Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-14 / 7. szám
February 14, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI LÁTHATÁR HÚSZ ESZTENDEJE KEZDŐDÖTT A “SIT-DOWN” Február 11-én múlt húsz esztendeje, hogy a General Motors beadta derekát és szerződést kötött a “United Auto Workers” szakszervezettel Nem volt olyan egyszerű, mint hangzik. 17 üzemben leültek a munkások és történelmet csináltak. Megkezdték a “sit-down” sztrájkot a világ egyik óriása ellen. Mindenre el voltak szánva, ha kellett életüket tetté kockára. Mivel álltak szemben ? Tiltóparancs, könnygázbombák, katonaság stb. stb. Mindent elkövettek, hogy kiéheztessék a munkásokat, hogy igy kénytelenek legyenek elhagyni a gyárak helyiségeit. A munkásoknak mindössze két fő követelésük volt. Az egyik a szakszervezet elismerése, mint a munkások szószólója. A második, hogy G. M. nem alkalmaz megkülönböztetést, más szóval nem üldözi a szervezett munkásokat. A kémek özöne sem segített Ez a győzelem uj korszakot hozott az amerikai munkásság történelmében. Egy kis csoport nő és férfi hitte, hogy legyőzheti a világ óriását, a föld legnagyobb részvénytársaságát, a General Motorst. Ez- a hit gyorsabban elterjedt, mint kezdeményezői álmodni is merték volna. Néhány hónappal az ülő-sztrájk előtt a GM közel egymillió dollárt költött kémhálózatára. A szakszervezeti gyűlésen egyetlen felszólaló sem tudhatta, hogy munkástestvére ül-e mellette, vagy előtte, vagy pedig az üzem kémje, a munkásság árulója a kémek csak rámutattak a szak- szervezettel való szimpatizálókra, már kiadta útjukat a GM. Hiába egyre elszántabban érezték a munkások, hogy joguk van saját életük, létkérdésük beleszólásába a szakszervezet eszméje gyökeret vert. 1936 végével kezdődött a “sit-down”. Futótűzként terjedt el 9 város 17 üzemében. GM sem vette könnyen, katonaságot hivott ellenük, csoportokat, “vigilantes”-okat szervezett meg, hogy erőszakkal hozzák ki a sztrájkoló munkásokat. Megpróbálták kiéheztetni őket. Valahogyan mindig keresztül jött az étel. Még a könnygáz sem segített. John L. Lewis figyelmezteti a kormányzót A GM követelte Frank Murphy kormányzótól, hogy az állami katonasággal kergettesse ki a sztrájkólókat. A munkások sürgönyt küldtek a kormányzóhoz, hogy fegyvertelenek ugyan, de életünkkel védik meg a sztrájkhoz való jogukat, ha kell a katonaság támadása ellen is. John L. Lewis, a CIO elnöke azt mondta Murphy kormányzónak, hogy először őt meg kell, hogy öljék, mielőtt behatolnak a gyárba a katonák. Közben valóban jött egy hadsereg Flintre, fegyvertelen civilek jöttek a szakszervezetbe Ohióból, Michiganból. Mindenre elszánt férfiak és az őket buzdító munkásnők tömege állt az üzemek előtt. “Rajtunk kell, hogy a katonák átgázoljanak először”, mondták. Murphy kormányzó nem használta a katonákat sztrájktörésre. A GM, a világ leghatalmasabb részvénytársasága, a tőke citadellája kénytelen volt beadni derekát. Megtörtént a hihetetlen! Az ember mégis tud csodát létrehozni! E rendkívüli siker egy szervezési lavinát indított meg. A munkások tízezrei csatlakoztak az uniókhoz. Kilenc hónap leforgása alatt 400 részvénytársaság kötött szerződés az autómunkások szakszervezetével. Azóta a munkások 10 billió dollárt kaptak különböző jóléti alapokon. Ami a legfontosabb, biztonságot szereztek maguknak és emberi méltóságot a 300,000 GM munkásnak. Egyelőre nem váltak be a szaszervezetiegységhez fűzött remények Az AFL-CIO végrehajtó Bizottsága Miámiban gyülésezik. Nem