Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-15 / 33. szám

14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 15, 1957 Csak a nép biztosíthatja a szabadságjogokat (Folytatás az 1-ső oldalról) A döntések ezzel kapcsolat­ban alapjában rázkódtatták meg a politikai kihallgatáso­kat, mint amerikai politikai intézményeket, azzal a meg­állapítással, hogy az Alkot-1 mány Első Függeléke korié- j tozza úgy a szövetségi, mint j gz állami törvényhozások | yizsgálójogait. Másszóval, a j törvényhozó testületek, mint például a kongresszus kutatá­si, vizsgálati jogai nem kor­látlanok. i Csak néhány hónapja an­nak, hogy a szövetségi kor­mány egyik, kissé megkótya- gosodott államügyésze azt a kijelentést tette a sajtó kép­viselői előtt, hogy a kongresz- szusnak, éppúgy mint a kor­mánynak, joga van, bármely amerikai polgárt, akár az ut­cán is megállítani, kikérdez­ni politikai véleménye felől és ha vonakodik válaszolni, börtönbe vetni. Az Eastland, a Walter, s előttük a rosszemlékű McCar­thy, Thomas, Dies-féle bizott­ságok kétségkívül ezzel az el­képzeléssel dolgoztak. A ha­talomtól megrészegedett, de célkitűzéseikben nagyon is tudatos politikusok eme túl­kapásai előtt vonta meg a történelmi határvonalat az amerikai demokratikus ha­gyományok igazi szellemében a Legfelsőbb Törvényszék. “Az Alkotmány Első Füg­gelékére jogosan lehet hivat­kozni — hangzik a Legfel­sőbb Törvényszéki döntés a Watkins-ügyben — amidőn az Alkotmány által biztosított jogokat akár törvény, akár törvényhozás megsérti.” “Magábavéve az a tény — állapítja meg ugyanaz a dön­tés egy másik helyen — hogy e bizottságok beidézhetnek egy tanút és kikényszerithe- tik, hogy tanúskodjon, aka­rata ellenére, politikai meg­győződése felől, múltbéli nyi­latkozatairól, vagy kijelenté­seiről, vagy arról, hogy kikkel jött össze, a kormánynak az egyén jogaiba való beavatko­zásának egyik bizonyítéka”. Az ilyen módszereknek, hangsúlyozza a bírósági érve­lés, meg van a hatásuk azok­ra a polgárokra, akik “csak a legelfogadottabb és minden vitától mentes nézeteket me­rik hangoztatni azért, hogy elkerüljék ugyanezt a sorsot (a kongresszusi bizottság elé való hurcolást — Szerk.) egy későbbi időpontban.” A Sweezy-ügyben hozott döntésben Warren főbíró ki­jelentette, hogy az amerikai nép az Alkotmány Első Füg­gelékében biztosított jogait (a sajtó-, és szólásszabadság, valamint a társulás jogait) elsősorban és főként a poli­tikai társulásokban fejtette ki. “Bármilyen beavatkozás bármely párt szabadságába, beavatkozás ugyanakkor hí­vei szabadságába is.” Alapjában véve nincs sem­mi uj a Legfelsőbb Törvény­szék e döntéseiben. Szerves részeivé váltak ezek az esz­mék az Egyesült Államok hiegalapitása óta az amerikai életmódnak. A Legfélső Tör­vényszék csupán ujranvilvá- nitotta s megvédte az általuk képviselt jogokat olyan táma­dásokkal szemben, melyeknek 150 év óta nem voltak kitéve. A bíróság tudatában volt döntései roppant horderejé- nek. “A vita a kongresszus jogkörének alapvető elvei kö­rül forog — hangsúlyozta a bírósági döntés mindjárt az érvelés elején. — E kérdése­ket a döntés következményei teljes nagysága tudatában kezeltük”. Nem fér kétség ' ahhoz, hogy a Legfelsőbb Törvény­széknek elege volt az Alkot­mány ama következetes meg­sértéseiből, melyek a kong­resszusi inkvizíciók, az úgy­nevezett “Amerikaellenes Cse lekménveket” vizsgáló bizott­ságok működését jellemezték. A Legfelsőbb Törvényszék fi­gyelmeztette a kongresszust, hogy térjen vissza az ameri­kai szabadságjogok alapvető eszméihez. Ez alatt nem a kongresz- szusi vizsgálóbizottságok rut kinövéseinek csupán refor­mokkal való leplezését értet­ték. Nemcsak az embertelen kipellengérezési mód szerek megszüntetését követelte a Legfelsőbb Törvényszék e döntésekben. A kihallgatások célkitűzését nevezték alkot­mányellenesnek : “A kongreszusnak nincs ha­talma kipellengérezésre csu­pán kipellengérezés végett” szól a történelmi okfejtés egyik leggyakrabban idézett mondata. Már pedig pontosan ezt tették a kongresszusi Tor- quemadák a béke és haladás híveivel. Ezt tették többek között a mi lapunk vezetőivel is három hónappal a Törvény­szék döntéssorozata