Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-03 / 40. szám
Thursday, October 3, 1957 _____________AMERIKAI MAGYAR SZÓ Végre Eisenhower cselekedett (Folytatás az első oldalról) Az elnök is megnyugtató nyilatkozatot adott ki: “Meg vagyok győződve, hogy Little Rock polgárai erőteljesen ellenezni fognak minden erőszakot a szélsőséges elemek részéről. Meg vagyok győződve, hogy Little Rock polgárai meg fogják ragadni az alkalmat annak támogatására, hogy az Egyesült Államok törvényszékének parancsai megfelelő módon hajtassanak végre.” Uszít a kormányzó Ma már a legtöbb mérvadó megfigyelő tisztán látja, hogy az elnök habozása e kritikus napokban nagy mértékben felelős a további eseményekért. Ha az elnök ezekben a napokban erélyesebben lépett volna fel, akkor a helyzet aligha fajult volna odáig, hogy szövetségi katonaságot kellett kivezényelni a nekivadult little-rocki csőcselék megfékezésére s a Legfelsőbb Törvényszék döntésének végrehajtására. Az elnök ingadozása csak még jobban felbátorította Faubust, a felelőtlen demagóg és tudatlan, bár ravasz “hegyi-lakó” (hill-billy) e jellegzetes keverékét. Miután kénytelen kelletlen engedelmeskedett Davies biró tiltóparancsának, újabb rádió-televiziós beszédet mondott, melyben többek között a következő zabolátlanul uszító kijelentéseket tette: “Szinte elképzelhetetlen számomra, hogy ama néger gyermekek szülei, akik már beíratták gyer- meiket a Central High Schoolba, tovább is ott akarnák őket tartani a jelenleg fennálló helyzetben. Remélem, hogy az NAACP (a négerek országos védelmi szövetsége) amely sugalmazta, szervezte és sürgette ezt a mozgalmat (a little- rocki High Schoolnak a négerek számára való megnyitását — Szerk.) nem lesz annyira felelőtlen, hogy az iskolábajárást szorgalmazza, mielőtt a kedélyek lecsillapodnak.” Faubus aztán elutazott a déli kormányzók Sea Island-i konferenciájára. Onnan is izgató, uszító nyilatkozatokat adott ki. A déli kormányzók vegyes érzelmekkel fogadták Faubust. McKeldin, marylandi kormányzó például igy nyilatkozott: “Még innen is ő osztja ki a szerepet a játékosai számára a véres összetűzések jóslásával... Ha a rendelkezésére álló erők megnyertek egy ütközetet nyolc néger gyermekkel szemben, vegye tudomásul, hogy ez gyorsan tovatűnő incidensnek fog bizonyulni”. Adam Clayton Powell newyorki demokrata képviselő, a little-rocki zavargások után a kongresz- szusnak rendkívüli ülésszakra való hívását javasolta, attól tartva, hogy a zavargások más államokra is átterjedhetnek. Ezt a javaslatot illetékes körökben nem szorgalmazták, de a szövetségi törvény, hatalom és tekintély kihívását nem i£- norálhatták. Eisenhower elnök számára nem mh- radt más kiút, mint a szövetségi katonaság kiv'e- zénvlése Little Rock-ra. Szerte a világon, magától értetődőleg mély benyomást váltottak ki a little-rocki események. |A világ népeinek többsége, miként azt oly gyakrán hangoztatjuk — mert ennek figyelembevétele fontos a zamerikai nép, különösen a déliek számára — szinesbőrü. És ezeknek leikéből hosspu ideig nem fognak eltűnni azok a képek, amelyek a little-rocki eseményeket örökítik meg. Az egyik ilyen felvétel, amely a legtöbb amerikai újságban megjelent azt a pillanatot örökíti meg, amidőn egy fehér ember, téglával a kezében, hasbarug egy az ellenállás legcsekélyebb jelét sem tanúsító néger újságírót. És egy másik mozzanat, melyben egy fehér nő hisztérikusan kiáltozott: “Oh Istenem a n ..........