Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-26 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 26, 1957 10 EöRSI BÉLA: PAKISZTÁN - AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VAZALLUSA Az Egyesült Államok három billió dolláron felüli összeget fog ebben az évben költeni szövetségeseinek támogatására. Ezt a íengeteg pénzt az amerikai adófizetők pénztárcájából, sokszor szájától veszik el. Ha ezen összeg itthon maradna, adómentesiteni lehetne minden kétgyermekes családot, akiknek a minimumon aluli keresetük van. De mi ezt az összeget külföldön költjük el. Az alapeszme, hogy a szocialista országokat körülvegyük a “szabad nemzetek” védőbástyájával és a tűz terjedését ne engedjük meg. Az elgondolás az, hogy nem háború alatt (amikor már késő), hanem békében erősítsük meg jövendő szövetségeseinket. Ez az alapgondolat azonban téves,'ezért napról napra látjuk, hogy az elköltött billiók hiábavaló áldozatokat követeltek. A szuezi konfliktusnál rájöttünk, hogy még Anglia és Franciaország sem hü, önzetlen barátunk. A Franciaországra való támaszkodás mutatkozott leginkább meddőnek, mert hiszen a reáköltött billiók azelőtt az indokinai gyarmati háborúra mentek, most pedig az algériai öldöklésre. A francia kispolgári pártok belső harcai és a gyarmati kérdések meg nem értése igen gyönge állammá és még gyöngébb szövetségessé teszik Franciaországot. Németországban pedig az adófizetők billiói a jövő erős gazdasági vetély- társát nevelik. Még rosszabbul állunk ázsiai vazallusainkkal és ezért érdemes foglalkozni velük. Itt van például Pakisztán, melyet az angolok eltipró és kegyetlen gyarmati politikája hozott létre. Az indiai nemzet műveltségében eléggé egységes, de vallásban különböző. Az angol politika — hogy a hatalmas nemzeten uralkodni tudjon — egymás ellen uszította a népeket vallási alapon. A mohamedánok a legszámosabb kisebbség húsevő, harcias csoport volt, amely a többség két oldalán, keleten és nyugaton helyezkeAHOGYAN ÉN LÁTOMI... Gyűlési pl-riporl Elejét veszem minden találgatásnak, amikor megmagyarázom a “pót-riport” jelentőségét. Augusztus végén egy newyorki orvos felsegélyezésére Los Angelesben jószivü és jószándéku emberek gyűlést rendeztek, amelyről hiányos beszámoló jelent meg a doktor ur hetilapjában. Ezt a hiányt szándékszom az alábbiakkal pótolni, — ezért “gyűlési pót-riport” e cikk cime. A szóbanforgó gyűlésen, amelyet egy Magyar- országról nemrégen érkezett rabbi beszéde nyitott meg, Beregi Oszkár is szerepelt. Ez az aggastyán sok mindent elfelejtett, csak azt nem, Ka&aKa&ftSBänsagäBESSfaSi&SSBBaaCaiflaKffeStt» A LAP ÉRDEKÉBEN !!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján a, C«n neve felen levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV OKTÓBERNÉL korábbi dátum van rajta, azt ielzi, hogy el van maradva előfizetésével, ha na gyón sok olvasónk lesz nagyon «okkal elmaradva kénte'enek leszünk lapunkat tovább is 16 oldal' r megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarn ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Has/isalia az alanti szelvényt: U.EX ROSNE'K. Manager 130 East 16th ktreet New York 3. V V «* Tisztelt Rosrter Múnkástárs! Megértettem felhívásai. Tudom mit jelent en* mimkasiapnak ha sok a hátralékos, ezert most igyekszem egy részét letorleszieni. Csatolva kuitiok ....... dollárt. N pv: ............................. Cim: ........ dett el. így Pakisztánból nem egy, hanem két ország lett. Kelet-Pakisztán olyan nagy, mint Wisconsin, területe 16 százalékán a lakosság 56 százaléka lakik, minden négyzetmérföldön 800 ember próbál megélni. A nyugati rész nagyobb, (akkora mint Texas és Oklahoma), s itt csak 110 ember él egy négyzetmérföldön. Az angolok a mohamedánok vakbuzgó csoportját a Gandhi-Nehru-féle hazafias, angol-ellenes többség ellen uszították és igy született meg ez a torz állam. Az eszme egy millió halott és 16 millió menekültbe került, amiért szintén felelni fog az angol uralkodó osztály a történelem Ítélkezésénél. A zsarnokok uralkodnak A demokratikus felszín mögött kis zsarnoki csoport uralkodik. Pakisztánban. Gazdaságilag is lehetetlen a helyzet. Kelet-Pakisztán legfőbb terméke a juta (kenderszeríi növény) és a világ jutaszükségletének 70 százalékát látja el. De a juta-feldolgozó gyárak Indiában maradtak, igy az indiai jutagyári munkások nyersanyag hiányában éheznek, Pakisztán pedig nem tudja mit kezdjen a jutájával. Az országnak 7 millió menekült lakossága van, amely nem tud elhelyezkedni, nincs középosztálya és intelligenciája, mert azok Indiában maradtak. Ennek a kis, gyenge országnak az Egyesült Államok egy billió dollárt adományozott 1951-iki fennállásáa óta és közkiadásainak 40 százalékát az amerikai nép viseli. A korrupció hazája Ha legalább az a vigaszunk volna, hogy az indiai mohamedánoknak javát segítettük elő, akkor jó lenne, de a világ egyik legkorruptabb kormányát tartjuk életben. Az egyik politikus például 2000 hold földet szavaztatott meg magának ajándékképpen. A nyugati helyi országbogy egykoron kitűnő színész volt és ezért időn- kint hol rádión keresztül, hol pedig szűkre szabott színpadokon untatja a türelmes közönséget szavalllataival, amelyeket rendszerint a jelenlegi magyar rendszer rágalmazásával fűszerez. Ebből természetszerűleg következik, hogy a gyűlésen megjelentek egy része, — főként női része, — élénk beszélgetést folytatott, mialatt Beregi dicséretre méltó szorgalommal próbálta a figyelmet saját fontos személyére irányítani. Amikor e törekvés sikertelen maradt, drámai fordulattal és minden tőle telhető shakespearei páthosszal ilvképpen förmedt a zajongó közönségre : “Fogják be a pofájukat!!” E nyájas felszólítás után még magyarázatként megjegyezte, hogy “ha keresztények rendezték volna a gyűlést, akkor csend és rend lenne, de miután zsidók rendezték, nagy a lárma. . .” Az olvasó bizonyára csodálkozással és érthető kétkedéssel olvassa e sorokat, ezért — hogy tévedés ne essék — megismétlem, hogy hazánk ősz művésze a színpadról “fogják be a pofájukat” felszólítással igyekezett a közönséget csendre inteni és párhuzamot vonni a különböző valiásu rendezmények eltérő sajátosságai között. Tudomásom szerint hasonló esetre a világtörténelemben még nem volt példa. Nem hiszem, hogy színpadról közönséget valaha is “fogják be a pofájukat” szavakkal üdvözöltek volna, holott előfordult máskor is, hogy vallási különbség nélkül összetoborzott közönség az elvártnál zajosabb volt, amikor az előadó csendet igényelt volna. Éppen azért, mert hasonló esetre még nem volt példa, a közönség nem tudta, hogy ilyenkor mi a teendő. Beregi Oszkár tehát szárazon megúszta ezt a rekord durvaságot. A megsértett közönség nem vonult ki és a rendezőség sem tartotta szükségesnek balfenéken eltávolítani a művészt és a sértésért a megjelentek elnézését kérni. A jelenlevő férfiak között nem akadt egy sem, aki Kikérte volna a feleségek és anyák durva megsértését és kellő formában eltávolította volna a sér- tegetőt, — akár a bal-, akár a jobbfenéken. Nem akadt senki, aki figyelmeztette volna a feledékeny színészt, hogy egy Ízben már kénytelen volt Los Angelesből búcsú nélkül távozni. . . Nem, mindez nem történt, talán azért, mert a los-angelesi magyarság egyes részei a kelletté- í él is elnézőbbek és türelmesebbek, vagy