Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-17 / 42. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 17, 1957. Munkásmozgalom j PROXNIRE SZENÁTOR TANÁCSA A MUNKÁSOKNAK MADISON, Wis. — “Csodálatos dolog a munkásság hatalma”, mondta William Proxmire szenátor a 250 delegátusnak, akik összejöttek a wisconsini Dane megyei CIO-tanács és a madi- soni AFL egyesülésének ceremóniájára. Majd öt módot említett meg arra, hogy miképpen tehet jót az egyesült munkásmozgalom. Madison a harmadik város Wisconsinban, ahol a két szakszervezet egyesült. Sheboygan és Fond du Lae előzték meg. Még 8 más körzet készül egyesülésre, Charles Heymanns a 12-ik körzet AFL-CIO igazgatója szerint. Marvin Erickson, az uj egyesült munkásszervezet elnöke mutatta be Proxmiret, mint volt szervezett munkást. Proxmire 1949-ben mikor a Capital Times újságnál dolgozott, tagja volt az újságírók szakszervezetének, sőt segített az újságírók megszervezésében. Proxmire megjósolta, hogy a két szervezet egyesülése csupán javára válik a munkásságnak, mert könnyebb lesz a munkásokat megszervezni. A munkásság célja A demokrata szenátor öt célt lát a wisconsini uniók előtt. A következőket mondotta: 1. “El kell törölni a szegénységet”. Szégyenteljesnek nyilvánította Wisconsin állam minimális A szervezett munkás a faji megkülönböztetés ellen CHICAGO. — Martin Luther King az alaba- mai autóbusz bojkott vezetője, a húsipari szak- szervezet konferenciáján 400 delegátus előtt beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy a "‘szervezett munkások a legjobb harcosok a faji megkülönböztetés ellen a déli államokban.” “Káros a vakbuzgóság, rossz üzleti szempontból is, — mondta, — az iparosítás viszont erősebb munkásmozgalomra vezet”, tette hozzá. “A négerek legújabb megmozdulása a szavazó urnák elé viszi őket”, mondta. Megemlítette a «déli keresztény vezetők szervezetét, melynek ő az elnöke. E szervezet célja, hogy az ötmillió déli néger szavazó polgárt regisztrálja. Russel L. Lesley, a szakszervezet alelnöke 11 «zer dolláros csekket nyújtott át King lelkésznek az unió nevében, hogy használja fel szervezete céljaira. A konvención King megjegyezte, hogy “Nem- erőszakos” ellenállást óhajt a néger-ellenes támadásokkal szemben a déli államokban. Fontos, hogy a néger nép biztos legyen abban, hogy tiszta kézzel megy az ütközetbe. Azt mondta, hogy a négerek válasza a déli támadásokkal szemben “erőteljes, egységes” ösz- -szetartás lesz, “amely a nyilvánosság elé viszi az elnyomók munkáját és megmutatja az egész világ előtt meztelen barbárságukat.” Az orvosi szövetség és a bányászaié harca PITTSBURGH. Pa. — A bányászunió többmilliós jóléti alapja harcban áll a pennsylvaniai orvosi szövetséggel. Legutóbb ez abban nvilvánull TTieg, hogv a szakszervezet már a negyedik kórházat vette le listáiéról. Az Allevhe^v V’allev kórház lekerült a szénbányászok listájáról. A másik három New Kensington. McKeesport és a Charleroí-Monessen környékén van. Az Allegheny Valley kórházban a veszekedés ■egyik kórházi orvos és a betegnek küldött számla miatt történt. Az orvosi szövetség ajánlata szerint az orvosok a bányászoknak küldik a számlát, ahelvett, hogy a szakszervezetnek küldenek azt. A számlát az unió jóléti alapja fizeti ugyanis. Ezt azért csinálják. hogy igy megkerüljék a hánvászok jóléti alapját, melvnek az orvosi szövetség esküdt ellensége. Viszont a bányászunió megköveteli, hogy az általuk elismert és elfoga- ■dotf magasnivóju kórház és orvos kezelje betegeiket a megállapodás- szerint. fizetését, mert elégtelen. 