Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-12 / 37. szám
Thursday, Sept. 12, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A tudomány világából KIRÁLYNŐK ELEDELE Nem holmi közönséges királynőknek, hanem a néhkirálynőknek, vagyis a méhanyáknak az eledéről van szó. A méhészek már nagyon régen megfigyelték, logy a méhpempőnek nevezett táplálék, amelyet i “dajka” méhek mirigy váladékaik (garatmiri- ryeik) felhasználásával készítenek a méhkirály- íőnek, egészen csekély mennyiséget fogyasztva s fokozza a sejtek életerejét, növekedését és a nunkaképességet. Már több évtizede vizsgálják leves kutatók a méhpempőt, de hosszú ideig sem i vegyi összetételét, sem azt nem sikerült meg- illapitani, hogy az emberi szervezetre hogyan iát. Az eredménytelenségnek az volt az oka, íogy a pempő nagyon gyorsan — 4—5 nap alatt — megkeményedik és hatástalanná válik. Csak íemrég sikerült az egyik kutatónak, De Belve- ernek, majdnem két évtizedig tartó kísérletezés itán egy olyan eljárást kidolgozni, amely tartó- ltja a méhpempőt. E tartósított anyagot “Api- erum”-nak nevezte el. Hatása azonos a friss néhpempőével. — így azután csaknem telelj esen — 97 százalékban — sikerült az összegeiét megállapítani. Kiderült, hogy a méhpempő szervetlen anya- rokat, főleg vasat és cinket, a szerves vegyületek őzül szénhidrátokat, lipoidot, koleszterint, fosz- orproteideket, húszféle aminosavat, különféle 5-vitamint, komplex B-vitamint, a nagyfontos- águ Pantothen savat s egyéb hatóanyagokat, alószinüleg a szaporodást segítő E-vitamint és a lövekedéshez szükséges T-vitamint is tartalmaz, izekből tevődik össze a méhpempő 97 százaléka. i maradék 3 százalék összetételét azonban még íiindig nem ismerjük s a mostani elemző mód- zerekkel aligha is ismerhetjük meg. Annyi bi- onyos, hogy a méhek mirigyváladékából, enzi- íekből és biokatalizátorokból tevődik össze, és pp ezek teszik hatásossá a pempőt. Ez abból is itünik, hogy az ismert 97 százalékot sikerült aesterségesen is összeállítani, ám ez a termék “bűvös” 3 százalék nélkül hatástalannak bizo- iyult. A méhpempőnek szinte káprázatos hatása van méhekre: a királynő kétszer akkorára nő, mint . dolgozó méhek s 4—5 évig elél, mig a többi sak mintegy 45 napig. Évente — februártól zeptemberig — több mint 200,000 petét rak. A ő szaporodási időben az anyatest súlyát megha- adó menyiségíi petét is rak, néha napi 2000 da- abot is! Nem csoda, hogy a kutatókat izgatta a ;érdés: vajon a méhpempő az emberekre is ilyen iagy hatással van-e. Előbb azonban állatkiséi’le- eket végeztek (rágcsálókon, madarakon). Azt apasztalták, hogy a pempő hatására a kísérleti Hatok élénkebbé váltak, a madarak tollazata és z emlősök szőrzete sűrűbb lett, szaporodási ké- iességük fokozódott stb. Az eredményes állatkísérletek után került sor rra, hogy nagyszámú klinikai kísérletben az mberen is kipróbálják. A hatás ezúttal is felet- ébb kielégítő volt, mert a sejtek megújulása és mirigyek működési zavarainak megszűnte kö- etkeztében a páciensek szinte “megfiatalodtak”. A méhpempő nemcsak belsőleg hatásos, hanem rémek, kenőcsök alakjában külsőleg is, mert a iőr sejtjeit is megújítja. Tehát gyógyászati és Lozmetikai szempontból egyaránt nagy jelentő- ége van. Igv külföldön a “Gelée Royale”-nak (ejtsd: selé roájál) nevezett tartósított méhpempőt ílyan természetes anyagnak tekinthetjük, amely íkalmas lehet az öregedés külső és belső tünetei- lek — akár élettani, akár kóros tünetekről van zó — csökkentésére és hátráltatására. (E kér- iésben azonban nagyon ajánlatos az óvatosság. ^ “Gelée Royale” valóságos hatásáról még nin- senek megbízható adataink. — A szerk.) Persze a kutatók még csak az elején tartanak ■izsgálataiknak. — Az azonban, hogy 1955- >en és 1956-ban már nemzetközi