Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-19 / 38. szám
Thursday, Sept. 19, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ .fi-, A MEGK1NZ0TTAK SZIGETE ' Már hónapok óta félelmetes csend üli meg Ciprus szigetét. Nem ropognak a fegyverek a hegyek között, nem robbannak bombák a városokban. A ciprusi szabadságharcosok hivek adott szavukhoz: fegyvereik némák, de ujjuk a ravaszon van — a harcnak még nincs vége. Fegyvernyugvást ajánlottak, cserébe az angolok megszüntették Makariosz érsek száműzetését. Igaz, hazája földjére nem engedték visszatérni. A hősök, akik évek óta véreztek a független Ciprusért. Makarioszra bízták, hogy a tárgyalóasztalnál verekedje ki szabadulásukat. De az angol gyarmatosítók konokok és kegyetlenek. Nem folynak harcok, de megbeszélések sem. Pedig a UN közgyűlés februárban kötelezte az érdekelteket, hogy “békés, demokratikus és sürgős megoldást keressenek”, s haladéktalanul vegyék fel egymással az érintkezést. Az érsek hajlandó szót váltani és szót érteni, feltétele mindössze ez: önrendelkezési jogot a szigetlakoknak De a gyarmattartók meg akarják tartani gyarmatukat, amely egyúttal támaszpont is. Mint James Callagham, munkáspárti képviselő a kormány fejére olvasta, a ciprusi angol támaszpontok nagyon sokba kerültek: építésük legalább 12 s félmillió font sterlinget emésztett fel. Álláspontjuk, lévén ők maguk konzervatívok: minden maradjon változatlanul, Ciprus ezután is legyen angol! Persze, ők “felvilágosult” gyarmatosítók, demokraták. Még holmi alkotmányt sem sanálná- nak a ciprusiaktól. Választhatnának ezek képviselőket, még minisztereik is lehetnek, vagyis az önkormányzás révébe jutnának. De' van egy kis szépséghibája az egésznek: a minisztereket az angol kormányzó nevezné ki, s a képviselők hozta törvények is csak kormányzói aláírással lennének érvényesek. Az pedig egyenesen az angolok “jószivére” vall, hogy a külügvekkel, a honvédelemmel és a belbiztonsággal járó “tetemes gondokat” is levennék a ciprusi honatyák válláról. Persze, volt nagy felháborodás, hálátlanságról való példázódás, midőn Radcliffenek eme csodálatos tervezetére a válasz az volt, hogy a szabadságharc lángja még magasabbra csapott. No, adunk nektek olyasmit, hogy majd két kézzel kaptok a lebecsmérelt alkotmány után — csaptak az asztalra a gyarmatügyi minisztériumban. S legott kikürtölték, hogy a szigetet felosztják a görög többség és a török kisebbség között. A kisebbség képviselői és az ankarai kormány- politikusok megörültek, hogy Ciprus nem csatlakozhat Görögországhoz, ők viszont kapnak valamit, gyorsan kijelentették: csak a kettéosztás lehet a megoldás. Londonban pedig vígan voltak, mert számítottak rá, hogy a kettéosztás mumusa megpuhitja Ciprust, s majd a kisebbik rosszat: az alkotmányt választják. Ámde tévedtek! Sem ketéosztás, sem alkotmány! — vágta a szemükbe Makariosz, népe nevében szólva. A csalódás bosszúvágyat szült. S jött az utasítás Londonból: “Rendet kell csinálni!” “Tisztogatást!” — kiáltott Harding tábornok ciprusi angol kormányzó, s megteltek a koncentrációs táborok és megkínzott szabadsághősök jajjaitól lett hangos a sziget. Háromszáztizenhét jegyzőkönyvet, háromszáztizenhét megrázó dokumentumot tárt a világ elé Makariosz érsek az angol hatóságok és rendőri szervek embertelenségének megcáfolhatatlan bizonyítékául. Háromszáztizenheten mondták el megkinzatásuk borzalmait. Az angolok Fehér Könyve megpróbálkozott ugyan a cáfolattal. “A rendőri személyek jó része, akiket a szörnyűségek elkövetésével vádolnak, az angol rendőri erők tagjai, s a hagyományos mértéktartás ~és emberiesség már régóta megszerezte a civilizált világ csodálatát e szerv számára. Ezért valószínűtlennek tetszik, hogy az ilyen szellemben nevelt emberek Ciprus földjére lépve, a hkleri Gestapo tipikus képviselőivé aljasodnának.” Ez áll szóról szóra az angol Fehér Könyvben. Mit mondanak ezzel szemben a jegyzőkönyvek? íme az egyik: 1957 februárjában letartóztatták a Machaira-kolostor főnökét azzal a gyanúval, hogy kapcsolatot tart fenn az ellenállási