2. “Alkalmazkodni kell az automatizáláshoz. A nép érdekeit képviselő munkásmozgalom nagyon sokat tehet az árak leszállítására, a technológia előrehaladásának megfelelően”, mondta. 3. “Hozzák a közvélemény tudomására, hogy a magas fizetések nem feltétlenül emelik a megélhetési költségeket.” Idézve a U. S. Steel (acélipar) legutóbbi 6 dolláros tonnánkénti áremelését, amelyért a munkásoknak adott 17 centes béremelést okolta, Proxmire azt mondta: “U. S. Steel leszállíthatta volna 6 dollárral az acél tonnáját és fizethette volna a béremelést, s akkor is olyan profitot húzott volna, amelyre még nem volt példa történetében.” 4. “Próbáljanak fizetésemelést nyerni olyan alapon, hogy stabilizálják az árakat is.” Azt ajánlotta, hogy a nyugdijakat kössék a megélhetés színvonalához. 5. “Dolgozzunk amennyire csak képesek vagyunk a társadalom haladásáért. A haladás célja a békés világ legyen”. Proxmire ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a munkásság “csodálatos” hatalmával vissza is lehet élni, “mint azt elég gyakran látjuk az újságok hasábjain”. Az orovosok szövetsége ezt gyűlöli mert “szocializált kezelésinek minősiti és körmeszakadtáig harcol ellene Nvugat-Pennsylvaniában. A nyugati partok szervezett munkásainak fele nyugdijat kap SACRAMENTO, Cal.—A kaliforniai szervezett munkásoknak több mint a fele nvundijalaphoz tartozik, Ernest B. Webb, az “Industrial Association” igazgatója szerint. A júniusban lefolytatott vizsgálat kimutatta, hogy 718,000 munkás unió szerződése nyugdíjalapot foglal magában, ami a szervezett munkások 52 százaléka. A nyugdij-alap 85 százalékát teljesen a munkáltató fizeti. Az alap 51 százalékát a munkáltatók “Trust Fund”-ban (vagyoniétól) helyezték el, mely a szakszervezet és a munkáltatók közös adminisztrációja alatt van egy kivételével, 49 százaléknál a munkáltató fizeti direkt a nyugdijat. Öregkori nyugdíj társadalmi szükséglet Az AFL-CIO Ipari Szakszervezeti Osztálya, 2 napos konferencián a jelenlegi társadalombiztosítás és nvugdij-rendszer elégtelenségével foglalkozott. Albert Whitehouse, az osztály igazgatója beszámolt arról, hogy a 65 éven felüli korcsoport háromnegyed részének évi jövedelme nem haladja meg az 1,000 dollárt. Nyugdíjazott házaspárok átlagos heti keresete 30 dollár. Ebből pedig nagyon nehéz még a lecsökkenteti életszükségleteket is kielégíteni. “Jelenleg kb. 15 millió a 65 éven felüli amerikaiaknak a száma és elvárható, hogy 1975-ig ez a szám 21 millióra fog emelkedni. Ha elismerjük, hogy a szakszervezetek eddig szép munkát végeztek elöregedett munkásaink megsegítésére, azt is el kell ismernünk, hogy még messze vagyunk attól, hogy e téren az eredményt teljesen kielégítőnek tekinthessük,” mondotta Whitehouse. Utalt arra, hogy 8 évvel ezelőtt a nagyipari munkáltatók a nyugdíj terveket nem voltak hajlandók a munkaszerződés tárgyává tenni, ma azonban ez a társadalmi biztosítási forma a nemzet egyik legfontosabb kérdése. A szakszervezetek által erre a célra összegyűjtött alap ez évben eléri a 31.5 billiót. Az AFL-CIO követelést nyújtott be a Kongresszushoz, hogy az egész nemzetre kiterjedő nyugdíj törvényeket létesítsen. Az Országos Gyárosok Szervezete és a Kereskedelmi Kamara erőszakos tiltakozásai ezt megakadályozták. Pedig ilyen törvényhozásra óriási szükség van, mert a jelenlegi magán nvugdijrendszer módszerei nagyon hiányosak. Igen súlyosan sújtják az özvegy asszonyokat, akik férjük elvesztésével elesnek a férj önbiztositási kedvezményeitől és csak leszállított társadalmi biztosításban részesülnek. Egyéni nyugdíjalap tervek soha nem pótolhatják kielégítően a minden munkásra kiterjesztett, törvényhozással létesített társadalmi biztosítást. SOK A FÉLREÉRTÉS AZ AGGKORI TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS KÖRÜL Egyes folyóiratok manapság arról írnak, hogy a Társadalmi Biztosítás (Social Security) alaptőkéje fogytán van és esetleg csődbe juthat. A Time, a Business Week nevű folyóirat, sőt a jól értesült Wall Street Journal is hasonlóképpen irt legutóbb, nem csoda tehát, ha kevésbbé jól értesült helyi újságok is hasonlóképpen Írnak. Az sem csoda, ha ez kétségbeejti idősödő polgárainkat, akiknek a társadalmi biztosítás nyújt egyetlen komoly iövedelmet öreg napjaikra. Sajnos, ezekhez tartozik Amerika lakosságának legnagyobb része, mert hiszen még az átlagon felül kereső munkás sem képes komoly megtakarításokat eszközölni manapság, mikor egyrészt a rettenetes drágaság, másrészt a nagy adó minden felesleges centjét elveszi. Ahhoz, hogy valaki privát biztositó társasággal biztosíthassa magát és havi 160 dollár jövedelme legyen amig él feleségével, vagy SÍ20, ha egyikük elhal, 30000 dollár megtakarított pénzre volna szüksége a 65 éves polgárnak, már pedig igen kevés két kezével dolgozó munkás tudna ennyi pénzt előke- riteni öreg napjaira. Helytelen számokat írnak A Time folyóirat például azt irta, hogv a Társadalmi Biztosítás múlt évi összes jövedelme 7 billió dollár volt és ennél több volt a kifizetett összeg. Az igazság az, hogy az összes kifizeti7^ 6.51 billió dollárt tettek ki. 150 millióba kertiu az adminisztráció, tehát 6.66 billió, még mindig jóval kevesebb, mint amit a Time mond. Ugyanakkor a jövedelem 7.1 billió dollár volt, amiből 6.5 billió befizetés és 600 millió kamat volt az alapban fekvő összegben. A Time folyóirat azon kesergett, hogy az 50-ik évüket elérő, beteg munkások nemrégen megszavazott nyugdija szintén a társadalmi biztosítást fogja kisebbíteni. Ez sem áll fenn, mert ezt külön alapból, a “Disability Trust Fund” alapból fedezik, amely más adókból folyik be. A tény az, hogy igy akarják megijeszteni az embereket, nehogy azon legyenek, hogy a társadalmi biztositást javítsák és még jobban kiszélesítsék. Tudják azt, hogy igen kevesen vannak tisztában ezekkel a kérdésekkel és a megfélemlített nép gyakran saját érdeke ellen szavaz. Miután nem ismerik a helyzetet, könnyűszerrel bemesélik nekik, hogy a társadalmi biztosítás kiszélesítése a tönk szélére vinné az egész alapot. 1 Igen sokan, miután nincsenek tisztában a társadalmi biztosítás mibenlétével, valamint ehhez való jogukkal, nem is kérik a nekik járó biztositást. Elsősorban mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a társadalmi biztosítás nem könyör- adománv, amire csak annak van joga, aki nincstelen s ezt be is tudja bizonyítani. Mindenkinek jár, aki dolgozott bizonyos időt, legalább 6 negyedévet, még akkor is, ha részvényei vagy birtokai vannak. Tény az, hogy a kis jövedelemmel bíró kevesebbet kap, mint a nagy, de 4500 dollár évi jövedelem az irányadó, mert az után fizették a biztosítás járulékát, tehát a gazdag sem kap többet havi 108 dollárnál és ezt a munkások is megkaphatják. A legtöbben azt hiszik például, hogy nem kaphatnak társadalmi biztositást, ha 1200 dollárnál többet keresnek évenként. Ez sem állja meg helyét, mert 2080 dollárig kereshetnek és még akkor is kaphatnak biztositást, ha valamelyik hónapban nem keresnek 80 dollárnál többet. A másik fontos dolog, hogy ne várjon senki arra. hogy a társadalmi biztositást kérés nélkül folyósítsák részére. Aki elérte a kort, azonnal folyamodjon él te a hozzá legközelebb eső “Social Security” irodában. Ha valaki meghal a családban, akkor is folyamodjanak, mert legtöbb esetben még a nőtlen. vagv hajadon gyermek után is jár valami az agg szülőknek, ha az rendszeresen dolgozott.
