Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-27 / 9. szám

Thursday, February 27. 1958 AHOGYAN ÉN LÁTOM... ■ 1 ", :....-==== írja: EHN =ss==^s==== Az ’58-as kalendárium Lapunk tavalyi, február 28-iki számának e rovatában “Naptár, Szerkesztőség és Olvasótá­bor” címmel cikket írtam, amelyben pontosan arról volt szó, amit maga a cim elárult. Ennek az évfordulónak a megünneplésére írom az alanti sorokat, amelyekben ismét az olvasótábor, a szerkesztőség és az idei kalendárium szerepel. Nem tételezem fel, hogy ily szerény rovat cik­keire emlékeznek az olvasók, azért megemlítem, hogy az egy év előtt megjelent cikkben főként a lap bel- és külmunkatársai Írásainak a hiányát hibáztatom. Rámutattam arra, hogy az "55-ös Mindentudó Kalendáriumban mindössze NÉGY az ’57-es Kalendáriumban pedig csupán EGY külmunkatárs írása jelent meg. Feltételezem — alapos indokkal, — hogy a külmunkatársak, akik egész éven át készséggel írnak a lapba, ugyanígy hajlandók lettek volna a Naptárba is Írni, ha arra idejében kapnak fel­szólítást. Azért, hogy ez nem történt meg és azért, mert néhány külmunkatárs cikke is ki­maradt a Naptárból, a szerkesztőséget hibáztat­tam. Az egy év előtt megjelent- cikket azzal fejez­tem be, hogy: ‘ “...vagy helyes az a feltételezés, hogy az év- ről-évre megjelenő Kalendáriumban elsősor­ban a bel- és külmunkatársak Írásainak kéne megjelenni, mert hiszen ők azok, akik Ameri­kát, az amerikai magyarságot, a Magyar Szó olvasótáborát és mindennapi problémáit a leg­jobban ismerik, — vagy tévedés az egész és akkor arra sincs szükség, hogy ezek a kül­munkatársak a lapba írjanak. Ha pedig helyes ez a feltételezés, akkor az olvasótábor köve­telje, hogy a jövőben a Kalendáriumban más értékes olvasmányok mellett, elsősorban a bel­es külmunkatársak, az amerikai magyar Író­gárda Írásai kapjanak helyet.” Röviddel az említett cikk megjelenése után egy “öreg Olvasó” levelét közölte a lap. aki ez ügyben irt cikkemre való hivatkozással igy irt az ’57-es Naptárról: “Amikor a naptárt megkaptam, először átla­poztam, hogy milyen cikkek vannak benne és nekem is feltűnt, hogy az ismert íróinktól nincs benne egy sem. Igaz, hogy ami benne van, az mind hasznos és tudományos olvasni­való. S .érintem mindegyiket szívesen olvassa az ernoer. S mindezeket szépen kiegészítették volna a mi megszokott kedves külmunkatár- saink írásai. Ez bizony szomorú eset. Ha a már bentlevő írásokhoz a kimaradt Írások mind belejutottak volna, akkor lett volna igazi jól elkészített értékes naptár, még abban az eset­ben is, ha egy kicsivel többe került volna.” “. . . Ebben az esetben nemcsak a szerkesz­tőséget, hanem a lapbizottságot is érheti kri­tika, amiért ez megtörtént és reméljük, hogy a jövőben ez nem fog előfordulni.” Az “öreg Olvasó” tökéletes választ adott arra a levélre, amely “Elsinore-i olvasó” aláírással közvetlenül az ő levele alatt jelent meg és amely­re tehát feleslegesnek tartottam újból válaszolni. Ez az elsinorei olvasó azt irta, hogy: “Nem hiszem, hogy sokan voltak a lap ol­vasói között, akik fennakadtak azon, hogy az 1957-es kalendáriumból mely ' Küjmunkajárs neve hiányzott. Kérdem, fontos az, hogy ki a szakácsa egy jól elkészitett csirkepaprikás­nak ?” Azután önmagát cáfolta meg, amikor levelét azzal fejezte be, hogy: ”Ha szabad egy kérdést feltenni a szerkesz­tőséghez. megkérdezem, mi az oka. illetve hol voltak a külmunkatársak az 1957-es kalendá­rium összeállításánál? Nem hiszem, hogy bárki is ki akarta sajátítani azt hiúságból, vagy egyéb érdekből. Hát akkor mi az oka, hogy távol maradtak azok, akiket mi olvasók oly nagyrabecsüJünk és értékelünk ?” örömmel állapítjuk meg, hogy az “Elsinore-i olvasó” véleményét sem at olvasók, sem a szer­kesztőség nem osztotta, mert ámbár az idei Naptárból is kimaradt és csupán a lapban került AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL j A SZERVEK BESZÉDJE Hangulatvilágunk