Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-14 / 7. szám
í MAGÁNYOS ÓRIÁS Tolsztoj, a nagy orosz regényíró önéletrajzi jegyzeteiben megemlít egy esetet, amely vele történt egyik kaukázusi utazása alkalmával. Vendéglátó gazdája, egy kaukázusi törzsfő, megkérte beszéljen a külvilág nagy embereiről, az élőkről és a régmúlt nagyjairól. Csaknem áthatolhatatlan szaLincoln Ábrahám kadékoktól körülvett birodalmába csak foszlányokban juthatott el a történelem ismerete. Tolsztoj igyekezett felvázolni előtte a történelem legkimagaslóbb eseményeit és vezéralakjait, Nagy Sándortól, Julius Cézártól kezdve Napóleonig és a cárokig. A törzsfő türelmesen hallgatta, de aztán közbeszólt : “Mindaz, amit elmondtál nekünk nagyon érdekes, nagyon szép és mi hálások vagyunk érte, gróf Tolsztoj. De nem beszéltél nekünk a legnagyobb hadvezérről és a legnagyobb uralkodóról. Róla szeretnénk hallani. Azt mondják, hogy amikor beszélt, szavai úgy hangzottak, mint a mennydörgés. De amikor nevetett, olyan volt, mint a hajnalhasadás. Tettei olyan kemények voltak, mint a szikla és mégis olyan illatosak, mint a rózsa. Olyan nagy ember volt, hogy meg’oocsájtóttá legmegátalkodottabb ellenségei bűneit és kezet fogott azokkal, akik életére törtek. “A neve Lincoln volt és az ország, amelyben élt: Amerika. Beszélj nekünk erről az emberről:” Tolsztoj ekkor ezt mondta a kaukázusi fejedelemnek Lincolnról: “ő volt az egyedüli igazi óriás az érzelmek mélységében és erkölcsi erőben. Olyan ember volt, aki azáltal akart naggyá lenni, hogy — tisztábban, mint bárki más — szószólójává, megtestesítőjévé vált a kicsinyeknek, az egyszerű, a jelentéktelen emberek millióinak... Nem arra törekedett, hogy önmagában a világot lássa, hanem a világban önmagát, élete, útja, jelentőségét, célját. . Ez az a benyomás, melyet Lincoln más népek nagv- jaiban, legnagyobbjaiban keltett. Ez a magyarázata annak, hogy Lincoln, mind a mai napig, egyedül áll a világ népei szemében, mint az amerikai eszme, az amerikai szellem megtestesítője. Tdövel, úgy érezzük, Franklin D. Roosevelt el fogja foglalni helyét mellette, mint az amerikai eszme legméltóbb 20-ik századbeli képviselője, a lincolni hagyomány folytatója. De jelenleg Lincoln egyedül áll, egyedül tornyosul a magasba és néz a történelem viharain keresztül a jövőbe, bus, bánatos szemekkel... A Kínai Köztársaság atyja, Szun Ja Cen, Lincoln gettysburgi beszédéből merítette inspirációját, éppúgy mint egy negyedszázaddal később Szukarno, az indonéziai köztársaság vezére. Ma is, szerte a világon a gyarmati rendszer rabszolgaságából felszabaduló, uj életet kezdő népek milliói számára Lincoln elvei, beszédei adnak irányítást és ih- letettséget függetlenségük erkölcsi és politikai megalapozására, miként Marx és a szocializmus többi klasszikusa’ ’■ .Tolyásolják ' gazdasági berendezésükben. (Folytatás a 2-ik oldalon) Vol. VI. No. 7. February 14, 1957 DR. W. A. DUBOIS: NEW YORK, N. Y. 15* XsS$&ííz-;' '■ Egyenlőségét, szabadságot! A Nagy Felszabadító, Lincoln Ábrahám születésnapjának hetét immár hagvomány- szerüen Néger Történelmi Hétnek tekinti és használja fel a demokráciát nemcsak szavakban, hanem gyakorlatban tisztelő amerikai nép. Ez alkalommal közöljük némi összevonással az amerikai nép egyik legkiválóbb szellemi vezérének Dubois profesz- szornak alkalmi Írását. Bár tiszteljük Dr. Dubcis egyéniségét és megértjük érzelmei indokait, e cikk közlése nem jelenti szükségszerűen azt, hogy minden megállapításával vagy konklúziójával egyet értünk. — Szerk. Újonnan felavatott elnökünk a legnagyobb összeget kéri költségvetésében katonai célokra, amelyeket egy nemzet valaha is ily célra fordított és kijelenti, hogy ez egy lépés a béke irányába! Volt idő, amikor magam is azt hittem, hogy a háborúk szükségesek az emberi haladáshoz. Később pacifistává váltam — amig az első világháború örvénye magával nem i ragadt. Egvidőben azt hittem, hogy I Gandhi módszere, az erőszak í kiküszöbölése, a megoldás, ő ’ valóban kivívta vele India függetlenségét, de a világ j többi részében mégis erőszak uralkodik. Megértettem, hogy | az a béke, amely Waterloo ideie óta honolt 1914-ig, nem volt valójában béke, hanem (európai gyarmatosítók) háborúja Afrika ellen, mig a bizonytalan béke csak a gyarmati hóditók között állt fenn. Láttam, hogy miként használja fel Anglia, Franciaország és Amerika a maga