Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-08 / 32. szám
ÉLNÜNK KELL ÉS ÉLNI HAGYNI A Világ Béketanács kolombói ülésén (junius 10—16) 70 ország küldöttei voltak jelen Ceylon- népe avval dicsekedhet, ami páratlan a nemzetek történelmében, hogy több mint kétezer esztendőn keresztül támadó háborút sohasem viselt más ország népe ellen. / A háborút Ceylon népe mindig szörnyűségesnek tar-, . tóttá, amely természetével összeegyezhetetlen, melyet \ vallása elitéi, észjárása visszautasít és szivében megvet. Ez a magyarázata annak a nagy jóindulatnak, melyet a ceyloni nép és a ceyloni kormány a Világ Béketanács munkája iránt tanúsított. S.W.R.D. Bandaranaike, Ceylon miniszterelnöke meghívta a tanács delegátusait. Jelen volt a kormányzó is, úgyszintén a kabinet tagjai, a parlament képviselői, diplomaták és az újságírók sokasága. A színes lámpák ezrei világították meg a “Fák Templomát”, a miniszterelnök hivatalos otthonának kertjét, ahol a vendégek csoportjai a pázsiton társalogtak és itták az izekben gazdag ceyloni gyümölcsök levét. A ritka művészi Ízlés és a színharmóniák iránti érzékeknek sikerült a fákat úgy kivilágítani, hogy mindenegyes fa körvonala és karaktere érvényesült. A kertet tündérországgá varázsolták. Valószínű, hogy' ez a fogadás a tanács delegátusainak egyik legkedvesebb emléke lesz. S.W.R.D. Bandaranaike, Ceylon miniszterelnökének levele a Világ Béketanácsához: Azt mondják Aldus Huxleyról, hogy két világ között él, az egyik halott és a másiknak lehetetlen megszületnie. Ha szabad ilyen megjegyzéssel élnem, én is mondhatom, hogy két világ között élünk, az egyik haldoklik és a másik küzd, hogy megszülethessen. Mi az átalakulás idejében élünk, amikor az egyik civilizáció egy másikká alakul át. Ez a történelemben nem uj jelenség. Civilizációk kialakultak, elérték kifejlettségük legmagasabb fokát, megromlottak és elhaltak, s helyüket mások foglalták el. Az átalakulások időszakára ráütötte bélyegét a bizonytalanság, az összetűzés mindenféle ellentét, — ami természetes is. De a ’ történelemben ezelőtt sohasem voltak oly nagyarányú összetűzések, ideológiai, politikai, gazdasági, társadalmi, nemzeti, stb. mint ma.Ugyanakkor a különbségek elintézésének módja, melyhez a múltban folyamodtak — a háború — ma már elképzelhetetlen a rettenetes fegyverek miatt, melyeket az ember az utolsó időkben felfedezett és tökéletesitett. Egy nagyméretű uj háború valószínűleg az emberiség megsemmisülését jelentené. Azért a legsürgősebben szükséges, hogy a béke éghajlatát minden módon mind szélesebbé terjesszük ki, hogy az ellentétek elintézésére tárgyalásokhoz folyamodjunk és nem erőszakhoz. Mint mondottam, ápolnunk kell a nemzeti és nemzetközi egyetértést, barátságot az ilyen időkben, mint a mai; különösen az ilyen időkben, mint a mai, elvárhatjuk az ellentéteket és az összeütközéseket még akkor is, ha azok "mélyek és komolyak. A probléma előttünk az, hogy felismerjük ezeket az ellentéteket és összeegyeztessük azokat, a megértés és együttműködés által, még akkor is, ha a kölcsönös megyegyezés lehetetlen. Élnünk kell és élni hagyni. Emlékeznünk kell arra, hogy az ünnepnap az emberért van és nem az ember az ünnepnapért és a különböző ideológiák, “izmusok” az emberért jöttek létre, s nem fordítva. Ma jobban, mint valaha igazán “egy a világ” és gondolkoznunk is az emberiség számbavételével kell és nem mint egyének, vagy önálló egységek. Ha ilvmódon sikerülne biztosítanunk a békét a következő 25 esztendőre, az a véleményem, hogy a veszélypontot hátra hagyhatjuk és az embernek megadatik az alkalom arra, hogy egy állandó uj társadalmat és egy uj civilizációt hozzon létre. Ezért minden igyekezet a cél elérésére, a békeakarás megerősítésére és az egymás melletti élet istápolására kiérdemli az együttérzésünket és a támogatásunkat. Ily szellemben szívesen látom a Világ Béketanács munkáját és kívánok minden sikert, hogy elősegítsék a béke, a megértés győzelmét, mely oly szükséges mindenkinek a jólétére, előmenetelére és boldogulására. Sürgöny a UN titkárához A ceyloni Világ Béketanács résztvevői 70 országból jöttek össze és önhöz fordulnak. Az emberiség veszélyben van. Nukleáris fegyverek kísérletei megfertőzik a levegőt, a földet és a vizet. Mi arra ösztökéljük Önt, használja fel magas hivatását és hivja össze a három hatalmat, az Egyesült Királyságot, az Amerikai Egyesült Államokat és az Egyesült Szocialista Szovjet Köztársaságot, hogy azonnal megegyezésre jussanak és véget vessenek minden nukleáris fegyverkísérletnek. IpA CSONKA JAVASLAT VÉTÓT KAPHAT Vol. VI. N. 32. Thursday, August 8, 1957. NEW YORK, N. Y. Harminckilenc demokrata és tizenkét republikánus szenátor a déli néger nép szavazati jogát elgáncsolta. A fehér esküdtszéknek a javaslatba iktatása lehetetlenné teszi a déli államok néger polgárainak, hogy jogaikat megvédjék. A négy héten át húzódó tárgyalások alatt ez volt a javaslat második súlyos veresége. Az első az volt, amikor a javaslat harmadik részét kibuktatták, amely felhatalmazta volna a szövetségi kormányt arra, hogy a megkülönböztetés eltörlése ér dekében minden további nélkül, bárhol közbeléphessen. Hir szerint a megcsonkított javaslatról az igazságügymi- nisztérium véleménye az, hogy “szánalmasan elégtelen” és nem elfogadható. Azt mondják, hogy az elnök is nagyon megharagudott és “nincs kétség” afölött, hogy ilyen formában a javaslatot nem írja alá, hanem visszaveti. Humphrey demokrata szenátor (Minn.), aki a javaslat eredeti formája mellett kardoskodott, azt mondta, hogy “a polgárjogok javaslata még nem halt meg, de meg lehet ölni, ha a republikánusokat jobban érdekli valamely egyoldalú kérdés felkarolása, mint részvétel az építésben.” PETRAS PAL ÖRÖKSÉGE Petrás Pál 54 évvel ezelőtt jött Amerikába. Magával hozta a legnagyobb kincset, mellyel emberfia bírhat: embertársai iránti szeretetét és együttérzését. Kincsét mindjárt munkába fektette, s azon iparkodott, hogy tehetsége szerint uj hazáját mindenki számára jobbá és szebbé tegye. Felhasználta óhazai szervezeti tapasztalatait és egyik kezdeményezője lett a Magyar Betegsegélvző és Önképző Szervezetnek, amely az első ilyen magyar munjcás- szervezet volt Amerikában. Segített megalapítani lapunkat és korai szerkesztője volt. Lapunk léte — tanú jele kiváló képességének — tőle, mint örökség maradt reánk. Petrás Pál sohasem pihent, mindig tett. Tanáccsal látta el a rászorulókat, buzdította a csüggedőket. Bár hova ment, világosságot és megértést vitt magával és uj élet fakadt a keze nyomán. Halála nagy veszteség az amerikai magyar munkásság, sőt az egész amerikai munkásmozgalom számára. Nagyon, nagyon fog hiányozni. Petrás Pál munkástársunk 1877-ben Kishegyesen, Bács Bodrog megyében született. Egyszerű parasztcsalád gyermeke volt, aki korán megismerkedett az élet nehézségeivel. Apró gyermekkorában Tiszakálmán falvára költözött a család, mert uj településre volt ott lehetőség. Édesapja kisbiró és