Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-03 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 3, 1957 Hadvezér a Fehér Házban — Mit mutat Amerika történelme a generális elnökökről? — Irta: GERÉB JÓZSEF Amerika történelme elég erős bizonyítéka annak az elméletnek, hogy a militarista képzettséggel biró egyének rendesen igen gyenge politikusok, akik a háborúkban szerzett babérjaikat csak beszennyezik politikai tevékenységeikkel. • Gyakorlati térre alkalmazva ezt a teóriát igy mondják: HIRES HADVEZÉREKBŐL NAGYON GYATRA ELNÖKÖK LESZNEK. Ezen a téren még George Washington, — .a haza atyja —sem képez kivételt, mert a második terminusa (1793—97) alatt a hatalom teljesen a Hamilton által vezetett reakciósok kezébe Jcerült s bizony börtön várt mindazokra, akik azt =a hatalmat kritizálni merték. Az iskolai történelem persze elferdítve, kimázolva, mint “a federál- isták és a decentralizálok között folyó küzdelmet” ismerteti azt a korszakot. De annak a koriak az igazsághoz ragaszkodó emberei, — akik -a mai kor liberálisainak felelnek meg, — akiket celfogdostak s a börtönökben megkinoztak, bizony •csak közönséges zsarnokságnak tartották azt a .‘“küzdelmet”. Zachary Taylor, a mexikói háború győztes vezérének 16 hónapos (1849—50) adminisztrációja äs élénk bizonyítéka a fenti elméletnek. Amig a nagy hadvezér a háború babérjait élvezte, leg- rfőbb miniszterei (hadügy, pénzügy és igazságügy) összejátszva nagy vagyonokat harácsoltak maguknak, mutatva, hogy a militarista képzettségű ember milyen jellemtelen tanácsadókat választott maga mellé. A polgárháború győztes vezére, U. S. Grant .-szintén nagyon tehetetlen elnök lett. De nem is •csoda, hiszen a választását megelőzőleg pár hónappal még maga sem tudta, hogy vajon a demokrata, vagy pedig a republikánus párthoz tar- Aozik-e, akárcsak a Fehér Ház jelenlegi lakója. Grant 8 évig (1869—1877) tartó elnöksége alatt a megvesztegetés és mindenféle más korrupció diadalünnepet tartott Washingtonban. A tör- ténelemirók szerint Grant nagyon jó ember volt, aki képtelen volt elhinni, hogy rossz emberek is lehetnek. Ezért nem akarta elhinni, hogy az általa kiválasztott és magas poziciókba helyezett emberek tisztségüket csalásokra, zsarolásokra és mindenféle korrupt tevékenységre használják fel. Nem tanulnak Az amerikai nép azonban figyelmen kívül hagyta a történelem tanulságát és 1952-ben megint csak egy “nemzeti hőst”, —- győztes hadvezért ültetett az elnöki székbe. Helyénvaló tehát, ha megvizsgáljuk, hogy vajon az előbb említett elmélet helytálló-e jelen esetben is? Komoly történelemirók állítása szerint úgy Taylort, mint Grantot ügyes politikusok csoportjai vették rá az elnökjelöltség elfogadására, mert tudták, hogy a közügyekben teljesen járatlan nemzeti hős helyett valójában ők kerülnek hatalomra. Mint látjuk, ez a folyamat 1952-ben százper- centesen megismétlődött. így került Dwight D. Eisenhower generális az elnöki székbe és vele Sherman Adams és egy csomó más politikus a hatalomra. Az utánzás annyira tökéletes volt. hogy mint Taylor és Grant, úgy pár hónappal a ■választásokat megelőzőleg “Ike” sem tudta, hogy melyik politikai pártot boldogítsa. Soha még az amerikai sajtó nem fejtett ki •olyan erős munkát valamely elnök “felépítésére”, mint tette azt lke esetében. De talán soha sem colt arra olyan nagy szükség, mint most, hiszen lke olyan kijelentéseket tett, hogy tanácsadóinak ludbőrös lett a hátuk. (Pl. Aki biztonságot akar. az menjen a börtönbe.) Gyorsan felfogadták az ország leghíresebb hirdető ügynökségeit, hogy azok írják az elnökjelölt beszédeit és azok terjesztették róla a csodálatosabbnál csodálatosabb híreket s vontak a feje körül olyan dicsfényt, ami csak az elhalt szenteknek jár ki. De meg is lett az eredmény. Ike-ot nemcsak ■megválasztották, hanem olyan szentnek tartották, akit nem volt szabad kritizálni. Mint emlékezetes, jóidéig alaposan elbántak azzal, aki az suj elnök, — vagy ami még rosszabb, — a