Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-18 / 29. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 18, 1957 Miamiban, a Magyar Amerikai Kultur Klub rádióján hangzott el ez a beszéd, julius negyediké, az AMERIKAI SZABADSÁG 181-ik évévforduló megünneplése alkalmával. Ezen m egemléke- zést Márky István, a Magyar Amerikai Kultur Klub rádió vezetője irta, és mondotta el, vasárnap julius 7-én a Klub rádió óráján. Kedves Magyar Testvéreim! A végtelen idő homokóráján ismét egy esztendő pergett le és immár ez a 181-ik attól számítva, amióta fogadott hazánk Washington György és a köréje csoportosult maroknyi vezérszellem bátorítására a gyarmati uralom elnyomottaiból rögtönzött hadsereg irtó szenvedés és haláltmegvető hősiesség árán kivívta ennek a szép hazának teljes szabadságát. Sokat hallottunk egyéni hőstettekről, ismerjük az IGAZI szellemóriások vélekedését az amerikai demokráciáról, a tudomány fejlődéséről, gyárainkról, a vizek, termőföldek bőkezű adakozásairól, a kiimánk változatossága és az őstermészet csodálatos szépségeiről. És amidőn mindezeknél megállunk egy-egy pillanatra, akaratlanul is azt kérdezzük magunktól: mennyi közöm van nekem, magyar bevándorolt dolgozónak mindehhez, mennyit tarthatok én mindebből a magaménak? Csupán egy rövid áttekintés szükségeltetik ahhoz, hogy e kérdésre megkapjuk a választ. ötszáz esztendőyel ezelőtt az egyedüli amerikaiak az indiánok voltak. Körülbelül 150 év előtt csak mintegy negyedmillió ember élt a fiatal Egyesült Államokban. Ma már 168 millió a lakosainak száma. Honnan kerültek ide ezek az emberek? Jöttek a földkerekség minden sarkából, hogy munkájuk révén részt kérjenek maguknak egy uj ország élefmódjának kiépítésében. Mi valamennyien bevándoroltak vagyunk, vagy bevándoroltak gyermekei. Csak az indián mondhatja magáról, hogy amerikai, mert emlékezete máshová nem tudja őt visszavezetni... Ebben az országban az idegenek, akik régen érkeztek, keményen dolgoztak együtt. Vadont irtottak, vasutakat, országutakat, gyárakat, városokat építettek. Könyveket, tudományt, zenét, festészetet, — szaktudást hoztak ide. ők teremtették meg Amerikát. A honalapító atyák, a pioné- rok, a bevándorolt munkások és intellektuelek megszámlálhatatlan tömegei hazánkat a demokrácia és a szabadság klasszikus országává igyekezték tenni, bár úgy a múltban, mint napjainkban is akadnak önző, elvakult, diktatórikus hajlamú egyének, akik mindezeket a vívmányokat kicsinyes céljaik eléréséért nagyhangú szólamokkal, az Alkotmányunkkal homlokegyenest ellenkező megszigorításokkal szeretnék visszacsinálni. Természetesen mi nem ijedünk meg tőlük, mert mindezek a törekvések és ijesztgetések átmeneti jellegűek és a szólásszabadság jogán történnek. És bármit mondjanak is ránk bevándoroltakra ezek az érdekhajhászók, a mi szeretetünk nem változik fogadott hazánk iránt és mi továbbra is kéz a kézben menetelünk azokkal a tömegekkel, akik Amerikát a szabadság, a haladás a béke és a demokrácia 1776-os szellemében őrzik szivükben... A bevándorolt magyar szereti Amerikát, és mi tudjuk értékelni ezen szavaknak a jelentőségét is, —- bár nem mindig tudjuk magunkat kellőképen kifejezni. De tegyük fel a kérdést: mit szeretünk mi ebben az országban? Amerika csodaszép —- mondja egyik nemzeti dalunk, és ha megkérdezünk bárkit hazája felől, ennek az illetőnek arca csodálkozásra gyűl és azt kérdi tőled: hol másutt vannak tavak, amelyek a mienkhez hasonlóak? Hol vannak nagyobb erdők, mint ä mi erdeink? Hol vannak gyümölcsfák vagy gabonában gazdagabb földek ? Hol tekinthet föl az ember szebb hegységekre vagy pillanthat le termékenyebb völgyekbe? Hol vannak nagyobb rétek, bujább legelők? Hol vannak szélesebb és mélyebb folyók, amelyek habjaiban egy nagy nemzet álmait ringatják? Amerika csodaszép, de nemcsak á szépsége miatt szeretjük. Amerika nagyon gazdag. A világ feltárt ásványainak több mint egyharmada itt található. Amerikának több mint 600 millió hold erdeje, és 900 millió hold termékeny földje van. Amerika teli van a világi javak ígéretével. És dalt lehetne Írni hatalmas városainak neveiből, amelyben minden benne volna azok számára, akik ismerik ezt az országot. De amikor azt mondjuk, hogy szeretjük Amerikát, mi nem gondolunk csupán tájaira, gazdaságára, óriási gyártelepeire és magas épületeire. Mert nem a tájak, a gazdagság, a gyártelepek és a magas épületek a fontosak. Mindezek csak annyiban fontosak, amennyiben elősegítik az ember boldogulását. De a nép, az amerikai nép adja meg az ország karakterét, mert a szabadság forradalmában született nép ez, amely oly jellegzetessé teszi őt minden egyes külföldi nép előtt. Ezek az amerikaiak jelentik azt az Amerikát^ amit mi szeretünk. És ez az Amerika, a mi fogadott hazánk, miénk, magyar dolgozóké, kereskedőké és intel- lektueleké. Miénk lett azóta, amióta az első idevándorolt magyar belevágta csákányát a bányák mélyén a csillogó fekete szénbe, amióta az első magyar odaállt az acélgyárakban a Martin-kemence elé, amióta "az első magyar belehasitott ekéje vasával az amerikai földbe, eladta az első rőf árut, megfogalmazta a kinyomtatásra szánt első mondatot, meggyógyította az első beteget, vagy elmondá templomában az első szentbeszédet. Miénk lett amióta Thomas Jefferson, a “Függetlenségi Nyilatkozat” megszövegezője, bátorításként a világ népei felé kiáltotta: “A tudomány fényének terjedése bebizonyította, hogy az emberiség többsége nem született nyereggel a hátán s a kisebbség pedig nem született csizmával és sarkantyúval, hogy “Isten kegyelméből” uralkodjon felettük”. Miénk lett, amióta magyarok verejtéke öntözi földjét, amióta magyarok verejtéké vegyül az amerikai munkások millióinak verejtékével a tárnák mélyén, a munkáp'adök mellett. Miénk lett azóta, amióta Kovács jzredés Washington és La- 'ayette oldalán feláldozta életét Amerika szabadságáért. Amióta Lincoln Ábrahám, ez az emberiség sorsáért aggódó szomorú arcú ember, kitárt karokkal fogadta Kossuth apánkat, a vesztett magyar szabadság- harc halhatatlan hősét Amerika földjén, és amióta ennek a világot rengető magyar szabadságharcnak idevándorolt hős katonái a rabszolgaság elleni nagy csatákban vérükkel öntözték ennek a dicső országnak rögeit és amióta két világháború csatamezőin amerikai magyar fiuk vére omlott a világuralomra törekvő sötét reakció ellen vívott harcok során. Igen, Amerika a miénk. Miénk erkölcsileg, miénk a verejték, az áldozat, a munka szent jogcímén. És mi vigyázni fogunk rá magyar becsülettel és szivünk minden ragaszkodásával azokra a szabadság eszmékre, amelyeknek csillaga 1776 julius 4-én ragyogott rá ennek az országnak népére, hogy megvilágítsa azt az utat, amely ennek a drága népnek fel- szabadulásához és a világbékében való hitének eszmei gondolatain át, szép és bol- 'dog jövője felé vezet. Fontos határozatok a Az Idegen Védelmi Bizottság az elmúlt évben 300 ügyet kezelt. A Legfelsőbb Bírósághoz került ügyeknél a bírók többségének nézetében határozott változás volt észlelhető. A legfontosabb döntést Antónia Sentner, St. Louis és George Witko- vich, Chicago-ban lakó deportálásra ítéltek ügyének f e 1 ű 1 v i zsgálásánál hozták. Mindkettőnek, mint a többi 39 deportálásra itéltnek az ügye abból áll, hogy nem deportálhatok, mert nincs ország mely hajlandó őket befogadni. A Supreme Court visszautasította a Justice Department fenntartott jogát ahhoz, hogy eltiltsák a vádlottakat a politikai működésűk további folytatásától. A döntés meghatározta, hogy a Justice Departmentnek csak ahhoz van joga, hogy a vádlott tartózkodási helyét ellenőrizze, esetleges további eljárás szempontjából, de további korlátokat az elitéit életmódjára nem szabhat. Egy másik döntés elévültnek minősiti a polgártalani- tási eljárást egy idegenszü- letésü ellen a Kommunista Pártba való tartozása miatt, ha az illető legalább hat hónappal azelőtt megszűnt tag lenni. Ennek alapján egy Berg nevű vádlott visszakapta polgárjogát. 