Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-27 / 9. szám

L12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 27, 1958 SZÜLŐFÖLDÜNK PROBLÉMÁI: NEMCSAK A TÁRNÁKBAN LEHET SZENET BÁNYÁSZNI Az energiaipar, a MÁV és a vaskohászat szám­bavétele után ezúttal a gépiparban kíséreljük meg áttekinteni a széntakarékosság lehetőségeit. Bevezetőül néhány adat és egy megtakarítási eredmény: A gépiparban minden 100 forint ter­melésre 4—5 forint energiaköltség jut. Az em­lített megtakarítás pedig a következő: a Gheorg- hiu-Dej Hajógyár 1957. évi szénkontingensét 6200 tonnában állapították meg, a gyár azonban értéktelen hűlladékszén felhasználásával az elő- irányzathoz-íképest több mint ezer tonnát takarí­tott meg. A tüzelőanyag-költségeknél az előző év­hez viszonyítva a megtakarítás több mint 40 százalékos. A kevesebb szénnel megfelelő gőztel- jesitményt értek el s-3—4 százalékkal nagyobb légköbméternyi területet fütöttek. A megtakarí­tást kiegészíti az a tény, hogy a fűtési és ener­giatermelési feladatok ellátásához nélkülözhetet­lennek vélt s egyébként már tervbevett negyedik kazán beépítése feleslegessé vált, sőt az 1954-ben felállított harmadik kazánt sem kellett működ­tetni. A feladatot két öreg kazánnal is meg tud­ták oldani. Az eltüzelés technikája A Gheorghiu-Dej Hajógyár példája országos jelentőségű. Bizonysága annak, hogy bár iparunk kazánállománya kétségtelenül öreg és elavult, még igy is jelentős mértékben csökkenteni lehet a szénfogyasztást. Arról van ugyanis szó, hogy a megfelelő műszerek hiányában nem tudjuk pontosan — persze nemcsak a gépiparban, ha­nem az ipar egész területén is —, milyen hatás­fokkal dolgoznak a kazánok, s hogy az adott ter­melési feladatok megoldásához mennyi gőzt és egyéb energiát használnak fel ténylegesen az üzemek. Példaként megint a Dej Hajógyárra hi­vatkozhatunk. A hajógyár 1957-ben körülbelül egyhannaddal kevesebb gőzt használt el, mint az előző évben, noha a múlt évben a termelés vo­lumene valamivel nagyobb volt. A Dej-hajógyár 40 százalékos szénmegtakari- tás “titka” — a fűtéstechnikai szakértelem. Ar­ra törekszenek, mégpedig igen eredményesen, hogy a kazánba került szenet valóban elégessék, hogv a kéményveszteséget a minimálisra csök­kentsék, ezért csak oda juttatnak levegőt, ahol az az égést segíti elő. Emellett a korábban csa­tornába jutó kondenz-viz zömét is felfogták és visszavezették a kazánokba, tehát az úgyneve­zett hnlladékhőt is hasznosították. Amikor az jár rosszul, aki jól dolgozik El kell azonban azt is mondani, hogy a hozzá­értés a Dej Hajógyárban anyagi ösztönzéssel pá­rosult. A gyár energetikusa — hogy munkatár­sait a megtakarításban érdekeltté tegye, benyúj­tót egy tüzeléstechnikai újítási javaslatot, s an­nak jutalmát, csaknem 30 ezer forintot, felosz­totta 13 ember között. S vajon mit kapott ő a több mint ezertonnás megtakarításért? Ismét kényes területre jutottunk, mert a vá­lasz azt bizonyítja, hogy nálunk a szénmegtaka- ritást és annak jutalmazását gyakran formálisan kezelik, s hogy e téren is a szemesnek áll a vi­lág. Az energetikus elődje 1956 első három ne­gyedében 16,000 forint szénjutalmat kapott, az viszont, aki egy évvel később kevesebb szenet használt fel, 1957-ben előlegként 5,000 forin­tot... Egyébként ide kívánkozik az a kérdés is, mi lesz a helyzet 1958-ban? A Dej Hajógyár szén­kontingensét nyilván az 1957. évi, az előirány­zatnál több mint ezer tonnával alacsonyabb tényleges fogyasztás alapján állapítják meg, megtakarításra tehát már alig lesz lehetőség, legfeljebb a tavalyi szintet tudják tartani, ami népgazdasági szempontból jelentős, de erre nem . jár