mozgalommal. Vallatni kezdték. A szerint a jelentés szerint, amelyet a kolostorfőnök sajátkezüleg irt alá ütötték, verték a fejét, a hasát, az oldalát. Hajánál és szakállánál fogva húzták a földön, az arcába ütöttek, s közben a leggyalázatosabb sértésekkel illették. A kolostorfönök kínszenvedése március 4-ig tartott. A vizsgálatot folytató tisztviselők, akik kínozták a foglyokat, többféle módszert alkalmaznak. A kolostorfőnököt ágyrafek- tették, a jobboldalára. Hogy ne tudjon mozdulni, nyakát egy vasgyüriibe fogták be a lábára pedig széket helyeztek. Aztán kegyetlenül verni kezdték a veséjét és a hasát. Amikor az ütlegelést abbahagyták, addig szurkálták tűvel a mellét mig csak folyni nem kezdett a vére. A kolostorfőnök nem bírta a szenvedéseket és elájult. Amikor magához tért, azt látta, hogy az angol őrnagy vizesborogatást rak az ütlegelés helyére, hogy vérömlenyek és véraláfutások ne keletkezzenek. Nem sokkal ezután egy ideig rhe- gint a földön huzgálták, aztán letépték róla a ruháit, s arra kényszeritették, hogy a hidegtől reszketve meztelenül álljon a nyitott ablak előtt. Nem volt kímélet még a leendő anyák számára sem. 1956 október 13-án letartóztatták a kyriniai Maria Lombrou-t. Idézzük vallomását. “1956 október 14-én, vasárnap előadtam az omorphitai rendőrfőnöknek, hogy mi történt velem. A vizsgálóbíró este 8 óra körül újra bejött hozzám. Megvert ugyanannak a személynek a jelenlétében akinek panaszkodtam, s azt mondta, megöli bennem a gyereket, s engem meg összevág. Verés közben úgy éreztem mintha valami hideg folyt volna végig a testemben. A vizsgáló- bíró éjfélkor újból visszajött. Megpróbált megfélemlíteni : én betegen az ágyamon feküdtem. Éjfél után 1 órakor bejött hozzám az 1413-as számú rendőr és hozott egy kis teát. Kértem, hogy hívjon orvost, mert úgy érzem, el fogom vetélni a magzatomat. De a doktor nem jött, s igy hétfőn reggel 9 óra felé elvesztettem a gyermekemet. Délután azután meglátogatott Zinon doktor és megvizsgált. Átvittek a kórházba, ahol Taliadorosz doktor orvosi segélyben részesített.” Csodálkozzunk-e, ha nemzetközi vizsgáló bizottság említése is már dührohamba kergeti a londoni kormányférfiakat és ciprusi helytartóikat? A legostobább kifogásokat agvalják ki. Len- nox-Bovd gyarmatügyi miniszter megkockáztat- ta azt a képtelenséget, hogy “akik az EOKA (szabadságharcosok) által kikényszeritett állítás ellen tanúskodnának, azoknak veszélybe kerülne az élete.” Szerinte ezért nem ajánlatos vizsgálatot indítani. Az angolok által megszállt és terrorizált Cipruson — a miniszter szerint — tehát a partizánok, a hazafiak fenyegetik a lakosság életét. Fejetetejére állított okoskodás! A 317 jegyzőkönyv másról vall. Az egyiket nyomorékká verték, a másikra farkaskutyákat uszítottak, a harmadiknak tüzes cigarettahamut tömtek a fülébe, <* yy mesterséges vizbefojtást kellett elszenvednie a negyediknek és igy tovább, és igy tovább. S mindezt angol katonák követték el. Csodálkozhatsz civilizált világ; mert még ők merik szájukra venni az “emberség” szót! “A világ még a mai napig is borzadállval emlegeti a náci kinzási módszereket. Most ime, látnunk kell, hogy hiába fejeződött be a háború, a náci állatiasság újra feléled azokban a módszerekben, amelyeket Cipruson a biztonsági erők alkalmaznak.” Ezt a szörnyű, de igaz jellemzést Makariosz érsek adta. Most New Yorkban van,, hogy vaskos vádiratát benyújtsa a UN-nek, s: Ciprus sorsát a világszervezet kezébe tegye le. A gyarmatosítók közben békésebb húrokat pengetnek. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy pusztán diplomáciai manőverrel van dolgunk. London igyekszik azt a benyomást kelteni, hogy komoly terveken dolgozik, tehát hiba volna pont .most felkavarni az indulatokat és megzavarni az uj elgondolás megvalósítását. Hátha negyedszerre is sikerülni fog, ami háromszor sikerült: meghiúsítani a UN vitáját Ciprusról. Lehet, hogy “borítsunk fátylat Ciprusra”-mo2- galmuk sikeres lesz. De a Cipruson megkínzott emberek jajgatását, az ártatlanok halálhörgését nem fojthatja el sem a UN bűnpártolása, sem a fülsüketítő ricsaj, amelyet a “magyar ügy” körül csapnak. alatt mintegy 60 vagon áru ki-vagy berakása végezhető. Egy ilyen nagy tárház üzemelése a legkorszerűbb raktártechnológiai elveken és ennek megfelelően magasfoku gépesítésen alapszik. így például a zsákos árut nem darabonként továbbítják, hanem zsákcsuszda zsákfelvonó vagy emelő, illetve szállítószalag segítségével. A fedett vagonokból a rakodón át elektromos targoncák szállítják a liftekhez, majd a kívánt raktárhelyiségekhez az áruféleségeket. A hajórakodás billenőgémes portáldaruk segítségével történik. Egyik járműből a másikra való rakodásnál a nehezebb árukat autóra szerelhető forgódaru rakja át. A hűtőházi forgalom lebonyolítása a nagyobb mérvű hőmérsékleti ingadozásokat lecsökkent: légzsilipeken keresztül történik. A tárházon belüli árumozgatás is számos technikai felszerelés alkalmazásával történik. A tárház méreteihez igazodóan számos hirköz- lőberendezés (telefon, diszpécsertelefonok hangszórók stb.) könnyíti meg a munkát. Az áruféleségek rakodása éppenugy, mint a belső anyag- mozgatási tevékenység az üvegfalú diszpécser- irodából áttekinthetően irányítható és könnyen ellenőrizhető. Szakmai körökben a bemutatott tervek nagy elismerést arattak. A látványosságnak is beillő épülettömb tervei éppenugy, mint a legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazó gépészeti és raktártechnológiai tervek egyaránt biztositMagyarország kányakincsei — Magyarországi riport — Mennyi kincset rejt magában hazánk földje! Nem drágaköveket, nem gyémántot, rubint, de ami fontosabb; szenet, olajat, hasznos érceket, ásványokat. A zalai domboktól a tokaji hegyekig, szinte egyenes vonalban sorakoznak az olajmezők, a bányák, az érc- és ásvánvlelőhelyek. De hasznos ásványokat — köztük uránt — rejt magában a Mecsek is, sikeresen kutatnak olaj- és földgáz után az Alföld számos helyén. Alig fiz év alatt óriásit fejlődött a magyar bányászat. 1955-ben szénből-2.4-szer, bauxitból több mint kétszer, mangánból hétszer annyit termeltünk, mint 1938-ban. Igaz, bányászatunk e nagy fejlődés ellenére sem tudja mindenből kielégíteni a gyorsan fejlődő magyar ipart, de nem is vagyunk olyan szegények, mint azt az iparosítás ellenzői hirdették. Szénvagvonunk — mintegy hárommilliárd tonna — nem kis mennyiség, bár a termelés növekedését is figyelembe véve, csak mintegy háromnégy évtizedre fedezi a szükségletet. Kőolajkincsünk nagy része még feltáratlan. A szakértők becslése szerint a már feltárt mintegy 10.6 millió tonnás készlet kellő kutató munkával 1965-ig mintegy háromszorosára növelhető. Barnavas- érckészleteink nem nagyok. .De sok pátvasércünk van, amelynek vasérc-tartalma kellő eljárással 42 százalékra dúsítható. Bauxitbcl a világtermelés 8.57 százalékát, mangánból 1.82 százalékát adja Magyarország. Kutatóink jónéhánv újabb kincsünket is feltárták. Urkuton például uj karbonátos mangánérc-telepeket, Gyöngyösorosziban újabb cink- és ólomérc-lelőhelyeket fedeztek fel. A perkupái gipsz után most a Mecsekben is találtak gipszet. A Telkibánya melletti Kánya-hegv rengeteg kf- litrachitot tartalrhaz, amely fontos talajjavító anyag, s műtrágyaként is felhasználható. Vé- gardon kiváló kaolint hoztak felszínre. A tufa. a trasz, a perlit az épitőanyaipar uj, kiváló nyersanyagai lesznek. Beláthatatlan jelentőségűek a jövő energiatermeié« svorrmontjából a feltárás alatt levő uránérc-lelőhelyeink. ják, hogy —- kormányzatunk gondoskodása következtében — fővárosunk fontos műszaki létesítménnyel gazdagodik, a raktárnehézségek pedig jelentősen csökkenni fognak. A4 Gy. Az idén eddig 470.000 dolgozó kapott kedvezményes tzüelőutalványt, melynek birtokában hathavi részletre 400 forint értékű tüzelőt vásárolhatnak. A dolgozók kérésére, a Szaktanács elnökségének közbenjárására a Minisztertanács tovább 50.000 kedvezményes tüzelöutalvány szétosztását engedélyezte. Az utalványok kiosztását a jövő héten kezdig meg az üzemekben. A most szétosztandó utalványokból 3000—40()( nyugdíjas is részsül.