előtt. Hogy a kongresszusi bo­szorkányhaj hászóknak nem az alkotmány által engedélye­zett adatszerzés volt a céljuk arra alig szükséges bizonyí­tékot említeni. Minden ameri­kai polgár tudatában van an­nak, hogy a kongresszusnak igenis jogában áll informá­ciókat gyűjteni, amikor arra szükség van törvényhozatali célokra. Ily alkalmakkor igen­is jogában van a kongresszus­nak, illetve az illetékes bi­zottságoknak kihallgatásokra meghivni polgárokat és tőlük felvilágosítást nyerni vagy véleményt kérni. De annak, amit a McCar- thyk, Eastlandok, Walterok e kihallgatások keretében esz­közöltek semmi közük nem volt, hogy tönkretegyék anya- az adatgyűjtéshez. A kihall­gatások célja egyszerűen az volt hogy tönkretegyék anya­gilag, erkölcsileg, gazdasági­lag azokat az amerikaiakat, akikre politikai nézeteik mi­att a bizottsági kiskirályok s az általuk képviselt nagy üz­leti, ipari és egyéb érdekelt­ségek kivetették a hálót. Fi­zetett hivatásos Judásaik se­gítségével m e g bélyegezték ezeket vagy mint kommunis­tákat, vagy mint “ötödik füg- gelékes” megbízhatatlan ame­rikaiakat. S ezek nyomában tönkrement e g z isztenciák, feldúlt életek és számos eset­ben öngyilkosságok jelezték az amerikai demokrácia kál­váriáját. Ennek vetett véget Ameri­ka lelkiismerete képviseleté­ben a Legfelsőbb Törvény­szék. Magától értetődőleg, azok a roppant üzleti és poli­tikai érdekeltségek, akiknek az egész nép megfélemlítése és elhallgattatása volt a cél­ja e förtelmes inkviziciós módszerekkel, nem adják fel könnyen a harcot. Hatalmas ellentámadást indítottak a Legfelsőbb Törvényszék dön­tései ellen. Mindent meg fog­nak kísérelni, hogy a pozíci­óikon ejtett rést betömjék, hogy uj törvényhozatallal tá­masszák alá állásaikat, hogy tovább is folytathassák a bo­szorkányhajszát. Ebbéli tö­rekvéseiket nem lehet alábe­csülni és az is valószínű, hogy itt ott vissza fogják szerezni egyes elvesztett hadállásai­kat. Mostantól kezdve a néptől, a választópolgárságtól függ, hogy megőrzik-e azokat a sza A DÉLI NÉGER NÉP SZAVAZATI JOGAI (Folytatás az első oldalról) rek távoltartását a szavazó­urnáktól valamilyen, az al­kotmányra vonatkozó bonyo­lult kérdéssel, mintsem kötél, vagy korbács által intézik el. South Carolina állam 9 Calhoun megyéjében (coun­ty), ahol a négerek többség­ben vannak (4,304 fehér és 10,449 néger), a szavazólis­tán egyetlen bejegyzett né­ger sem volt. A jelentés egy meg nem nevezett egyént idézett, aki azt mondta, hogy ha néger személy kívánja a bejegyzést, akkor “okos né­gernek” titulálják, aki előbb- utóbb elhagyja a megyét. Egy másik megyében, Mc­Cormick Countyban a néger szavazók nevét, amelyeket 1948-ban jegyeztek be, a lis­tából kitörölték. Mrs. Mamie Crawford, aki a McCormick megyei szavazó bizottság tag­ja 1948 óta, azt mondta, hogy mióta ő a bizottságban van, egyetlen egy néger sem óhaj­totta nevét a szavazó listára juttatni. South Carolina nem tar­totta számon a bejegyzettek faját. 0. Frank Thornton, államtitkár szavai szerint le­hetetlen megmondani, hogy hány néger bejegyzett van. De amikor az uj bejegyzések ideje eljön, megkívánjuk a fajok kijelölését — mondta. Mississippi államban az erőszak minden formá­ja megtalálható, melyekről a többi államokra vonatkozó badságvivmányokat, amelye­ket a Törvényszék döntései jelképeznek. A kongresszus, melynek elvben a népet kelle­ne képviselni, ezt a feladatot nem fogja végrehajtani, hisz éppen a kongresszus volt az, melytől a Törvényszéknek meg kellett véd' ni a népet. A Legfelsőbb Törvényszék, illetve a kormány bírósági ágazata magábavéve szintén nem képes, történelmünk­ben sohasem volt képes a sza­badságjogoka! huzamosabb ideig biztosítani a nép ak­tiv részvétele nélkül. E részvételnek a politikai, gazdasági, kultúráim és tár­sadalmi aktivitások minden terén mutatkozni kell. Felvi­lágosodott közvélemény az amerikai szabadság legbizto­sabb támasza. jelentés beszámolt. Mig az államok legtöbbjében a néger nép kordában tartására csak egy, vagy két módot használ­nak, addig Mississippiben ugylátszik mindenféle esz­közhöz folyamodnak. Ennek eredményeképpen, bár a sza­vazó korú néger lakosság a szavazó korú összlakosságnak