Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-29 / 35. szám
Thursday, August AincnmAi iuau i aiv o£íu széljegyzetek" \___________________________________________f “HOLDVILÁGOZÁS” A “TIME” magazin 1957, julius 22-iki számában jelent meg az alanti cikk: Az Egyesült Államok teljes-alkalmazással járó jólétének egyik ellentmondása és problémája a “holdvilágozás” (“moonlighting”), vagyis két állásnak egyidejű vállalása. Dacára a rekord magasságú munkabéreknek, azoknak a dolgozóknak a száma, akik a rendes napi munka mellett még egy másikat is vállalnak este vagy szabadnapokon, az utolsó hat év alatt 1,800,000- ről 8,700,000-re emelkedett. Ma minden 18 amerikai munkás közül egy “holdvilágozik”, nem szólva a 14 millió bérmunkás asszonyról, akik valóságban szintén két munkát vállalnak. Ez a gyakorlat annyjra rohamosan terjed, hogy az üzemvezetők, orvosok, “social worker”-ek, sőt még szerelmi-tanácsadó rovatirók is elitélik azt. Egy clevelandi szakszervezeti vezető kijelentette, hogy: “A holdvilágozás erkölcsileg helytelen. Mi úgy tartjuk, hogy egy rendes napi munkáért az ember tisztességes bért kell hogy kapjon és ha nem, a mi feladatunk — és az övé is, — hogy azért küzdjünk”. Abigail Van Buren rovatirónak egy feleség panaszkodott férje holdvilágozása miatt, “aki távol van egész nap és három-négy estén hetenként, a háztartás és gyermeknevelés minden felelősségét az anyára hagyva. Mikor aztán otthon van, senki se meri a száját kinyitni, mert fáradt és zsémbes. Ha ezek az emberek hozzászoknának, hogy egy fizetésből éljenek meg és több időt töltenének családjukkal, minden sokkal jobb lenne”. Abby egyetértett vele. (Nem egészen, ha az az egy fizetés nem elég. — V.) Bizonyos kisfizetésű vagy rövid munkahetet vagy kevés órát dolgozó rétegekben a holdvilágozás már hagyományos. Nagyon sok tanítónak mindig is volt mellék munkája, ami gyakori a tűzoltók, postások és rendőrök között is. Egy new-jerseyi községben a rendőrőrszoba valóságos munkaközvetítő iroda háziasszonyok részére, akiknek időszaki munkára van szükségük. Ami uj, azí a holdvilágozás gyors terjedése magasabb fizetésű körökben, ahol azelőtt ez nem fordult elő, vagy pedig nem volt jelentős. Akron- ban, ahol 30,000 gumiipari 'munkás hat-nap-hat- órás hetet dolgozik, a munkások 50 százalékának két állása van. Nem minden holdvilágozó van alsórendü állásban. Nemrégen Chicago vidékén egy hivatalnok bement egy üzletbe egy öltönyt vásárolni, aki kiszolgálta, saját feljebbvalója volt. A rendes munkában szerzett kereset mennyisége nem feltétlenül az, ami meghatái’ozza, hogy valaki holdvilágozik-e vagy sem. Hanem inkább az az összeg amit elkölteni akar. Egy chicagói hivatalnok, aki taxit hajt második munkaképen igy mondja: “Ha az ember akar egy családot és gyerekeket, autót, háZht és TV-t, akkor vagy az asszonynak is kell dolgozni, vagy az embernek duplán”. A Kaliforniai Tanítók Egyesülete 17,000 30 éven aluli férfi tanító között folytatott tanulmányában azt találta, hogy 10,000-nek volt különmunkája mint pénztáros a szupermarketekben, segéd ruhaüzletek- ben, biztositó ügynök, stb. A házasok között az arányszám felment 75 százalékra. Akármennyire is emelnék a fizetéseket, mindig lesznek hold- világozók, mondja ez a beszámoló. De a legtöbb holdvilágozó abbahagyja, ha a kívánt pénz együtt van. Clevelandi nagyiparosok úgy találták, hogy a város munkaadóinak a fele ellenzi a holdvilágozást. Rámutattak arra, hogy a hold- világozók közt sokkal több a mulasztás és alacsonyabb a termelékenység. Sok városban szervezett vállalatok vezetői panaszkodnak, hogy a munkások ragaszkodnak a másfélszeres túlóra- bérhez és a vasárnapi duplabérhez, de készséggel hajlandók kis, nem szervezett üzemekben skálán aluli bérért dolgozni. Legtöbb szakszervezet ellenzi a holdvilágozást, attól tartanak, hogy ez ellanyhitja a küzdelmet a rövidebb munkanap és munkahétért. Ha a munkások a nvert extra idejüket arra használják fel, hogy még egV. teljes munkát vállaljanak, elvész a rövidített munkaidő piunkaszétosztási hatása, amivel ellensúlyozni' lehetne az automáció következményeit és a rövidesen munkába lépő, háborús A ***7^ ff Jeatj)£pJqJc cl Holla és a ücOarfhyisták Washington. — “A szakszervezetek érdekében remélem, hogy az ön folozófiája uralkodik az uniókban”. Ez a nagyhangú dicséret James R. Hoffának szólt, aki a szállító munkások szak- szervezetének alelnöke és aki David Beck állására, az elnökségre pályázik. Barry Goldwater (R. Ariz.) és Karl Mundt (R. Sd.) hírhedt Mc- Carthysta szenátorok, akik Walter Reuther-t is támadták, dicsérik a fentiekkel Hoffát. E két szenátor megegyezik Hoffával, mikör az uniók megbüntetéséről van szó. Úgy látszik az sem bántja nagyon őket, hogy mennyi hasznot zsebelt be Hoffa, mint az unió vezetője. A McClelland bizottság előtti kihallgatás során felmerült többek között az, hogy Hoffa tartozik vagy 70 ezer dollárral különböző munkáltatónak, akik személyes kölcsönöket adtak neki, 5000 dolláros kölcsönöket “minden írás, kamat és biztosíték nélkül”, mint ő maga mondja. Persze mind azok a munkáltatók, akik a szakszervezet tagjaival dolgoztatnak. Még íves szenátor is megjegyezte, hogy neki nincsen ilyen szerencséje, vagy “talán nem törődnek vele, hogy visszakapják-e a pénzüket”? kérdezte íves szenátor. Hoffa azt válaszolta, hogy “ezek mind jóbarátaim”. Közben az is kiderült, hogy Hoffa Bert "Brennannal, a detroiti szállító munkások 337-es lokáljának elnökével privát üzletet is folytat, ehhez is a munkáltatók szolgáltatták a tőkét részére, teljesen kamatmentesen. Mrs. Hoffa és Mrs. Brennan leánynevükön kezdték el az üzletet, a “J&H. Sales Company”-t még 1949-ben. Ez olyan nagy üzem lett, hogy az eredeti 4000 dolláros befektetés 1956-ban már 125 ezer dollár profitot hozott részükre. Miután az AFL-CIO etikai bizottsága nem tűri az ilyen ellentétes érdekeltségeket a szakszervezeti vezetők részéről, Hoffa —, akárcsak a GM nagyszerű vezetője Mr. Wilson mielőtt kormánytag lett, — hajlandó eladni érdekeltségét, hogy hatalmas jövedelemmel járó szakszervezeti állását megtarthassa. Holta nem szívesen beszélt Johnny Dio new yorki gengszterrel való összeköttetéséről. Miután azonban bebizonyították a gengszterrel vaIHBBHflBBIISHlimiBBBHIESSBHBISHIgliaaiai gyerekek által megnövekedett munkáslétszámot. Továbbá, a holdvilágozás hatásos érv a rövidített munkanap és munkahét ellen. Az AFL-CIO egy rövid munkahét ügyében tartott washingtoni konferenciáján George Brooks, a Papíripari Munkások Szervezetének kutatási igazgatója megtámadta azt a gondolatot, hogy a munkások maguk rövidített munkaórákat kívánnak. “A bizonyság mind az ellenkezőjét mutatja. Szervezeti tisztviselők százai tanúsítják, hogy a leggyakoribb panasz azoktól érkezik, akik elvesztették a a lehetőséget, hogy túlórával különkeresethez jussanak. A munkások többet akarnak keresni, nem pedig kevesebb órát dolgozni”. Ebből következik, hogy a holdvilágozás valószínűleg terjedni fog a rövidebb munkaórákkal. Nemzetgazdasági szempontból a holdvilágozás enyhíti a munkásinséget, és növeli a vásárló készséget. És minden igyekezetük ellenére, a szakszervezeteknek nem sikerült egészségi alapon hangulatot kelteni a dupla munka ellen. ★ A fordító Jrozzászólása: A TIME magazin fenti cikkét közöljük az olvasókkal, mert annak, nyilvánvalóan helytálló, ténymegállapításai élénk fényt vetnek a gazdasági helyzetre, és pedig a dolgozó lakosság megélhetési lehetőségeire. Mert úgy látszik, hogy ebben a tejjel és mézzel folyó országban rendes napi munkával nem lehet egy családot az elfogadott életszínvonalnak megfelelően eltartani. Ehhez még pótkeresetre van szükség. Le akarom azonban szögezni azt, hogy nem értek egyet a cikknek hurkolt céljaival, amennyiben igyekszik a figyelmet elterelni arról, hogy a megoldás nyilván a munka’:'--ek felemelésében rejlik, és pedig a garantált évi kereset formájában, nehogy az automáció és egyéb okok miatt feltétlenül szükséges rövidített munkaidő punt ellenkező redményt idézzen elő. Hiszen az automáció maga gyorsított és megnö- velt hasznot hoz magával, és a munkásság jogosam várhatja el, hógv ebből ő is részesedjen. 