azért, gyűlés tagjai maguk között felosztottak 200 autóbuszjárat s más engedélyt. Ha az állami hivatalnokok megtudják, hogy az állam valahol egy területet fog felvásárolni, ők előbb veszik meg a türeitet és egy nap alatt 100 ezer dollárt keresnek. S mindezekért a szegény pakisztáni nép és az aénerikai adófizetők fizetnek. Ilyen mesterséges államban mesterséges ipar van. Amíg India, Burma és Ceylon éhes, uj tőkéseit szociális gondolkozással igyekszik korlátozz, addig Pakisztán a legerkölcstelenebb kizsákmányolás példáját mutatja. A lakosság évi fejenkénti jövedelme ötven dollárt tesz ki. A mezőgazdasági igényeit teljesen elhanyagolják, pedig a szegény földművesek a lakosság 80 százalékát teszik ki. Ilyen körülmények között érthető, hogy a mezőgazdasági termékek bevitelére van szükség. Az utolsó évben 1.5 millió tonna kenyérmagot kellett importálni. Az Egyesült Államok átvette Anglia kormányzati módszereit, amennyiben pazarló módon kitart egy kis kapzsi uralkodó réteget és elősegíti nagy tömeg elnyomását — a demokrácia nevében. A legfájóbb az, hogy az egv billió dollárt azért kapta, hogy a semleges Indiát sakkban tartsa, így India saját érdekében kénytelen hadsereget tartani, ami ez évben 100 millió dollárral emeli a hadikiadásait, ami a nép nyomorának enyhítését lehetetlenné teszi. Mi. amerikai adófizetők, szavazó polgárok vagyunk felelősek ezekért és ezt a felelősséget nem tudjuk elhárítani magunkról. MENNYI AGY KELL EGY EMBERNEK? — Két sebész hirt adott egy tudományos lapban arról, hogy egy betegük fél agyát kioperálták. A beteg gyógyultan távozott, szellemi képességének teljes birtokában. A lap kommentálja a cikket és felteszi a kérdést: a két orvos vajon nem esett-e át hasonló operáción?. . . mert — többek magyarázata szerint — a jelenlevők figyelembe vették az aggastyán egvre rosszabodó szenilis állapotát és lenyelték a durvaságot, amely nem rájuk, hanem a rendezőségre és a “művészre” volt jellemző és megszégyenítő. E pót-riport nem lenne teljes, ha nem emlite- nők meg egy másik “úriember” szereplését, aki e gyűlés céljaira összegyűjtött zagyvaságait azzal indította útnak, hogy ő már elfelejtett magyarul. Utána kétségbevonhatatlan bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy még nem tanult meg angolul. A magyar nyelvvel együtt egykori nevét is elfelejtette és ezidőszerint átmenetileg a “Sunshine” névre hallgat. Ez magyarra fordítva “napfényt” jelent, de hangsúlyozni kívánom, hogy az “Ó, Magyarok Napfénye” kezdetű, 1700-ból keltezett himnuszt nem hozzá intézték, annál kevésbé, mert úgy ő, mint a gyűlés tiszta hasznának orvosi haszonélvezője, kü- lön-kíilön nagyon zengzetes himnuszt költött önmagáról. Ez a napfényes Sunshine két feljegyzésre érdemes kijelentést tett. Az egyik: a doktor ur hetilapjának kiválóságát igyekezett bizonyítani és a megjelentek számára kellő intelmet szolgáltatni azzal, hogy amögött az amerikai külügyminisztérium áll. A másik: az a felszólítás, hogy aki valahol egy náci-nyilast, vagy kommunistát vél felfedezni, azt haladéktalanul hozzák tudomására, a többit majd ő, — már mint a Sunshine — elintézi. A jelenlevők ezt nagy megnyugvással vették tudomásul, mert az istenben boldogult McCarthy halála óta nem volt senki, aki hasonló nemzetvédelmi szerepre vállalkozott volna, — főként nem magyarul elfelejtett magyarok között. Mindehhez nehéz lenne kommentárt fűzni, azért ehelyett Hazafíy Verái János koszorús költőnk egyik műremekét idézzük: Kár, kár, kár vala Beregi Oszkárnak Lenni káromlónak, Csevegő anyák, Zajongó arák Csicsergő szép szájai Nevezni pofának... Kiár, kiár, kiár vala Beregi Oszkárnak Lenni káromlónak.