prémium. Mennyi legyen a szén ára? A szén- és energiatakarékosság másik kerék­kötője mai szénárkalkulációnkban rejlik. Ipari üzemeink a tényleges termelési költség 50—60 százalékának megfelelő áron kapják a szenet, ami pedig nem ösztönöz takarékosságra. Ismét a Dej Hajógyárra hivatkozunk: a több mint ezertonnás szénmegtakaritás a mai árak mellett a gyár önköltségét igen minimális /mértékben csökkenti. Ilyen körülmények között nem csodál­ható, hogy a szén- és energiamegtakaritást a gyárigazgatók ötödrendü problémaként kezelik. A szén valóságos értékét még a termelési költ­ségek sem fejeznék ki híven, mert azt a körül­ményt is figyelembe kell venni, hogy csak kor­látozottan áll rendelkezésre s évről évre behoza­talra kényszerülünk. Ha valóban komolyan vesszük a szénmegtaka- ritást, s azt akarjuk, hogy kikerüljünk a kátyú­ból, helyes az ipari szén árának módosítása. A reális szén- és energiaköltségek sokkal inkább rászorítják majd az üzemek vezetőit a szén- és energiatakarékosságra. Noha a gépiparból indultunk ki s azon belül is egyetlen üzemről beszéltünk, a végső következ­tetés iparunk egészére, sőt minden szénfogyasz­tóra általánosítható: beruházások nélkül, az öreg kazánállomány ellenére is van lehetőség nagy­mennyiségű, összességében akár több millió ton­na szén megtakarítására. Talán túlságosan egy­szerűen hangzik: a kazánokba került szenet ma­ximális mértékben és hasznosan kell eltüzelni. 33,000 aj fakés, ^zemkörszerüssíés és bővítés — Magyarországi riport — Az 1958. évi népgazdasági terv 9.4 milliárd fo­rintot irányoz elő beruházásokra. Az összeg két­harmadát a termelés bővítésére, egyharmadát pedig elsősorban szociális és kulturális beruházá­sokra fordítjuk. A beruházási terv összeállításánál azt a célki­tűzést érvényesítették^ hogy ebben az esztendő­ben minél nagyobb mértékben segítsék elő a be­fejezetlen beruházások üzembehelyezését. Éppen ezért uj üzemeket 1958-ban csak kivételes ese­tekben létesítünk, a már megkezdett beruházá­sok folytatása mellett elsősorban üzemeink kor­szerűsítésére és bővítésére összpontosítjuk anya­gi eszközeinket. A beruházási program megvaló­sításában nagy segítséget jelent a Szovjetunió hosszúlejáratú hitele, amelynek egy részét már ebben az évben megkapjuk. Az ipari jellegű beruházások mintegy hatvan 'százalékát a szén- és olajbányászat, valamint az energiatermelés fejlesztésére használjuk fel. A gépiparon belül a híradástechnika, a műszeripar és a golyóscsapágy gyártás kap jelentős összege­ket beruházásokra. Bodrogkereszturon épület­elemgyár létesül, amely már 1958-ban megkezdi a termelést. A székesfehérvári Aluminiumhenger- müben présüzemet állítanak fel. A gyógyszer- ipar 74 millió forintot kap beruházásokra. Kibő­vítenék több élelmiszeripari üzemet, s ennek kap­csán a tejipar napi 61,000 liter tej feldolgozásá­val és évi 31 vagon sajt készítésével növeli kapa­citását. 1958-ban 40 százalékkal többet fordítunk a me­zőgazdaság fejlesztésére, mint az elmúlt eszten­dőben. így a többi között hat telepen kezdjük meg a hibrid kukorica termelését. Hibrid kuko­ricából ebben az esztendőben mintegy kétszáz vagont tudunk majd exportálni. Erdősítésre 158 milliót fordítunk s elsősorban a papír alapanya­gául szolgáló fákat telepitünk. A lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítését szolgáló beruházások középpontjában a lakásépítés áll. Állami eszközökből 12,200 lakás építése fejeződik be s további tízezer építése kezdődik meg. Az OTP félmilliárd forintos hitel­lel támogatja a dolgozók lakásépítési akcióját. 