tanácsadóit kritizálni merte. ország leggazdagabb emberei közül kerültek ki, akik óriási összegekkel támogatták a Republikánus Párt kasszáját, miért is Ike győzelmével úgy hitték, hogy megvásárolták a szövetségi állami hatalmat, amit aztán saját érdekeik szolgálatába állítottak. Arnig Taylor és Grant tanácsosai korrupt módszerekkel törekedtek a közvagyon megnyirbálására, az Eisenhower-adminisztráció TÖRVÉNYESÍTETTE AZT. A száz százalékosan kezükben tartott sajtó segélyével elhitették a néppel, hogy a közjóiét a nagyüzletek busás profitján alapszik. Ezt a gondolatot fejezte ki a honvédelmi miniszter hírhedt mondása: “Ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államoknak is”. És elhitették azt is, hogy minden hasznothajtó közvagyon a szocializmushoz vagy a kommunizmushoz vezető csalóka ut, amitől az istenfélő amerikai népnek éppenugy kell őrizkednie, mint a pokolba vezető úttól. Azért hamarosan törvényeket hoztak, hogy az állami tulajdont képező tengerpart alatti olajat, a közpénzekből felépített háborús gyárakat, a vizi erőmüveket, a nagy erdőket, a posta-takarékokat s minden más profitot hajtó üzletet magántulajdonba kell adni. Ezen törvények alapján most aztán nemcsak legális lett a közvagyon elszedése, hanem egyenest hazafias cselekedetté nyilvánították s az érdekeltek a nagy profiton kivül még dicséretet is kaptak. A béke-angyal Mint emlékezetes, a hirdető ügynökségek Eisen- howert a béke apostolának mutatták be s első megválasztásánál nyomós indok volt azon ígérete, hogy megszünteti a hidegháborút. A megválasztás után azonban hamar feledésbe ment ez az Ígérete is. Sőt mi több, olyan embert nevezett ki a külügyek irányítására, akinek minden tette azt mutatta, hogy a világot szerette volna besodorni egy újabb világháborúba, tekintet nélkül a következményekre. Hogy az nem sikerült neki dacára Eisenhower más, hasonló törekvésű (Redford, Brucker, stb.) tanácsadóinak támogatásával sem, az nem rajtuk, hanem a világ népének a háborútól való nagy félelmén múlott. A világ népének a béke utáni forró vágya erőszakolta ki a Genfi találkozót is, de Eisenhower tanácsadói hamarosan eltiporták a “Genfi szellemet” s a háborús feszültség megint erőre kapott s uralja a világot éppenugy, mint azelőtt. A járszalagra kötött amerikai sajtó képes volt elhitetni az amerikai néppel, hogy Eisenhower a háborús feszültség döntő pillanataiban megakadályozta a háború kitörését és azért örök hálával tartozunk neki. Azt természetesen elhallgatták, hogy a “háború meredekére” az ő tanácsosai vitték az országot és inkább azért kellett volna felelősségre vonni, hogy minek tart olvan tanácsadókat, akik mindenáron háborút akarnak, ha magát a BÉKE APOSTOLÁNAK TARTJA? Infláció Az elnök sajtó-ügynökei állhatatosan hangoztatják, hogy a jelen adminisztráció helyes gazdasági politikája következtében nagy a proszpe- í’itás, a népnek olyan jó dolga van, hogy soha ilyen jó még nem volt s a jövő is ilyen rózsás, csak bizni kell az elnökben és természetesen a tanácsadóiban. ^ Ezen hivatalos felfogás dacára is a drágaság egvre emelkedik, ami természetesen INFLÁCIÓT jelent. Ezt különösen erősen érzik a nyugdíjból élők, vagy a kiskeresetű emberek. A látható inflációt nagymértékben erősíti a nagymérvű hitelvásárlás, amely úgy eladósitotta az ország né- pét, hogy a legcsekélyebb ipari pangás már ka- tasztrófaszerii lehet. Végre most már hivatalos helyről is kezdik beismerni, hogy csak a háborús termelésen alapuló ál-proszperitásban élünk, amely elkerülhetetlenül vezet a nagy inflációhoz; beszüntetése pedig az ipari pangáshoz. És mit csinál ezen életbevágó fontos kérdésben az elnök, a nemzet vezére? Elefántcsont torony ország helyzetéről. Nem olvas újságokat, nen jutnak el hozzá a kritizáló beszédek. Csupán az veszi tudomásul, amit a titkárai jelentenek, más különben teljesen elvontan, elefántcsont torony ban cl, ahová nem jutnak be a kellemetlen hírét Talán csak igy történhetett meg