Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-13 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 13, 1958 12 Magyarország TERVEZIK' a nagymaros-visegrádi erőmüvet Magyarország, természeti adottságai következtében nem tartozik ugyan a vizierőben gazdag országok közé, vizerőkészlete mégsem jelentéktelen, A hasznosítható vízenergia mennyisége függ a folyó mindenkori vízhozamától és attól a viz- szintkülönbségtől, amely a folyó esése következtében egy-egy helyen épp rendelkezésére áll. A folyók közül a Duna kiváltképp bővizű, kiegyenlített vizhozamu, ezért rajta a vizerőhasznositás egyik feltétele biztosított. Sajnos, a másik feltétellel nem rendelkezik. Nagyesésü folyói nincsenek, hiszen az ország területének javarésze síkság vagy szelíd lejtésű dombvidék. Mégis, a folyóikban rejlő és gazdaságosan hasznosítható vízenergia mennyiségét évi 3,4 milliárd kilowattórára becsülik. Ez több mint fele a mostani teljes villamos energia igényüknek. Vizefőgazdálkodásuk elmaradottságára vall, hogy e vizerőkészletnek eddig csupán két százalékát hasznosították. Magyarország vizerőkészletének 66 százalékát a Duna, 10 százalékát a Tisza adja. Mellékfolyóik a teljes vizerőkészletnek 24 százalékát jelentik. A nagymarosi vizierőmü építésének előkészítő munkái Hosszas vajúdás után végre napirendre került a nagymarosi vízerőmű építésének ügye, sőt a Vizlügyi Tervező Irodában már a tervek kidolgozása is megkezdődött. A munka az 1951— 1954 között végzett és 1957 őszén újra megindult előzetes kísérletekre és kutatásokra támaszkodik. A nagymarosi vízerőmű duzzasztása kereken száz kilométer távolságra — a Mosoni-Dunaág torkolatán túl—hat ki. A duzzasztás legerősebben a vízerőmű közelében érvényesül, ettől távolodva a vízállások mindinkább megközelítik a folyaí. eredeti szintjét. Könnyen beláthatjuk, hogy a vízerőmű megépítése megváltoztatja a viz lefolyását, a hordalék és a jég levonulását, s hogy i felduzzasztott viz ellen majd védeni kell a környező, alacsony fekvésű területeket. A vízerőművek építése mindig beavatkozást jelent a folyó és környéke életébe. Az előmunkálatok során pontos rétegvonalas térkép készült ama területekről, amelyek mélyebben fekszenek a duzzasztott vizszintnél. így a pilismaróti, az esztergomi és a komáromi öblöze- teken, az Ipoly-völgy alsó szakaszán, stb. több mint hétszáz fúrással tárták fel a talaj rétege- ződését és határozták meg a talaj rétegek' vizve- zető képességét. Építőipari Műszaki Egyetemük úgynevezett kisminta- kísérleteket végzett. Ennek az volt a célja, hogy adatokat adjon arról, milyen lesz az árviz és a jég levonulása a vízerőmű helyén, s igy előre láthassák, hogyan illeszkedik b$ a vízlépcső a folyam medrébe. E kísérletek két részből állottak: egy helyszíni éjszakai fáklyás, áramkép-felvételből és a műegyetem kertjében végzett, többi mint egy évig tartó szabadtéri kis- minta-kisérlétből. Ugyancsak az előmunkálatok során — az 1901—1950. évek közötti fél évszázad víz járási adatainak részletes feldolgozásával — vizsgálták meg azt, hogy milyen hatással lesz a vízlépcső (a duzzasztómű, a vizerőtelep és a hajózsilip) a Duna vízjárására és jégelvonulására, egyszersmind kiszámították a vízerőműben termelhető villamos energia évi mennyiségét. E vizsgálatok, továbbá az évek óta folyó hordalékmérések, a jégjárás mefigyelései, valamint a már megépült, hasonló méretű német és osztrák dunai vízerőműveken (Jochenstein, Ybbs— Persenbeug) szerzett tapasztalatok alapján megállapították, hogy sem a hordalékfeltöltődés, sem az árviz- vagy jégelvonulás nem jelent megoldhatatlan nehézséget. Az előmunkálatok alapján a vízerőmű fő méreteit, teljesítményének adatait, hozzávetőleges költségét már kiszámították. Ebben az évben elkészülnek a műszaki tervek, a jóváhagyásuk nyomán kerül sor a kivitelezési rajzok elkészítésére. Noha a nagymarosi vízerőmű magyar területen épül, megvalósításában érdekelt a szomszédos, baráti Csehszlovákia is. Az Ipoly torkolatától, Szobtól fölfelé ugyanis a Duna határfolyam, s igy energiatartalma megoszlik a két szomszédos állam között. Az együttműködésre vonatkozó tárgyalások 1956 óta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folynak. A nagymarosi vizierömii A Duna magyar szakaszán épülő vízerőmű helyét a visegrádi Dunakanyarban, Nagymaros községtől a Duna folyásirányában fölfelé, a Fekete-tengertől számított 1696 folyamkilométer szelvényében választották ki. A Duna a Szigetköz több száz méter vastag, kavicsból kialakult hordalékkúpját elhagyva, túlnyomórészt vízáteresztő (homok és kavics) rétegekbe ágyazott mederben folyik. De Zebe- gény és Nagymaros községnél, a Börzsöny és a Pilis hegység nyúlványai között, andezit sziklába vájta be a medrét. Az egész magyar Dunán ez a folyószakasz a legalkalmasabb az erőmű megépítésére. Az alapozáshoz legalkalmasabb hely megállapítása céljából három úszó furóbe- rendezéssel 20—50 méter mély, összesen több mint két kilométer hosszú fúrásokat végeztek. Minden hajózható folyón épülő vízerőmű négy fő építményből áll: a duzzasztóműből, a viztelepA vizerőtelep: 1. a beömlő viz, 2. a turbinazsilip, 3. turbint, 4. generátor, 5. a kiömlő viz bői, a hajózsilipből és a vízkárok keletkezésének megelőzését szolgáló védőmüvekből. A duzzasztómüvet pillérek sorozata és a közöttük függőleges hornyokban (vájatokbán) mozgatható zsiliptáblák alkotják. Ha a zsiliptáblákat lebocsátják a pillérek közötti, kibetonozott mederfenékre, a viz a zsiliptáblák előtt felduzzad (“felviz”) mögöttük pedig csaknem az eredeti szinten marad (“alviz”). A duzzasztómű tehát a folyón több méteres vizszintkülönbséget alakit ki. Ha a felviz már eléri a zsiliptábla felső szélét, és átbukva rajta több méter magasból lezúdul, a vízesésekhez hasonlóan roppant energia rejlik benne. Ezt hasznosíthatjuk, mégpedig úgy ,hogy a víztömeget nem buktatjuk át a duzzasztómű- vön, hanem vízturbinákba vezetjük, amelyek az itt jelentkező hatalmas energiát generátorokban villamos árammá alakítják át. A nagymarosi vízerőmű duzzasztómüvének kilenc, egyenként 30 méter széles nyílása lesz, s ezeket 11,5 méter magas, acél szerkezetű zsiliptáblák zárják majd el. A tervezett duzzasztómű teljes szélessége — beleértve a nyílásokat elválasztó pilléreket is — 320 méter, tehát nagyobb, mint a Duna szélessége a budapesti Erzsébet- hidnál. A vizierőtelep turbinája a hajócsavarokhoz hasonló szárnyaskerék. Tengelye függőlegesen helyezkedik el, s ekként forgatja a vele közös tengelyre épített áramfejlesztőt (generátort). A generátorral termelt villanyáramot nagyfeszültségre transzformálva vezetik majd a fogyasztókhoz. Ha a folyó vízhozama nagyobb, mint ameny- nyit a vizierőtelep turbinái hasznosítani képesek, a fölösleges vízmennyiséget a zsiliptáblákon keresztülbuktatják, vagy esetleg — rendkívül nagy árvizek idején — a zsiliptáblákat teljesen kiemelik a vízből. Ugyancsak a zsiliptáblák célszerű kezelésével bocsátható le jégzajláskor a folyó jege. A nagymarosi vizerőtelep tekintélyes, 265 méter hosszú csarnokában tiz, egyenként 18,500 lóerős turbinát helyeznek majd el a velük közös tengelyre épített áramfejlesztőkkel egyetemben, rakományával érnek föl. A vizerőtelep kiegészítő rakományával érnek föl. A vizerőtelep kiegézitő berendezései — a nagy teljesítményű transzforA vizikárok keletkezesének megelőzését szolgáló védőmüvek mátorok, a gépek szereléséhez szükséges, nagy teherbírású daruk, a turbinazsilipek, továbbá a duzzasztómű és a hajózsilipek acél szerkezetei — ugyancsak számottevő súlyt (980 vagonnyit) képviselnek. Hasonlóképp hatalmas — négyszer annyi, mint a Tiszalöki Vizilépcsőé — az a betonmennyiség, amelyet a nagymarosi vizierő- rnübe beépítenek. A vizerőtelep automatizálva működik majd. Az aránylag kevés kezelőszemélyzet a gépekre, a készülékekre és a műszerekre fog felügyelni. A hajózsilip hatalmas, párhuzamos betonfalakkal határolt, beton fenekű medence. Két végét zsiliptáblák vagy kétszárnyu ajtóhoz hasonló támkapuk zárják le. Zsilipéijünk át képzeletben egy alulról fölfelé haladó hajóvonatot (vontatót és uszályokat). Ez esetben a hajózsilip felső kapuja zárva, az alsó nyitva van, s igy a kamarában a viz- szint egyezik az alvízzel. A hajóvonal lassan beérkezik a kamarába, majd az alsó kaput becsukják mögötte. Ezután a felviz felől, az oldalfalakban levő csatornákon vagy magán a felső kapun át vizet bocsátanak a kamarába mindaddig, a- mig a vizszint a felvizzel egy szintre nem kerül, s az emelkedő, viz meg nem emeli a hajóvonatot. Ekkor kinyitják a hajózsilip felső kapuját és a hajóvonat a szabad vízre ér. A felülről haladó hajóvonat esetében a művelet az előbbinek éppen a fordítottja. Nagymarosnál a vontatóhajón kívül hat nagyméretű uszályt zsilipelhetnek majd át egyszerre, kereken 6000 tonna rakománnyal. A forgalom további növekedésére számítva és a nemzetközi hajózás biztonsága érdekében egymás mellett két nagy teljesítményű ,hajózsilip (ikerzsilip) készül. A hajózsilip hossza 230 méter, szélessége 34 méter s a legkisebb vizsmélysége 3,5 méter lesz. Az árvízvédelem A duzzasztómű által felduzzasztott folyam vize a környező, alacsony fekvésű területeket csakúgy elöntéssel fenyegeti, akár az árviz. A helyzet azonban most bizonyos mértékig súlyosabb, mert a duzzasztás hatása állandó. Védekezésül A duzzasztómű