tekinthető véletlenségnek, hogy ez alkalommal a Wall Street Journal “front- page”-en foglalkozott a szakszervezetek “szervezési problémáival”. Wall Street hires szócsöve megállapításainak összegezéseképpen megírta azt, hogy a “szakszervezet céljai még a régiek, de belső küzdelmeik következtében képtelenek terjeszkedni”. Egyrészt igen jó az, ha a munkáltatók lapja hívja fel a szakszervezetek figyelmét legnagyobb bajukra. Talán megszégyeníti egy kicsit a Miamiban gyülekező végrehajtó bizottság tagjait. Talán rájönnek, hogy mennyivel fontosabb volna a munkásság szervezetlen kétharmadának megszervezése, az egymás közötti veszekedések és viszálykodások helyett. A Wall Street Journal megállapítja, hogy az egyesülés alkalmával készített nagyszerű tervek dugába dűltek, illetve még meg sem kezdték végrehajtásukat. DuPont birodalma még nagyjában szervezetlen. A déli munkásság legnagyobb része, valamint a hivatalnokok túlnyomó többsége nem is tudja mi a szakszervezet. “Eddig még nem volt semmi komoly próbálkozás a szervezés terén” állapítja meg a WSJ, sajnos helyesen. A fő ok az, hogy az AFL és CIO még mindig egymás között versengenek az egyes szakmákért. Persze a munkáltatók sem könnyítik meg helyzetüket, a déli államokban pedig a faji megkülönböztetés hátrányára van a szervezkedésnek. Amig az AFL-CIO csupán fontolgatja a szervezkedés kérdéseit, a munkás, mozgalom -egy része nem tétlen. A teher-autó sofőrök szakszervezete 1#5 ezer uj tagot vett fel az elmúlt évben! A hozzájuk közeljáró kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete (Retail Clerks International Association) szintén 50,000 taggal *ett nagyobb az egyesülés óta. _ Az IBT. (International Brotherhood of Teamsters) vezetői ellenezték az egyesülést és ma is a munkásszervezetek egyesülése ellen harcolnak, de azért mégis szaporodott taglétszámuk, mig sok más szakszervezetben teljesen megállt a munka, sőt harcolniok kell, hogy megtarthassák tagjaikat. Ez annál furcsább képet nyújt, mert az IBT-ről hasábokat írnak az újságok, hogy mennyire a gangszterek uralma alá esett. A taglétszám növekedése jó jel még akkor is, ha a “Teamster” szakszervezethez hasonló konzervatív szervezetről van szó. A kérdés inkább az lehet, hogy egészséges lehet-e az ilyen egyoldalú növekedés az AFL-CIO részére, ha a többiek megállnak és csupán Dave Beck és James Hoffához hasonló alakok alatt szélesedik a talaj. Mennyire rontja ez az egész AFL-CIO minőségét ? Nem lehet nagy a megelégedés a volt CIO körökkel sem, mert az egyesülés programjának nagy része csupán a papíron történt meg. Mihelyt .szóba kerül a szervezések kérdése, az egyik AFL csoport azonnal jogot követel magának a szakmunkásokhoz. Ami legjobban bántja a CIO-t az, hogy a volt AFL részekben azok, akik telve voltak gangsz- terizmussal és legjobban ellenezték a politikai akciókat, a leghangadóbbak és egyre több hatalommal rendelkeznek. A legfontosabb államok nagyrészében még mindig nincs meg az AFL-CIO egyesülés, mert Beck-ék például egyesülve bizonyos hatalmas szövetségesekkel, mint az épület munkások szak- szervezete, állandóan elgáncsolják az állam és városi szakszervezetek egyesülését. Mikor végre sikerült az egyesülés, nagy volt a remény az ipari szakszervezetekben Walter Eeutherral az élén. A valóságban azonban az történt, hogy paralizálták a szervezet előreme- netelét a szakmai szakszervezetekkel. Mindösz- sze egymás között veszekedtek az ipari és szakmai szakszervezetek hívei. A harc, a