Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-12 / 37. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 12, 1957 Munkásmozgalom Fizetett születésnap szakszervezeti tagoknak Pittsburghban az AFL-CIO sörgyári munká­sok szakszervezetének 1,500 tagja évente 8 fize­tett ünnepnapot harcolt ki legújabb munkaszer­ződésében. A nyolc nap egyike minden munkás saját születésnapja. Ezenkívül nyertek 22 és fél cent óránkénti fizetésemelést, javított kórházi biztosítást és felemelt nyugdijjárulékot. A fize­tett születésnap népszerű újítás, ami sok követő­re fog találni. Értékeli a Szovjetunióban eltöltött időt Victor G. Reuther kijelentette, hogy nem saj­nálja a Szovjetunióban eltöltött éveket, mert “megért annyit, mint amennyit az egyetemi ta­nulmányaim értek”. Victor, aki az autómunká­sok szakszervezete Külügyek Osztályának veze­tője, bátyjával Walter-rel együtt három évet, 1933—1936, töltött a Szovjetunió és más keleti országokban. Victor egyideig a Gorki-i autógyár­ban is dolgozott. Jobboldali kritikusaik nem egy­szer hívták őket ezért “rózsaszínűnek.” ' Szervezkednek a nömunkások F Szingaporei (Malaya) jelentés szerint egy tisz­tára nőmunkásokból álló szakszervezet alakult, azzal a céllal, hogy a férfimunkásokéhoz hason­ló egyenlő jogokat vívjanak ki maguknak. A Dol­gozó Nők Szövetsége egyelőre a nevelési, jogi, orvosi és betegápolási téren alkalmazott munkás­nők érdekeit képviseli és a Szingapore Szakszer­vezetek Kongresszusa felajánlotta teljes támoga­tását számára. ELLENZIK HGFFA MEGVÁLASZTÁSÁT Mozgalom indult meg, hogy megakadályozzák James Hoffa megválasztását a Teamster Union élére, a nemsokára Miamiban megtartandó or­szágos konvención. A Chicagói tej szállító kocsi­vezetők lokálja kijelentette, hogy saját pénzügyi titkárát, Thomas J. Haggerty-t fogja jelölni a szakszervezet elnöki állására. Haggerty 16 évig volt egy tej szállító kocsi vezetője, mielőtt pénz­ügyi titkárrá választották. A lokál tagsága meg van győződve, hogy csak úgy lehet megakadá­lyozni a Teamster Uniónak az AFL-CIO-ból való kizárását, ha Hoffa-val ellentétben, egy becsüle­tesnek ismert munkást választanak meg elnök­nek. • Az AFL-CIO Ethical (erkölcsi) Practices Com­mittee előtt kihallgatásra megjelent Teamster Union vezetősége egy nyilatkozatban visszauta­sította a bizottság vádjait és kijelentette, hogy “a vádak összessége nem bizonyítja azt, hogy a unió erkölcstelen elemek uralma, vezetése vagy bármilyen befolyása alatt áll.” Az országos kon­vencióra olyan alapszabály-módosító ajánlatokat terveznek benyújtani, melyek a jövőben elejét fogják venni az eddig történt visszaéléseknek. Miért szünetelnek a detroiti napilapok? Woodruff Randolph, az International Typog­raphical Union (betűszedők) elnöke nyilatko­zatot adott ki arról, hogy mi okozta a detroiti na­pilapok beszüntetését. A felelősséget egy kis cso­port postázó alkalmazottra hárította, akik kor­rupt vezetőik nyomására kiváltak a szakszerve­zetből és egy dual (kettős) szervezetet alkottak. A helyzetet ők provokálták ki, amikor megtagad­tak egy egyórás túlórázást. Amikor ezért elbo- csájtották őket a munkából, a Teamster Unióhoz fordultak segítségért, akik megtagadták a már megjelent újságok szállítását. Hoffa, a teamste- rek vezetője maga jött el Detroitba és pártfogá­sába fogta a szakadár csoportot. A munkáltatók­kal is ő ült le tárgyalni a munkások képviseleté­ben, holott az ITU-nak van velük munkaszerző­dése. Mr. Randolph elítéli a Teamster Uniót azért, hogy megszegték munkaszerződésüket, amikor megtagadták az újság kiszállítását s Mr. Hoffa-t .azért, hogy beleavatkozott más unió hatáskörébe. Bérjavitás a húsfeldolgozó munkásoknak Kilenc nagy húsüzem 150,000 munkása 7 és fél cent óránkénti fizetésjavitást kap szeptember 1- től kezdődően. A munkások közül 70,000 a Meat Cutters and Butchers Unionba, 80,000 a United Packinghouse Workers-hez tartoznak, melyek kö­zös szerződést kötöttek tavaly a nagyüzemek­kel. Abban is megállapodtak, hogy fokozatosan megszüntetik a férfi és női munkások fizetéskü- lönbözetét, amit úgy igyekeznek teljesíteni, hogy a nők fizetésemelése 1 centtel több. Fél cent óránkénti fizetéstöbbletet kapnak az éjféli mun­kán dolgozók, 5 centet azok, akik két shiftet dol­goznak ki egyfolytában szombaton, ugyanezért vasárnap 10 százalékos javítás jár. Acéltermelök követik a U. S. Steel áremelését Estes Kefauver, a szenátus trösztellenes s mo­nopóliumokat kivizsgáló bizottság nevében kije­lentette, hogy a múlt versengésével ellentétben, újabban minden nagy acéltermelő vállalat követi a U. S. Steel áremelő politikáját. A bizottság ab­ból a célból folytat jelenleg vizsgálatot, hogy megállapítsa, hogy a U. S. Steel legutóbbi, ton­nánkénti 6 dolláros áremelése milyen arányban van a munkabérek emelkedésével. “Az már nyil­vánvaló, hogy a kettő között nincs párhuzam, az aránytalanság tonnánként $2.75 és $3.50-re is felmegy”. Megnehezíti a bizottság munkáját az, hogy a U. S. Steel Corporation nem hajlandó rendelkezé­sére bocsátani termelési adatait, a nyersanyag árat, a munkabért és más részleteket, melyek együttese kimutatná, hogy mennyibe kerül egy tonna acél előállítása a társaságnak. Pedig a bi­zottság teljes diszkréciót Ígért e téren. Egy éven belül háromszor emelték az acél árát, összesen $19.50-el tonnánként. Ez az acélvásárlók számára egy 1.6 billiós kiadástöbbletet jelent, mely összeg hatalmasan megdagad, mire a fo­gyasztókhoz ér autók és más szükségleti cikkek formájában. Erre vonatkozólag Kefauver bizott­sága több panaszos levelet kapott, különösen far­merektől, hogy az üzletekben azonnal felment a gépek ára, mihelyt az acél árának felemelése köz­tudomásra jutott. Az acélmunkások szakszervezete visszautasítot­ta a trösztök kijelentéseit, hogy a munkabéreme­lés felelős az acélárak emeléséért. David McDo­nald az unió elnöke azt az ajánlatot tette, hogy Eisenhower nevezzen ki egy unió- és iparveze­tőkből álló bizottságot, mely kikutatná az inflá­ció okait. Az acélmunkások szakszervezete nem csatla­kozott az autómunkások szakszervezetének azon követeléséhez, hogy a gyárosok szállítsák le a termékük árát. Walter Reuther azt ajánlotta, hogy szállítsák le az uj autók árát 100 dollárral. Az ajánlatot visszautasították. Portónkéi munkásnök “magas” életszínvonala Portorikó gazdasági elnyomására jellemző a U. S. Department of Labor jelentése, mely sze­rint a kézimunka iparban dolgozó munkásnők mi­nimális fizetését felemelték az 50 és 72 cent kö­zötti óránkénti magas rétegekbe. így csecsemő sapka és cipőcske kézi horgolásá­ért óránként az eddigi 40 cent helyett most 50 centet kap a munkásnő. Van olyan is akinek fi­zetése felemelkedett 60, sőt 70 centre, de az más munkafolyamatot végez. Kötött keztyü, horgolt papucs és bőr kézitáska készítéséért 50-ről 62 centre, vászon nadrágért 60-ról 70 centre és általános beosztásért 60-ról 72 centre emelték fel az alapfizetést. Az uj rendelet egy ipari bizottság ajánlatára lett elfogadva. Ilyen bizottságok vannak felhatal­mazva arra, hogy a bérskálákat szabályozzák az Egyesült Államokban érvényben levő 1 dolláros alapfizetésre vagy azon alulra. A fenti jelentés arra a gyanúra ad okot, hogy munkás megbízott nem volt tagja a bizottságnak. Ez a helyzetkép arra is magyarázatot ad, hogy miért vándorolnak a portorikóiak tömegestől nap­fényes hazájukból a zord Egyesült Államokba. Keresik a jobb megélhetési lehetőségeket. SOKFÉLE KRÍZIS — Detroiti tudósitónktól — Detroitban 650 tanár és tanárnő hagyta ott a tanítói állását a kis fizetések miatt. Sokan vidék­re mennek, ahol több fizetést kapnak; az időseb­bek nyugdíjba mennek. Itt van a szeptember hó­napja, az iskolák megnyílnak és nincs elég taní­tó. George L. Baker, a detroiti iskolák személy­zeti osztályának vezetője jelentette ezt az iskola­ügyeket intéző polgári tanács előtt, a Wayne- egyetem Kresge tudományos könyvtárában. ★ Edwin Covey, aki az Egyesült Államok “Bank­ruptcy Division”-jének feje jelenti, hogy évi 72,000 a tönkrement kisüzletek száma az Egye­sült Államokban. Több tönkrement kisüzlet-tulaj- donos jelentkezik mostanában — mondja Mr. Covey, mint bármikor ezelőtt. 1950 óta 72,000 üzlet ment tönkre évente, de ez a szám előrelát­hatólag emelkedni fog. Gus Kelly, pennsylvaniai demokrata képviselő kénytelen volt beismerni, hogy habár az Eisenhower-adminisztráció meg­szorítja a hitelt a kis üzleteknek és a házvásár­lóknak, a családok még sem fogják birni, mert az igazi veszély a defláció (a pénzforgalom csök­kenése), vagyis nagyot fog esni az uj házvásár­lás, még magasabb lesz a kamatláb és a kisüzlet- emberek tönkre fognak menni. Ezután Kelly még kijelentette, hogy tanúi vagyunk ma a depresszi­ós időket is meghaladó csődöknek és a meglepő az, hogy Eisenhowerék megtagadják a segítséget és semmit sem tesznek ellene. Ugyanakkor az American Telephone és Telegraph Co. azzal di­csekszik, hogy 223 százalékra nőtt a profitja, a New Jersey Standard 'Oil társaság profitja pedig 7 év alatt 197 százalékkal. R. p. A kanadai bányászok sztrájkja A Québeci Murdochvilleben a Gespe Copper Mines Co. rézbányatelepén változatlanul feszült a helyzet azóta, hogy augusztus 12-én egy közel 500-tagu québeci munkásokból álló szimpátiakül­döttség vonult fel a sztrájkoló bányászok piket- vonalán, s ez alkalommal a piketvonalat sztrájk­törő hulligán bérencek támadták meg, a szakszer­vezeti vezetők nyilatkozata szerint valami 75 ma­gyar és német bérenc vezetése alatt. Mikor a szimpátiatüntetők elvonultak, a bérencek a szak- szervezet (United Steel Workers) helyi irodájá­ba betörtek és azt feldúlták, s azóta a szakszer­vezeti vezetők élete sincs biztonságban. Duplessis tartományi rendőrosztaga tétlenül nézte a hulli- gánok garázdálkodását, s azóta is, mint a sztrájk megkezdése óta, a sztrájktörők védelmére hasz­nálják őket. A Canadian Labor Congress elnöke, Claude Jodoin felkereste Duplessis québeci kormányel­nököt, hogy beavatkozását kérje ebbe a közel hat hónapja folyó sztrájkba, amelyben a Gaspe réz- bányavállalat még tárgyalásra sem hajlandó a szakszervezettel, azzal az eltökélt szándékkal, hogy a szakszervezetet szétzúzza. Ez a bánya is a Noranda bányavállalathoz tartozik, amelynek hirhedtsége jól ismert még a munkásság előtt a ’30-as évek hires norandai sztrájkról. “Deportálják őket” Jodoin azt a választ kapta Duplessistől a tár­gyalás után, hogy nem tartja alkalmasnak az időt a közbelépésre. Jodoin augusztus 26-án a szövetségi kormányhoz fordult, amelytől ugyan­csak elutasító választ kapott. Jodoin előterjesz­tését Diefenbaker miniszterelnök, Starr munka­ügyi miniszter és Fulton helyettes bevándorlás­ügyi miniszter hallgatta meg, s a miniszterelnök­től azt a választ kapta, hogy a szövetségi kor­mány nem avatkozhat be, mivel “az ügy nem tartozik a hatáskörébe.” Jodoin a miniszterek előtt felvetette az emig­ránsok (a magyar és német sztrájktörő vállalati bérencek) ügyét és deportálási eljárást sürgetett ellenük. A québeci munkásszövetség ugyancsak követeli az emigráns sztrájktörők tevékenységé­nek kivizsgálását. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA!

Next

/
Thumbnails
Contents