a 41 százalékát teszi ki, a szavazók listáján csak 4 szá­zalék a néger. A jelentés felsorolja George Washington Lee lelkésznek az agyonlövését, aki a Na­tional Association for the Ad­vancement of Colored People belsoni fiókjának volt az el­nöke. Úgyszintén utódjának, Gus Courtnak a megsebesité- sét, aki Belsonban füszerke- reskedő. őket azért lőtték le, mert nem voltak hajlandók nevüket a szavazólistáról töröltetni. Jellemző, hogy az. FBI vizsgálatai alatt, ügyükre vonatkozóan semmi bizonyitékot sem találtak. — Ugylátszik, hogy Courtot és Leet akkor lőtték le, amikor a szavazást megkísérelték. Louisiana államban a legaktívabban gyakorol­ják a négerek visszatartását a szavazástól. Bonyolult sza­vazati ivet adnak nekik. A je­lentés szerint több megyében, ahol a néger nép a lakosság többségét teszi ki, a listán nem volt bejegyzett néger szavazó. Floridában “csak” hét megyében nem volt bejegyzett néger szavazó és több megyében túlozták a számát a bejegyzett nége­reknek. A bejegyzések leg­nagyobb akadálya a félelem azokban a megyékben, ahol a néger szavazat alacsony vagy teljesen hiányzik. Liberty megyében az első néger szavazókat erőszaknak vetették alá, azután egyet ki­véve, mind elmaradt a szava­zástól. Gadsdenben, ahol 5 bejegy­zett néger volt, a 10,930 sza­vazó korú közül, J. Love Hut­chinson, a bejegyző (regis­trar) azt mondta, hogy sem­minemű kényszert sem alkal­maztak, a négerek csupán fá­sultak és nem vették a fárad­ságot a bejegyzéshez. A né­ger tanító azonban azt mond­ta, hogy “nagyon szeretnék szavazni, de ebben a megyé­ben részemre nem tanácsos.” HOGYAN KELETKEZIK AZ ESŐ? (Folytatás a 13-ik oldalról) meg. Ez a magyarázata annak, hogy a függőle­ges irányban nagy kiterjedésű felhőkből, ame­lyek a pozitív hőmérsékletektől a minusz 30 C fokos hőmérséklet magasságáig felnyúlnak, jó­val bőségesebb csapadékot kapunk, mint az ala­csony, meleg felhőkből. A felhők fizikai vizsgálatából kiderült hát, hogy a homogén felhőket a stabil állapot jellem­zi, ellenben az úgynevezett heterogén felhők, amelyekben a felhőelemek nagyságuk, fizikai ál­lapotuk (hőmérsékletük, villamos töltésük, hal­mazállapotuk) , a bennük oldott anyagok tömény­sége stb. szempontjából különböznek egymástól, kevésbé stabilak. Az utóbbiak heterogén állapo­trak miatt alkalmasak a csapadékképződésre. Ezt a felismerést használják fel korunk "esőva rázslói”, akik Noé esőköve helyett a fizika kü­lönféle eszközeit veszik igénybe a felhők meg­zavarására. Számos módszert alkalmaznak. Lé­nyegüket az előzőek alapján könnyen megér th°f- jük. A mesterséges esőkeltés egyik módszere ró szárazjég- darabokat hintenek szét repülőgép­ről a tulhült cseppekből álló felhőkben. A , san párolgó szárazjég szemecskéi körül minusz 78 C fokos hideg keletkezik. Ezért a tülb '' pék egy része megfagy, és létrejön a (v e ,, felhő. Egy másik módszer: a jégkristályához na­gyon hasonló ezüstjodid kristályoka hintenek szét tulhült cseppekből álló homogén felhőben. A kristálytani hasonlóság miatt az ezüst jodid-kris- tályok kifagyás-magokká válnak, és a felhő ho­mogén jellege megszűnik. A vizcseppekből álló meleg felhők, stabilitását megkísérelték különböző nagyságú vizcséppek széthintésével megszüntetni. Nedvszívó anyagok (kénsav,.klórkalcium stb.) apró részecskéi a fel­hői-ben különböző nagyságú cseppeket hoznak létre, amelyekben az oldot+ anyag töménysége is különböző. Ezek megbontják a felhők homo­gén állapotát. Számos 'kísérlet kedvező eredménnyel járt, éÉ- röviddel a beavatkozás után a stabil -felhőből- ki- sebb-nagvobb csapadék- hullott. Az eső mennyi­sége általában kevés volt, és a beavatkozás gyak­ran feloszlatta az aránylag vékony homogén fel­hőket. Nagyobb -esők' létrehozása ritkán sikerült. Mindenesetre' á modern esÖv-arázslóknák kettős feladatuk van: előcsalogatni a makacs felhőkből az ott felhalmozott vízkészleteket, avagy elosz­latni a napfényt távoltartó fejhőfakarót vagy ködöt. Gyakorlatilag mindkét feladat . nagyón . fontos. A megoldás á legutóbbi évtizedek felhő- fizikai. vizsgálatainak ered menyeké ppen köze) van a megvalósuláshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents