Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-26 / 52. szám
Thursday, Dec. 26, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Munkásmozgalom AZ AFL-GIO KONVENCIÓ MUNKÁJÁRÓL Az AFL-CIO második együttes konvenciója véget ért. George Meanyt és William Schnitzert újra megválasztották. Az első az elnök, a második a titkár-pénztáros. A végrehajtó bizottság szintén a régi 25-ből áll. Két uj tagot választottak ide, az egyik Paul L. Phillips, a papirkészitők szakszervezetének elnöke. A papirgyártók 109,000 főnyi tagsággal most csatlakoztak az anyaszervezethez. A második Peter J. Shoemann, a szerelők 200,000 tagot számláló szakszervezetéből. A két utóbbi Dave Beck és Herman Winter helyét tölti be. Beck a kizárt szállítási munkások volt elnöke és Winter, a szintén kizárt sütődéi munkások szakszervezetének elnöke. A konvenció egyik kimagasló pontja a szenátus vizsgáló bizottságának átértékelése volt. Határozati javaslatban kritizálták a McClellan bizottság munkáját. Ez annál rendkivülibb, mert tavaly teljes kooprációt Ígértek a bizottság • részére. Végre megértették az AFL-CIO' vezetői is, hogy a McClellan bizottság egész lényege, munkája munkásellenes. A sajtón, a televízión keresztül támadja a munkásmozgalmat. Célja a “Munkához való jog” és más törvényjavaslatokkal guzsba- kötni a munkásmozgalmat. A konvenció mint annak idején megírtuk, 10,- 458,598 szavazattal kizárta legnagyobb szakszervezeti csoportját, a szállítási munkások szakszervezetét. 2,366,497 a kizárás ellen szavazott. Kizárták a sütődéi munkásokat is. 21 szakszervezet a kizárások ellen szavazott. 8 szakszervezet egyáltalán nem szavazott. Tanulmányozni kell az automáció hatását A konvenció határozati javaslatban kérte a kongresszust, hogy tanulmányozza az automáció hatását Amerika ipari helyzetére vonatkozólag. Szavazzanak meg bizonyos összeget arra, hogy lehetővé tegyék a technológia fejlettségének ta- nulmányozását'és hogy milyen befolyást gyakorol az gazdasági és társadalmi életünkre. Kérik a kongresszust, hogy tegyék lehetővé a munkaalkalmat mindenki számára. A szakszervezeteket utasitották, hogy szerződéseikben és a törvényhozás részére olyan programot dolgozzanak ki, hogy minél kevesebb szenvedés érje úgy az egyéneket, mint a körzeteket, a váltakozó termelési technika következtében. Elitélik a munkásellenes állami törvényeket A konvenció minden támogatást megígért arra vonatkozólag, hogy elősegítse gazdasági növekedésünket, hogy “mindenki számára legyen munkaalkalom és igazságosan részesedhessen Amerika népe a technológia fejlődésével járó magas életszínvonalban.” Néhány egyen korrupcióját ürügyként akarják felhasználni arra, hogy munkás-ellenes törvényeket hozzanak. A konvenció határozati javaslatban elitéli ezt, mert csak az uniók meggyengítésére használják. “Reakciós, unióellenes munkáltatók évtizedeken keresztül, megállás nélkül azon munkálkodtak, hogy az igazságtalan “Right to Work” törvényt létrehozták. Ez senkinek sem garantálná a munkához való jogát, de megtiltana mindenféle szakszervezeti egyesülést jogaik védelmére”, mondta a konvenció. “A szakszervezeti tagok és mindenki, aki hisz a munkásság szervezkedési jogaiban, ellenzi ezeket a törvényeket, amelyeknek célja az uniók tönkretevése. Ma már 18 államban vannak ilyen törvények és harcolni kell teljes erőnkkel azért, hogy e törvényeket eltöröljék”, mondták ki határozatiig. Emelni kell a minimális fizetést Az AFL-CIO konvenció arra kérte a kongresz- szust, hogy olyan törvényt hozzon, mely érvényt szerez a “Fair Labor Standard Act”-törvénynek, illetve kiterjeszti azt arra a 9.5 millió munkásra is, akik még ma sem kapják meg a törvényes “legalacsonyabb” munkabért. Kérik, hogy