szervezet erősítése helyett inkább szétoszlatására irányult. Beck szövetségese, Maurice Hutcheson az asztalosok szervezetének feje, McDonaldot az Amerikai életmód Az autó mint szimbólum Irta: EÖRSI BÉLA Talán semmi sem jellemzi jobban az amerikai életmód sajátosságát, mint az automobil. Sokan azt állítják, hogy az amerikai autó csak a közlekedést szolgálja. Ez határozottan alábecsülése a tényeknek. Sokaknak az autó — kiélési mód, vagy gyilkoló eszköz — de semmiesetre sem csak közlekedési eszköz. Tanúnak idézem Amerika egyik legértékesebb íróját, a nobeldijas William Faulknert. Egyik érdekes könyvében (Intruder in the Dust) a következőket Írja: ...“Az amerikai valóban csak autóját szereti; sem feleségét, sem gyermekeit, hazáját, sőt még a bankszámláját sem (a tény az, hogy sokkal kevésbé szerelmes bankszámlájába mint azt külföldön hiszik, mert hisz mindig, kész majdnem az egészet elkölteni, ha valami elég haszontalant talál) — csak autóját szereti igazán. Az autó nálunk a szerelem szimbóluma lett. Nem élvezünk semmit, ha nem járunk) érte tekervényes utakon. Pedig egész hátterünk és nevelésünk tiltja a “sub rosa” lopott örömöket. Innen ered az amerikai nők hidegsége, nőiet- lensége; libidójuk autójukra irányul, nem csak mert csillogása és mütyürkéi, mozgékonysága hiúságát legyezgeti, vagy mert képtelen gyalogolni a ruházatban amit a Nemzeti Konfekció Ipar rádiktál — de mert nem izzad ki, frizurája és ruhája nem lesz zilált. Igv hát az amerikai férfi is ha valahol úrrá akar lenni, autójára összpontosítja érzelmeit. Ezért — lakjon bár kis bérelt lyukban, nem csak hogy autója kell legyen, hanem azt évente szebbre, szűzi újra kell kicserélje, féltékenyen őrizve mindenkitől, — nem adná kölcsön, hogy más keze érintse titokzatos pedáljait, beférkőzőn örökké szűzi és örökké ledér intimitásába. (?) Ö maga nincs hová menjen kocsiján, és ha menne is, kerüli a helyeket ahol összekarcolódhatna, makula eshetne fényes testén. Vasárnapjait azzal tölti, hogy mosogatja, fényesíti, viaszkolja, mert ezzel a “nő” bársonyos bőrét simogatja, a nőét, aki már régen távoltartja magától”. .. Az automobil osztályjellege Amerikának nincs címmel és ranggal kérkedő arisztokráciája. Ezeket helyettesitik a film sztárok (férfiak és nők), és a milliárdos családok tékozló és feleséget gyakran cserélő ivadékai. Ezek nem laknak palotákban, vagy ha igen, palotáik rejtve vannak a közönséges népek előtt. Egy mód van felismerni őket — az autójuk. Minden autónak osztály jellege van. Az uj gazdagok a Cadillac' osztály, a régebbi gazdagok Lincoln vagy Imperial autót használnak. Középosztályi! értelmiségi osztályúak Buick-ra esküdtek fel. Cadillacba nem ültek, mert féltek fitogtatni a nagy ügyvédi vagy orvosi prosperitását. Szegény ember régebben Ford-on járt, most a “Chevi” tőrt elő. , (Folytatás az 5-ik oldalon) T ámogassuk a Magyar Vöröskeresztet! acél munkások szakszervezetéből dicsőítette, mint akivel az épület munkások nagyszerűen tudnak együtt dolgozni. Hutcheson egyik alelnö- ke nem győzte McDonaldot az acélszervezet előtt is dicsérni, mialatt támadta azokat, akik nagy reklámokat dolgoznak ki és túlsókat politizálnak. Ez nyilvánvalóan Reuther ellen irányult. Ha a volt CIO szakszervezetek nem ébrednek fel hamarosan és nem kezdik meg valóban szervezési kampányukat, nem állnak ki a polgárt jogok védelmére, szakszervezeteik kitisztogatására, rövidesen megtizedelve találják szervezeteiket. LilJ B,V-a; * .wrv "*** .---------3_
