és 6 környéki államban 105,000 nőiruha iparban dolgozó munkás sztrájkol. 25 év óta ez az első általános sztrájk ebben az iparban. ★ Az International Ladies Garment Workers Union AFL —CIO tagjai március 5-én, szerdán reggel abbahagyták munkájukat és a Madison Square Gardenben megtartotl I nagygyűlésre mentek. Három j hónapon keresztül tárgyalt a szakszervezet a munkáltatók öt nagy szervezetével, de eredménytelenül. A sztrájkolókon kivid másik 25,000 munkást érint a sztrájk? akik j a ruhaiparhoz szükséges kellékeken dolgoznak. A sztrájkbizottság felhívást intézett a ruhaipar munkásaihoz, melyben kifejtette, hogy igazságos és méltányos i követelésekkel álltak a munkáltatók elé, akik azokat visz- i szautasitották. így kénysze- , vitették őket arra. hogy ! együttesen mutassák meg i erejüket, mely összetartásuk- ! ban rejlik. Emlékeztették a munkásokat a régi harcok idejére, amikor 1909-től 1933- ; ig történelmi küzdelmeket I folytatott a szakszervezet az i iparban uralkodó szörnyű ; munkaviszonyok ellen és a szakszervezet életéért, i Ma sokkal jobb helyzetben vannak, mondták a vezetők, mert a nagy anyaszervezet tagsága mögöttük áll és az egész munkásmozgalom segi- ti őket törekvéseikben. Egyesülten. összetartással hamarosan győzelemre jutnak a ruhaipar dolgozói, mondták & Madison Square Gardenben és környékén összegyűlt több mint 26,000 munkás előtt. A munkások három csoportba osztva piketelik a ruhaüzemeket. A szakszervezet 15 százalékos béremelést követel a mai drágaságnak megfelelően. New Yorkon kivül Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maine és Marylandben áll a sztrájk. A newyorki munkások úgy érzik, hogy itt az ideje, hogy. javítsanak helyzetükön. Az egyik őszhaju nő megjegyezte, hogy : “Itt az ideje, hogy fizetésemelést adjanak. Sokan mindössze 20—30 dollárt viszünk haza hetenként! Hogyan lehet abból megélni ? Amellett átlagosan alig hah hónapot dolgozunk évente.” A ruhaiparban dolgozók 80 százaléka nő és közülük sokan emlékeznek a szakszervezet régi harcos tradícióira. A mostani harcot igen szelidneio tekintik. “Nem olyan, mint régente volt”, mondta az egyik! Nem csoda, hogy öt év óta egy cent fizetéseme(Folytatás a 7-ik oldalon ■ ■ Nagyszabású Márciusi Ünnepély New Yorkban március 16-án, vasárnap délután 2.30 órai kezdettel a MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Boulevard (a 181 és 182-ik utcák között) Ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ, lapunk külmunkatársa Chicagóból. — Márciusi szavalatok—magyar zeneszámok — tárogató szóló. — Belépődíj 60 cent. — Legyünk ott mindannyianí\ as zna Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VII. No. 11, Thursday, March 13, 1958 NEW YORK, N. yI~ Mindent elkövetnek Dulfesék a csúcstalálkozó elgánesolására Táncsics Petőfi
