Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-27 / 9. szám
L12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 27, 1958 SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: NEMCSAK A TÁRNÁKBAN LEHET SZENET BÁNYÁSZNI Az energiaipar, a MÁV és a vaskohászat számbavétele után ezúttal a gépiparban kíséreljük meg áttekinteni a széntakarékosság lehetőségeit. Bevezetőül néhány adat és egy megtakarítási eredmény: A gépiparban minden 100 forint termelésre 4—5 forint energiaköltség jut. Az említett megtakarítás pedig a következő: a Gheorg- hiu-Dej Hajógyár 1957. évi szénkontingensét 6200 tonnában állapították meg, a gyár azonban értéktelen hűlladékszén felhasználásával az elő- irányzathoz-íképest több mint ezer tonnát takarított meg. A tüzelőanyag-költségeknél az előző évhez viszonyítva a megtakarítás több mint 40 százalékos. A kevesebb szénnel megfelelő gőztel- jesitményt értek el s-3—4 százalékkal nagyobb légköbméternyi területet fütöttek. A megtakarítást kiegészíti az a tény, hogy a fűtési és energiatermelési feladatok ellátásához nélkülözhetetlennek vélt s egyébként már tervbevett negyedik kazán beépítése feleslegessé vált, sőt az 1954-ben felállított harmadik kazánt sem kellett működtetni. A feladatot két öreg kazánnal is meg tudták oldani. Az eltüzelés technikája A Gheorghiu-Dej Hajógyár példája országos jelentőségű. Bizonysága annak, hogy bár iparunk kazánállománya kétségtelenül öreg és elavult, még igy is jelentős mértékben csökkenteni lehet a szénfogyasztást. Arról van ugyanis szó, hogy a megfelelő műszerek hiányában nem tudjuk pontosan — persze nemcsak a gépiparban, hanem az ipar egész területén is —, milyen hatásfokkal dolgoznak a kazánok, s hogy az adott termelési feladatok megoldásához mennyi gőzt és egyéb energiát használnak fel ténylegesen az üzemek. Példaként megint a Dej Hajógyárra hivatkozhatunk. A hajógyár 1957-ben körülbelül egyhannaddal kevesebb gőzt használt el, mint az előző évben, noha a múlt évben a termelés volumene valamivel nagyobb volt. A Dej-hajógyár 40 százalékos szénmegtakari- tás “titka” — a fűtéstechnikai szakértelem. Arra törekszenek, mégpedig igen eredményesen, hogy a kazánba került szenet valóban elégessék, hogv a kéményveszteséget a minimálisra csökkentsék, ezért csak oda juttatnak levegőt, ahol az az égést segíti elő. Emellett a korábban csatornába jutó kondenz-viz zömét is felfogták és visszavezették a kazánokba, tehát az úgynevezett hnlladékhőt is hasznosították. Amikor az jár rosszul, aki jól dolgozik El kell azonban azt is mondani, hogy a hozzáértés a Dej Hajógyárban anyagi ösztönzéssel párosult. A gyár energetikusa — hogy munkatársait a megtakarításban érdekeltté tegye, benyújtót egy tüzeléstechnikai újítási javaslatot, s annak jutalmát, csaknem 30 ezer forintot, felosztotta 13 ember között. S vajon mit kapott ő a több mint ezertonnás megtakarításért? Ismét kényes területre jutottunk, mert a válasz azt bizonyítja, hogy nálunk a szénmegtaka- ritást és annak jutalmazását gyakran formálisan kezelik, s hogy e téren is a szemesnek áll a világ. Az energetikus elődje 1956 első három negyedében 16,000 forint szénjutalmat kapott, az viszont, aki egy évvel később kevesebb szenet használt fel, 1957-ben előlegként 5,000 forintot... Egyébként ide kívánkozik az a kérdés is, mi lesz a helyzet 1958-ban? A Dej Hajógyár szénkontingensét nyilván az 1957. évi, az előirányzatnál több mint ezer tonnával alacsonyabb tényleges fogyasztás alapján állapítják meg, megtakarításra tehát már alig lesz lehetőség, legfeljebb a tavalyi szintet tudják tartani, ami népgazdasági szempontból jelentős, de erre nem . jár prémium. Mennyi legyen a szén ára? A szén- és energiatakarékosság másik kerékkötője mai szénárkalkulációnkban rejlik. Ipari üzemeink a tényleges termelési költség 50—60 százalékának megfelelő áron kapják a szenet, ami pedig nem ösztönöz takarékosságra. Ismét a Dej Hajógyárra hivatkozunk: a több mint ezertonnás szénmegtakaritás a mai árak mellett a gyár önköltségét igen minimális /mértékben csökkenti. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy a szén- és energiamegtakaritást a gyárigazgatók ötödrendü problémaként kezelik. A szén valóságos értékét még a termelési költségek sem fejeznék ki híven, mert azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy csak korlátozottan áll rendelkezésre s évről évre behozatalra kényszerülünk. Ha valóban komolyan vesszük a szénmegtaka- ritást, s azt akarjuk, hogy kikerüljünk a kátyúból, helyes az ipari szén árának módosítása. A reális szén- és energiaköltségek sokkal inkább rászorítják majd az üzemek vezetőit a szén- és energiatakarékosságra. Noha a gépiparból indultunk ki s azon belül is egyetlen üzemről beszéltünk, a végső következtetés iparunk egészére, sőt minden szénfogyasztóra általánosítható: beruházások nélkül, az öreg kazánállomány ellenére is van lehetőség nagymennyiségű, összességében akár több millió tonna szén megtakarítására. Talán túlságosan egyszerűen hangzik: a kazánokba került szenet maximális mértékben és hasznosan kell eltüzelni. 33,000 aj fakés, ^zemkörszerüssíés és bővítés — Magyarországi riport — Az 1958. évi népgazdasági terv 9.4 milliárd forintot irányoz elő beruházásokra. Az összeg kétharmadát a termelés bővítésére, egyharmadát pedig elsősorban szociális és kulturális beruházásokra fordítjuk. A beruházási terv összeállításánál azt a célkitűzést érvényesítették^ hogy ebben az esztendőben minél nagyobb mértékben segítsék elő a befejezetlen beruházások üzembehelyezését. Éppen ezért uj üzemeket 1958-ban csak kivételes esetekben létesítünk, a már megkezdett beruházások folytatása mellett elsősorban üzemeink korszerűsítésére és bővítésére összpontosítjuk anyagi eszközeinket. A beruházási program megvalósításában nagy segítséget jelent a Szovjetunió hosszúlejáratú hitele, amelynek egy részét már ebben az évben megkapjuk. Az ipari jellegű beruházások mintegy hatvan 'százalékát a szén- és olajbányászat, valamint az energiatermelés fejlesztésére használjuk fel. A gépiparon belül a híradástechnika, a műszeripar és a golyóscsapágy gyártás kap jelentős összegeket beruházásokra. Bodrogkereszturon épületelemgyár létesül, amely már 1958-ban megkezdi a termelést. A székesfehérvári Aluminiumhenger- müben présüzemet állítanak fel. A gyógyszer- ipar 74 millió forintot kap beruházásokra. Kibővítenék több élelmiszeripari üzemet, s ennek kapcsán a tejipar napi 61,000 liter tej feldolgozásával és évi 31 vagon sajt készítésével növeli kapacitását. 1958-ban 40 százalékkal többet fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, mint az elmúlt esztendőben. így a többi között hat telepen kezdjük meg a hibrid kukorica termelését. Hibrid kukoricából ebben az esztendőben mintegy kétszáz vagont tudunk majd exportálni. Erdősítésre 158 milliót fordítunk s elsősorban a papír alapanyagául szolgáló fákat telepitünk. A lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítését szolgáló beruházások középpontjában a lakásépítés áll. Állami eszközökből 12,200 lakás építése fejeződik be s további tízezer építése kezdődik meg. Az OTP félmilliárd forintos hitellel támogatja a dolgozók lakásépítési akcióját. 