Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-26 / 39. szám

A KANADAI KORMÁNY MÁR SZÁLLÍTJA A VISSZATÉRŐ MAGYAROKAT garian Division, 255 Flora St., Ottawa 4, Ont.). Minden disszidens jogos az in­gyenes visszaszállításra, aki va­lamilyen oknál fogva nem tud beleilleszkedni az itteni életbe. Lezárták (fS a vízcsapokat V-ivvii­a jersey-cityi iskolákban pá) perccel a tanítás befejezte előtt hogy a tanulók ne pocsékolhas sák a megcsappant viztartalé kot. Betiltották a kocsimosás és a gyep öntözését. A tilalon megszegőit 200 dollár büntetés­sel sújtják. A vízhiány az elkövetkező hryz évben ha­talmas csapásokra fog. vezetni A mezőgazdasági, valamint más irányú vízszükségletek hiányát meg fogjuk érezni. Ezt je­lentették a Nemzeti Víztároló Konferencia gyűlésén. EISENHOWER SZÖVETSÉGI KATONASÁGGAL FOGJA MEGÁLLÍTANI A TÖRVÉNYSZEGÉST a kínai népköztársaságba látogat Mr. Erroll, Anglia ke­reskedelmi minisztere a keres­kedelmi kapcsolatok kiszélesíté­se érdekében. SZÉPEN SIKERÜLT A SZÜRETI MULATSÁG A múlt vasárnap bont napra virradtunk. Hideg ugyan nem volt, de még egy óra körül is úgy látszott, hogy bármely pillanatban zu­hogni kezd az eső. Ez lehetett az oka, hogy még délben is kongott a park az ürességtől. Egyszerre csak, mintha ösz- szebeszéltek volna barátaink, iiogy idő ide, idő oda — nem hagyhatjuk lapunkat, s töme­gesen megjelentek a parkban- ezután még a nap is kisütöU és délutánra majdnem julius; meleg lett. is a parkból az emberek szét­oszlottak. Ezúton mondunk köszönetét barátainknak, kit eljöttek és megtisztellek ben­nünket s azoknak, akik mun­kájukkal olyan odaadóan se gédkeztek. Hálás köszönet Markovits Ferinek a nagysze­rű zenéért és munkástársnő­inknek a sok finom süte­ményért, melyet olyan szere­tettel készítettek és hoztak lapunk javára. A szüreti mu­latság anyagi eredményéről is rövidesen beszámolunk. Elnöki kiáltványban ren­delte el Eisenhower, hogy mindazok a törvényszegő ele­mek, akik Little Rock, Arkan- sasban lázongással és erő­szakkal gátolják a törvénye­sen elrendelt iskola beolvadá­si folyamatot, szüntessék be ezirányu működésűket. Ellen­kező esetben “az Egyesült Államok teljes hatalmát” fogja életbe léptetni s ha szűk ség lesz rá, akkor erőszakot fog alkalmazni, hogy a “szé­gyenteljes események” meg ne ismétlődjenek és hogy a szövetségi bíróság rendeletéi a törvény és rend fenntartás sával érvényesülhessenek. Ezt az erélyes lépést a hét­fő reggeli események tették szükségessé. Miután a bíró­sági rendelet kötelezte Fau- bus kormányzót arra, hogy az állami őrséget vonja vissza az iskolaépület elől és ne gátol­ja tovább a néger tanulók jo­gos jelenlétét az iskolában, a városi rendőrség vette át a rendfenntartás feladatát. — Hétfőn reggel fajüldöző cső­cselék elárasztotta az iskola I vidékét és tomboló hisztériá­val, piszkos szavak áradatá­val, sikoltó lármával követel­ték a néger tanulók eltávoli- ! tását az iskolaépületből. Úgy j fehér mint néger újságírókat és fényképészeket tettlej bántalmaztak. Az iskolater mekben ugyanakkor rend uralkodott, a tanítás folyt anélkül, hogy a tanulók kö­zött bántalmazásra került volna sor. A néger tanulókat később mégis eltávolították az iskolából és kijelentéseik szerint a tanulók nem is fog­nak oda visszatérni mindad­dig, amig Eisenhower bizto­sabb védelmet nem nyújt számukra. Több déli államban folyik az ellenállás a Legfelsőbb Törvényszéknek még 1954- ben hozott iskola beolvadás' határozata ellen. Arra hivat­kozva, hogy a tanítás kizáró lagosan állami joghatárba tartozik, egyes kormányzói törvényes eljárást indítottal a Főbiróság határozataira1 megsemmisítésére. M i n der ellenük hozott bírósági dön tésre a fajvédők azzal