Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-07 / 6. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 7, 1957 ^e(/eka S'ze'S/i'eJi-tJÁoz Szintén nem ért egyet Deákkal ü otthoni események mérlegelésében Tisztelt Szerkesztőség! Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez 1 Nagyon rég nem adtam életjelt, s. talán azt gondolták, hogy én is elfordultam a munkássajtótól. Nem munkástársak, csak meg kellett állmom egy rövid időre, hogy gondolkozzak a mai magyarországi tragédiáról. Az embernek a szive vérzik és az esze megáll azon, ami ott történt október 23-ika óta, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem lett volna szabad Gerönek elhagyni a posztját és Nagy Imrének átadni a hatalmat. S nem lett volna szabad megengedni a diákságnak, hogy kimenjen az utcára tüntetni. Azt el lehetett volna kérvény által intézni. Akkor tnár Nagy Imréék kiengedték a fasiszta ellenséget Mindszéntyvel együtt és elkezdődött a gyilkolás és rombolás. Éppen ezt akarták elérni, hogy amit a munkások nagynehezen, tizenegy év alatt felépítettek, tönkretegyék és azután a kommunistákat okolják érte és még az Amerika Hangja is segített ebben. Hiszen már Nagy Ferencék ott szédeleg- tek Magyarország határszélén, hogy mikor tudnak besurranni és Ígéretüket végrehajtani kétszázezer munkás és paraszt torkot elvágni. Tehát én nem értek egyet Deák szerkesztővel abban, hogy az ifjúságnak jogos követelése volt. liehet, hogy volt jogos követelése, de nem volt > elyes a cselekedete, mert mikor már tüntetnek, .legyen az munkás kormány, vagy tőkés kormány, ott már zavargás és gyilkolás is történhet, mint Ahogy meg is történt. Még abban sem értek egyet, hogy az oroszokat ki kellett volna vonni Magyarországból abban helyzetben. A Kádár-kormány helyesen cselekedett, hogy orosz segítséget kért, mert ha nem, .akkor ma lehet, hogv Szálasi, vagy Horthy hívei íilnének a néo nyakán. A menekültekről szintén volna egy pár szavam. Annyira el vannak itt ragadtatva a menekültekkel az amerikai és magyar tőkés újságok, hogy milyen hősök és szabadságharcosok. Az én felfogásom szerint mindennek lehet őket nevezni, csak hősöknek, meg hárcosoknak nem, mert a hősök és harcosok nem szöktek meg, hanem ott maradtak harcolni. Nem hiszem, hogy van köztük kát- liárom százalék munkás és paraszt, többnyire tanult egyének, orvosok, mérnökök, színészek, stb. Ezeket az amerikai kormány a keblére öleli, mert tudja, hogy nem voltak soha igaz hívei a munkás kormánynak és csak az alkalmat várták, hogy mikor tudnak szabotálni és zavart csinálni. Azután a tíz és tizenöt" éves fiukat, leányokat hogyan felmagasztalják, hogy ezek voltak az igazi hősök, mert orosz tankokat robbantottak fel és a kormány embereit hátulról lepuffantották és milyen bátran, mert azoknak sejtelmük sem volt arról, hogy olvan tacskóknak gyilkoló eszköz van a kezében. Hát ezek az igazi hősök? Tudjuk, mit müveinek itt Amerikában is az ilyen taknyosok, iskola- és templomablakokat vernek be, vandalizmust rendeznek. Éppen most olvastam, hogy Ala- hamában ilyen fiatal bandát fegyvereztek fel a fehér fajvédők és egy néger asszonvt, aki az autóbuszon ült, a lábán meglőttek. Tehát ezek az igazi hősök. Az ilyeneket öleli a mi kormányunk a keblére, majd még meggyűlik a baja velük. A múlt nváron irt levelemre hivatkozom, amikor a Sztálin-ügyről írtam. Akkor megvigasztaltak, hogy ne legyek elkeseredve, mert Sztálinnak az érdemeit nem rongálták meg. csak a hibáit 1 árták fel. Hát kedves munkástársaim, igenis, hogy lerombolták Sztálin érdemeit, s az egész nemzetközi munkásszervezetet szétzüllesztették, eenki sem tudja, melyik a helyes vonal, a Sztáliné vagy a Titóé. (Sztálin leszámolt a nácikkal, hagyott maga után egv erős, hatalmas szocialista országot és