-ek az iskolában vannak!” j Dölyf és megaláztatás Walter Lippman, a legtekintélyesebb arneril|ai politikai rovatirók egyike, az alanti figyelemreméltó rovatban ecsetelte a little-rocki események jelentőségét az Egyesült Államok tekintélye szempontjából: “Amerikának meg van a maga “Little Rock”- ja, Angliának Ciprusza, Franciaországnak Algírja és igy tovább. Az amerikai propagandistának ily körülmények között nem könnyű a helyzete. Nehéz ilyen körülmények között úgy beállítani hazánkat, mint a szabad nemzetek vezetőjét és a fogságban levők kiszabaditőját. Sajnos igen messze vagyunk attól, hogy úgy cselekedjünk, ahogyan prédikálunk. Már pedig mi állandóan prédikálunk igazságosságról, szabadságról, és törvényes rendről. Itt Amerikában igenis szembe kell néznünk a komor ténnyel, hogy nálunk kasztrendszer uralkodik, mely az emberi bőr színére van alapozva. Ez a tény a szemünkbe nevet valahányszor ránk jön a szónoklat és ékesszólás az Egyesült Nemzetekben. Ez a tény kinevet bennünket — de kisért is — amidőn beszédeinket és írásainkat tanáccsal és intéssel fűszerezzük. A hazánkban uralkodó kasztrendszer, amelyet csak dramatizált az a tény, hogy Faubus kormányzó heteken át fegyveres erővel igyekezett alátámasztani, szinte áthidalhatatlan akadálya annak, hogy valóban vezetői legyünk a szabadságért és emberi szabadságért vívott küzdelemnek. ★ “Beszédeikben és sajtókonferenciáikon az Elnök és a külügyminiszter (Dulles) túlságosan magasanszárnvalóak eszméink tekintetében, de sohasem alázatosak fogyatékosságaink nagyon is emberi hibáinak említése révén. Ez elidegeníti, mi több, felbőszíti azokat, akik nemzeti érdekből barátaink, különösen a büszkébbeket közöttük, akik nem hajlandók talpnyalókká válni valamilyen kegy reményében. Mert ott ahol nagy a hatalom, amelyet az emberek megtanultak gyanakvással fogadni, illő volna némi szerénységet tanúsítani. Nem volna szabad még csak annak a gondolatnak is felmerülni, hogy mi azt képzeljük, hogy miután erősebbek és gazdagabbak vagyunk szomszédainknál, egyben JOBBAK is vagyunk náluk. “Az alázatosságnak, a szerénységnek e teljes hiánya azt vonta maga után, hogy nincs irántunk szeretet, vagy megértés, sőt még csak rokonszenv sem abban az esetben, amely Little Rockkal kapcsolatban történt velünk amidőn, miként oly sok állammal megesett, csúnyán felsültünk eszméinkkel. Tekintetbevéve az emberi természet mine- müségét, meg kell értenünk, hogy szomszédaink nem csekély megelégedéssel tekintenek felénk, hogy mi, akik nem voltunk alázatosak, ime most megaláztattunk, hogy mi, akik oly magasan hordtuk orrunkat, most megbotlottunk és arcunkra vágódtunk”. ingyen élelmiszer a rászorultaknak A St. Louis Post-Dispatch egyik cikkében foglalkozik azzal a négymillió amerikai lakossal, akik olyan szegények, hogy részben vagy teljesen a kormány által adományozott élelmiszerellátásra vannak utalva. Az utóbbi hat hónap folyamán 228 millió font ingyen élelmiszer lett a szükségben levő családok között kiosztva. Ezeknek a száma ebben az időszakban 66 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az ilyen segélyezésre jogosultak olyan egyének, akik a segélyszervezetek listáján vannak, vagy olyan alacsony jövedelemmel rendelkeznek, hogy hiányt szenvednek. A Post-Dispatch szerint az adományozott élelmiszer a Földművelésügyi Minisztérium által összevásárolt terményfelesleg egy része, amit a járási és városi segélyszervezeteknek kiosztanak. Száraz bab, vaj, túró, kukorica, tojás, liszt, fagyasztott vagdalt hús, tejpor és más élelmiszer képezi az adományokat. Pennsylvania államban 800,000-en részesülnek ingyen élelmiszer juttatásban. 200,000-en a következő államok mindegyikében: Alabama, Arkansas, Kentucky, Michigan, Oklahoma és West Virginia. A 48 állam közül kilenc megtiltja szegényeinek a juttatásban való részesedést. Lehet többet is takarítani A fenyegető infláció elkerülése végett a kormány spórolási kampányt indított és ahol azt összeütközés nélkül megteheti, csökkenti kiadásait. Legutóbb 1500 tartalékos katonatisztet értesített arról, hogy el vannak bocsátva. A tisztek között nagy az elkeseredés. Sokan közülük évek hosszú során aktív szolgálatot teljesítettek és rövid idő múlva nyugdíjra volnának jogosultak. El is határozták sokan, hogy