vála szolnak, 'hogy újabb állam törvényeket léptetnek életbf | a szövetségi törvény betartá­sának meggátlására. I Minden jel arra mutat, hogy a demokrácia és egyen­lőség jogos követelései mé(;' hosszú és küzdelmes harcnak néznek elébe a déli államok­ban, mielőtt megvalósulásra találnak. Amerika gyógyíthatatlan betegsége címmel foglalkoznak KA- - Ázsia országaiban a hirlam-k a déli államokban folyó isk< - labeolvadási kiiz delmekkel. Úgy Japánban, mint Koréi - ban keserűen emlékezne-e meg azokról a kihágásokról, amiket amerikai katonák,kö- vettek el a színes bennszülöt­tekkel izemben. Ezeket most határozottan az amerikaiak fajgyűlölő érzelmeire vezetik vissza. Eddig elnyomott ha­ragjukban 10 év előtti esemé­nyekről írnak, melyeket ame­rikai katonák annak idején büntetlenül követtek el. Kisebb automobilt követelnek az autóipartól a zsúfoltság és jobban működő motort a levegő fertőzött,régének | enyhítésére. A városi életmód j javítását tervező országos bi- I zottság foglalkozott e fontos kérdésekkel. Ajándékfegyvert fogadott el Tuniszia Egyiptomtól, miután fegyver iránti kérelmét az Egye­sült Államok visszautasította. A jóbarátok összejöttek. Sokan hiányoztak .iszony, de tudjuk, hogy egyesek komoly ok miatt maradtak el, viszovr ott voltak sor­számban, akiket már hosszú évek óta nem láttunk korúm, ben. Jólesett látni, hogy nem feledkeztek még meg rólunk. Elkelt a sok finom enniva­ló, házi siiteméry, amit a mi nagyszerű asszonyaink főztek és sütöttek. A bazártárgyak­kal sem fukarkodtak, úgy­hogy foroghatott a * kerék egész délután és gyermekek, felnőttek egyaránt sugárzó arccal vitték széjjel a szép nyereménytárgyakat. A Herbsték által ajándéko­zott dobostortát Mrs. Szigeti nyerte meg, aki jószivüen azonnal fel is vágta és szét­osztotta azt a barátok között. A kisorsolt szép kézi festésű képet, melvet a Stern-házas- pár ajándékozott lapunknak, Mrs. Krausman nyerte meg. A door nrize szerencsés nye­rője Fodor N. Árpád volt. A nap egyik kimagasló ese­ménye Kovács Erzsi ötletes és művészi fényképezése volt, mely $25.75 külön jövedelmet hozott lapunk javára. A gver- mekek nagyszerűen szórakoz­tak Rosner ügyvezetőnk által vezetett versenyekben; mint kötélhúzás, zsákbafutás. lab­daversenyek. kuglizás és igv nem csoda, ha boldog kacagá- - síik egész délután hallatszott. Már leszállt az est, amikor [ A HŐSÖK TÁBORÁHOZ! “S mert halhatunk bármelyik percben S célunk mégis az örökkévalóság, Minden igaz ember ezért hős, S emberszivben van a legtöbb jóság ... Egyre többen hisszük és valljuk Kenyér jár nekünk a ránk-dobált kőért S nem-magunkért, mind többen küzdünk A leendőkért, az ékes Jövőért. Ady Endre: Nagyranőtt krisztusok Fogadott hazánk, Amerika, s az egész emberiség egyre súlyosbodó politikai s erkölcsi válságában, a történelem egyik nagy fordulópontjánál fordulunk ismét olvasóinkhoz, ameri­kai magyar munkástestvéreinkhez, a költő által is megéne- keií “igaz emberek” hősi táborához. Senkit nem illet meg Magyar Amerikában a “hős” elne­vezés, mint titeket, lapunk olvasói. Nemcsak azért, mert egy- től-egvig “igaz emberek” vagytok, mert mindegyikőtök szi­vében “legtöbb a jóság”, hanem azért, mert senki, de senki nálatok önfeládozóbban nem küzdött Magyar Amerikában azért, hogy: “ISTENT NE SZAVAKBAN VITASSÁK. DE ADASSÉK MEG AZ EMBERNEK ITT A FÖLDÖN, MIN­DEN SZÉPSÉG, IGAZSÁG”. Jövő tavasszal, 1958 májusában lesz 55-ik évfordulója annak, hogy megszületett az amerikai munkássajtó, az em­beri egyenlőség, igazság, nemzetközi testvériség rendület­lennek bizonyult hirdetője, harcosa. 