Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-15 / 33. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 15, 1957 Csak a nép biztosíthatja a szabadságjogokat (Folytatás az 1-ső oldalról) A döntések ezzel kapcsolatban alapjában rázkódtatták meg a politikai kihallgatásokat, mint amerikai politikai intézményeket, azzal a megállapítással, hogy az Alkot-1 mány Első Függeléke korié- j tozza úgy a szövetségi, mint j gz állami törvényhozások | yizsgálójogait. Másszóval, a j törvényhozó testületek, mint például a kongresszus kutatási, vizsgálati jogai nem korlátlanok. i Csak néhány hónapja annak, hogy a szövetségi kormány egyik, kissé megkótya- gosodott államügyésze azt a kijelentést tette a sajtó képviselői előtt, hogy a kongresz- szusnak, éppúgy mint a kormánynak, joga van, bármely amerikai polgárt, akár az utcán is megállítani, kikérdezni politikai véleménye felől és ha vonakodik válaszolni, börtönbe vetni. Az Eastland, a Walter, s előttük a rosszemlékű McCarthy, Thomas, Dies-féle bizottságok kétségkívül ezzel az elképzeléssel dolgoztak. A hatalomtól megrészegedett, de célkitűzéseikben nagyon is tudatos politikusok eme túlkapásai előtt vonta meg a történelmi határvonalat az amerikai demokratikus hagyományok igazi szellemében a Legfelsőbb Törvényszék. “Az Alkotmány Első Függelékére jogosan lehet hivatkozni — hangzik a Legfelsőbb Törvényszéki döntés a Watkins-ügyben — amidőn az Alkotmány által biztosított jogokat akár törvény, akár törvényhozás megsérti.” “Magábavéve az a tény — állapítja meg ugyanaz a döntés egy másik helyen — hogy e bizottságok beidézhetnek egy tanút és kikényszerithe- tik, hogy tanúskodjon, akarata ellenére, politikai meggyőződése felől, múltbéli nyilatkozatairól, vagy kijelentéseiről, vagy arról, hogy kikkel jött össze, a kormánynak az egyén jogaiba való beavatkozásának egyik bizonyítéka”. Az ilyen módszereknek, hangsúlyozza a bírósági érvelés, meg van a hatásuk azokra a polgárokra, akik “csak a legelfogadottabb és minden vitától mentes nézeteket merik hangoztatni azért, hogy elkerüljék ugyanezt a sorsot (a kongresszusi bizottság elé való hurcolást — Szerk.) egy későbbi időpontban.” A Sweezy-ügyben hozott döntésben Warren főbíró kijelentette, hogy az amerikai nép az Alkotmány Első Függelékében biztosított jogait (a sajtó-, és szólásszabadság, valamint a társulás jogait) elsősorban és főként a politikai társulásokban fejtette ki. “Bármilyen beavatkozás bármely párt szabadságába, beavatkozás ugyanakkor hívei szabadságába is.” Alapjában véve nincs semmi uj a Legfelsőbb Törvényszék e döntéseiben. Szerves részeivé váltak ezek az eszmék az Egyesült Államok hiegalapitása óta az amerikai életmódnak. A Legfélső Törvényszék csupán ujranvilvá- nitotta s megvédte az általuk képviselt jogokat olyan támadásokkal szemben, melyeknek 150 év óta nem voltak kitéve. A bíróság tudatában volt döntései roppant horderejé- nek. “A vita a kongresszus jogkörének alapvető elvei körül forog — hangsúlyozta a bírósági döntés mindjárt az érvelés elején. — E kérdéseket a döntés következményei teljes nagysága tudatában kezeltük”. Nem fér kétség ' ahhoz, hogy a Legfelsőbb Törvényszéknek elege volt az Alkotmány ama következetes megsértéseiből, melyek a kongresszusi inkvizíciók, az úgynevezett “Amerikaellenes Cse lekménveket” vizsgáló bizottságok működését jellemezték. A Legfelsőbb Törvényszék figyelmeztette a kongresszust, hogy térjen vissza az amerikai szabadságjogok alapvető eszméihez. Ez alatt nem a kongresz- szusi vizsgálóbizottságok rut kinövéseinek csupán reformokkal való leplezését értették. Nemcsak az embertelen kipellengérezési mód szerek megszüntetését követelte a Legfelsőbb Törvényszék e döntésekben. A kihallgatások célkitűzését nevezték alkotmányellenesnek : “A kongreszusnak nincs hatalma kipellengérezésre csupán kipellengérezés végett” szól a történelmi okfejtés egyik leggyakrabban idézett mondata. Már pedig pontosan ezt tették a kongresszusi Tor- quemadák a béke és haladás híveivel. Ezt tették többek között a mi lapunk vezetőivel is három hónappal a Törvényszék döntéssorozata előtt. Hogy a kongresszusi boszorkányhaj hászóknak nem az alkotmány által engedélyezett adatszerzés volt a céljuk arra alig szükséges bizonyítékot említeni. Minden amerikai polgár tudatában van annak, hogy a kongresszusnak igenis jogában áll információkat gyűjteni, amikor arra szükség van törvényhozatali célokra. Ily alkalmakkor igenis jogában van a kongresszusnak, illetve az illetékes bizottságoknak kihallgatásokra meghivni polgárokat és tőlük felvilágosítást nyerni vagy véleményt kérni. De annak, amit a McCar- thyk, Eastlandok, Walterok e kihallgatások keretében eszközöltek semmi közük nem volt, hogy tönkretegyék anya- az adatgyűjtéshez. A kihallgatások célja egyszerűen az volt hogy tönkretegyék anyagilag, erkölcsileg, gazdaságilag azokat az amerikaiakat, akikre politikai nézeteik miatt a bizottsági kiskirályok s az általuk képviselt nagy üzleti, ipari és egyéb érdekeltségek kivetették a hálót. Fizetett hivatásos Judásaik segítségével m e g bélyegezték ezeket vagy mint kommunistákat, vagy mint “ötödik füg- gelékes” megbízhatatlan amerikaiakat. S ezek nyomában tönkrement e g z isztenciák, feldúlt életek és számos esetben öngyilkosságok jelezték az amerikai demokrácia kálváriáját. Ennek vetett véget Amerika lelkiismerete képviseletében a Legfelsőbb Törvényszék. Magától értetődőleg, azok a roppant üzleti és politikai érdekeltségek, akiknek az egész nép megfélemlítése és elhallgattatása volt a célja e förtelmes inkviziciós módszerekkel, nem adják fel könnyen a harcot. Hatalmas ellentámadást indítottak a Legfelsőbb Törvényszék döntései ellen. Mindent meg fognak kísérelni, hogy a pozícióikon ejtett rést betömjék, hogy uj törvényhozatallal támasszák alá állásaikat, hogy tovább is folytathassák a boszorkányhajszát. Ebbéli törekvéseiket nem lehet alábecsülni és az is valószínű, hogy itt ott vissza fogják szerezni egyes elvesztett hadállásaikat. Mostantól kezdve a néptől, a választópolgárságtól függ, hogy megőrzik-e azokat a sza A DÉLI NÉGER NÉP SZAVAZATI JOGAI (Folytatás az első oldalról) rek távoltartását a szavazóurnáktól valamilyen, az alkotmányra vonatkozó bonyolult kérdéssel, mintsem kötél, vagy korbács által intézik el. South Carolina állam 9 Calhoun megyéjében (county), ahol a négerek többségben vannak (4,304 fehér és 10,449 néger), a szavazólistán egyetlen bejegyzett néger sem volt. A jelentés egy meg nem nevezett egyént idézett, aki azt mondta, hogy ha néger személy kívánja a bejegyzést, akkor “okos négernek” titulálják, aki előbb- utóbb elhagyja a megyét. Egy másik megyében, McCormick Countyban a néger szavazók nevét, amelyeket 1948-ban jegyeztek be, a listából kitörölték. Mrs. Mamie Crawford, aki a McCormick megyei szavazó bizottság tagja 1948 óta, azt mondta, hogy mióta ő a bizottságban van, egyetlen egy néger sem óhajtotta nevét a szavazó listára juttatni. South Carolina nem tartotta számon a bejegyzettek faját. 0. Frank Thornton, államtitkár szavai szerint lehetetlen megmondani, hogy hány néger bejegyzett van. De amikor az uj bejegyzések ideje eljön, megkívánjuk a fajok kijelölését — mondta. Mississippi államban az erőszak minden formája megtalálható, melyekről a többi államokra vonatkozó badságvivmányokat, amelyeket a Törvényszék döntései jelképeznek. A kongresszus, melynek elvben a népet kellene képviselni, ezt a feladatot nem fogja végrehajtani, hisz éppen a kongresszus volt az, melytől a Törvényszéknek meg kellett véd' ni a népet. A Legfelsőbb Törvényszék, illetve a kormány bírósági ágazata magábavéve szintén nem képes, történelmünkben sohasem volt képes a szabadságjogoka! huzamosabb ideig biztosítani a nép aktiv részvétele nélkül. E részvételnek a politikai, gazdasági, kultúráim és társadalmi aktivitások minden terén mutatkozni kell. Felvilágosodott közvélemény az amerikai szabadság legbiztosabb támasza. jelentés beszámolt. Mig az államok legtöbbjében a néger nép kordában tartására csak egy, vagy két módot használnak, addig Mississippiben ugylátszik mindenféle eszközhöz folyamodnak. Ennek eredményeképpen, bár a szavazó korú néger lakosság a szavazó korú összlakosságnak a 41 százalékát teszi ki, a szavazók listáján csak 4 százalék a néger. A jelentés felsorolja George Washington Lee lelkésznek az agyonlövését, aki a National Association for the Advancement of Colored People belsoni fiókjának volt az elnöke. Úgyszintén utódjának, Gus Courtnak a megsebesité- sét, aki Belsonban füszerke- reskedő. őket azért lőtték le, mert nem voltak hajlandók nevüket a szavazólistáról töröltetni. Jellemző, hogy az. FBI vizsgálatai alatt, ügyükre vonatkozóan semmi bizonyitékot sem találtak. — Ugylátszik, hogy Courtot és Leet akkor lőtték le, amikor a szavazást megkísérelték. Louisiana államban a legaktívabban gyakorolják a négerek visszatartását a szavazástól. Bonyolult szavazati ivet adnak nekik. A jelentés szerint több megyében, ahol a néger nép a lakosság többségét teszi ki, a listán nem volt bejegyzett néger szavazó. Floridában “csak” hét megyében nem volt bejegyzett néger szavazó és több megyében túlozták a számát a bejegyzett négereknek. A bejegyzések legnagyobb akadálya a félelem azokban a megyékben, ahol a néger szavazat alacsony vagy teljesen hiányzik. Liberty megyében az első néger szavazókat erőszaknak vetették alá, azután egyet kivéve, mind elmaradt a szavazástól. Gadsdenben, ahol 5 bejegyzett néger volt, a 10,930 szavazó korú közül, J. Love Hutchinson, a bejegyző (registrar) azt mondta, hogy semminemű kényszert sem alkalmaztak, a négerek csupán fásultak és nem vették a fáradságot a bejegyzéshez. A néger tanító azonban azt mondta, hogy “nagyon szeretnék szavazni, de ebben a megyében részemre nem tanácsos.” HOGYAN KELETKEZIK AZ ESŐ? (Folytatás a 13-ik oldalról) meg. Ez a magyarázata annak, hogy a függőleges irányban nagy kiterjedésű felhőkből, amelyek a pozitív hőmérsékletektől a minusz 30 C fokos hőmérséklet magasságáig felnyúlnak, jóval bőségesebb csapadékot kapunk, mint az alacsony, meleg felhőkből. A felhők fizikai vizsgálatából kiderült hát, hogy a homogén felhőket a stabil állapot jellemzi, ellenben az úgynevezett heterogén felhők, amelyekben a felhőelemek nagyságuk, fizikai állapotuk (hőmérsékletük, villamos töltésük, halmazállapotuk) , a bennük oldott anyagok töménysége stb. szempontjából különböznek egymástól, kevésbé stabilak. Az utóbbiak heterogén állapotrak miatt alkalmasak a csapadékképződésre. Ezt a felismerést használják fel korunk "esőva rázslói”, akik Noé esőköve helyett a fizika különféle eszközeit veszik igénybe a felhők megzavarására. Számos módszert alkalmaznak. Lényegüket az előzőek alapján könnyen megér th°f- jük. A mesterséges esőkeltés egyik módszere ró szárazjég- darabokat hintenek szét repülőgépről a tulhült cseppekből álló felhőkben. A , san párolgó szárazjég szemecskéi körül minusz 78 C fokos hideg keletkezik. Ezért a tülb '' pék egy része megfagy, és létrejön a (v e ,, felhő. Egy másik módszer: a jégkristályához nagyon hasonló ezüstjodid kristályoka hintenek szét tulhült cseppekből álló homogén felhőben. A kristálytani hasonlóság miatt az ezüst jodid-kris- tályok kifagyás-magokká válnak, és a felhő homogén jellege megszűnik. A vizcseppekből álló meleg felhők, stabilitását megkísérelték különböző nagyságú vizcséppek széthintésével megszüntetni. Nedvszívó anyagok (kénsav,.klórkalcium stb.) apró részecskéi a felhői-ben különböző nagyságú cseppeket hoznak létre, amelyekben az oldot+ anyag töménysége is különböző. Ezek megbontják a felhők homogén állapotát. Számos 'kísérlet kedvező eredménnyel járt, éÉ- röviddel a beavatkozás után a stabil -felhőből- ki- sebb-nagvobb csapadék- hullott. Az eső mennyisége általában kevés volt, és a beavatkozás gyakran feloszlatta az aránylag vékony homogén felhőket. Nagyobb -esők' létrehozása ritkán sikerült. Mindenesetre' á modern esÖv-arázslóknák kettős feladatuk van: előcsalogatni a makacs felhőkből az ott felhalmozott vízkészleteket, avagy eloszlatni a napfényt távoltartó fejhőfakarót vagy ködöt. Gyakorlatilag mindkét feladat . nagyón . fontos. A megoldás á legutóbbi évtizedek felhő- fizikai. vizsgálatainak ered menyeké ppen köze) van a megvalósuláshoz.