137 idegenszületésü ellen van eljárás folyamatban, kiknek ügyében tovább kell folytatni a védelmet. Az Idegeneket Védő Bizottság sikerei dacára résen kell lenni a további támadások ellen. A Walter-McCar- ran-törvény még nincs eltörölve, a Smith, Taft-Hart- !ey-törvények is a munkások ellen irányulnak. Továblegfeisöbb Bíróságon bi munkásellenes törvények vannak kilátásban úgy országos, mint állami alapon. Esetleges további áldozatok védelmére készen kell állni úgy magyar, mint egyetemes téren, lehetőleg szervezeti alapon. Ismertető előadásokkal, nyomtatványokkal kell a munkásokat felvilágosítani a helyzetről és jogaikról, meg arról is, hogy hol találnak védelmet szükség esetén. Petrás Pál Rádióaktiv nátriummal telt acéltartály úszik az Atlanti-óceán habjain körülbelül 180 mérföldre New Yorktól délkeletre. A tartály nagyságát nem említették, de a partőrség “veszélyesnek” n y i lvánitotta, nem annyira rádióaktiv tartalma, mint inkább a hajózásra vonatkozó veszélye miatt. V isszaállitják a monarchiát Spanyolországban Franco halála vagy lemondása esetén. Azt mondta Franco egyik tisztviselője. Az uj Aga Kán megfogadta, hogy Izmáéi népét fogja szolgálni. Az izmaeli szekta feje III. Aga Kán, aki az utóbbi napokban halt meg, a végrendeletében utódjául a 20 éves unokáját nevezte ki. A SZÚNYOGOK közül csak a nőneműek csípik meg az embert. A himnemü csak a virágszirom mézével táplálkozik. AZ IGAZSÁG MEGÍRÁSA! A “MAGYAR SZÓ” HIVATÁSA, KÉSZÜLŐDÉS VILÁGSZERTE Egyetleh világifjusági találkozóra sem készültek még olyan nagy lelkesedéssel a világ ifjúságának és társadalmának legszélesebb rétegei, mint a moszkvaira. Ennek több oka van Az utóbbi időben egyes imperialista körök mesterkedései folytán a nemzetközi helyzet ismét élesedett. Ilyen körülmények között a különféle politikai és vallási nézeteket valló ifjak és leányok a VlT-ben látják a feszültség enyhítéséért, a népék közötti békéért és barátságért folyó harc konkrét eszközét. A moszkvai VTT programja, mint ahogy ez már ismeretes, bőséges és változatos lesz. A belga fiatalok együttese hagyományos népi táncokat mutat be, a kínai fiatalok népdalokkal készülődnek, Cséhszlovákiából cimbalom-zenekart küldenek, Sziriából népi tánccsoport érkezik, a svéd fiatalok a stockholmi népi zenekart küldik el. Nagy lelkesedéssel készülődnek a fesztiválra a nagy Kina és a szocialista tábor többi országainak fiataljai. Versenyre kelnek egvmással a munkában, szépítik városaikat és falvaikat.. pénzt gyűjtenek a gyarmati és függő országok fiataljainak utazási költségeire. Erre bizony szükség is van, mert például egy csilei küldött utazási költségei 4 évi keresetének felelnek meg. Sok országban lottókat, estéket, bálokat. film- bemutatókát, hangversenyeket /rendeznek a-fesztiválalap javára. A különböző európai országok fiatáljai elhatározták, hogy pénzbeli -támogatást nyújtanak a gyarmati országokban élő testvéreiknek. A-firrn fiatalok: 'péidá*uk a? szenegáli ifjúság, ■ a holland G'iátalok' az Antillák; ifjúsága,^ NDK és svéd fiatalok a szudáni ifjúság felett vállaltak védnökséget. A csehszlovák fiataloknak az a szándékuk, hogy fedezik a Csehszlovákián átutazó küldöttek utazási költségeit. ,\Tem kétséges, hogy a moszkvai VIT sikeresen zajlik le, és újabb nagy ifjúsági hozzájárulás lesz a béke megszilárdításához és megőrzéséhez, a népek közötti barátság erősítéséhez. A LENGYELORSZÁGI Kielce közelében gazdag kénelőfordulásokra bukkantak, ezek kiaknázása esetén Lengyelország Európa nagy kénki- veirnelő országainak sokába lép. A lelőhely értékét-emeli, hogy a-termelés külszíni fejtéssel történhet. A kibányááMridó kén nemcsak Lengyelország teljes jA?ATkSé&létét fódézi Tnajd, ha- ? nem-kivitelre is jüt'bélőle. - -
