Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-19 / 38. szám

Thursday, Sept. 19, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 mm JÁTSZÓDIK LE Ä m SZÍNPADÁN Az Egyesült Nemzetek épü­lete forgalmas hely volt szep­tember 10-én, amikor az ötös bizottság Mag yarországról szóló jelentésének megtár­gyalását tűzte napirendre a közgyűlés. Az impozáns épü­let mindig egyike New York legforgalmasabb pontjainak. Naponta a látogatók tízezrei fordulnak meg benne. Turis­ták valóban bűnt követnének el, ha elmulasztanák megnéz­ni a modern építészet e kü­lönlegességét, ahol egyenru­hás vezetők várnak készen arra, hogy csoportokba szer­vezve vigyék őket keresztül az épület folyosó-labirintusa­in és a technika és művészi kivitelezés mellett megmu­tassák a közönségnek azokat a termeket és helyiségeket, ahol ennek a nagyra hivatott szervezetnek a munkája fo­lyik. Bemennek a közgyűlés termébe, leülhetnek a sok­száz látogató részére fenntar­tott kényelmes székekbe és ha tárgyalás folyik akkor fe­jükre tehetik a hallgatót, rá­csavarhatják a hat hivatalos nyelv közül, amit legszíveseb­ben hallgatnak és figyelhe­tik a tárgyalás menetét. Amit látnak az mindeneset­re felemelő. A hatalmas, bol­tozatos terem mélyén hang­fogó szőnyegen, 80 nemzet delegátusai s vendégeik egye­lőre még csoportokba verőd­ve, eszmecserét folytatva, _ várják a gyűlés kezdetét. A '^'férehraÍRo végén van az el­nöki és szónoki emelvény, közvetlen előtte tágas pad­sorok a delegációk számára, mely körül koszorú alakban ' vannak a vendégek ülőhelyei. Emeletnyi magasságban mindkét oldalon üvegfallal el­zárt fülkék, melvekből a for­dítók továbbítják a beszédé­ket angol, francia, orosz, spa­nyol nyelveken. A terem hát­terében két egymás fölé épí­tett hatalmas karzaton ülnek a sajtómegbizottak és látoga­tók. Fényképezők lámpáinak felvillanása a nézők figyelmét a terem különböző pontjaira irányítja. így rájövünk, hogy itt az amerikai, a másik olda­lon az orosz és távolabb a magyar delegáció képezi az érdeklődés központját. De lassan elül a mozgás, a delegációk elfoglalják helyei­ket országuk nevével ellátott sorokban, a háromtagú elnök­ség megjelenik az emelvé­nyen és az elnök, Wan Wai- thayakon herceg, Thailand megbizottja megnyitja a gyű­lést. A lárma is elül. Az egész nagy teremben feszült figye­lem minden arcon. Nemcsak érzi, de tudja itt mindenki, hogy nagyjelentőségű problé­ma megvitatása kezdődik itt ma. A magyar kérdés. Jóhi­szemű ember feltételezi, hogy egy ilyen fenséges szervezet, létezésének célját, a békét és népek jóléte feletti őrködést komolyan veszi és most a so­kat szenvedett magyar nép szebb jövőjének útját van szándékában egyengetni. Megtehetné. A 80 ország delegációinak sorain végigte­kintve, habár most már csak a különböző szélességű válla- kon nyugvó és figyelmesen előrehajló fejeket lehet szem­lélni, tények merülnék fel, amiket még ez a látvány is megerősít. Mert kik ülnek itt ? Olyan országok megbi- zoítai. mely országok többsé- i ge néhány évvel ezelőtt még [ vagy gyarmati ..sorban volt I teljesen,; vagy mint félgyar- ' matok az imperialista álla- ifnok gazdasági és politikai nyomása alatt állottak. A né­hány vezető, hagy területtel és nagy lakossággal biró or­szágon kívül, többségük ki- j csíny és gyenge, de mindegyi­ke a szabadságot, független­séget és . mindenek felett a békét tartja szem előtt, mint népének legfőbb érdekét és vágyát. Kell, hogy saját sor­sukon keresztül közeled ienek és megértéssel kezeljék a magyar kérdést. Ázsia, Afri­ka és Dél-Amerika színes né­pei a felszabadulási harc kü­lönböző fokait küzdik jelenleg és nemcsak a külső gazdasági és politikai elnyomással, ha­nem a saját hazafiatlan és egyéni érdekeket szem előtt tartó vezetőkkel is számolni- ok kell. Ezek között vannak még, akik szolgái az imperia­lizmusnak és árulói népük ér­dekeinek. Van néhány belőlük a delegáció soraiban is. Mint pl. a herceg ott az el­nöki székben. Kis emberke lehet, mert barna feje éppen csak kilátszik az asztala mö­gül. Hivatalánál fogva pár­tatlannak kellene lennie, de visszaélt hatalmával, amikor a gyűlés folyamán ügyes technikával megvonta Cseh­szlovákia képviselőjétől a szót. Vagy a filipinoi delegá­tus. ő is kistermetű, nem mondom, a hangja erős, kar­jaival is erősen gesztikulált, 'amikor feldicsérte