Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-13 / 7. szám
Thursday, February 13, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZO A magyar országgyűlés, mely most január végefelé folyt le Budapesten, második napirendi pontja az 1958. évi népgazdasági terv tárgyalása volt, A népgazdasági tervet Kiss Árpád, az Országos tervhivatal elnöke ismertette. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az idei terv megalapozásában nagy szerepük van az elmúlt évi gazdasági eredményeknek, de az eredmények — noha igen nagy jelentőségűek — elmaradnak a lehetőségektől, mert bizonyos mértékben meglazult az állami és a tervfegyelem. Az ipari termelés 7.3, a mezőgazda- sági termelés 4.6 százalékban emelkedik Az életszínvonal agyagi megalapozását az ipar és a mezőgazdasági termelésének tervezett emelkedése biztosítja: a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a kivitel nagyarányú fokozását irányozza elő, a népgazdaság jövő fejlődésének előfelételeit pedig ugv biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló beruházási eszközökkel elsősorban a bővitett újratermelés megvalósításához és a kivitel fokozásához leginkább szükséges ágazatok fejlesztésére koncentrálja. A nemzeti jövedelem — az ipari termelés 7.3 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos növekedése alapján — 4.3 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben. A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kereken 90 százalékát fordítjuk fogyasztásra és 10 százalékát felhasználásra, Kiss Ár^ád ezután a terv részleteit ismertette. A többi között elmondotta, hogy a szocialista ipar termelése idén 9:5 százalékkal haladta meg az 1955-ben elért szinvonalat. A legfontosabb ipari termékek közül igen számottevően emelkedik a termelés szénből, kőolajból, hengerelt acélból, hutaaluminiumból, cementből, műtrágyából, stb. Televíziós készülékekből például 37 ezer darabbal, mosógépből 64 ezer darabbal, gyapjúszövetből 1.3 millió négyzetméterrel, bőrcipőből kétmillió párral többet gyártanak, mint tavaly. , Az ipari termelés egész volumenjéből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54.6 százalékról, illetve az 1957. évi 54 százalékról 55.6 százalékra emelkedik. A munkaigényes és exportra alkalmas cikkeket gyártó iparágak részarányinak viszonylagos növekedése különösen a gépiparban mutatkozik meg jelentősen. A gépipar termelése átlagosan 10.4 százalékkal emelkedik, ezen belül az erősáramú iparé 11.6, a gyengeáramú iparé 16.2, a gépgyártásé pedig 6.7 százalékkal. Az ipari termelés belső arányainak ilyen alakulása javítja az alapanyag-ipar és a feldolgozó-ipar egymáshoz való arányát, és elindulást jelent azon az utón, amely iparunk szerkezetét a jelenleginél előnyösebbé, népgazdasági adottságainknak megfelelőbbé teszi. Ez a szerkezeti átalakulás a Szovjetunió által nyújtott beruházási hitel fel- használásával a hároméves ter v további éveiben meggyorsul. Beszéde további részében az igen fegyelmezett, jó munkára, nagyfokú takarékosságra hivta fel a figyelmet. Tovább javul az áruellátás A mezőgazdasági tervet ismertetve kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés 44.6 százalékos növelését irányozták elő. A növénytermelés színvonala körülbelül megfelel az elmúlt évinek, az állattenyésztésé viszont 11.4 százalékkal emelkedik. Ezután a többi között arról beszélt, hogy a mezőgazdaság tervének kidolgozásánál tekintettel voltak arra, hogy a továbbfejlődés alapja a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkezeteket támogatja, és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet, erőszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A lakosság jövedelméről szólva elmondotta, hogy idén 4.6 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére az elmúlt év átlagához képest. Ezt a szinvonalat már a múlt év végén elérték. így ebben az évben további életszinvonalnövelő intézkedéseket *— a nyereségrészesedés kifizetésétől eltekintve — nem tervezik. A parasztság reál jövedelme megmarad a tavalyi kedvező színvonalon. Bejelentette, hogy a terv biztosítja a megnövekedett vásárlóerő árufedezetét. A tavalyinál 6.5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoz elő. A tavalyi, igen kedvező élelmiszer-ellátás színvonalát megtartják. A ruházati iparcikkek forgalma az előirányzat szerint 10.6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 13.6 százalékkal növekszik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden cikkből zavartalanul ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Egyik központi kérdés a lakás- és iskolaépítés Az állami beruházásokról beszél ezután. A terv 9.4 milliárd forintban irányozza elő az állami beruházásokat, ami megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy nyolc százalékkal magasabb, mint a tavalyi. A beruházásoknak mintmagasitjuk és szigeteljük majd a meglevő árvízvédelmi töltéseket, s újakat is építünk. A töltéseket a hullámverés pusztítása ellen szilárd kő- és betonburkolattal védjük, a töltések alatti vízáteresztő homok- és kavicsrétegeket pedig viz- öblitéses fúrással vagy láncvedres réskotrógéppel készített vízzáró agyag-, illetőleg beton fallal zárják el egészen a 6—14 méter mélységben fekvő, nagyrészt összefüggő agyarétegig. E munkák eredményeképpen csak néhány kis dunai szigetet (a helembai és a táti szigeteket) és egy keskeny, lakatlan partsávot* önthet el majd tartósabban a viz. Azokat az útszakaszokat, a- melyeket a nagy árvizek, igy az 1954. évi júliusi árvíz is elborított, magasabbra építik, s gondoskodnak a védett területek belvizének elvezetéséről is. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tervezés során arra, hogy a vízerőmű külső képe összhangban legyen a környezettel, és a Dunakanyar természeti szépsége továbbra is változatlanul érvényesüljön. A nagymarosi vízerőmű gazdasági jelentősége elsősorban Magyarország energia gazdálkodásában mutatkozik majd meg. Az általa termelt villamos energia mennyisége (évi 890 millió kilowattóra) az üzembelépés időpontjában az ország akkori teljes szükségletének 8—10 százaléka lesz. A benne termelt villamos energia önköltsége jóval alacsonyabb, mint a szénből termelté, s eszerint évente kereken 250 millió forintot fognak megtakarítani. Ez az önmagától megújuló, ma még hasznosi- tatlan energiaforrás több mint egymillió tonna hazai, illetve hatszázezer tonna jó minőségű külföldi importszén megtakarítását teszi lehetővé; ez világpiaci értékben 15 millió dollár! Előnyök mutatkoznak majd a hajózásban is. Az átzsilipelés ugyan 40 percig fog tartani, de a földuzzasztott, mély és csöndes folyású vízben ezt az időveszteséget a hajóvonat az ellenállás csökkenése következtében nemcsak behozza, hanem még időnyereségre is szert tesz. Ezzel az oda-vissza utón jelentős — 11 százalékos —- üzemanyagmegtakaritás érhető el. A nagymarosi vízerőmű lehetővé teszi mintegy 17 ezer katasztrális hold megművelt területnek úgynevezett gravitációs, vagyis szivattyúzás nélküli öntözését, és megkönnyíti a Duna mellé települt helységek és ipartelepek vízellátását is. Ne hallgassuk el azt a nehézséget sem, amely a nagymarosi vízerőmű megvalósítását s általában a vizerőhasznositás fejlődését Magyarországban mindeddig gátolta: a megvalósításhoz szükséges beruházás nagyságát. Ugyanabból az összegből ugyanis, amibe egy- egy vízerőmű kerül, jelentősen nagyobb teljesítményű hőerőművet építhet, s ezert a pillanatnyilag kisebb befektetés kedvéért eddig lemondott a holnap jelentkező nagy haszonról. Egy egyszerű példa rámutat a helyzet fonákságára. Ha megépítik a nagymarosi vízerőművet, akkor az imént kimutatott és évente megtakarított 250 millió forint újabb beruházásával fokozatosan végrehajthatnák az egész magyar viz- erő hasznosítási programot anélkül, hogy a nép- daságnak újabb terhet kellene vállalnia. A további vízerőművek üzembehelyezése nyomán az évi megtakarítás összege tovább növekednék, s igy annak egy része — a vizerőmüépitő program kielégítésén kívül — a népgazdaság más területeinek fejlesztésére is felhasználható