Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-08 / 32. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 8, 1957 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre Sö., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 SZAVAZZON MINDENKI Mindenféle bizonvitgatást — többnyire hami­sat — hoznak fel a polgári jogok törvényének déli ellenségei. A legújabb érdekesség Richard B. Russel georgiai demokrata szenátor ajánlata, hogy a kérdést vigyék egy országos népszavazás (referendum) elé. Ha mi kormányoznánk, nem tennénk semmi ellenvetést Russel szenátor eszméje ellen, sőt még egy lépéssel tovább mennénk. A kérdést egyenesen a déli szavazók elé vinnénk és nem is tovább, feltéve, hogy minden egyes polgár sza­vazhatna és semmi akadályt nem gördítenének ez elé, senkit sem félemlitenénk meg faja, val­lása yagv színe miatt. Akkor megengednénk, hogy az igazságügyminiszter vezesse a szava­zást. Mit szól ehhez a szenátor ur? Borús a londoni konferencia LONDON, julius 22. — A nyugati hatalmak akadályozzák a megegyezést a leszerelés, vala­mint az atom- és hidrogénfegyver-kisérletek el­tiltása kérdésében — jelentette ki a Manchester Guardian cimü angol lap munkatársának adott interjújában Valerian Zorin, aki a Szovjetuniót képviseli a leszerelési albizottságban. A szakértői bizottság megalakítására vonatko­zó nyugati javaslatokat érintve, a szovjet kép­viselő kijelentette: az ellenőrzési rendszer rész­leteinek szakértői kidolgozásához elengedhetetlen az-, hogy a nyugati hatalmak kötelezzék magu­kat bizonyos időponttól kezdve az atom- és hid- (rogénf egy ver-kisérl etek felfüggesztésére, olyan időtartamra, amely valóban visszatartó hatással lehetne az atomfegyverkezési hajszára. A nyuga­ti hatalmak albizottsági képviselői azonban — .hangsúlyozta Zorin — nyilatkozataikban nem közölték, hogy hajlandók ilyen kötelezettséget vállalni. A N. Y. Times (julius 28) szerint Dulles azt mondta, hogy “mi nem bízunk ígéretekben. A szovjet ígéretek nem bizonyultak megbízha­tóknak. Nem fogjuk katonai magatartásunkat megváltoztatni a papirigéretek miatt.” Az országra kiterjedő rádió-televiziós beszé- ! dében azonban kijelentette, hogy “a fegyverke­zés a politikai kérdések alárendeltje” és kiemelte a két Németország egyesítésének kérdését. Dulles Londonba repült, hogy résztvegyen a lefegyverzési tárgyalásokon. A Combat “haszontalan utazásnak” nevezi Dulles londoni útját: “Hiába mondják, hogy Dulles a leszerelési konferencia megmentése érde­kében utazott Londonba, attól, hogy a balkezes diplomata megérkezett a beteg ágyához, a beteg tovább haldoklik.” A kilátás a tárgyalások kimenetelére nem biztató. Sürgős segélyt kér a Védelmi Bizottság NEW YORK. — A Bevándoroltakat Védő Amerikai Bizottság gyorssegélyre hívja fel a . nagyközönséget további működésének biztosítá­sára és a New York állami bíróságokon folya- , matban lévő függő ügyének sikeres befejezésére. Abner Green, a védelmi bizottság ügyvezető . titkára kritikusnak mondta a helyzetet és kije- . lentette, hogy az azonnali péfiztigvi támogatásra , óriási szükségük van. A New York állami főügyész még június 7-én végzést szerzett az állami felsőbb bíróságtól a bizottság munkájának megakadályozására. Ju­nius 27-én Conlon biró visszautasította a fő­ügyész azon kérését, hogy felügyelőt nevezzen ki Az ifjúsági világkongresszus MOSZKVA. — A világ minden részéből össze­jött az ifjúság Moszkvában, ahol megnyitották a hatodik ifjúsági világkongresszust. Moszkva majdnem 5 milliós lakosága olyan ünnepléssel és szeretettel fogadta őket, amelyhez hasonlót még nem láttak. Az ünnepség felvonulással kezdődött, amelyen 102 ország képviselői vettek részt. “Béke, barát­ság”, jelszóval köszöntötték Moszkva lakói a vi­lág ifjúságát. A delegátusok között a királypár­tiaktól kezdve a kommunistákig minden politikai párt képviselve volt a N. Y. Times tudósítója szerint. Az Egyesült Államok 160 delegátusát szívélyes tapssal fogadta a közönség. Moszkva díszruhába öltözött a világ ifjúságá­nak ünneplésére. 800 ezer színes lámpát aggattak az utcákra és háztetőkre. Az ifjúság által e célra tenyésztett galambok sokaságát szabadon enged­ték, mint a béke jelképeit. A moszkvai polgárok is ünneplőbe öltöztek a világ ifjúsága 6-ik kong-- resszusának tiszteletére. Ez volt az első eset, hogy Moszkvában tartották meg. Sportesemé­nyek, tanácskozások, kiállítások, koncertek, szín­házi bemutatók és más ünnepségek vannak napi­renden. Több mint 30 ezer ifjú jött össze 102 országból. Ezekhez csatlakozott a Szovjetunió minden részéből a 60 ezer tagot számláló ifjú­sági delegáció. Moszkva utcáin táncolt az ifjúság és mikor az egyik rendőr kísérletet tett arra, hogy ezt meg­akadályozza a Vörös-téren, hangos nevetés, épek közepette a levegőbe hajították, baráti kézfogá­sok mellett. Mindenütt a “jóig de vivre”, (élet­öröm) nyilvánult meg. Angliából 1600 delegátus ment az ünnepségre, több mint 1500 magyar, 1600 egyiptomi ifjú vo­nult fel. Minden nemzet ifjúsága saját lobogói­val menetelt. A magyar delegátusok az angol küldöttséggel reggeliztek és ott tárgyalás alá vették az októbe­ri eseményeket. Az angol követség estélyt adott az ifjúság tiszteletére. Az amerikai követség nem készül semmi fogadásra. A külügyi hivatal hivatalosan igyekezett visszatartani az amerikai ifjúságot. Ennek ellenére 160-an mentek az ifjúsági világ- kongresszusra. Ezek között vannak a New York Times tudósítója szerint baloldaliak, vannak egyenesen kommunista ellenesek, akik nem mu­lasztanak el egy alkalmat sem arra, hogy a kom­munistákat megkritizálják, de olyanok is van­nak, akik nagyszerű alkalomnak találják ezt a Szovjetunió meglátogatására. A megfigyelők közül sokan ugv vélekednek, hogy USA elmulasztott egy nagyszerű alkalmat. Az egyik amerikai delegátus sajnálatának adott kifejezést, hogy az amerikai külügyi hivatal el­vette kedvét az amerikaiaknak attól, hogy részt vegyenek az ünnepségeken. “Ez azt eredményez­te”, mondotta, “hogy kevesen vagyunk olyanok, akiknek helyén van a feje ahhoz, hogy USA ál­láspontját megmagyarázzuk.” UJ CSÚCSPONT A megélhetési költségek júniusban uj tetőpon­tot értek el. Ez a tizedik egymást követő hónapja az árak emelkedésének. Júliusra a munkaügyi osztály tisztviselői további emelkedést jósolnak, de azt állítják, hogy augusztusban kilátás van az árak csökkentésére. A kormány fogyasztási ár­jegyzéke szerint júniusra, az 1947—48-as átla­got véve, az árak 120.2 százalékos emelkedést mutatnak. A kicsinybeni eladások 3.4 százalék­kal emelkedtek az előző évihez képest. Az élelmi­szerekben volt a legnagyobb áremelkedés. a védelmi bizottság fölé, de megtiltotta a pénz­ügyi támogatásra szóló felhívás kibocsátását. Ezek a lépések az állami főügyész azon törekvé­séből erednek, hogy a védelmi bizottságot, mint jótékonysági szervezetet regisztrálja, mely ellen a bizottság a bíróságokon keresztül harcol. A Védelmi Bizottság az elmúlt két hónapban csupán önkéntes, felhívás nélkül beérkező adomá­nyokból tartotta fenn magát és igy érthető a helyzet súlyos volta. A bizottságnak azonnali se­gélyre van szüksége, hogy munkáját folytathas­sa és kiharcolja igazát a newyorki bíróságokon. Anyagi támogatást az American Committee for Protection of Foreign Born címére, 49 E. 21st Street, New York 10, N. Y. lehet küldeni. A Walter-féle biztonsági törvény WASHINGTON. — Az “Americans for Demo­cratic Action” szervezet szószólója “törvényes és közigazgatási szörnynek” minősiti a Francis Walter pennsylvaniai demokrata képviselő által benyújtott biztonsági