ipari, technikai monopóliumát — melyet ma atomhatalmukkal támasztanak alá—arra, hogv a többi világrészek népeit szolgáikká tegyék. . . A déli államok néger népe mégis erőszak nélkül akaria kivívni emberi jogait. Ne értsük félre, nem valami nagy elvekért vagy elvont igazságokért küzdenek. Csu- nán azt akarják, hogy mindennapi nehéz munkájuk után hagyják őket békében, hogy keserves robotolások után ne legyenek még mindenféle apró-cseprő sértegetéseknek. lekicsinylésnek, kitéve. Ezért van az, hogv Montgomery, Alabamában a néger dolgozók gyalog mennek munkába és nem használják az autóbuszt. És ehhez hasonló a helvzet mindenütt a déli államokban. A törvény ellenére, szájtáti vallásos frázisok, ájta+os imádkozás ellenére, mialatt a nemzet táncol és kiabál és készül a békéért és szabadságért harcolni, faii háború van folyamatban, a börtönök tele DU. W. A. DUBOIS A párt fenntartása mellett döntött az amerikai kommunisták konvenciója NEW YORK- — Az amerikai kommunista párt 16-ik országos konvenciója, melyen 34 államból 300 delegátus vett részt 25,000 párttag képviseletében, a párt további fenntartása mellett döntött- Az elfogadott javaslat azonban nem zárja el a lehetőséget a kérdés további tárgyalása elől a konvenció után. Az utóbbi hónapokban e kérdés körül heves viták folytak az amerikai kommunista mozgalomban. Egyes vezető kommunisták politikai társulattá akarták átalakítani a pártot. Stein, a határozati bizottság elnöke a szavazás előtt kijelentette: “Egységet akarunk, de egységet csak olyan elvek alapján lehet létesíteni, amely egyesit bennünket osztályunkkal és természetes szövetségeseivel” vannak ártatlan emberekkel És tizszerannyit költenek tő- meggyilkolás eszközeire, mint gyermeknevelésre. Hova megyünk, mire vezet mindez?... Egy évszázad óta ez a nemzet hazugságra, gyűlöletre é.c gyilkosságra tanította a dél államok népét! Mint nemzet, 80 év óta nem tekintjük egy déli néger meg ölését gyilkosságnak vagy egy néger leány megbecstele nitését erőszaknak. Megen gedtiik, hogy a fehér nép el lophassa négerek millióina’' keservesen megszolgált béréi és igazoltuk ezt a faji fenn- sőbbség hazug ürügye han goztatásával. Ezért van az hogy a délen milliószámrí vannak a patológiai esetek Ezekkel nem lehet érvelni amikor faji kérdésekről esil szó. Ezek nem normális em berek és nem lehet úgy kezel m okét, mint normális embereket. Tudatlanok. Iskola- rendszerük elhanyagolt, mert nincsenek abban a helyzetben, hogy kettős iskolarendszert tartsanak fenn és mégis ezt teszik. Az eredmény az, hogy az ő iskoláik is ro szak és a négereké még ros •,zabbak. Inkább tudatlanok maradnak, mintsem megengedjék, hogy a négerek tanuljanak. Az egyedüli orvoslás az lenne, hogy eg.v iskolában nevelődjenek a gyermeke* 1, és megismerhessék e g y mást, i mint emberi lényeket. De pontosan ez az, ami ellen a déli maradiak körömszikad- táig harcolnak. Itt tehát nincs megoldás. Mindaddig, amig egy nép sérteget, gyilkol és gyűlöl öröklött tanítás alapján, a békés ellenállás nem hoz megoldást. Az eredmény csak az lesz, hogy az üldözött nép elvándorol a délről s ha az sem hoz megoldást, bosszút fog keresni. Van-e lehetőség arra, hogy I az átlagos fehér embert Dél- Karolinában, Mississippiben, Alabamában, Georgiában intelligens emberi lényekké változtathatjuk? Ha igen, akkor megoldjuk a problémát és Gandhi elvei diadalmaskodni fognak. Ha nem leszünk képesek a Délt civilizálni, továbbra is ellenmondásban fogunk élni. Öt centre akarja a postahivatal feli emelni a zárt levél bélveritölt- | ségének árát, hogy legalább részben kiküszöböljék a hivatal évi egy billió dolláros deficitjét. A párt többsége, mondta, meg van győződve arról, hogy “nem emeljük, hanem igenis elpusztítjuk a mar- xizmus-leninizmus értékét?, egyes kulcsfrázisok dogmatikus hangoztatásával. Az ilyesmi a szocializmus iránti lelkesedést a klisék iránti lelkesedéssé változtatja.” A központi bizottság többsége, folytatta Stein, követeli, hogy “vessenek véget annak a szokásnak, hogy a más országok marxistái által felvetett elméleteket, elemzéseket kritikátlanul elfogadjuk.” A konvenció sürgönyt küldött az elnökhöz, melyben felszólítják bocsásson ki egy I Eisenhower doktrínát a Dél ! számára a Legfelsőbb Törvényszék elkülönitése elleni | döntése végrehajtására, a [faji fensöbbség hivei erőszakos cselekedeteinek megsztin- I tetésére.
