Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-13 / 7. szám
Thursday, February 13, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 ‘EGY ELVÁLASZTHATATLAN NEMZET’ 1963 január 1-én 100 éve lesz annak, hogy az amerikai néger nép rabszolgaságából felszabadult. A felszabadulási kiáltvány megjelenése óta a négerek történelme teljesjogu az állampolgárságért folytatott állandó küzdelmüket tükrözi A felszabadulás utáni nincstelenségből fontos fogyasztóvá fejlődött, akinek évi vásárlóerejét 16 billió dollárra becsülik. E statisztikailag felhalmozott jólét dacára, a legtöbb néger család igyekezett kicsiny jövedelmét — az átlagos fehér családnál sokkal kisebbet — úgy nyújtani, hogy jusson lakásra, élelemre, ruhára, nevelésre és orvosi kiadásokra. Valamikor nem volt szavazati joga. Az arány- lagos alkotmányos képviselet kiszámításánál a néger csak “háromötöd” embernek számított. Ma, egyes kulcsállamban a hatalom egyensúlyát képviseli. Mégis, a huszadik században csupán öt négert választottak a Kongresszusba. A polgárjog teljes kitagadottságából felküzdötte magát az összes útjában álló jogi akadályok megdöntésével — oda, hogy ma már számos törvénybe iktatott jogai vannak. Törvény tiltja azt, hogy szerződéssel gátolják lakásellátását. Elkülönítése jármüveken tilos. Hotel ellátásának megtagadását a nagyobb északi és nyugati városokban már nagyjában megszüntették. Úgy az iparban, mint irodákban kibővült az al- kalmaztatási lehetősége és a szakszervezetbe való felvétele sincs már annyira gátolva, de mnidkettő még messze van a teljes beteljesüléstől. Volt-e haladás a fajok közötti viszony javulásában? Igen, volt. De még sok probléma vár megoldásra. Miért kell a négerek jogainak elismerését tovább halasztani, ahelyett, hogy a bíróságok és a kormány errevonatkozó döntéseinek érvényt szereznének? Az amerikai néger nép egyenjogsugának. mozgalma párhuzamosan halad a afrikai és á siai színes népek törekvéseivel. Az oktatás minden terén egyre jobban ti jed az elkülönités beszüntetése. Egy uj néger g ,;ne- ráció nő fel, az előnyök nagyobb fokú élvezetével és az amerikai demokrácia tanainak megismerésével. Az iskolákban egyre több néger tanuló a fehér tanulókkal együtt esküszik fel hazánk .zászlójára és együtt fogadnak hűséget “a köztársaságnak, melyet képvisel, egy nemzethez, mely elválaszthatatlan, mely igazságot és jogot .juttat mindenkinek!” (History of the Negro in America) ‘f ELSIÖ8ADÍ ITM” Lincoln Ábrahám, második elnöki felavató beszédében, a polgárháború kezdetén azt mondta: “Országunk lakosságának egynvolcada fekete rabszolgákból áll; Nem élnek az ország minden- vidékén, hanem csak a déli részén vannak telepítve. Ezek-a rabszolgák egy különös és hatalmas érdekkört.képeznek. Mindenki tudja, hogy ez az érdekkör, valahogy, oka a háborúnak...” Az “Emancipation Proclamation”-t Lincoln 1863-ban, a háború alatt mint katonai rendeletet bocsátotta ki és csak azokra a rabszolgákra vonatkozott, akik' a fellázadt területen laktak. Alkotmányunk tizenharmadik függeléke volt az, ami végre eltörölte a rabszolgaságot az Egyesült Államok egész területén. Lincoln, halála előtt, kérte a kongresszust, hogy ilyen irányban intézkedjen. 