döntően befolyásolja egész­ségünket. A régiek szerint: ép testben ép lélek, de modernebb tapasztalataink alapján fordítva is érvényes a tétel, azaz belső magatartásunk, gondolkodásunk, érzelmeink, kedélyvilágunk ala- kitólag hatnak egész szervezetünkre. A kedélyélet és a szervek kölcsönhatása egyé­nenként roppant változó, de az bizonyos, hogy lelki állapotok, ha tartósak vagy gyakran ismét­lődnek, “szervi” betegséget okozhatnak! Feltűnő, hogy egyes indulatoknak, kedélyszineknek ked­venc megnyilatkozásai, lecsapódási szervei van­nak. Noha az élmény mindig az egész embert érinti, egyes gócpontokon mégis erősebb a vissz­hang. Egyes szervek szinte “kibeszélik” lelki ál­lapotunkat, elárulják, hogy éppen mit érzünk. Rengeteg példa akad erre a hétköznapi életben: öröm pírja, izgalom sápadtsága, dühtől kiugró szemek stb. S nyelvkincsünk, .szólásmódjaink te­le vannak á szervek beszédjével: az ember “le­nyel” sok mindent, “megeszi” a sárga irigység, “elönti” a méreg, nem veszi be a gyomra stb. A félelemérzet főleg a szívre és tüdőkre, vala­mint az erekre káros. A düh az agyi verőerekre ("dühében gutaütést kapni”), a bosszúság az epére, a borúlátás a májra, a fösvénység a bél­re, az ijedtség és állandó gond a pajzsmirigyre, a kapzsiság a gyomorra, a gyűlölet és bűntudat a szívre hat a legtöbb megfigyelő szerint. A rémület elsápadást, tehát érszűkületet, az öröm és lelkesiiltség kipirulását, értágulatot kelt. Ez az arctükrözte színjáték azonban minden szer­vünkben folyik belül is! A gyomor nyálkahártyá­ja éppúgy sápad, mint az arc és ez étvágytalan­sággal jár. Ha ilyesmi ritkán fordul elő, múlandó jellegű, ártalmatlan jelenség. Ha azonban az él­mény nagyhullámu, viharos, átható és tartós, az érintett szervek rugalmassági határán túlnőve komoly kárt idézhet elő . — A vér mésztar- talmának mennyiségét megváltoztatják és egész sereg zavarra vezethetnek: befolyásolják a hor­monmirigyek működését, az ér- és ideghálózatot, az egész anyagcserét és a sokszoros körök met­szik egymást. . . Egy hazug élet például asztmás rohamokban juthat kifejezésre. A tüdő az aszt­mával meséli el a lélek legmélyebb titkait. Pav­közlésre néhány Naptárba szánt cikk, de az ’58-as Kalendárium mégis rekordot tört azzal, hogy abban az “amerikai Írógárda” kilenc tagjának az írásai szerepeltek. Névszerint: Bustya, Csont, Eörsi, Gross, Márki, Neuwahl, Pálfj és Wein- stock voltak azok, akiknek cikkei bekerültek a Kalendáriumba. A szerkesztőhöz irt leveleket figyelemmel ki­séltem és úgy látom, hogy az olvasótábornak általában tetszik az idei naptár. A levélírók kö­zött jólesett látni oly régi harcosok nevét, mint Kari Biró, Bojtos J., Borona István, Lusztig Imre, Szabó János, Szánd Ferenc és másokét, akik évtizedes tapasztalatok és a múltbeli naptá­rakkal való összehasonlítás alapján nyilvánítot­ták értékes véleményüket. A szerkesztőség nagy körültekintéssel és elis­merésre méltó bírálattal válogatta 'össze a szó­rakoztató és az óhazai eseményeket megvilágító cikkeket, amelyek közül kiemelkedő a “Kutya­szorító’ ’ kis regény. Igazuk van azoknak, akik hiányolják a képeket, de ezért is bőven kárpó­tolnak azok a cikkek, amelyek a képek helyére kerültek. Mint rendesen, Gellért Hugó ismét remekelt a Naptár címlapjának a megrajzolásával, mert' annak elgondolása és kivitele egyaránt mesteri kézre vall... Nagyon valószínű, hogy az ’59-es Naptár elkészítésénél a szerkesztőség figye­lembe veszi majd ugv az elismerő, mint a kriti­záló leveleket és lehetőleg eleget fog tenni arfla kívánságnak, hogy képek és történelmi naptár is belekerüljön az évkönybe. A beérkezett levelekből tehát minden túlzás nélkül levonható az a tanulság, hogy egy ame­rikai magyar évkönyv csak úgy lehet teljes és elfogadható, ha abba óhazai eseményekkel fog­lalkozó és általános ismereteket terjesztő cikkek mellett, amerikai magyarok is Írnak, amerikai magyarokat érintő és érdeklő eseményekről.. lov