minél előbb szavazzák meg Wayne Morse szenátor és a nemrég elhunyt Augustine Kelley dem. képviselő által benyújtott törvényjavaslatot. A konvenció arra kérte a kongresszus tagjait, hogy hassanak oda, hogy a mai “egy dolláros órabért $1.25-re emeljék ne csupán itthon, de Porto Rikóban is. Egyben törvényileg kérik a maximális munkahét megállapítását is.” 35 órás munkahét a kormányalkalmazottak részére Külön határozati javaslatot fogadtak el arra- nézve, hogy a szövetségi kormány alkalmazottai 35 órás munkahetet dolgozzanak bérleszállitás nélkül. “A szövetségi alkalmazottaknak is kijár az, hogy igazságos részt kapjanak magas életszínvonalunkból, melyet a gépek helyes alkalmazásával nagy termelőképességünk hozott létre,” — mondta a határozati javaslat. Az AFL-CIO törvényhozó bizottsága is ezen határozat értelmében fog intézkedni. Segítséget ígérnek a munkásnöknek is A konvenció Ígéretet tett a munkásnőknek, hogy továbbra is harcolni fog érdekeikért, egyrészt szerződéseikben, másrészt pedig a törvény- hozás keretein belül. A konvenció jóváhagyta az “egyenlő munkabért, ugyanolyan munkáért” elvét. Kéri ennek törvénybe iktatását, hogy “megóvja a munkásnőket attól, hogy másodrendű termelőkként kezeljék őket. Ugyanakkor ellenzik az úgynevezett ki mFL-SIO konvenció értékelése (Folytatás az első oldalról) Reuther, az AFL-CIO jelenlegi alelnöke, konven- ciós beszédében támadást intézett a McCellan- Bizottság ellen. Különösen élesen támadta Lyndon Johnson szenátort, aki a nemzetvédelem kifogása alatt azt ajánlotta, hogy töröljék el a 40 órás munkahetet. Reuther ennek ellenében azt ajánlotta, hogy töröljék el a munkanélküliséget. Amig több mint 3 millió munkanélkülit vallanak be hivatalosan, addig csak a munkaórák levágásáról lehet beszélni, volt határozott véleménye. Szállító- és sütömunkások kizárása A kizárást 10,458,000 szavazattal hajtották végre. Több mint ,2 millió szavazott ellene. Ezek közül nem mindet vezette ugyanaz a cél. A kizárás ellen szavazók közt voltak olyanok, akik mindig harcoltak a korrupció ellen, de ugynakkor nemi találták jó megoldásnak egy másfélmillió tagot számláló szervezet kizárását. Fontos megemlíteni azt is, hogy az épitőmunkások értekezlete egyhangúlag a kizárás ellen szavazott, ellenben ugyanazon delegátusok egyrésze a konvención a kizárás mellett foglalt állást. Meg kell említeni, hogy sokan, akik a kizárás mellett szavaztak, éppen olyan bűnösök a korrupciót illetőleg, mint a szállító munkások vezetői. Jelen pillanatban nehéz volna megállapítani, hogy a kizárás meghozza-e a várt eredményeket, avagy nem-e volt hiba kizárással próbálni orvosolni a szakszervezeti mozgalom vezetőinek egyik nagy bűnét. Egy dolog bizonyos, hogy a korrupt szakszervezeti bürokrácia kitisztogatása csakis a rank-and-file százszázalékos közreműködésével lehetséges. A konvenció 150 határozati javaslatot fogadott el. Sajnos ezek ^csak formálisan lettek kezelve, egy nagy részét’fel sem olvasták és. a megjelent delegátusok az elfogadott határozati javaslatokat egyáltalán nem' tárgyalták meg. Egyik legfontosabb határozati javaslat az volt, hogy az AFL- CIO teljes erejével támogatni fogja a szakszervezeti munkások béremelési harcát 1958-ban. Nemzetközi kapcsolatok Múlt konvenciókon a népi demokráciákból kimenekült volt szakszervezeti vezérek nagy szerepet játszottak. Ez évben valamilyen oknál fogva nem szerepeltek. Ellenben tudott dolog az, hogy “Equal Rights” függeléket, mely arra szolgálna csupán, hogy megsemmisítse azokat a meglevő törvényeket is, amelyeket a nők védelmére hoztak”. Szerződéseikben és körzeti akcióikban dolgoznak a jövőben, annak érdekében, hogy “megszüntessenek minden