volna. eg; kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egy harmadát pedig nem termelő célokra. Az uióbbiak túlnyomó része a lakosság szociális és kultúráié igényeit szolgálja. Központjában a lakás- és i -kolaépitési- program áll. Idén 12,200 lakás építése fejeződik be állami erőből és további tízezer lakás építése kezdődik meg. A hitelakció utján mintegy 500 millió forinttal támogatják a dolgozók lakásépítkezéseit és ( zen az utón húszezer lakás felépítése várható. Az idei beruházási terv 770 általános iskolai tanterem befejezését teszi lehetővé, ezenfelül további 350 tanterem építését kezdik meg. A kórházi ágvak tárna is tovább emelkedik és a tízezer lakosra jutó ágyak száma az 1955. évi 62.6- del szemben eléri a 68.3-et. Bejelentette .hogy Budapest vízellátásának megjavítására többéves program készül; az idén 43 millió forintot fordítanak a Fővárosi Vízmüvek fejlesztésére. Ezután több példával illusztrálta, hogy az ipari beruházások a kapacitások szerkezetének átalakulását segítik.. Befejezésül Kiss Árpád hangsúlyozta, hogy a feladatok megoldása érdekében erősíteni kell a fegyelmet a gazdálkodásban. Az idei terv céljainak megvalósítása nagy erőfeszítéseket, fokozott felelősségérzetet, jó politikai és gazdasági munkát követel. KIRÄRBIJLÄS MAGYARORSZÁGRA — Magyarországi riport — Nagy az érdeklődés a magyarországi túrák iránt. Csehszlovákiából 200 csoportot, 5600 vendéget, az NDK-ból 2000 turistát, Bulgáriából 5 csoportot, Romániából körülbelül ezer látogatót, a Szovjetunióból háromezer vendéget várunk. Jugoszláviával a közeljövőben kötünk megállapodást. Nemcsak a testvéri országokból, hanem a nyugatiakból is látogatnak hozzánk. Ausztriából nyolcezer. Franciaországból, Angliából és Belgiumból együttesen mintegy négyezer, a skandináv országokból körülbelül félezer vendéget várnak. A legújabb megállapodások' alapján Ausztriából rendszeresen jönnek maid hétvégi viken- dezc'k Budapestre, a Balatonhoz és Győrbe. Kanadából régebben kivándorolt ötszáz magyar egy-háromhónapos látogatását várják. Erős idegenforgalom várható Nyugat-Németország- ból is. Brüsszelben a világkiállítás idején az IBUSX irodát állít fel és társasutazást szervez Magyar- országra. A jelentkezők vizum-kérelmét 24 óra alatt elintézik. Legkevesebb ötezer látogatóra számítanak. Sok panasz hangzott el a csoportos külföldi utak meghirdetésére. A vidékiek például csak egészen ritka esetben juthattak be egy-egy csoportba. Az IBUSZ most változtat e helytelen gyakorlaton. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy egyesek egy évben háromszor-négy- szer is jártak külföldön. Ezeket az embereket nem a táj szépsége vonzotta... Most erélyes intézkedéseket hoztak az olyan turisták ellen, akik az utat “üzleti’' célokra használiák fel. Ezek többé nem vehetik igénybe a külföldi társasutazásokat. A helyeket az IBUSZ ezután is szabad árusítást utján hozza forgalomba, de egy részüket fenntartják az üzemi dolgozóknak. Az idén a helyekből már arányosan juttatnak a vidéki IBUSZ-fiókirodáknak is. SZERENCSÉTLEN KARAMBOL A SZARVASOKKAL. — Furcsa karambol történt Ivád és Mátraballa között Kiss Sándor pétervásári motorossal. Mintegy tíztagú szarvascsapat haladt keresztül az utón és a motoros úgy gondolta, hogy közeledtére majd megtorpannak az állatok. Szá-: mitása nem vált be, a csordát nem tudta kettéválasztani és az egyik ugró állat lesodorta őt a, gépről. Kiss Sándor ösztönösen a szarvas nyakába kapaszkodott és nagyobb sérülés nélkül úszta meg a karambolt. ★ A NYÍREGYHÁZI 6-os számú Mélyépítő Vállalatnál szabálytalanságok tüzet okoztak. A kár 18,000 forint. A Komlói Szénbányászati Tröszt szénosztályozójában rövidzárlat okozott tüzet- Leégett egy motorház, benne egy négyhengeres benzinmotor, egy agregátor és egy villanymotor. A kár 26,000 forint. ★ CSOMAGOLT CUKOR AZ ESZPRESSZÓKBAN. — A cukorgyárakkal történt megállapodás alapján már a napokban megkezdik az eszpresz— szókban a csomagolt kockacukor felszolgálásátMGYfiSORSZkQ 1918-1$ GAZDiSíGI TERVE- ---------------JJL.