az, hogy ed digi adminisztrációja alatt az alkotmány legdur vább eltiprásával börtönözték be százait azoknak akik nem úsztak az árral, akik kritizálni mérté' a háborús uszítást és az azzal kapcsolatos profit harácsolást. Lehet, hogy csak most, amikor Supreme Court döntései lerántották a leplet eze; törvénytinrásokról, vett róla tudomást, — h: ugyan vett. Hogy Eisenhower mennyire távoltartja ma gát az ország ügyeitől, azt világosan bizonyitj; az a tény, hogy midőn egyes multimilliomos ta nácsadói már megunták a miniszteri szórakozást hát nem az elnök, hanem ők maguk keresik ki a utódjaikat s Ike csak aláírja az eléje terjesztet kinevezést. Ezt csinálta Humphrey pénzügymi .niszter, valamint Wilson honvédelmi miniszter is Akadtak szenátorok és képviselők, akik az el nöki teendők ily feladását már nem tudták el nézni s bizony nem valami hízelgő jelzőket alkal maztak az elnökre vonatkozólag. A nevesebb szin dikált rovatiró újságírók is megemberelték ma gukat és kijöttek az igazsággal, hogy Ike-ot orr: nál fogva vezetik tanácsadói, akik előbb 72 billió kértek a jövő évi költségvetésre, de azután 2—í billióval lejebb szálltak, amiért persze az elnökö tették felelőssé, aki a költségvetést a kongresz szus elé terjesztette. Azt hiszem, szükségtelen tovább is folytatnun] ezt a bizonyítást. Az eddigi adatok ellenmondás nem tűrő módon bizonyítják, hogy a militaristák ból lett elnökökre vonatkozó elmélet Genera Dwight D. Eisenhower esetében is beigazolódott [ RÖVIBEN \______________________________________r KANADA MINISZTERELNÖKE John Diefen baker, az Egyesült -Nemzetekben elmondott beszédében hangsúlyozta azt, hogy az interkont; rentális lövedék fejlettsége a lefegyverzé; “komor szükségességét” teremtette meg. •k HÁROMSZÁZ ielentkező a genfi zenei verseny re.—Eddig 300 jelentkezés érkezett a genfi zene verseny titkárságára. A rendező bizottság elnöki kéréssel fordult a város lakóihoz, hogy minél töb ben ajánlják fel vendégszeretetüket a versenyei résztvevő művészeknek. +■ A NAPOKBAN tért vissza a kínai szárazföldrí egy kutatócsoport, amely a Dairen közelében le vő “kigyószigetről” 106 viperát hozott magával A kígyókat a lepra gyógyítására szolgáló gyógy szerkészitmény előállítására használják fel. ★ SZ. AZBELJEV, a Szovjetunió Tudományo: Akadémiája orosz irodalmi intézetének tudomá nyos munkatársa sok évi fáradságos munka utá> a legnagyobb ó-orosz nyelvi levéltárakban töbl mint 70 darab 17—18 századbeli novgorodi kró nikát talált. Ezek közül mintegy hatvanat a tu dománv máig egyáltalán nem ismert. Az els- krónikát, amelyet hihetőleg a 16. század végén 17. század elején kezdtek írni s a 17. század négy venes éveiben fejezték be — eddig senki sem ta nulmánvozta. ★ A RÓKÁK VÉDSZENTJÉRE VADÁSZNAK Egész életemet a rókavadászok elleni harcnál szentelem— mondotta Dave Campbell, az anglia Sowerbi városának lakosa. E város környékéi zaj’anak a hagyományos nagy angol íókavadá szátok. Camnbell módszere a rókávádászok ellen harcban rendkívül eredeti: két szeliditett róká val “dolgozik”, amelyek időnként összegyűjtik : környékbeli vadrókákat, majd Campbell és ké segédje átvezetik a csapatot egy olyan területre mely me’ües a rókavadászok “garázdálkodásától.” A Rókavadász Egyesület azonban megso kn*ta ramnbell eredményes működését és ak cióba lépett. Campbell egy garázs' alkalmazottjt a városkában és a rókavadászok most hatalma: összegért meg akarják venni a garázst, hogy el bocsáthassák és kenyerétől megfoszthassák c rókák védőjét. Campbell már tud a tervről, d( kijelentette: “Állatbarát vagyok, és ha kenve remet elvesztem, akkor is tovább harcolok e; ellen a barbár sport ellen..." Gazdag emberek Az utóbbi időben minden oldalról erős kritika érte az elnököt. Most már nemcsak a politikai el- Pedig hej, de sok kritizálni való lett volna! lenfelei, hanem végre az újságok is meg merik Alert ezen tanácsadók (egy kivételével) mind az írni. hogy Eisenhower valójában mitsein tud az 10
