Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-01 / 36. szám

r AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, September 5, 1957 EÖRSI BÉLA: Lä___________ AMERIKAI ÉLETMÓD Mi lesz 1975-ben? Mi öregek aligha fogjuk megérni az 1975-ös esztendőt, de el tudjuk képzelni, hogy mi lesz. A világ gazdasági és társadalmi szakértői is tud­nak következtetni. Ahogy az építőmester meg­mutatja, hogy mennyi téglára van szükség egy ház felépítéséhez, (ha ismeri a tervrajzot), úgy tudósaink a jelenből következtetni tudnak a jö­vőre vonatkozóan. Az Egyesült Államoknak 18 év múlva 60 mil­lióval több lakosa lesz, mint ma. Ezeknek élel­miszerre, lakásra, ruházatra, taníttatásra, autó­ra és sok minden másfélére lesz szüksége, amit már az itteni életmód megkíván. Az országnak nem minden része fog egyfor­mán fejlődni. Az emberek délre — a meleg irá­nyába— fognak vándorolni és a távol nyugatra, ahol még nagyon sok hely van. A falu lakossága •csökkenni fog és nem emelkedni. Ma 22 millió ember él farmokon, 1975-ben csak 15 millióra számítanak. Az ősfoglalkozásnál csak 7 százalék fog megmaradni, vagyis az élelmiszert és ruha­fonalat 100 ember részére csak hét ember fogja előállítani, amit most 13 ember végez. A kis városok nem lesznek népszerűek. A kis városok (2500 leiken alul) 38 milliónyi lakos­sága csak 9 millióval fog emelkedni és nem fognak sokkal jobban járni az 50 ezer lakosú vá­rosok sem. Hová fog az a rengeteg ember menni ? A nagy városok elővárosaiba (suburb). Negyven millió ember koszorúként fogja körülfogni a hatalmas városokat, s oda kell majd építeni iskolákat, mü- utakat, ott lesz gond a vízellátással, csatorná­zással. Az utak és a gyárak 1 A legközelebbi 13 évben legalább 50 billió dol­lárt fognak autóutakra költeni. A gyárak el fog­ják hagyni a városi utcákat és ehelyett az úgy­nevezett “superhighway” mentén egy emeletes, földszintes gyárakat fognak építeni száz hol­dakra terjedő területen, mögöttük lesznek az autó parkoló területek ezernyi autó részére. A hatalmas autóutak mentén keskeny pár utcából álló gyárvárosok fognak emelkedni. Az államok növekedése 1 A kelet és közép-nyugat aránylag nem fog gyarapodni lakosságban. A Rocky Mountainstól nyugatra eső államok fogják a legtöbb lakost nyerni. Az Egyesült Államok legnagyobb állama Ka­lifornia lesz. Több, mint 25 milliós lakosságra számítanak, majdnem megkétszerezve a jelen­legit. Illinois, Texas, Pennesylvania, Ohio és Mi­chigan lesznek a középszerű államok, 10—13 millió lélekkel. A farm-államok jelentősége erősen csökkenni fog. A középnyugati államokat, — melyeknek politikai súlyát a farmerok adták, az ipari váro­sok fogják dominálni. A Nagy Tavak körüli óri­ási ipar még jobban fogja uralni a helyzetet és ennek két oka vah: a bőséges nyersanyag és az acélgyártáshoz szükséges viz jelenléte. A déli, politikailag elmaradt államokba az ol­csó munkaforrás fogja tcsvábbra is lecsábitani a könnyű ipart. A farmok gépesítése tovább folyik, a földjüket elvesztő farmerek be fognak tódulni a városokba újabb utat nyitva a munkások ki­zsákmányolásának. A New Foundland-i államok iparát erősen veszélyeztetni fogja a déli államok vetélkedése. Texasban lesz az olajgazdaság fele, amellett, hogy kikötői összekötik az olajban gaz­dag dél-amerikai államokkal is. A sivatagi államok, mint Arizona és Nevada éghajlatuk miatt kedveltek lesznek. Telük igen enyhe és a 100 fokos nyári meleg ellen a hűtő- készülékek igen jó segítséget nyújtanak. Jó jö­vőt jósolnak az északnyugati államoknak is, mint Washington és Oregon. Aki ezekben az ál­lamokban járt, az tudja, hogy milyen hatalmas földek vannak kihasználatlanul a következő ge­neráció részére. Száz mérföldet lehet autón meg­tenni, amig egy kis falut talal az ember 27 lé­lekkel, melyben benzinállomás, kis kávémérés és talán egy szatócsüzlet van. A városok Amerika legnagyobb városa továbbra is New [York lesz, külvárosaival együtt 17 millió lakos­ul, hangot adva kulturális és pénzügyi téren. A második város Los Angeles, 10 millió lakos­A nyomdászok szakszervezetének 99-ik konvenciója megváltoztatta alapszabályainak némely pont­ját, hogy lehetővé tegye a 4-napos munkahét ki­vívását. Ez az alapszabályváltoztatás lehető­séget nyújt arra, hogy a tagszervezetek szerző­déseibe beiktathassák a 32 órás munkahetet. A szerződések eddig általában 35-től 37 órai mun­kaidőre szólnak. Harriman New York állam kormányzója a szakszervezet gyűlésén kijelentette, hogy New York államban, mig ő kormányzó lesz, a “munka­jogi” törvények (melyek tulajdonképpen sztrájk­törő törvények) nem lesznek beiktatva az állam törvénykönyvébe. Beszédében azzal vádolta az elnököt és a re­publikánus pártot, hogy mindazokat a szociális törvényeket szabotálják, melyeket a munkások kivívtak maguknak. A nyomdászok szakszervezetének elnöke, Wood­ruff Randolph, a nyomdászok progresszív szár­nyának gyűlésén bejelentette, hogy 1958-ban le­lép az elnökségről. Randolph, aki 65 éves, har­minc évet töltött a szakszervezet élén és egyik legkiválóbb szakszervezeti vezetőnek tekinthető. Lelépését azzal indokolja, hogy egészsége nem engedi meg, hogy továbbra is betöltse pozícióját. 1912-ben lépett be a szakszervezetbe Chicagóban és-az elnökséget 1927-ben nyerte el. ötmillió munkás bérét emelik az idén Az amerikai munkaügyi minisztérium jelentése szerint körülbelül ötmillió munkás kötött olyan kollektiv szerződést, mely béremelés biztosit ré­szére az 1957-ik év folyamán. A minisztérium részletes kimutatás közöl minden szakma mun­kásviszonyairól és a szerződésekben kikötött ma­gasabb bérekről. A többfizetés ugyan többnyire csak 6—8 centet tesz ki óránként, de az egész országban mégis több mint ezermillió dollárra rúg az az összeg, amit a munkások ezen a címen kapni fognak. Majdnem minden nagyipar munkásai kötöttek ilyen kollektiv szerződést, de a legtöbbjük az automobil-, mezőgazdasági gép-, repülőgép-, vil­lamossági-, acél-, alumínium-gyárakban, s az építkezési, fuvarozási, élelmiszer és bánya-ipa­rokban dolgozik. Harácsol a GM A General Motors Corp. letagadta, hogy “túl­zott” hasznot csinált a 343.9 millió dolláros szer­ződésen, melyet a légi flottánkkal kötött 599F 84F lökhajtásos vadászrepülők gyártására. A vádat Joseph Campbell tábornok, U. S. szám­vivő felügyelő hozta a GM ellen a képviselőház sál, de mivel távol van az amerikai gyári és ad­minisztrációs központtól, nem lesz versenytársa a keletnek. Los Angeles nagy falu marad. Wash­ington, D. C., bár a világ fővárosa lesz, csak a hetedik helyet kapja. Ellátás Élelmiszerben nem lesz hiány. Amerika még olyan gazdag, hogy sokkal nagyobb lakosságot is el tudna látni. De azért lesz a kormánynak fejfájása a vízellátás "terén. 1930-ban például csak 13 millió fürdőszoba volt, ma 35 millió és ki tudja mennyi lesz 1975-ben. Ma a sok uj kony­hai gép használata következtében 145 gallon viz kell minden amerikai lakosnak, az,én gyermek­koromban csak 95 gallonra volt szükség. Az ipar jövője a víztől függ. Kaliforniában például most 11 billió dollárt fognak csak a vízellátás emelé­sére fordítani. A városi csatornázások is billió­kat fognak felemészteni. Iskola Csak elemibe 43 millió gyermek fog járni. Minthogy legalább a középiskolát fogják meg­követelni mindenkitől, 600 ezer újabb tanárra lesz szükség. Minthogy mindehhez pénz kell, mindenkit megnyugtathatok, hogy az adó nem fog csökkenni. Természetesen a legfontosabb, hogy okos politikusaink ne vigyenek egy öngyil­kos háborúba bennünket. “Armed Services” albizottsága