1958-ban összesen körülbelül 33,000 lakás épül. Ebben az évben 770 uj tanteremmel bővül az iskolahálózat. Sopronban 250 ágyas szanatórium Ez csupán a tüzeléstechnikai hozzáértésen és pár darab műszeren múlik. Ennek kellene párosulnia a takarékosságra ösztönző premizálással és a takarékosságra kényszerítő, helyesen megállapított szénárakkal. A Gheorghiu-Dej Hajógyár példája arra vall, hogy érdemes — szénás energiahelyzetünk pedig arra, hogy szükséges a megfelelő intézkedéseket életbe léptetni. Égő föld — 1200 tonna szénmegtakaritás A Komárom megyei tanácsi vállalatok idei szénfelhasználási keretét 1200 tonnával csökkentették. A kazánokat azonban továbbra is fűteni kellett, mégpedig semmivel sem kisebb kapacitásigénnyel. A vállalatok a megyei tervosztállyal együtt nagy gondban voltak: miként pótolják az 1200 tonna szén kiesését? Hosszas keresés után meg is találták a kellő — egészen újszerű ;— megoldást. Az Almásfüzitői Olajgyár havonta 180 tonna olajjal átitatott földet szállít el a gyár területéről, mert ezt az üzemben nem tudják felhasználni. A szakértők megállapítása szerint ez a föld- mennyiség 6—8000 fütőkalóriát jelent. A gyár körül levő olajos földdombok növelése már komoly elterelési nehézségekkel járt. Az élelmes “kutatók” kipróbálták az olajos földet és megállapították, hogy a kazánok a parázsképződéshez szükséges, kis mennyiségű szénkeverék felhasználása mellett, sokkal rövidebb idő alatt ^füthetők fel az “égő földdel”. Több Komárom megyei tanácsi vállalat füt már e héten az ujszeéü fűtőanyaggal, amely évi 1200 tonna szénmegtakaritást jelent. A tanácsi vállalatok fütésproblémájának megoldásán kívül az Almásfüzitői Olajgyár is jól járt, mert megoldódott az évek óta felhalmozódott — és már- már súlyos gondként jelentkező — részükre fel- használhatatlan melléktermék tárolása. létesül. Több kórházat kibővítenék, úgyhogy az év végén minden tízezer lakosra 68.3 kórházi ágy jut a tavalyi 62.6-al szemben. Az idegenforgalom fellendítésére több szállodát helyreállítanak. Csaknem teljesen befejeződik a Gellért-szálló újjáépítése s gyors ütemben folytatódik a Royal-szálló helyreállítása is. Magyarország | <1 ' ~ ' Jf I U' p T ni o 14 1 is Ü 1 ff í Úgy véljük, hogy olvasóink már átolvasták naptárunkat és igyekeztek megtalálni a “KI •IRTA?” kooperativ cikk egyes részeinek szerzőit. A helyes megfejtők között két értékes könyvet sorsolunk ki. Az egyik Darwin Károly nagy tudós hires utazási naplója magyar nyelven. Ezt az igen érdekes tudományos munkát még csak 1951-ben adták ki magyarul s egyetlen példányunk nagy értékét több külmunka- társunk aláírása is bizonyítja. A másik könyv: Móricz Zsigmond: “Forr a bor” cimü kitűnő regénye. Szeretnénk, ha minél több olvasónk venne részt a versenyben. Hiszen úgyis beküldik a naptár árát, — amire bizony igen nagy szükségünk van, — ugyanakkor az alanti szelvény felhasználásával küldjék be a megfejtést is március hó 15-ig. A szelvény megfelelő helyére írja be az Eörsi, Márki, Rev. Gross, Csont, Geréb, Bustya szerzők neveit a legjobb ítélete szerint. (Itt vágja ki) Darwin Károly .................................................... Ady Endre ........................................................; Fr. Ferrer ........................................................... Mária .................................................................... Cl. Harrow . .................................................. Liszt F................................................................... Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... (Aki nem akarja az újságot megcsonkítani, természetesen egy darab papíron is beküldheti a J megfejtést.)