az ideigle- ines bizottság “pártatlan” je­lentését és követelte a kis Magyarország függetlenségé­nek megvédését, mondjuk úgy, mint ahogy Fillipino függetlensége védett az ame­rikai imperializmustól. Argentina delegátusa is gondolkodásra készteti az embert, amikor az “orosz be- J avatkozásról’“ beszélt. Önkén- jteleniil is Guatemala jutott az ! embernek eszébe de az nem, hogy az ottani vérengzés uszitci és segítői ellen ugyan­ez a delegátus valaha is fel­emelte volna tiltakozó szavát. ;Vagy Írország megbizottja, laki szintén az imperialisták hangján beszélt, de kinek or­szága két részre szakitva gyakori felkeléssel' harcol az angol uralom ellen. De mit lehet mondani az amerikai delegátus “orosz megszállás” és más vádjai­ról? Egy ország, melynek hadereje ma a világ majdnem valamennyi — a szocialista országokon kívül — államá­ban őrzi az amerikai támasz­pontokat, a legmodernebb fegyverekkel és atombombák­kal szereli fel az ott állomá­sozó és a megszállott orszá­gok hadseregét és mindent megtesz azért, hogy a hideg­háború ne csökkenjen, hanem lehetőleg élesedjen. Melynek intézkedései között a békét célzó eljárásnak nyomát na­gyítóval sem lehet felfedezni, melynek szabadságot s egyen lőséget követelő delegátusa nagyszájuságát meghazudtol­ja a déli államokban folyó faji elnyomás és törvényte­lenség megtürése. Az egész világon élesedő ideológiai háború tükörképe alakult ki egyre tisztábban az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése előtt elhangzott be­szédekből. A terjedő és erő­södő szocialista világnézet és az azt mindenáron megsem­misíteni igyekvő kapitalista­imperialista erők ütköznek itt össze. Fegyverük •— sza­vak. Csengésükből kell Ítél­kezni, melyek a komolyak, őszinték és igazak, melyek a méregbe mártott, háborúra uszító és szolgai alázatosság­tól csöpögő, az emberiség éle­tét és jövőjét veszélyeztető szavak. Néhány órai megfigyelés után mégis abban a tudatban megerősödve távozhat el a lá­togató az emberiség ezen erődítmény éből, hogy jó, hogy ez létezik, mert ha az emberiség nem is lehet jelen a falakon belül, de ez mégis a világ színpada és a kulisz- szák mögötti manőverezések mellett is nagy lehetősége van itt az igazság és az elő­rehaladás győzelmének. Szept. 10-én a Magyar Ame­rikai Kultur Klub szép estét rendezett a mindenki által tisz­telt és szeretett Schneider Jó-' zsef és kedves neje tiszteletére a Klubban kifejtett munkájuk elismeréseként. Schneider Józsefet és k. nejét Miami és Hollywood (ahol lak­nak) magyarsága ismeri és sze­reti, ami kitűnt abból is, hogy több, mint 250-en jelentek meg az ünnepélyen. A klub pedig az ünnepély lerendezésével, fejezte te ki elismerését szép és nehéz munkájukért, mellyel a klubét egy uj zongorához hozzásegítet­ték. Schneider József, mint öntu­datos ember, fiatalos hévvel és szívvel agitált, dolgozott k. ne­jével együtt, hogy célját elérje és fáradságot nem kiméivé több. mint 10 darab remek asztalos- munkát (mind saját kezének al­kotása) ajándékozott kisorsolás- ra. hogy a klubnak uj zongorá­ja legyen. Munkáját siker koro­názta, a zongora meg van! A Magyar Amerikai Kultur Klub ezúton is köszönetét mond a Schneider házaspárnak szép munkájukért. Az estén közreműködött a színész gárda az “Erdei iskola“ c. egyfelvonásos színdarab előr adásával, melyet a hálás közön­ség szűnni nem. akaró nevetés­sel és tapssal fogadott. Külön említést érdemel Cepnik Károly aki most lépett először a vilá­got jelentő deszkára és alakítá­sával beírta nevét a műkedvelő gárda nagy könyvébe. Decsó tagtárs az iskola-szolga szerepé­ben speciális beszédével és ruft— nirozott mozdulataival elsőran­gú alakítást nyújtott. Szőke Si­mon tagtársunk most jelent meg másodszor a színpadon és ha. igy folytatja, jó műkedvelő leszr belőle. Ackerman Antal kitűnő’ alakítást nyújtott az egyik fa­vágó szerepében, melyért nyílt— színi tapsot kapott. De könnyű- volt neki, ő már játszotta é?t a. szerepet máskor is. 