1865 január 31-én a 13-ik függeléket a képviselőház elfogadta, az év folyamán megfelelő számú állam megerősítette és december 18-án törvényerőre lett emelve. A rabszolgaság többé nem volt törvényes az Egyesült Államokban. Az “Abolitionist”-ek hosszú harca, a fekete szökevények, a “földalatti vasút” fehér és fekete dolgozói végre elérték céljukat, munkájuk gyümölcsöt hozott. A Tizenkettedik Függelék kimondta: Sem rabszolgamunka, sem kötelező munka — kivéve az esetben, 'ha valakit egy bűnért törvényesen arra ítélnek— nem létezhet az Egyesült Államokban, vagy olyan területen, amely fennhatósága alá tartozik. A kongresszusnak legyen hatalma törvénnyel az alkotmánypont rendelkezését végrehajtani. í|. ...... . , , .. A harc, amely látszólag az államok jogainak Kérdéséből és csak másodlagosan a rabszolgaság problémáiból indult meg,- a rabszolgák felszabadításában csúcsosodott; ki ;— eleinte fegyveres összecsapás formájában,, később politikai akción keresztül és igazolta Frederick Douglassnek az amerikai alkotmányba vetett hitét. Az újonnan felszabadított rabszolgák számára pedig egy uj világ keletkezett, egy uj életmód kezdődött. Idővel minden embernek saját lábán kellett megállnia és a déli államokban nehéz problémákkal küzdöttek úgy a volt gazdák, mint a volt rabszolgák. “Hogy én mit szeretek jobban?” mondta egy öreg néger: “Hát had lássam Rabszolgaságban semmim sem volt, semmim sem lehetett. Szabadságban van kunyhóm, nevelhetek családot. Ez sok gonddal jár. A rabszolgaságban nem voltak gondjaim, hát — én a szabadságot választom.” (History of the Negro in America.) Lincoln Ábrahám a szabadságról “A harcot csüggedés nélkül folytatnunk kell, mert a szabadság ügyét nem adhatjuk fel egyévi, sőt százévi küzdelem után sem. A szabadsághoz és a boldoguláshoz való jogában nem lehet különbség az emberek között, fajok szerint. Szivünk igy érzi ezt, Istenünk igy rendelte ezt: mert minden ember szabadnak született.” ★ “Ünnepélyesen fogadalmat teszünk Isten előtt, hogy nemzetünk a szabadságot uj életre kelti és hogy a nép kormánya, a nép utján és a nép javára, nem fog elpusztulni soha a földről.” ★ “Most elhagyom önöket, de remélem, hogy a szabadság iránti vágy szikrája élve marad szivükben. . . A mi hitünk az, hogy a szabadsághoz való jog az emberrel együtt született meg. Vállvetve kell harcolnunk a szabadság dicső hadseregében és ünnepélyesen el kell szánnunk magunkat. arra, hogy áldozatkészségünkkel megmentjük, vagy kishitűségünkkel nyomorultul elveszítjük a világ egyetlen reménységét.” Common Council TSiaS SZÉGYENE " FRANKFURT, Németország. — Az amerikai hadseregben szolgáló William C. Morton, 33 éves főhadnagy ellen fellebbvalójával szembeni tiszteletlen magaviselet címén eljárást indítottak. Ez a főhadnagy az Army kötelékéhez- tartozó egészségügyi osztagban szolgált, amely osztag a napokban Carl C. O’Kelley kapitány személyében uj parancsnokot kapott. Mikor az uj parancsnok megérkezett, az osztag tisztjei tisztelegtek neki. majd kezet fogtak vele. Morfon főhadnagy is tisztelgett, de a feléje nyújtott kezet nem fogadta el, mert mint mondotta, őt Texasban arra tanították, hogy négerrel nem kell kezet fogni. Mikor a fajgyűlölettől izzó hetyke texasi legény észrevette, hogy a tiszteletlenségért jókora büntetést fog kapni, lemondott tisztségéről, amit azonban csak a ha-dibirósági ítélet után fogadnak el. KIÉRDEMELT ÍTÉLET GREENVILLE, S. C. — A Ku Klux Klan, süveges szervezet azon négy tagja, akik nemrégiben összevertek egy idős néger embert, börtön büntetést kaptak. James B. Brailsford biró a 30 éves Andrew Marshallt, aki a Klan vezetője volt, hat évi kényszermunkára Ítélte. Első segítője, a 24 éves iWade Henry Howard három évet, a 24 éves Jack Bentley és a 28 éves Robert E. Waldrop egyenként egy-egy évi börtönbüntetést kaptak. A MESEBELI AFRIKA “Mesebeli Afrika...” —, a sláger nálunk is hamar népszerűvé vált, hiszen felidézi mindazt, amire az Afrika szó hallatára gondolunk: hatalmas sztyeppék, oroszlánok, elefántok, pucér emberek, kannibálok, aranybányák stb. A sláger — mint minden sláger — természetesen nagyon egyoldalú, de egyben igaza van: “mesebeli Afrika”, mert mesébeillők azok a változások, amelyek néhány év leforgása alatt, a második világháború óta zajlottak le Afrikában. Ha szputnvikra ülve keringenénk Afrika körül, s mindössze néhány percünk volna egy-egy ország szemrevételére, a rövidség miatt még élesebben kellene megfogalmaznunk a változás lényegét. EGYIPTOM — azelőtt Anglia elsőszámú földközi-tengeri támaszpontja — ma erős, független ország, az arab világ vezető ereje. LIBIA — azelőtt olasz gyarmat — ma független monarchia. TUNISZ — azelőtt francié, gyarmat — m; független köztársaság. ALGÉRIA — 600,000 francia katonát köt le t meddő gyarmati háború a függetlenségüket előbb-utóbb kivívó szabadságharcosokkal szembe* *:. MAROKKÓ — azelőtt francia gyarmat, mi független monarchia. GHANA — azelőtt angol gyarmat, ma független néger állam. NIGÉRIA — azelőtt angol gyarmat, de az angolok 1958-ban már kénytelenek függetlenséget adni az országnak. SZUDÁN — azelőtt angol gyarmat, ma független arab-néger köztársaság. így folytathatnék a felsorolást, s amikor megemlékezünk azokról az országokról, amelyek m; is gyarmatok, egyet sem találhatunk közülük, ahol a nemzeti felszabadító harc valamilyen formában meg ne indult volna. BELGA-KONGÓBAN és MOZAMBIKBAN, a portugál gyarmaton a tömegmozgalom primitiv módon, vallási szekták felkeléseinek formájábai. nyilvánul meg. FRANCIA-AFRIKÁBAN (Francia Egyenlítő és Francia Nyugat-Afrika) idén tavasszal átfogó politikai és gazdasági szervezetek születtek i tucatnyi gyarmat szabadságharcának összefogó sara. Francia-Togó már kiharcolt egyfajta autonómiát, ezen az utón halad Kamerun is. KENYÁBAN az angolok .vérbefojtották a nem zeti felszabadító i lozgalmat, amely most sztráj kok formájában jelentkezik. A DÉL-AFRIKAI UNIÓBAN hatalmas polgár- engedetlenségi mozgalmakban tör ki az egyen joguságra vágyó néger milliók felszabadulás vágya. Változatosak a harc formái, változatosak gyarmatosítók kísérletei az elvesztett befolyás maradványainak megmentésére, vagy annak visz- szaszerzésére. ?>- - És pereze Afrikában megmaradt a romantik: is, mindaz, amiről az elején beszéltünk. Az elefántok, gorillák, oroszlának, noha megfogyatkozott számban, éppúgy járják a végtelen erdőségeket, sztyeppékét, mint sok ezer évvel ezelőtt, sok- • helyütt ma is tovább élnek az ősi szokások. A LAP ÉRDEKÉBEN !!!... Légyen szives nézze meg a lap borítékján aa ön neve'felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV FEBRUÁRNÁL korábbi dáfum van rajta, az az*" Jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja tv.t. ezért kérjük tegyen egy'szívességet nekünk, küld je be hátralékát vagy annak legalább egy .kis részét, minél előbb. Köszönjük. YíJPX ROS.N’KR. Manager i > 130 East 16th Street , New York 3, N Y í • ~ **' - • Tiszteit Rosner Munkástárs! Ma Megértettem felhívását. Tudom mit jeleni egy munkáslapnak ha sok a hátralékát, ezért most Igyekszem egy részét letörlcszteni. eltolva kuldók | dollárt .r-Áríl a .ípá . .-.Át yíiCSt ■. . |t Név: «•. gísrf « y ] P. Ctm: •__________ _____ \