előtt. Amikor a szerződést felülvizsgálták, azt találták, hogy a GM $17,459,000-al több hasznot kapott, mint amennyit annak idején elvártak. A GM alelnöke, John F. Gordon a kongresszusi vizsgáló bizott­ságnak azt mondta, hogy ez “értelmezési hiba”. Akkoriban a tárgyalásokon 8 százalékos haszon volt előterjesztve és azt is csak azért tették, hogy “tájékozódjanak” és nem azért, hogy ez le­gyen az aktuális haszon. A haszon tulajdonkép­pen 11.3 százalékra emelkedett, de Mr. Gordon úgy látja, hogy ez “igazságos és méltányos”, hi­szen ha nem a kormány részére dolgoztak volna, a haszon sokkal nagyobb lenne. Fisher-Body gyárának munkásai sztrájkra szavaztak Az 581-es lokál tagjai 1342 szavazattal 115 elle­nében megszavazták a sztrájkot és a megkövetelt 60 nappal előbb felmondták szerződésüket a tár­saságnál. Hírek szerint a Buick munkásai is sza­vazni fognak' ebben a kérdésben. Habár 15,000 munkanélküli van Flint, Mich.-ben, ahol a gyárak vannak, Bishop, a szakszervezet vezetője kijelen­tette, hogy a munkásoknak minden körülmények között kötelessége harcolni a jobb munkaviszo­nyokért. A gyár személyzete között a munkaveze­tők és mások már megkezdték az agitációt a sztrájk ellen és a munkanélküliséget használják propagandának, hogy elvegyék a munkások ked­vét a harctól. A bevándorlás jelen irányzata Aránylag sok bevándorlóval szaporodott Ame­rika lakossága az utolsó évek folyamán. 1946-tól 1956-ig a bevándorlás és visszavándorlás egyenle­ge 3 millió 200 ezer lélekkel gyarapította az or­szág lakóinak számát. A bevándorlás révén való szaporodás az 1946. évi 170,000-ről, 1951-ben 380,000-re szökött fel. A szaporodás azóta csök­kent ugyan, de még mindig túlhaladta a 238,000 számot minden évben, mig végre 1956-ban me­gint 334,000-re emelkedett. E számokban a por- torikóiak bevándorlása is bennfoglaltatik, a szi­getekről az anyaországba. A fenti 10 év alatt különféle csoportok járul­tak a bevándorlás felduzzasztásához. A második világháború után katonáink külföldön született feleségei, később a Refugee Relief Act értelmé­ben bebocsátott idegenek, 1957-ben a magyar menekültek ügye adott lökést a bevándorlási mozgalomnak s bár a beengedettek száma egye­lőre jóval kisebb, mint amennyit közgazdaságunk megengedhetne magának, 1956 novembere óta több mint 32,000 volt honfitársunk lépett part­jainkra. A háború utáni években átlagban 30,000 portorikói hagyta el szigetországát az amerikai kontinensért. Nők többen vannak, mint a férfiak a bevándorlók között és két-harmadrészük 18— 49 körüli, mig egy-negyedrésziik 18 éven aluli gyermek. Az első világháború előtt a bevándorlók kilenc­tizedé Európából került ki, de 1953—1956-ban csak kétharmad részük jött az óvilágból. A második világháború óta a bevándorlók leg­nagyobb részét a velünk szomszédos államok szol­gáltatták. Több mint háromnegyed millió ember más amerikai országban lévő hazáját cserélte fel az Egyesült Államokkal. C. C. U. S. ÉS SZOVJET VERSENGÉS Az Associated Press jelenti, hogy Izmirben (Törökország) megnyílt a 26-ik Nemzetközi Ipari Vásár, melyen feltűnő versengés van az amerikai és szovjet kiállítás között. A világ ezen stratégialiag fontos sarkában 15 nemzet tart kiállítást iparcikkeikből, de a leg­figyelemreméltóbb az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiállítása. Az amerikaiak 9000 négyzetméternyi terüle­ten állítanak ki, többek között mintaházakat;, mezőgazdasági gépeket, üvegből készített hajó­kat és hordozható uszodákat. A szovjet kisebb területen, de többféle árucikket állít ki: az 5000 négyzetméternyi területen nehéz gépeket és más felszerelést, mint termést porozó helikoptert, összesen 2,325 külföldi és 1,261 török cég tart kiállítást a vásáron. Munkásmozgalom I

Next

/
Thumbnails
Contents