megindította a többi kelet-európai országokat is a szocializmus utján. Ha megtudlak, hogy csakugyan hibát követett el. nem kel- ) 3tt volna olyan drasztikusan feltárni, de legalább V:—3 évet kellett volna várni és addig csinálták volna a dolgokat másképoen. Akkor nem lett volna az a bonyodalom. Mit csináltak Kruscsevék ; mikor megtudták, hogv Magyarországon az ellenforradalom fel van fegyverezve és meg akarják dönteni a kormányt? Fegyverrel válaszoltak, s ezt csinálta volna Sztálin is és helyesen. Egyetértek a kanadai olvasónkkal, mert Kruscsevék indították el a lavinát. Ez nem volt helyes, hogy Rajknak temetést rendeztek, az is hozzájárult a kirobbanáshoz. Én nem ismertem Rajkot, nem tudom, hogy bűnös volt-e, vagy nem, de ahogy a Magyar Szóban olvasom, akik ismerték inkább bűnösnek tartották, mint nem. Ez is Kruscsev és Tito hibája és ha rajtam állna, eltenném ezt a két embert, ahová valók. M. F. M. Az isteni dollár vagyok a mindenki által imádott — betörők, gyilkosok, szegények, koldusok, gazdagok, feketék, sárgák, fehérek, zsidók, keresztények, papok, ügyvédek, birák és minden foglalkozású egyének legfőbb bálványa, mert nélkülem becsukhatnának úgy a templomok, mint a bankár urak, vagy kereskedők és a nem dolgozó paraziták nem élhetnék vidám életüket. Mert ahol én jelen vagyok (mindenütt ott vagyok) ott az en- gemet összpontosított személynél összpontosul a hatalom, mert engemet szeretnének mások is bírni tömegesen. Úgy a bankár ur, aki üzleti csápjai révén összeharácsol engemet, mint a gyilkosságra felkészült rabló, aki eljött értem megölésA magyar munkásosztály és az októberi események (Folytatás a 3-ik oldalról) döntő többségét célkitűzéseik megvalósításáért. A szakszervezetek feladatai alapvetően megváltoztak. miután a munkásosztály meghódította a hatalmat. Az nyilvánvaló volt, hogy ellenzéki módon már nem állhat szembe a munkásosztály és annak legátfogóbb tömegszervezetei: a szakszervezetek, saját államhatalmával. Az is nyilvánvaló volt, a szakszervezetek egyik alapvető feladatává vált, éppen a munkásosztály érdekében, hogy mozgósítsanak a szocializmus építésére, a társadalmi gazdaság, a nemzeti jövedelem növelésére. E tekintetben a szakszervezetek munkája, ha nem is hibátlan, de kielégítő volt. Szocializmust épitő társadalomban a szak- szervezetek tevékenységének leglényegesebb része a proletáriátus államhatalmának állandó erősítése, politikai és gazdasági téren egyaránt. Ez természetesen az osztályharcos szakszervezetekre vonatkozik, amelyek tevékenységüket a marxizmus tanítása és történelmi tapasztalata alapján végzik. A társadalmi gazdaság növekedésével nőjön a reálkereset is Ha megállapítjuk is, hogy a magyar szakszervezetek tevékenységének fő vonala, tehát a szocializmus építéséért kifejtett erőfeszítése helyes volt, hiba lenne el nem ismerni azt, hogy a magyar szakszervezetek ezzel csak részben teljesítették történelmi hivatásukat. Mi volt a szakszervezetek munkájának döntő fogyatékossága ? A gazdasági és politikai életünkben bekövetkezett hibák sok tekintetben eltorzították a szakszervezetek munkáját is. Szakszervezeteink nam kaptak olyan politikai és társadalmi súlyt, amely az uralkodó osztály, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetét megillette volna. Ennek következtében nem volt elég lehetőségük, hogy összhangot teremtsenek a társadalmi érdek és a magyar munkások egyéni érdekei között. Ismeretes, hogy a magyar munkásosztály öntudatosan vállalta nagy szocialista létesítményeink építésének terhét. Magáénak vallja azt az újat, amit 'az elmúlt öt-hat esztendőben alkotott. Történelmi hiba volt azonban megfeledkezni arról, hogy a magyar munkásosztály áldozatvállaSél fenyegetve a jelenlévőket és élete kockáztatása árán is magával cipel. Hát