1958-ban összesen körülbelül 33,000 lakás épül. Ebben az évben 770 uj tanteremmel bővül az is­kolahálózat. Sopronban 250 ágyas szanatórium Ez csupán a tüzeléstechnikai hozzáértésen és pár darab műszeren múlik. Ennek kellene páro­sulnia a takarékosságra ösztönző premizálással és a takarékosságra kényszerítő, helyesen meg­állapított szénárakkal. A Gheorghiu-Dej Hajó­gyár példája arra vall, hogy érdemes — szén­ás energiahelyzetünk pedig arra, hogy szükséges a megfelelő intézkedéseket életbe léptetni. Égő föld — 1200 tonna szénmegtakaritás A Komárom megyei tanácsi vállalatok idei szénfelhasználási keretét 1200 tonnával csökken­tették. A kazánokat azonban továbbra is fűteni kellett, mégpedig semmivel sem kisebb kapaci­tásigénnyel. A vállalatok a megyei tervosztál­lyal együtt nagy gondban voltak: miként pótol­ják az 1200 tonna szén kiesését? Hosszas keresés után meg is találták a kellő — egészen újszerű ;— megoldást. Az Almásfüzitői Olajgyár havonta 180 tonna olajjal átitatott földet szállít el a gyár területé­ről, mert ezt az üzemben nem tudják felhasznál­ni. A szakértők megállapítása szerint ez a föld- mennyiség 6—8000 fütőkalóriát jelent. A gyár körül levő olajos földdombok növelése már ko­moly elterelési nehézségekkel járt. Az élelmes “kutatók” kipróbálták az olajos földet és megállapították, hogy a kazánok a pa­rázsképződéshez szükséges, kis mennyiségű szén­keverék felhasználása mellett, sokkal rövidebb idő alatt ^füthetők fel az “égő földdel”. Több Komárom megyei tanácsi vállalat füt már e héten az ujszeéü fűtőanyaggal, amely évi 1200 tonna szénmegtakaritást jelent. A tanácsi vállalatok fütésproblémájának megoldásán kívül az Almásfüzitői Olajgyár is jól járt, mert meg­oldódott az évek óta felhalmozódott — és már- már súlyos gondként jelentkező — részükre fel- használhatatlan melléktermék tárolása. létesül. Több kórházat kibővítenék, úgyhogy az év végén minden tízezer lakosra 68.3 kórházi ágy jut a tavalyi 62.6-al szemben. Az idegenforgalom fellendítésére több szállodát helyreállítanak. Csaknem teljesen befejeződik a Gellért-szálló újjáépítése s gyors ütemben foly­tatódik a Royal-szálló helyreállítása is. Magyarország | <1 ' ~ ' Jf I U' p T ni o 14 1 is Ü 1 ff í Úgy véljük, hogy olvasóink már átolvasták naptárunkat és igyekeztek megtalálni a “KI •IRTA?” kooperativ cikk egyes részeinek szer­zőit. A helyes megfejtők között két értékes könyvet sorsolunk ki. Az egyik Darwin Károly nagy tudós hires utazási naplója magyar nyel­ven. Ezt az igen érdekes tudományos munkát még csak 1951-ben adták ki magyarul s egyet­len példányunk nagy értékét több külmunka- társunk aláírása is bizonyítja. A másik könyv: Móricz Zsigmond: “Forr a bor” cimü kitűnő regénye. Szeretnénk, ha minél több olvasónk venne részt a versenyben. Hiszen úgyis beküldik a naptár árát, — amire bizony igen nagy szük­ségünk van, — ugyanakkor az alanti szelvény felhasználásával küldjék be a megfejtést is március hó 15-ig. A szelvény megfelelő helyére írja be az Eörsi, Márki, Rev. Gross, Csont, Geréb, Bustya szerzők neveit a legjobb ítélete szerint. (Itt vágja ki) Darwin Károly .................................................... Ady Endre ........................................................; Fr. Ferrer ........................................................... Mária .................................................................... Cl. Harrow . .................................................. Liszt F................................................................... Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... (Aki nem akarja az újságot megcsonkítani, ter­mészetesen egy darab papíron is beküldheti a J megfejtést.)

Next

/
Thumbnails
Contents