megkülönböztetést a női munkásokkal szemben.” Támogatást az emberi jogok részére ^ Az Egyesült Nemzetek emberi jogokért való nyilatkozatának 9-ik évfordulójára az AFL-CIG konvenciója elfogadta, hogy teljes erejével dolgozni fog azon, hogy a “Declaration of Human Rights” valóra váljon. Elismerik, hogy voltak kezdeményezések e téren, azonban még messze van az emberiség attól, hogy a szabadság és as emberi jogok valóban érvényre jussanak a világ minden részében. Leonard Woodcock, az autómunkások uniójának alelnöke az orvosi szövetség (AMA) támadásáról beszélt. Ugyanis a társadalmi biztosítás törvényeihez, Aime Forand iowai képviselő függeléket ajánlott. Woodcock kimutatta, hogy as orvosi szövetség állandóan elgáncsolja azt as igyekezetét, hogy a nép jobb egészségügyi ellátást nyerjen. Minden ilyen igyekezetét azonnal “államosított gyógykezelésnek” minősítenek, hogy elijesszék a tudatlanokat. Felemelik a tagdijat A konvenció felemelte a fejadót, az anyaszervezethez tartozó fiókszervezetek részére. Vagyis ezentúl minden tag után havonként 5 centet fizet minden szakszervezet az anyaszervezet részére, az eddigi 4 cent helyett. A szövetség kebelébe tartozó uniók egy dollárt fizetnek fejenként havonta, az előbbi 80 cent helyett. Az AFL-CIO konvenciója elfogadta azt, hogy amely évben nincs konvenció legalább egy gyűlést tartson a végrehajtó bizottság minden szak- szervezet elnöke, vagy más vezető tiszt viselő jé- megjelenésével. a volt CIO vezetősége nem értett egyet az AFL vezetőségével az International Confederation of Trade Union (jobboldali világszervezet) kérdésével. Az ellentétek olyan élesek ma is, hogy hat vezető tagja az ICFTU-nak repülőgépen egy hat órai gyűlésre átjött Európából Atlantic Citybé. Ezek a vezetők be sem tették a lábukat a konvenció tanácstermébe. Zárt ajtók mögött próbálták elsimítani az ellentéteket. Az egyik eredmény az volt, hogy Jay Lovestone, a hidegháború egyik leghangosabb szószólója, a szakszervezetek külügyi kérdésekkel foglalkozó osztályának vezetője, elvesztette pozícióját, úgyszintén Irving Brown, aki az utóbbi .években az AFL nevében és pénzén anti-kommunista uniókat próbált szervezni Európában, szintén kiesett állásából. A másik eredmény az, hogy ezután a két külügyi bizottság helyett csak egy fog működni és ennek vezetésére Michael Ross lett kinevezve. A konvenció teljes elemzése lehetetlen egy rövid cikk keretében. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező év nehéz problémák elé állítja az amerikai szakszervezeti mozgalmat. A belső ellentétek, a kizárások, nem erőt, hanem gyengeséget jeleznek. A külső támadás a szakszervezeti mozgalom ellen, különböző formákban nyilvánul meg. A Taft-Hartley törvényen kívül az úgynevezett “right-to-work” törvények és számos uj munkásellenes törvényjavaslatok megkövetelik a szak- szervezetek egységes működését. Az állandóan növekvő munkanélküliség uj problémákat hoz. Az úgynevezett viszonylagos prosperitásnak vége van és a szakszervezeteknek már ma olyan programot kell kidolgozni, -amelyik meg fogja akadályozni azt, hogy a munkáltatók, mint mindig a múltban, a munkásság vállán próbálja megúszni a válságot. Szükséges, hogy a szakszervezeti tagság állami és városi konferenciákon tárgyalja meg ezeket aproblémákat és rank-and-file aktivitásokon keresztül késztesse a szakszervezeti vezéreket ezeknek és számos más problémáknak a megoldására. A világ népei szaporodnak A világ népe a történelemben példátlan gyorsasággal szaporodik. Ha igy tart 2,000-re hatbillió nép lesz földünkön. Az 1955-ös népszámlálás 2.7 billióra becsülte a világ népességét. Naponta 12Z ezerrel több a születés, mint a halálozások száma. ______________