törvényjavaslatot. Walter törvényjavaslata a kormány biztonsági bizottsá­ga jelentésének az eredménye. Olyan hatalmat adna a kormányügynökségek vezetőinek, hogy bármilyen kormányalkalmazottat felfüggeszthet­nének, vagy elcsaphatnának. Edward D. Hollander az ADA országos igaz­gatója, a képviselőház postai és állami alkalma­zottak bizottsága előtt megjegyezte, hogy a Wal­ter és másik három vele kapcsolatos törvényja­vaslat megszavazása minden kormányalkalma­zottat egy kalap alá venne hűség, nemzeti biz­tonság szempontjából még akkor is, ha munká­juknak valóban semmi köze sincs a nemzet biz­tonságához. Hollander támogatta a Legfelsőbb Bíróság múlt évi döntésének elvét a Cole vs. Young ügy­ben. Ez kimondta, hogy a kormány csupán olyan egyéneket vethet tüzetes vizsgálat alá, akik a nemzet biztonságával kapcsolatos munkát végez­nek. Hollander megjegyezte, hogy sok szamár­ságot beszéltek össze tavaly bizonyos hisztérikus elemek, mikor azt állították, hogy a Legfelsőbb Biróság döntése odahat, hogy kormányunk kép­ieden lesz köztársaságunkat megvédeni. “Örömmel állapítom meg”, mondotta, “hogy a kongresszus nem dűlt be ennek a hisztériának és azért ma sincsen semmi bizonviték arra, hogy köztársaságunk szenvedett volna e döntésekből kifolyólag.” Hollander a kémkedés és szabotálás elleni tör­vények jogosultságát kihangsúlyozva, felvetette, hogy a Walter-törvényjavaslat félreérti a bizton­sági problémákat. “Nemzetbiztonsági kérdéseket csinál olyan alkalmazottakból is, akiknek nincs alkalmuk a nemzet katonai és politikai biztonsá­gáról információkat szerezni.” “Ha pedig semmiféle nemzet biztonsági in­formáció nincs összeköttetésben valakinek az ál­lásával, hogy lehet azt nem megbízhatónak minő­síteni?” Az ADA szószólója azzal vádolja Walter képvi­selőt, hogy nem annyira a nemzet biztonsága ér­dekében cselekszik, mint inkább ahhoz a kórus­hoz csatlakozik, mely a Legfelsőbb Bíróságot szeretné rossz hirbe hozni. “Az utóbbi időben egyre erősebben, hisztérikusabban támadják és gyalázzák a bíróságot,” mondta Hollander. Mindszeniy titkárát letartóztatták BUDAPEST. — A magyar kormány azzal vá­dol több katolikus papot, hogy tavaly ősszel se­gítették a lázadókat. A papokat letartóztatták és ügyük rövidesen tárgyalásra kerül. A belügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, melyben részletezte a vádakat a lázadásban se- gitkező papok ellen. Mindszenty hercegprímás titkára, Turcsányi Egon is a letartóztatottak között van. (Mind­szenty hercegprímás még mindig az amerikai követség vendégszeretetét élvezi.) Turcsányi lel­készt azzal vádolják, hogy Mindszenty utasításá­ra a lázadás alatt kiraboltatta a kormány vallá­sos ügyekkel foglalkozó irodáját. Állítólag a tit­kos okmányokat Mindszenty irodájából küldték széjjel a papok. Turcsányi a nyilatkozat szerint fegyveres csoport élén vett részt a rablásban. A jelenlegi katoliaus papság feje Grösz József bíboros, aki az “Opus Pacis” (béke munkája) nevű szervezetet alapította és részt vesz a béké­ért folyó munkálkodásokban. A letartóztatott papok ellen- a vád az, hogy a lázadás alatt nagymennyiségű propaganda iratot gyártottak és osztottak széjjel a lázadás központjában. Majd pedig személyes agitá­ciókkal buzdítottak a lázadásra. Élelmezték, majd a lázadás leverése után rejtegették az ellenforra­dalmárokat. A letartóztatottak között van Lieszovszky Pál, aki ezredes volt Horthy Miklós hadseregében, Varga Imre, Kukla Antal lelkészek és Taboldi István negyedikéves papnövendék. Marosán György miniszter a budapesti gyárak munkásai előtt a következőket mondta: “Most ütünk oda, ahova 1945 és 1949 között kellett volna. Letartóztatjuk azokat, akikbe az októberi ellenforradalmárok külföldi támogatói reményüket helyezték.”

Next

/
Thumbnails
Contents