zseniális kísérletei óta tudjuk, hogy az Un­dor és iszonyat nyálfolyást eredményezhet és dühöngő állapotban a gyomor és hasnyálmirigy beszünteti váladéktermelését. A gond és aggoda­lom sovánvit. Tőzsdések, kereskedők, nagykapi­talisták közptt a cukorbaj üzleti izgalmak követ­keztében gyakori. Lelki feszültség Valódi vérnyo­másemelkedést okoznak. Az afrikai négerek kö­zött magas vérnyomás nem fordul elő, az ameri­kai négerek között már igen. Tartós szivideges- ség szervi szívbajjá változhatik át. Különös, hogy többizületi gyulladásban szenvedők között sokan erős lelki megrázkódtatáson estek át. A gyomorfekélyt pedig valósággal “az idegek mar­ják ki”. Mindez megfordítva éppúgy igaz: a “szervi-’' beteg mindenkor “lelkileg” is beteg! A szívbajos­nak félelemérzetei vannak, a májbajos irigy, az öreg szervezetben harag gerjed a fiatallal szem­ben, a gyomor- és bélbeteg haragszik az egész világra. A szervek beszédjében csak egyazon va­lóságnak két oldala mutatkozik bé. .. W. A. TENGERVÍZ mint orvosság A tengervíz köztudomású nemcsak sót, hanem sok más ásványi anyagot is tartalmaz. Ez arra ösztönözte a francia orvosok és vegyészkutatók egy csoportját, hogy a tengervizet megszabadít­sák kellemetlen sós izétől, palackozzák és úgyne­vezett “szuper” ásványvízként különféle beteg­ségek gyógyítására használják. Nemrég Bretagne északi partvidékén a “ten­geri gyógymód’! szakértői az összegyűlt kutatók előtt beszámoltak arról, hogy a 85 méter mélyből kiszivattyúzott tengervizet már eddig is sikere­sen használták tbc gyógyítására. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy egyéb.betegségek (ekcéma, májbetegedések stb.) gyógyításában is eredmé­nyes lesz. A rennes-i a nantes-i laboratóriumokban már kidolgoztak egy eljárást, amellyel eltüntetik a tengervíz kellemetlen sós izét. Az eljárást azon­ban titokban tartják. Csupán annyit tudunk, hogy valamiféle elektromos eljárásról van szó. A mintegy 85 méternyi mélységből felszivatv- tyuzott tengervíz iható. Gazdag a jód-, a magné­zium-. a nátrium-, és a kalciumtartalma. Palac­kozva szinte végtelen ideig tárolható anélkül, hogy hatóerejéből valamit is veszítene. — Idegenvezetői tanfolyamot indít az IBUSZ! e hóban. A várható nagy nyári idegenforgalom miatt van szükség szakképzett idegenvezetőkre. MILWAUKEE Tisztelt Szerkesztőség! örömmel értesítem önöket, hogy február 9-éns megünnepeltük a mi szeretett Varga bácsink 75- éves születésnapját. A csúnya, esős hideg idő­ellenére is eljöttek a Ijurátok. A mi drága Var- gánénk szorgos keze finom ebédet és kitűnő far­sangi fánkot készített, ami mindenkit elbűvölte A finom torta felvágása közben íelköszöntöttem. a mi Varga bácsinkat, aki kimondhatatlan bol­dog volt, hogy elmentünk hozzájuk és együtt ün­nepeltük vele a születésnapját. A kis társaság tudta, hogy kvótánkat még“ nem töltöttük be, s olyan szépen adakoztak, hogy 84 dollár gyűlt össze, amit itt küldök. Vargánk rendkívül meg volt elégedve és finom sajátkészí­tésű borát sokszor körülkinálta a vendégek kö­zött. Szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk, valamint egész olvasótáborunk nevében boldog születésna­pot kívánunk mi is Varga munkástársunknak é? reméljük, hogy még hosszú évekig közöttünk lesz: és a milwaukee-i munkástársakkal együtt végez­ni fogja áldásos munkáját lapunk és az egész haladószellemii amerikai magyarság érdekében. A mi szeretett Varga bácsink mindig élen járt lapunk építésében, a demokrácia és béke érdeké­ben folytatott küzdelemben, s ezt értékelték azok a munkástársak, akik a rossz idő ellenére is el­mentek, hogy vele együtt ünnepeljék 75-ik szü­letésnapját. Jó egészséget és további hasznos nmnkálkodásb kívánunk Varga munkástársunknak és szeretet^ élete párjának, aki mindig mellette áll és min­denben segítségére van. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. UAGYAF SZÓ ELŐFIZETŐJE, 7 A

Next

/
Thumbnails
Contents