'Ennek a színdarabnak k kere a maszkirozástól függ leg­inkább. Rendes, egyszerű em­berekből torzonborz erdei favá­gókat kell a színpadra állíta­ni. Ezt a művészi munkát Markv István végezte olyan kitünően hogy hivatásos színházi njasz-- kirozótól sem lehet jobbat, kí­vánni. Hálás köszönet érte. A. súgó nehéz és nagyon meleg- sze­repét Sidney Gross töltötté be. Fehér játszotta a tanító szere­pét és a darabokat is ő rendez­te. * Fehér Lajos, tudósító /I kétféle ellentmondás kérdése Kínában Amikor Mao Ce-tung, a legfelsőbb államta­nácsban mondott beszédben kétféle ellentmondás­ról beszélt, s hangsúlyozta, mennyire fontos kü­lönbséget tenni a népen belüli, valamint a nép és az ellenség közötti ellentmondás között, azt is elmondotta, hogy vannak bizonyos politikai nor­mák, s ezek eldöntik, hogy melyek azok az ellent­mondások, amelyet túllépik a népen belüli ellent­mondások kereteit. Egyik ilyen politikai norma, hogy azok, akik különféle módszerekkel a népi rendszer felszámolására törekszenek, akár akar­ják, akár nem, az ellenség érdekeit szolgálják, ezért ellenük úgy kell fellépni, mint a nép ellen­ségei ellen. Az ilyen ellentmondás világosan ki­meríti a nép és az ellenség közötti ellentmondás fogalmát. Ezt a határozott megfogalmazását Kínában egyesek vagy nem értették meg, vagy mi való­színűbb, nem méltatták kellő figyelemre. Erre engednek következtetni az olyan hirek, amelyek arról számolnak be, hogy jobboldali és reakciós elemek, Kina több tartományában a népi demok­ratikus diktatúra elleni tettlegesség mezejére légnek. JSrre a tettlegességre már nemcsak az jellemző, hogy a jobboldal szavakkal ócsárolja a népi rendszert, hanem helyi felkeléseket, tünte­téseket és egyéb megmyvzdu lásokat szervez, azzal a kimondott céllal,'hogy'íelszámolja a munkások és parasztok demokratikus hatalmát, és vissza­állítsa Kínában a kapitalisták és a földesurak uralmát. A kelet-kinai Santung tartományból érkezett hirek szerint a nép rendszer ellen felkelt jobbol­dali elemek meggyilkolták a tartomány egyik járásának tanácselnökét és családjának hét tag­ját. Az egész családból egyetlen gyermek maradt életben. Az ugyancsak kelet-kínai Csöcsiang tar­tományban kirobbantott helyi felkelés részvevői népi tanácsokat támadtak meg, több állami funk­cionáriust sebesitve meg. Gépfegyverek és egyéb fegyverek rablása után, a felkelés vezetői meg­támadták a helyi népibankot, megsebesitették a bankban tartózkodó dolgozót és elrabolták az ott talált pénzt. Hasonló hirek érkeztek az észak- nyugat-kinai Senhsbi tartományból is, ahol az ellenforradalmi felkelés részvevői nemcsak a né­pi tanácsot támadták meg, hanem a parasztokat is kirabolták. A kínai vezetők, a munkások és a parasztok hajlandók vitatkozni mindazokkal, akik több vagy kevesebb kérdésben más véleményen van­nak, hajlandók meghallgatni az ellenvéleményen levők érveit, bírálatait és figyelembe venni a munkában mindazt, ami ezekben a vélemények­ben és bírálatokban pozitív a népi rendszer fej­lesztése szempontjából. Viszont mindazok, akik Kinában szocialista társadalmat akarnak, nem vitatkoznak azokkal, akik nem igy értelmezik a szabad véleménynyilvánítás politikáját, hanem fegyverre] akarják megdönteni a munkások és parasztok hatalmát. Törvényes eljárási Faubus ellen Az Amerikai Kommunista Párt, az Arkansas állam négerellenes eseményekkel kapcsolatos nyi­latkozatában Faubus kormányzó letartóztatását követeli “mert fegyveres karhatalommal, láza» dásszerüen megdöntötte a szövetségi hatóság in­tézkedéseit, melyek egyenlő jogokat biztosítottak az amerikai néger népnek.” Faubus mellett még egy néhány déli fajgyűlölőt sorol fel, akik szin­tén megértek a büntetésre, köztük Eastland sze­nátort és Talmadge kormányzót, John Kasper négerellenes uszitót és másokat. “Az igazságügyminisztérium és Eisenhower elnök, mint a kormány fő végrehajtója alkalmaz­za hatalmát az ország azon részeiben, ahol ellen­állást szerveznek a Főtörvényszék elkülönítés-el­leni határozatával szemben, mely a néger nép egyenjogúságát van hivatva biztosítani,” A nyilatkozat kiemeli azt, hogy a néger lakos­ság szabadságmozgalmával párhuzamosan hő a fehérek széleskörű támogatása is, eltörölni' azo­kat a szégyenletes szokásokat, melyek elkülöní­tést és diszkriminációt hoztak létre. Ez viszont elkeseredett elszántságra készteti a kis réteget, mely anyagi előnyeit törvényes intrikákkal, lázi- tással és a lincselés szellemének felidézésével, próbálja továbbra is megtartani. __________­SOROZÁS: Ezen az aktuson állapítják meg a férfiakról, hogy elég egészségesek-e ahhoz, hogy alkalomadtán meghaljanak. A betegek erre a*, célra alkalmatlanok.

Next

/
Thumbnails
Contents