élettani ;ongresszusokon számolhattak be kutatásaikról, zt bizonyítja, hogy nagy jelentőségű anyagot ikerült találni. VARSÓ lakossága 1957 julius 31-én 1,061,837 olt. RÖNTGEN MOZGÓFILM Eddig nem lehetett a szívműködésről lassított filmet készíteni, s ezért a gyors szívműködés közben végbemenő apró alakváltozások elsikkadtak a fölvételeken. Az Egyesült Államokban most egy olyan készüléket találtak fel, amely nemcsak lassított röntgen mozgófilmet készít a szívről (egy másodpercnyi szívműködést a film négy másodpercig “perget le”), hanem szinkronizálva — egyidejüsitve — fölrajzolja az elektrokardiográf görbéjét is. így egyszerre látszik a szívműködés is, meg a róla készített EKG-felvétel is. A beteg háta mögött áll egy közönséges röntgenlámpa. A melle előtt azonban nem a szokásos lumineszkáló ernyő van, hanem egy elektronikus erősítő berendezés, amely a benne keletkező röntgenképet több mint ezerszeres fényerejüvé fokozza. Az erősítőből kijövő fénysugár egy félig áteresztő tükrön egyenest a filmfelvevőbe kerül. Hogyan szinkronizálják az EKG-t? A beteg testéről az áram-elvezetés az EKG-ba, onnan pedig egy oszcilloszkópba vezet. Az oszcilloszkóp katódsugár-csövének ernyőjén megjelenik a szívműködésnek megfelelő mozgó görbe. Ennek képét egy tükör és egy lencse-rendszer ugyanarra a félig áteresztő tükörre vetíti^ amelyen a röntgenkép is keresztülhalad, és igy ugyan arra a filmkockára fényképeződik. A félig áteresztő tükörnek az a tulajdonsága, hogy a sugarak egyik felét átbocsátja, a másik felét pedig a hajlásszögnek megfelelően visszaveri. így a sugarak egy része egy másik csőbe kerül, s ez közvetlenül megfigyelhető képet vetit. Hasonló készüléket szerkesztett J. Jany mérnök a gyomor mozgásának, működésének tanulmányozására is. BETEGNEK GYÓGYSZER, ORVOSNAK VÉDELEM A sebészetben és más műtétes orvosi szakmákban régóta gondot okoz, hogy egyes betegek és orvosok érzékenyek a novokainra. A legtöbb beteg jól tűri a prokainnal (=novokainnal) való érzéstelenítést, de akadnak olyanok, akik egy vagy néhány prokainos befecskendezésre, esetleg a prokainnak másféle alkalmazásától rosszul lesznek. Sok orvoson, aki gyakran ad prokainos injekciót, idült novokain-érzékenység tünetei mutatkoznak: bőrgyulladást kap a kezén stb. Elsősorban a fogorvosokat fenyegeti ez a kinzó betegség. Becslések szerint a magyar fogorvosok közül már vagy 500-nak a munkáját nehezíti a prokain-érzékenység. Hosszadalmas kutatások és kísérletek után végre megoldódott ez a probléma is: az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár hamarosan forgalomba hoz egy olyan helyi érzéstelenitőt, amelyet a prokainra érzékenyek is minden hátrányos következmény nélkül használhatnak. Neve: Lidocain. Vegyi összetétele: N-diaethylaminoaceto-2-6- xy- lididhydrochlorid. Hogyan mérik a méhek az időt?- Már Arisztotelész is megfigyelte, hogy a méhek mintegy megérzik, érzékelik az időt. S valóban: ha napról napra mindig ugyanabban az időben helyezzük el a táplálékukat, mi magunk is megfigyelhetjük, hogy szinte percnyi pontossággal érkeznek az etetés helyére. Régóta vitatják, hógy a méhek időérzéke rela- tiv-e, azaz a méhek más jelenségek (világosság, nedvesség, légnyomás stb.) alapján itélik-e meg az időt, vagy abszolut-e, azaz valóban “a potrohúkban hordják-e az órájukat”? Sokáig azt hitték, hogy relativ, s a Nap állásától függ. Németországban már körülbelül 30 évvel ezelőtt bebizonyították, hogy a méhek időérzéke testük anyagcseréjével kapcsolatos (Beling). Később Renner uj, szellemes érvekkel erősítette meg ezt. Most egy újabb kísérlettel is megpróbálták igazolni e tételt. Két teljesen azonos mesterséges tájat hoztak létre: az egyiket a párizsi, a másikat a newyorki természettudományi múzeumban. Párizsban egy méhcsaládot arra szoktattak, hogy minden 20. órában egy mesterséges fán keresse a táplálékát. Amikor a méhek viselkedése már nagymértékben állandósult, egyszer, közvetlenül az étkezés után, repülőgépen New Yorkba szállították, s ott nem egészen 20 óra múlva szabadon engedték őket. New Yorkban a nap mintegy öt órával később nyugszik, mint Párizsban. A kísérlet során azt vizsgálták, hogy mikor indulnak a méhek táplálékuk keresésére: a párizsi vagy a newyorki idő szerint-e? Azt tapasztalták, hogy a méhek pontosan úgy viselkedtek, mintha Párizsban maradtak volna: teljesen figyelmen kívül hagyták a helyi időt. A kutatók ezzel bébi- zonyitották, hogy a méhek időérzéke nem a Nap állásától s nem is a kozmikus hatásoktól függ», hanem abszolút, s a méhekben végbemenő anyagcsere ritmusával kapcsolatos. Arra azonban még ma sem tud válaszolni a tudomány, hogy hol van és miből áll a méhek “órája”, s milyen mechanizmus működteti. Kincskeresés a Tower alatt Az angol régészeti hivatal közölte, hogy ásatások kezdődtek a hires londoni Tower alatt. A régészek Sir John Barksteadnek 300 évvel ezelőtt elrejtett kincseit szeretnék megtalálni. Barkstead hajdan, Cromwell uralma idején a Tower igazgatója volt, s állítólag óriási összegeket zsarolt ki a bebörtönzött arisztokratáktól. Üzelmeire rájöttek és kivégezték, mielőtt elárulta volna a kincsek rejtekhelyét. Akkoriban negyvenezer fontsterlingre becsülték Barkstead elrejtett vagyonát, de ma valószínűleg hétszer annyit ér. Műanyagok a múzeumi tartósitásban A műanyagok fölfedezése óta a múzeumi tartósítás, konzerválás az alkalmazott kémiának egyik fejlődés előtt álló ágává nőtte ki magát. Eddig elért eredményei különféle nemzetközi szervek — például az UNESCO Nemzetközi Múzeumi Tanácsa is — felfigyeltek, s azóta anyagilag is támogatják, az ilyen irányú kutatásokat és kísérleteket. A múltban használatos természetes tartósító szerekkel, vagyis a méhviasszal, az enyvvel és a természetes gyantákkal ellentétben az uj szintetikus ragasztó anyagoknak, igy a fenol-formaldehidnek, a karbamid-formaldehidnek és az epoxi-gyantáknak meg van az a felbecsülhetetlen előnyük, hogy a velük ragasztott felületeken a száradáskor nem keletkeznek feszültségek, más szóval az igy ragasztott tárgyak nem torzulnak el. Különösképp a hidegen polimerizálódó epoxi-gyanták elkalmasak — nagyon előnyösen és egyszerűen használva — fém- és fatárgyak ragasztására. Nehéz probléma volt az egyik egyiptomi sírbolt lemezesen leváló festékrétegének rögzítése. Nos, az alkoholban jól oldódó nylon-formaldehid polimer alkalmazásával e hig, nem vizes oldattal sikerült a festékréteget újra rögzíteni. Ha szuette fatárgyat akarnak konzerválni, úgy járnak el, hogy a műanyagból készült ragasztó polimerizálását magának a tárgynak a belsejében hajtják végre. Régi bőrtárgyak hajlékonyságának megőrzésére vagy régi hajlékonyságuk visszaadására különböző molekulanagyságra polimerizált vizi- taszitó polietilén-viaszoknak megfelelően összeállított keverékeit használják —eredményesen. Az izzadságmirigyek elfáradása Ha a szervezetet hosszabb ideig éri erős hőhatás, bizonyos idő múlva csökken az izzadság* kiválasztása, s 3—5 óra múlva már a kezdet» izzadság mennyiségnek csak 30—60 százaléka; választódik ki. Amerikai kutatók megállapitása. szerint az elfáradás során az egyes izzadság- mirigyek csökkentik működésűket, majd a működő mirigyek száma is csökken. Minél nagyobb a meleg, vagyis az igénybevétel, annál jobban elfáradnak a mirigyek. Regenerálódásukhoz néhány órára van szükség. Talán a hőgutát is az okozza — egyebek között —, hogy a mirigyek elfáradnak. — Bónai Margit 17 éves diáklány lett Budapest szépe is. A második helyezést Szentpéteri Györgyi a harmadikat Felföldi Anikó nyerte el.-JA-