nyugdijuk megmentése érdekében lenyelik a keserű falatot és újra jelentkeznek a legénységi osztagba. A még szükséges két vagy három év leszolgálásar után megkapják lecsökkenteti nyugdijukat, különben még éveket kell várni, mig 60 “-.esek lesznek és megkapják a szolgálati éveik után járó nyugdijat. “Komisz dolog igy elbánni az emberrel , volt az egyik tiszt feleségének a megjegy- > zése. - . A hadsereg-iroda felajánlotta segítségét azoknak, akik a civil életben kívánnak elhelyezkedni • és munkakört keresnek. > Akar fíozzászétni naptárunk tartalmához? Mi érdekli a mai magyarjainkat? Miről írjunk ? Ezek a kérdések foglalkoztatják szerkesztőségünket ezekben a napokban, amikor a naptár : szerkesztéséről tárgyalunk. Nem könnyű dolog ez. Anyag az van elég, de mit lehet abból felhasználni ? j A naptárban írni kell az elmúlt év eseményei- ről, az amerikai életről, de azt lapunk minden héten visszatükrözi bőven. Olvasóinkat érdekli a , magyar helyzet! De mivel foglalkozzunk legtöbbet? Az 1956 október előtti eseményekkel ? Vagy. j inkább az októberi eseményekkel? Vagy bővebben ; Írjuk meg, hogy mi történt azóta és jelenleg szülőhazánkban ? , Helyezzük a főhangsulyt az amerikai szakszer- > vezetekre? Vagy a néger kérdésre? Vagy a népi demokráciákra? írjunk hosszabban az atomtudományról? Vagy a sokoldalú békekérdésről? Ugyanakkor nem szabad elfelednünk, hogy a magyar munkássajtó 55-ik évfordulója is itt van! Mennyit szenteljünk a naptárból ennek a korszaknak a visszaidézésére? Folytathatnánk azoknak a kérdéseknek a fel sorolását, amelyeket a naptárunknak vissza ke& tükröznie, ami bizony nem könnyű dolog. De volt e már olyan probléma, amellyel ne próbálkoztunk í volna megbirkózni? Arra törekszünk, hogy amikor a naptár olvasóink kezébe kerül, a levelek tömegeivel árasszák el szerkesztőségünket, moncL ván “volt már sok jó naptár, de ilyen jó még ne: a , volt!” Hogy egy kis Ízelítőt adjunk a naptár tartalmáról, eláruljuk, hogy külmunkatársaink versenyt indítottak, melyben mindegyik egy föv:*t •smertetőt irt valamely kimagasló személyről; de nem árulják el, hogy melyik Írást ki irta. Ennek , kitalálását az olvasókra bízzák, akik a témáról írásmódról felismerhetik a cikk Íróját. De mint mindig, a szerkesztőség tervez, s az oT- vasóknak kell azt kivitelezni. Mint minden évben', úgy most is szükségünk van pénzre, hogy ezt az értékes naptárt olvasóink kezébe adhassuk. Az üdvözletek azonban nagyon lassan jönnek, be a kiadóhivatalba. Kérjük tehát olvasóinkat ' küldjék be üdvözleteiket minél előbb és ezzel tegyék lehetővé, hogy olyan gazdag naptárt állíthassunk elő, amelyet minden olvasónk büszkén vehet kezébe és adhat oda barátainak, ismerőseinek is. MAGYAR SZÓ KALENDÁRIUM 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Büszke vagyok lapunk 55 éves múltjára. Én is szeretnék hozzájárulni 1958-as kalendáriumunk előállítási költségéhez. t ‘ t Csatolok $......................................t üdvözletre; 1. Üdvözlöm 55 éves lapunkat és további sikereket kívánok! 2. üdvözlöm szülőhazám népét és kívánom, hogy békében, megértésben dolgozzanak- céljuk elérésében. 3. üdvözlöm a világ dolgozóit, akik egy célért a békeírt és boldogságért dolgoznak, üdvözlöm Amerika népét, a szabadság ét- demokrácia harcosait. Név: .............................................................. , Cim: ......................................................t ............................................................... • ............1: I ............ —■.... ii i ii i \ A DOROGI BRIKETTGYÁRBAN a feldolgo 1 zásra kerülő szénpor mintegy húsz százalékát az. évtizedek során hegyekké növekedett meddőh- nyók még értékesíthető, hasznos szenével pótol ják. Lényegesen kevesebb kötőanyagot is használnak fel, mint eddig. A brikett kiválóan alkal ■ más tüzelésre, fütőértéke: négyezer kalória. N' ____________3