miért is szeretnek engemet, az isteni dollárt? Pedig származásomra nézve nagyon alacsony családból jövök. Az én anyám, a teremtem a munka volt, én a munka gyümölcse vagyok. De az én testemből ezer és ezer helyen és ezernyi. alkalommal csipkedtek azok, akiknek nem volt semmi közük a megteremtésemhez. Ezek annyit csipkedtek el a testemből, hogy ő nekik sokkal több lett belőlem, mint azoknak a millióknak, akik engem megteremtettek. Az igy összeharácsolt menyiségre azt mondták, hogy profit. De hazudtak, mert aki készítette a tárgyat, az meg lett rövidítve és aki megvette használatára, az is rövidséget szenvedett. így a közvetitő (az üzletember) a profitot az előtte lévő készítő és az utána jövő vásárló testéből és véréből hasította ki. Tehát a profit az a ki nem fizetett mun- kadij. S ez a harácsolási eljárás a legnagyobb törvényes védelmet élvezi, mert magánvagyon szentsége sérthetetlen, de csak egyoldalúan. Mert a legszentebb vagyont, az emberi munkaerőt, bármely munkaadónak, kicsinek, nagynak szabad egyformán lopni, rabolni, kihasználni, kizsákmányolni. Dehát ha tulajdonosa szervezetten igyekszik annyit kérni érte, hogy meg tudjon élni, akkor Taft-Hartley bunkósbottal verik fejbe, vagy pedig “felforgatóként” deportálják, elveszik munkalehetőségét. Figyelő Ü Tisztelt Szerkesztőség! Megkaptuk a kalendáriumot, sok jó olvasnivaló van benne és itt küldök érte három dollárt. Ami a lapot illeti, részemről szeretném, ha még többet irna a magyarországi eseményekről, mert csak igy kaphatunk tiszta képet, hogy mi is történt és miért történt. Még nagyon szeretem olvasni a sportot. L. 0. lásának is van határa. Hiba volt megfeledkezni a dolgozók egyéni érdekeiről. A magyar munkásosztály tisztában volt és van azzal, hogy nem kerülhet egyéni elosztásra az egész megtermelt érték. De jogos az az igénye, hogy a társadalmi gazdaság növekedésével együtt reálkeresete évről évre emelkedjék. A magyar szakszervezeteknek korlátozott jogkörük mellett is volt erejük, hogy élve a rendelkezésükre álló eszközökkel és lehetőségekkel, némiképpen javítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A magyar szakszervezetek a múltbeli általános helyzetben gyökerező hibáik, gyengeségeik és tévelygéseik ellenére is a szocializmus támaszai voltak, a lehetőségek határán belül értek el eredményeket a munkásosztály, a dolgozó rétegek érdekében. Mindez leleplezi azokat, akik a magyar szak- szervezetek egész tevékenységét hibásnak kiáltják ki. Az ilyen rágalmazások célja nemcsak a szakszervezeti mozgalomnak politikai kalandorok kezébe való átjátszása, hanem céljuk az is, hogy minden régi elutasításával, merőben és lényegében uj feladatok címén, letéritsék a szakszervezeti mozgalmat osztály harcos szocialista alapjáról. Gazdasági helyzetünk — októberi események után A beszámoló a továbbiakban ismertette, milyen károkat okoztak a népgazdaságnak a legutóbbi hónapok eseményei, majd ennek következményeivel foglalkozott. A súlyos helyzetre, amelyben az októberi események következtében népgazdaságunk került, és még jelenleg is van — jellemző, hogy az ipari termelés december folyamán átlagosan csupán 20—25 százaléka volt a szeptemberinek. Novemberben még rosszabb volt a helyzet. Fgyes alapvető fontosságú anyagokból, illetve ipari termékekből a réginek csupán kis töredékét termeltük. Mindezekkel szemben a kifizetett teljes béralap a minisztériumi iparban a szeptember havit októberben kb. 11 százalékkal, novemberben kb. 8 százalékkal haladta meg. A szakszervezetek egyetértenek a forradalmi minden feltétele megvan annak, hogy 1957-ben helyreállítsuk népgazdaságunkban a termelés normális folyamatát és az év végére a népgazdaság csaknem valamennyi ágában elérjük az októberi eseményeket megelőző termelési színvonalat.