55 év roppant nagy idő. Ez alatt a történelminek bizo­nyult időszak alatt sajtónk viharos, göröngyös utat futott he. Mint minden emberi inézménynek meg voltak a maga gyengét egei, hibái, bizonytalanságai, de mindezeken felül rendűi lenül hü maradt az “emberi jóság” a testvériség, a társadalom igazabb, becsületesebb alapra helyezése eszmé- jéh.v És ti, akik ezt a sajtót fenntartottátok, mely költő tud- j ná méltóan megirni, megénekelni hősiességteket? Mit kellett j áldoznotok, mennyit kellett dolgoznotok, mennyit kellett szén vednetek azért, hogy megtartsátok, fenntartsátok ezt a saj­tét? Ezerszámra munkálkodtatok érdekében, terjesztettétek szóval és Írásban, dolgoztatok anyagi fenntartásáért, vállal­tátok a legsúlyosabb megpróbáltatásokat érte, százak vállal­ták a börtönt, á meghurcolást, állás elvesztését, a deportálás eszélyét, de szivetekben sohasem halványult az érte való odaadás, kezetekből sohasem engedtétek ki e sajtót, ezt a lapot, mert tudtátok, megértettétek, hogy ez a lap egyértel­mű életetekkel, élet s világfelfogásotokkal, hogy ezt a lapot feladni egyértelmű lett volna megtagadni önmagatokat, hi­teteket, meggyőződéseteket, emberi méltóságotokat. Ezek a gondolatok merülnek fel szinte ellenállhatatla­nul bennünk, amidőn e sorokat intézzük hozzátok. Az elmúlt 55 esztendő alatt talán soha nem éltünk át megpróbáltatá­sokkal, válságokkal súlyosabb 12 esztendőt, mint a Il-ik % i- lágháboru óta. Igaz, nemcsak a mi válságunk volt ez. hanem az egész becsületes, gondolkozó emberiségé. Érezhető a válság a szocializmus hívei táborában is. Most, amidőn a törté­nelem elkerülhetetlen fejlődési folyamata keretében a világ egyharmadában a szocialista termelés vált úrrá eme uj tár­sadalmi és gazdasági világrend fejlődése folyamán nagy problémák, igen, hibák, válságok merültek fel. És magától értetődőleg a régi rend hívei kapva kaptak ezen s igyekez­tek azt az egész eszme lejárattatására felhasználni. A tőkés rendszer több évszázadra terjedő fejlődése fo­lyamán az emberiség szüntelen háborúk, gazdasági válsá­gok, milliók nyomora formájában fizetett a “fejlődésért”. A szocialista világrend már első 40 esztendeje alatt elévül­hetetlen érdemeket szerzett magának, a fasizmus megsem­misítésével s azzal, hogy utat, módszert mutatott az elnyo­mott gyarmati népek százmilliói szabadsága kivívására, a"- nak siettetésére. De hibák és visszaélések is történtek a rend­szer építése közben. Ezek a hibák s azok kikerü­(Folytatás a 15-ik oldalon) Ottawa halogató ér megtévesz- j tő takiikázasa, a helyi beván- ] dorlásügyi hivatalok durva el- j utasító magatartása, valamint a reakciós magyar lapok hazu- dozásai és a fasiszta ügynökök rémmeséi, az utóbbi hetekben j teljes bizonytalanságba zavarták bele a hazatérni óhajtó magyar disszidensek százait cs ezreit. Ottawából is megerősítő hir érkezett most, hogy a hazatérni óhajtó magyar disszidensek el • ső csoportjának Bécsbe való in­gyenes visszaszállítása Montre- álból szept. 24-én valóban meg fog történni. A magyar hazatérési enge­déllyel rendelkező disszidensek viszaszállitását az ottawai beván dorlásügyi minisztérium intézi, de visszatérési szándékukat elő­zetesen mindenhol a helyi be­vándorlási irodán kell bejelente­ni. Bécsböl azonnal autóbuszon szállítják őket Magyarországba. A visszatérni óhajtó disszi­densek (akár van már hazaté­rési engedélyük, akár nincs) ha­zatérési szándékukat, Írásban megindokolva, jelentsék be a | helyi bevándorTásiigyi irodán, a hazatérési magyar engedélyt pe­dig kérjék a magyar külképvi- selettől (Polish Legation, Hun­Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of M$rch 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. ijk2L_YIlj^o^3A..Thuksday^September 26, 1957 NEW YORK, N. Y.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents