Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-27 / 9. szám
Thursday, February 27, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — Magyarorszagi riport — A minap Nyugat-Németországból kis csomagot hozott a posta. A küldeményből nagyalakú újságomé került elő, a Handelsblatt Düsseldorfban megjelenő közgazdasági újság számai. Az egyikben piros ceruzával megjelölték a teljes oldalt betöltő cikk címét: Magyarországnak saját erőből kell a forradalom költségeit megfizetni. A cikket Hans Georg Ottó, a szerkesztőség tagja irta, akit helyszíni tanulmányútra Budapestre küldtek. A cikkírót, Budapesten jártakor — más nyugatnémet újságíróval együtt — a Külügyminisztérium sajtóosztályának egyik tagja az Országos Tervhivatal nemzetközi főosztályára is elkalauzolta. “Külföldi hitelek nélkül miként tudják majd az 1957-ben példátlanul magasra emelkedett fizetési mérleg deficitjét egyensúlyba hozni? Milyen mértékű már eddig 1956-hoz képest az áremelkedés? Milyen módon gondolják külföldi hitelek nélkül az eddig elért életszinvonal-emelke- dést biztosítani?” A nyugatnémet újságírók részéről ezek csak bevezető kérdések voltak. Szorgalmasan jegyezték a népgazdaságunk konszolidálódását, fejlődését mutató válaszokat. Kérdéseik, megjegyzéseik objektivitásra törekvő jószándékról tanúskodtak, de bizonyították azt is, hogy kapitalista beállítottságukkal nehezen veszik tudomásul, hogy 22 milliárd forintos veszteség mellett az életszínvonal 14—16 százalékkal növekedett, s az árak csak bizonyos fényűzőbb jellegű iparcikkekben emelkedtek. A gazdaságtörténetirás ehhez hasonlót valóban nem tudott eddig feljegyezni. Ezekután kíváncsian vártam, hogy a kapitalista újságban milyen helyzetképet festenek rólunk. Eltekintek most attól, hogy a polgári cikkíró az ellenforradalmat ugyanígy “forradálom”-nak nevezi, mint ahogy ezt a kapitalista sajtó többsége teszi, különösen azóta, mióta levertük az ellenforradalmat. A cikkirót elsősorban gazdasági életünk kérdései érdeklik és ezekkel foglalkozik. Okosan elemzi, hogy milyen módon kell a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, helyesen vázolja a magyar népgazdaság fejlesztési célkitűzéseit. Hol az üres asztal? Az életszinvonal-megitélésben azonban a cikk tendenciózusan torzít. “A termelékenység nem kielégítő fejlődését — Írja a cikkíró — az élet- színvonal alacsony tartásával kellett kiegyenlíteni”. A cikk szerzője az ipari átlagbérek és egyes termékek árainak szembeállításával kísérli meg bebizonyítani “a rendkívül alacsony életszínvonalunkat”. “Az árak olyan mértékben emelkednek — folytatja a cikk — ahogyan a termékek nem a legközvetlenebb szükségleteket elégítik ki. Ez ' vonatkozik a szórakozóhelyekre is, ahol az árakhoz rendesen 15 százalék adót számítanak, a zenés helyeken ez azonnal 30 százalékra emelkedik. : A lakosság ezért a zenés helyeket egyáltalán nem vagy legfeljebb szombaton látogatja.” Mind a kapitalista, mind a szocialista világon az embereknek az a rögeszméjük, hogy szórakozóhelyekre gyakrabban járnak szombat este, mint hétköznap. De azért hétköznap este is elkalauzolhattuk volna nyugatnémet vendégeinket zenés szórakozó helyeinkre, ahol bizony gyakran nem egykönnyen lehet üres asztalt kapni. Életszínvonalunk bemutatása, csak az ipari átlagbérek és egyes termékek árainak szembeállításával — amellett, hogy ez sem ad olyan kedvezőtlen képet — közgazdaságilag teljesen helytelen. Az életszínvonal lényegében azt határozza meg, hogy milyen színvonalon élünk, vagyis milyenek a keresetek, miket lehet azokért vásárolni, milyen a kulturális és egészségügyi ellátás, a közlekedés és lakásviszonyok. Emellett leginkább összefoglaló képet a lakosság fogyasztásának alakulása nyújt. A kalóriafogyasztás A lakosság fogyasztásának alakulásával távolról sem vagyunk elégedettek, s ennek emelkedése valóban a termelékenység növekedésének függvénye. Nézzük azonban a tényeket. Ml egyik versenytársunknak Ausztriát tekintjük, ahol a háború előtt, mind az ipar, mind a mezőgazdaság sokkal fejlettebb volt. Nos. Ausztriában 1955— 1956-ban az egy főre eső kalóriafogy aszfás 2910, mig nálunk már 3122, vagyis már behoztuk hátrányunkat, sőt! Emellett az egy főre jutó átlagban nem jut kifejezésre az, hogy nálunk a volt kizsákmányoló osztályok és kedvezményezettek fogyasztása lényegesen csökkent, a dolgozók nagy tömegeinek fogyasztása pedig ennyivel nagyobb mértékben emelkedett, mig Ausztriában fordított a helyzet, az átlagban a dolgozók nagyobb tömegeinek alacsonyabb fogyasztása rejlik. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy nálunk az életszínvonal 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett és ez a kalóriafogyasztás emelkedésében is megmutatkozik. Hogy milyen mértékben emelkedett nálunk az alapvető élelmiszerek fogyasztása, azt a következő táblázat szemlélteti: Fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása Év Liszt Állati és Hús Cukor Tojás növényi zsir kg kg kg kg db 1938 134.2 18.3 34.7 10.5 81.9 1950 141.3 17.7 34.3 16.3 85.0 1956 155.0 22.5 42.0 25.0 123.0 A kultúra terén Magyarországon a forradalmi átalakulás nemcsak a lakosság kalóriafogyasztását növelte meg, hanem kulturforradalmat is eredményezett. Lakosságunk például a gyerekei nevelésében bekövetkezett változásokat is az életszínvonal tartozékának tekinti. Kormányunk, pedagógusaink, a szülők joggal elégedetlenek a tantermek nem kielégítő száma miatt. Ha azonban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összehasonlítjuk, hogy 1955—56-ban ezer 14—18 éves fiatalember közül hártyán tanulnak középiskolában nálunk és Ausztriában, akkor azt a képe-t nyerjük, hogy Magyarországon 201, Ausztriában viszont 131, vagyis nálunk 53 százalékkal több, mint Ausztriában. Mi nem titkoljuk azt a véleményünket, hogy rendelőintézeteinkben a betegek ellátása, főleg az intézetek túlterheltsége miatt nem kielégítő. Az egészségügyi ellátás javulásának egyik jellemző mutatója azonban, hogy mig 1949-ben a 10,000 lakosra jutó orvosok száma 10.7 volt, addig ez 1956-ban már 14-re emelkedett. Nos, ugyanez jelenleg Nyugat-Npmetországban 13.3, az Egyesült Államokban 13.1, Belgiumban 10.5 és Franciaországban 9.1-et tesz ki. A lakáskérdés Népgazdasági terveink vitája során sajtónk elég hűen beszámol arról, hogy egyik legnagyobb gondunk a lakáshelyzet megjavítása. Nálunk ugyanakkor a lakbér általában a fizetések 3—5 százalékát teszi ki, mig a fent említett országokban lakbérre általában a fizetésnek 30—50 százalékát kénytelenek elkölteni. Folytathatjuk a sort a közlekedéssel. Magyar- országon aligha lehet találkozni valakivel, aki a közlekedésünk fejlődésével elégedett volna. Ezzel szemben az előbb emlitett országokban a közlekedés dija a fizetés jelentős hányadát teszi ki, nálunk ugyanez az ottani dijaknak csak töredéke. A helyzetképhez hozzátartozik az is, hogy az egyes iparcikkek fogyasztásában már nem állunk ennyire jól. Különösen a műanyagból készült cikkek viszonylag drágák nálunk. A műanyagipar fejlesztésében — anyagi eszközeink korlátoltsága miatt — elmaradtunk. Ugyanakkor például a rádió olcsóbb nálunk, mint olyan jellegzetesen rádiógyártó országban, mint Hollandiában. Nos — kedves Hans Georg Ottó ur — nálunk az életszínvonal, ha a tényeket alaposabban elemezzük, nem is olyan lehetetlenül alacsony, nemde? Pedig egy sereg más tényezőt, mint a színház- és mozijegyek árát, az üdültetést, az olcsó üzemi étkeztetést stb. fel sem soroltam. Persze mi távolról sem vagyunk a helyzettel elégedettek. Ha a szocialista építésben nagyobb tapasztalattal rendelkeztünk volna, és kevesebb hibát követtünk volna el, akkor eredményeink kétségtelenül nagyobbak lettek volna. Kiss Tibor •■BBRBBBERBIIR'IRRRlIIBBaaflflflflflaBBBaBBBRBRI AZ OFORTÉRT Vállalat boltjaiban február hó elején kezdték árusítani a fényaknás változatú Exakta-Warex fényképezőgépeket. Könnyitenek az amatőr fényképészek helyzetén is, mert a filmek előhívását és másolását egy nap alatt elkészítik. A filmek leadását nem kötik üzletekhez, mert minden OFORTÉRT-boltban laboratóriumot szerelnek fel. nil!!ill!!l!l!!!!l!íil!i!!!!l!l!l!lii;ii!!lll!i!l!llll!!ili!í!l!I!!ilíllllill savit hírek !l!l!!lll!ll!llllllll!!nillllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllll ÁI TAI ÍNOS ISKOLAI KIÁLLÍTÁS rendezé- sét tervezi a fővárosi tanács oktatásvpsztálya az általános iskolákban folyó földrajzi éá biológiai oktatás helyes módszereiről. Ilyenfajta kiállítás már évek óta nem volt a fővárosban s megrendezése hasznos tapasztalatcserére ad majd lehetőséget a pedagógusoknak. ★ MAGYAR HÁLÓKOCSIK CSEHSZLOVÁK DICSÉRETE. — A Dunakeszi Járműjavító tavaly tiz hálókocsit szállított a csehszlovák államvasutaknak. Az egyéves garanciaidő lejárta alkalmából a csehszlovák és a magyar szakemberek Budapesten tanácskoztak a hálókocsik működéséről. A csehszlovák küldöttek elismerésüket fejezték ki a magyar gyártmányú kocsik kiváló minőségéért. Elsősorban újfajta rugózásuk, sima járásuk, ízléses és kényelmes belső berendezésük tette népszerűvé a kocsikat a csehszlovák utasok körében.- ★ A FŐVÁROSI Kulturcikk Kiskereskedelmi Vállalat ízléses kivitelű könyvkötést vállal. Ezenkívül névjegyet, esküvői kártyát, születési értesítőt, orvosi receptürlapot, levélpapírt is készit, domborvésettel is. Harminckét boltjában töltőtoll javítást vállal, három-négynapi határidőre. Öt üzletben a javítások meg is várhatók. Rövidesen megnyílik még két “azonnal javító” töltőtoll üzlet. ★ SORON KÍVÜL bekapcsolták a közvilágításba a Szőnyi úti iskola környékét.'A Lőcsei utcának a Kacsóh Pongrácz ut és a Szőnyi ut közötti szakaszán a környék lakói, de különösen a Szőnyi úti iskola szülői munkaközössége panaszára — bár a közvilágítás kiépítését e területen csak 1959-re tervezték — az Elektromos Müvek dolgozói soron kivül elkészítették a közvilágítási berendezést és azt napokon belül üzembe is helyezik. TÄT MEDER-ÁTALAKÍTÁSSAL ÖTEZER HEKTÁR TERMŐFÖLDET NYERNEK. — A román mező- és erdőgazdasági minisztérium nagyméretű szabályozási munkákat indított a Dimbovica folyó Budapest-Bukarest közötti szakaszán. A folyó medrét kiigazítják, hogy kiküszöböljék az évente kiterjedt szántóterületet ellepő árvizeket. Ezen a módon kereken ötezer hektár termőterületet nyernek, ami elősegíti a román főváros élelmiszerellátását. Az uj területet még ez évben csatornázzák. ★ AZ IBUSZ-nál befejezéshez közeledik a fizetővendég-szolgálat megszervezése. 1957-ben 1135 szoba állt rendelkezésre s 23,174-en vették igénybe a fizetővendég-szolgálatot. Az idén 4,000 szobát, illetve tízezer ágyat biztosítanak a fizetővendégek részére. Főleg a Balatonnál növelik a szobák számát. Siófokon 400 ággyal 250 szoba, Lellén 250 ággyal 180 szoba áll a vendégek rendelkezésére. ■ lE!RSRES!®!SBBISI3BBBBSR'i*HP^!!l5llwa!SBBBHBBBBBB A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján aa ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁRCIUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt lelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja rzt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3. N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök . .N................;. .. . dollárt. Név: ...................................................................... Cím: i: ........................................................... Milyen is nálunk az életszinvonal?