postás lett, de a 7 éves Pali gyerek hordta ki a leveleket, hogy igy is segítségére lehessen a hattagú családnak. Apja kovácsnak szánta, de Pali sehogvsem szerette ezt a mesterséget és igy a falu borbélyához adták inasnak 12 éves korában. Rövidesen Újvidékre költöztek, mert apja elveszítette állását és ott tovább tanulta Pali a bor bélvmesterséget Völgyi Lajos borbélymester keze alatt. Felszabadulása után vándorbotot vett kezébe az ifjú munkás és Komárom, Szeged és az ország többi városában dolgozott. Végre Pestre került. Ott hamar megtalálta a serdülő ifjú az PETRÁS PÁL 1877 január 7 — 1957 julius 31 [ összeköttetést a munkásszer- ' vezetékkel. Tagja lett a szociáldemokrata pártnak 18 éves korában. Segítette a borbélyok szervezetének megalapítását és hamarosan elnöke lett a szervezetnek. Mint elnök olyan beszédet tartott, hogy utána kénytelen volt elmenekülni, mert a régi Magyarország rendőrsége üldözte az öntudatos munkást, aki meg merte mondani az igazat. Bécsbe menekült [20 éves korában és majdnem [két évet töltött ott. Addig már lecsendesíilt az ügy és Pali tovább folytatta megkezdett szervezeti munkálko- j dúsát. 1902-ben magyar munkásokat vittek áradási gátak építésére Törökországba és köztük Pali édesapját is, aki akkor kubikus munkát végzett. Pali is,. Konstantinápolyba ment, és ott is beszédet tartott a magyar munkások előtt, megmagyarázván kegyetlen helyzetük valódi okát. Törökországból Londonba került, ahol 1904-ig tartózkodott. 1904 elején érkezett Amerikába. Azonnal felkereste a munkásszervezeteket és a “Népakarat”, az első amerikai magyar munkáslap meg alapitói között foglalta el helyét. Később részt vett az Előre kiadásában. Az Előre eleinte havi, majd később he- ! ti és napilap lett. A Munkás ! Betegsegélvző és önképaő Szervezet is ezidőtájban alakult és magáénak fogadta az uj munkáslapot és tagjaira kivetett havi két-két centből tartották fenn az uj napilapot. Petrás Pál munkástársunk lett a hetilap szerkesztője. A Betegsegélyző szervezet és a szociáldemokrata párt végrehajtó bizottsága körútra küldte Petrás Pált és helyébe Bárd Imrét hozatták ki Magyarországból szerkesztőnek. Petrás Pál lett a magyar munkásmozgalom őrs zág'o3 szervezője. Egyike volt azoknak, akik megjelentek azon a konvención, mely egyesítette a szocdem és szociális munkáspártokat. ő is az egyesités mellett foglalt állást. Az uj szervezettel megszűnt az Előre és Testvériség néven indult meg rövid karrierjére az uj magyar mur- káslap, melyet az Uj Előre követett. Petrás Pál közben megnősült és Chicagóban telepedett le, ahol a magyar kolónia szervezője lett. Munkája az egész körzetre kiterjedt é3 magában foglalta Indiana acélüzemeit is. Néhányadmr- gával megszervezték a Betegsegélyző 11-ik chicagói osztályát a környék több más osztályaival együtt. (Folytatás a 8-ik oldalon) Megünneplik Lincoln 150-ik évfordulóját WASHINGTON. — A képvise- lőház igazságszolgáltatási albizottsága jóváhagyta egy bizottság kinevezését, melynek az volna a hivatása, hogy Ábrahárn Lincoln születésének 150-ik évfordulója megünneplését előkészítse. Angol tudósok a H-bomba ellen I — A londoni lefegyverzési konferencia válságos idejében 256 angol tudós felhivást adott ki, hogy egyezzenek meg és vessenek véget a H-bombával való kísérletezéseknek. A kérvényezők vezetője két Nobel- dij at nyert tudós. KODÁLY ZOLTÁN \ 75-ik születésnapjára har.g'emez-sorozatot készít a mester müveiből a Magyar Hangletr.er- gyártó Vállalat.