'V.' ló társalgását “tape-record” szalagon, nem bújhatott ki alóla. így bebizonyosodott Hoffa erkölcsi nívója, mikor fejére olvasták, hogy Dió-t szervezett gengsztereivel együtt fel akarta venni a szállító munkások szakszervezetébe. A vizsgáló bizottságnak még több adat van birtokában Hoffa alvilági kapcsolataira vonatkozólag. A farmmunkások helyzete “rosszabb, mint bánnikor” Marysville, Cal. — Dp. Ernesto Galarzo, a farmmunkások szakszervezetének elnöke azt állítja, hogy mexikói farmmunkások alkalmazása majdnem teljesen szükségtelen, mert van éppen elég amerikai munkás. A nagy “ranch”-ok tulajdonosai azonnal hazugsággal vádolták Dr. Galar- zát. Dr. Galarza inspekciós túrára ment Észak- Kaliforniába, Sutter és Yuba megyébe és bizonyítékokat szerzett állításáról. “Az amerikai farmmunkások helyzete San Joachin és Sacramento Valley környékén a legrosszabb amit valaha láttam”, mondja Dr. Galarzo. “Éjjel a folyó partján alszanak, miután egész nap munkát kerestek. Hiába van a sok amerikai munkanélküli, csak hozzák a mexikói munkásokat a nagy farmerek”. Dr. Galarzo azt állítja, hogy “csak a Sacramento völgyében legalább 1000 munkanélküli van. Ugyanakkor 10 ezer mexikói munkás dolgozik a földeken és a gyümölcsösökben és napról napra többen jönnek. Sutter megyében zsúfolva van a bennszülött vándor földmunkások tábora, több mint 600 munkát keresővel, de a múlt héten is 11 autóbusz hozta a mexikói munkásokat a farmerek részére és már másnap reggel munkába állították őket”. Igazolni kell magukat Edward Hayes, a munkaügyi minisztérium elhelyezési osztályának vezetője nemrég figyelmeztette a paradicsomot termelő farmerokat, hogy ha megszegik az úgy nevezett “bracero” (napszámos) szerződést, a, mexikói kormány fel fogja bontani. De Mr. Hayes sem hajlandó elárulni, hogy hány mexikói munkást importáltak, csak annyit mond, hogy “nincs tízezer” és csak 200 japán földmunkást hoztak eddig. A megállapodás szerint a munkaügyi minisztériumnak igazolnia kell, hogy ■ nincsen elég hazai munkás, mielőtt idegen munkások behozatalát engedélyezik a “ranch” tulajdonosok részére. m Hayes elismeri, hogy a hazai munkásokat kellene előnybe részesíteni, de azt állítja, hogy azok nem farmmunkások, hanem munkakeresők, akik a “Trinity gát” építéséhez jöttek, hogy ott munkát találnak, azonban oda még nem vettek fel munkásokat. Galarzo ezzel szemben azt állítja, hogy több száz munkás aláírásával igazolhatja, hogy igenis gyakorlott farmmunkások, akiket a farmerek elküldték azzal, hogy jobban szeretik a mexikói munkásokat. Miután a mexikóiaknak is megállapított fizetést kellene adniok, két oka lehet az ilyen megkülönböztetésnek — az, hogy a mexikói munkásokat meghunyászkodóbbnak találják, akik nem harcolnak jogaikért, vagy pedig az, hogy a nemzetközi egyezmény megszegésével, a termelők és a kantinosok összejátszanak és külön hasznot sajtóinak ki a mexikói földmunkások ellátásából, vagyis a legolcsóbb és lehető legkevesebb ételt adnak részükre. Hayes maga is elismerte, hogy Stocktonban az egyik ilyen kantinos 21 ezer dollár tiszta hasznot szerzett egy nyáron keresztül a mexikói munkások eledelén. *v* a kámzsás Klan Jacksonville; — Fehér köpenyben és fejükön fehér kámzsákkal parádézott a Klu-KIux . Klan és vagy húsz nő rnarso’t közöttük. Az “Island in the Sun” cimü mozifilmet piketelték. A mozifilm hősei két néger színész, Harry Belfonte és Dorothy Dandridge.' Romantikus darab, melyben fehérek is részt vesznek. A mozi ügyvezetője azt mondta, hogy a piketelés nem ártott semmit az üzletnek. ' ' ^