Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-21 / 5. szám
January 31, 1957 A SAAR VIDÉK Az első világháború után a versaillesi szerződésben a Saar-területet elválasztották Németországtól. Francia ellenőrzés alá helyezték azzal, hogy bizonyos idő elteltével a Saar-terület népe az önrendelkezési jog alapján szavazással fog dönteni sorsáról. Hitler felborította a francia elképzeléseket. Fegyveres erővel hatolt be a de- militarizált Rajna-völgybe. Ezt követően a Saar- terület vissza került a német birodalomhoz. Nyersánvagkincsei a német fegyverkezés hatalmas erőforrását jelentették. A második világháború után a Saar-vidéket újból elválasztották Németországtól. A francia kormány 1947. október 5-én önkényesen “népszavazást” rendezett a Saar-vidéken s azt gazdaságilag Franciaországhoz csatolta. A francia tőke teljesen behálózta a területet, a gyárak urai a francia tőkések, a parasztok is francia bankoknak voltak adósai. Természetes, hogy az Adenauer rendszerét fenntartó német nagyiparosok, a militaristák és revansra törekvők nem nézték tétlenül a francia szándékokat. Jakob Kayser miniszter az elmúlt évijen nyíltan hangot adott a német revans-tö- rekvéseknek, amikor a “német tömb” egyesítéséről beszélt. Ebbe a tömbbe beletartoznék a Saar- terület is. Ez a kicsiny, de szénkincse miatt oly nagyfon- tosságu terület újból a francia-német kapitalizmus versengésének ütközőjében áll. Wall St. a Schuman-terwel szeretné kijátszani mindkettőjüket és megkaparintani a Saar-vidék szenét, profitját. Siirün lakott terület A Saar-vidék 2544 négyzetkilométernyi területén kereken 950,000 ember él. 360-nál nagyobb népsűrűségével tehát Európa legsűrűbben lakott területeinek egyike. A népesség eloszlása nem egyenletes. A Saar-folyó és a Saarbrückennél beletorkoló Fisch-folyó völgyében — Diliingen és Neunkirchen között — ezren felüli a népsűrűség. Északon és nyugaton, valamint a délkeleti csücsökben a sűrűség 100 alá csökken, sőt helyenként csak 25 körüli. A lakosság egyharmada városokban lakik, további harmada városias kis településekben és mindössze a harmadik harmada lakik falvakban. A vidék “fekete gyémántja” A Saar-vidék legnagyobb kincse: a szén. A régi Németországnak jelentőségre nézve ez volt a harmadik nagy szénvidéke. Már régen ismerték és hasznosították, hiszen helyenként — kivált a törésvonalakban — egyenest a felszínre tör. Nagyobb jelentőségre azonban csak akkor emelkedett, amikor a lotharingiai vasércet nagyüzemiig kezdték feldolgozni. A nagyüzemi bányászat 120—130 éves. A szenet tartalmazó karbonkori rétegekben, keskenyebb sávokban mintegy 200 szénréteg van, de csak 88 réteg alkalmas a kitermelésre, mintegy 82 méter vastagsággal. A szénterület 1000 négyzetkilométerre terjed ki, a kitermelhető szenet 4000 millió köbméterre becsülik. A mostani termelési ütem mellett ez a készlet négy évszázadra elegendő. A kitermelt szénnek mintegy 40 százaléka kokszolásra kiválóan alkalmas. A bányászat főhelye, egyszersmind a legrégibb bányavidék: a Sulzbach völgye, Saarbrückentől északra. A Saar-folyótól délre, a Rossel völgyében csak századunk elején kezdték a fejtést, de a termelés egyharmada már innen kerül ki. A Sulzbach völgyében főleg kokszolásra alkalmas szenet bányásznak, mig a Russel-völgyi tüzelőszén. Az évi termelés 17 millió tonna körül van. Érdekes a dudweileri szénréteg. Ez már 200 esztendeje ég. Kokszolók, acélművek, üvegipar A kokszolók — Neunkirchen, Heinitz, Alten- wald, Burbach és Völklingen — a szénvidéken vannak, kivéve Dillingent. A dillingeni acélműveknek külön kokszolója van. A saarvidéki szén és a behozott lotharingiai vas nagy ipart teremtettek a Saar-vidéken. Ma hat nagy acélmű működik itt: Neunkirchen, Ingbert, Brebach, Völklingen és Diliingen. A kisebb üzemek száma mintegy 30. Nyersanyaguk legnagyobb részét a határral délen közvetlenül szomszédos területről kapják, de igen sok vasércet szállítanak Nyugktlotharingiából, kivált Metz vidékéről és részint Luxemburgból is. Az egyes üzemek gazdái éles profithajhászó versenyben vagdalóznak egymással. A Saar-vidék másik nagy iparága az üvegipar. Nagyon régi foglalkozás itt az üvegesség. Igen sokáig kisiparszerüen űzték. 1890-ben még 22 kis üvegfúvó volt, máig számuk négyre csökkent. Mellettük hét nagyüzem magaslott ki. Az üvegipar központja Friedrichstal. Nagyobb üzemek működnek még Homburgban és Ingbertben. Műszaki üvegárut gyártanak Fennében és Wad- gassenben. Az üvegipar jelenleg — külföldi piac hiányában — meglehetősen sorvadozik. Forgalmas utak fáradt emberekkel Régi s való igazság: fejlett ipar csak ott terebélyesedhet ki, ahol a közlekedés sem elmaradott. A Saar-vidék közlekedési szükségleteit elsősorban a vasút elégíti ki. A saarvidéki vasút összhpsszusága 553 kilométer. A vasutakat az üzemek anyagellátási igényei szerint építették, üzemek an yagellátási igényei szerint építették. A Saar-folyó mint viziut nem jelentős. Egyes részeit ugyan szabályozták, de még igy is csak egészen kis — 100 tonnánál kisebb meríilésü — hajók közlekedhetnek rajta. Sokkal fontosabb az a csatorna, melyet Saarbrücken és a Rajna— Marne csatorna közt építettek. Ezen a csatornán már 350 tonna merülésű hajók is közlekedhetnek. A saarvidéki ipari gócpontok munkásainak csak fele lakik munkahelye közelében. Másik fele vasúton, autóbuszon jár be, vagy hétfőtől- szombatig ágyrajáró. A gyárak környékén épült bérkaszárnyákban igen magasra szabták a lakbért. A városokban és az ipartelepek környékén drága az élelmezés. A munkásokat tehát nemcsak a telekspekuláció és a lakbéruzsora kényszeríti, hogy falura költözzenek. Az élelmezési gond is falura hajtja őket. A falun egy-egy munkás családtagjai kis konyhakertet müveinek. A termesztett kevés zöldségfélét általában föléli a család. Hajnaltájt és késő este megtellenek az utak, vasutak fáradt, munkába menő vagy hazatartó emberekkel, akik kis edényekben magukkal viszik szűkös ebédjüket vagy vacsorájukat. Hitvány talaj, sovány föld, törpebirtokok, nyomor: ez a Saar-vidék mezőgazdasági képe. A parasztnak nem érdemes vesződnie sovány földjével, mert jó árat úgy sem tud elérni, a helyi piacon. Szegény a munkásság, vásárlóképtelen. Még a fuvarköltségekre se nagyon futja a saarvidéki kisembereknek. Többnyire maguk vontatják kor- délyukat vagy csónakukat a piacra. Ilyen a Saar-vidék munkásainak sorsa. Ez a megyényi nagyságú, sürü lakosságú, szorgos népű terület immár három évtizede az imperialista hatalmak versengésének ütközőjében sorvadozik és várja a jobb, boldogabb életet. Nem a Schu- man-terv szuperkartellje, hanem a francia és német dolgozók testvéri összefogása hozza majd el a nyugalom és a zavartalan fejlődés korszakát. A föld kincsei majd nem a ruhrvidéki és lotharingiai iparmágnások profitját növelik, hanem a dolgozók javát fogják szolgálni. Vagács András (a Földrajztudományi Intézet közleménye) A pénz az oka minden rossznak? Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam egy természettudományi cikkből, hogy miként alakultak át az egysejtű lények állattá és azon túl, hogy fejlődött ki az ember. Itt volna az ideje, hogy valaki megírja, hogy a pénz miként alakítja VISSZA az embert állattá. Mert ez történik. Ebbe a szép világrészbe Európából vezették be a pénzrendszert, idejöttek a spanyolok, utánuk meg a többiek először gyémántot, aranyat, ezüstöt harácsolni. A mai napig is harácsolják a természet kincseit, főleg a még az aranynál is értékesebb olajat. A harácsolok karöltve dolgoznak a papokkal, Épül is a sok templom, de gyorsabban épülnek a nyomortanyák. Annak, aki épit, annak nem jut femmi. A nép egy része levonja a tanulságot, ha a nagyok rabolnak, ők is rabolnak. Ezért plyan sok a bankrablás, onnan vesznek, ahol van. A fiatalságnak nincs pénze, jön a gyermek- pablás, mert másként nem tud otthont alapítani, vagy otthont fenntartani. Ezért olvassuk a fiatalkori bűnözés mérhetetlen elterjedéséről. A pénz nem azok kezében van, akik építenek, hanem azokében, akik rombolnak és legtöbbször gyilkolnak, de épül a börtön, meg a kaszárnya is, de nem az iskola, meg a lakóház a szegényebb népek számára. Persze, ha van 15,000 dollárod, vagy tudsz kölcsönt kapni, akkor te is vehetsz magadnak házat, melyre gürcölhetsz aztán egész életeden át. Takács T ámogassuk a Magyar Vöröskeresztet! Oudás Józsefet népeilenes bűnei miatt kivégezték —Budapest, január 20 — j A magyar Népköztársaság j Legfelsőbb Bíróságának ka- j tonai kollégiuma Ítéletet ho-' zott Dudás József és Szabó - János büntetett előéletű ka- 1 a ndor, ellenforradalmárok ügyében. A bíróság a vádlottakat népi demokratikus államrendünk megdöntésére felkelés szervezésének büntette miatt vonta felelősségre. A halnapos tárgyalás során a bíróság a vád és a védelem 39 tanúját hallgatta ki. A ta- j mik meghallgatása után Dudás József vádlott kiegészítő tanúkihallgatásokat kért. A bíróság a kérésnek helyt adott és a védelem újabb öt tanúját hallgatta meg. A vád és a védelem tanúi a tárgyalás során bizonyították a vád tárgyát képező cselekmények elkövetését. A * bi: óság Dudás Józsefet és 1 Szabó Jánost egyhangúlag j halálra Ítélte. Dudás József Romániában még a második világháború előtt befurakodott a munkás- mozgalomba, mint a román politikai rendőrség ügynöke. Azsantprovokatőri szerepe lelepleződött, később börtönbe került. A börtönből való szabadulása után Magyarországra szökött. Itt Horthyék mint munkásárulót provokációs feladatokkal bízták meg. 1944- ben Horthyék a szovjet csapatokat félrevezető szándék- ! kel Dudást a Kommunisták Magyarországi Pár tjának megbízottjaként fegyverszü-1 neti tárgyalások folytatásával bízták meg. Dudás sohasem volt tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, a párttól soha ilyen megbízatást nem kapott. 1946 végén Dudás József ellenforradalmi összeesküvésben való részvétel miatt letartóztatásba került. Szabó János vádlott szintén büntetett előéletű. Először kémkedés, másodszor tiltott határátlépés, szökés kísérlete miatt volt börtönben. Dudás József az 1956. október 23-i ellenforradalmi cselekmények egyik hazai szervezője és vezetője volt Október 27-én megszervezte a Széna téri, majd a a II. kerületi, úgynevezett forradalmi bizottmányt Október 28- án, fegyveres harc után megszállta a Szabad Nép székházát, és ott létrehozta az “Országos Magyar Forradalmi Bizottmányt”. Dudás volt a fegyveres felkelésben részvevő csoportok egyikének vezetője. önmagát a “Forradalmi Bizottmány” elnökének és főparancsnoknak nevezte. Október 31-ikén megjelentette az ellenforradalmi erők egyik sajtótermékét, a “Függetlenség” cimti napilapot. .4 lapban közölte az úgynevezett forradalmi bizottmány 25 pontból álló követelését, szervezte aZ ellenforradalmat, uszított, fegyveres harcra hivott fel a népi demokratikus államrend megdöntésére. Felhívással fordult a Biztonsági Tanácshoz és kérte, hogy katonailag segítse a magyar népi demokratikus rend meg- d ö n t ését. Parancsnoksága alatt 200—300 főnyi fegyveres csoport állt. Fegyveresei Dudás utasítására fosztogattak és gyilkoltak: fosztogattak többek között a Corvin Áruházban. A Corvin áruház előtt 3 embert felkoncoltak, s más különböző terrorcselek- m é n yeket, gyilkosságokat hajtottak végre. Fegyveres bandáival megtámadta és elfoglalta a Külügyminisztériumot azzal a céllal, hogy a minisztérium rádióján keresztül kapcsolatot teremtsen imperialista erőkkel. Dudás József a Széna téri f e g yveres ell^nforrauamu c s o p ortok parancsnokává Szabó Jánost nevezte ki, al- ezre desi rangfokozatban. Szabó János egy 50 főből álló “speciális csoportot” is vezetett, amely különleges terrorista feladatokat hajtott végre: kommunistákat kutatott fel, letartóztatásokat foganatosított. A letartóztatottakat a Maros utcai laktanyában megkinozták és többeket kivégeztek. A Dudás és Szabó parancsnoksága alatt működő terrorista fegyveres csoportok bar- rikádok mögül, házakból tüzet nyitottak a rend védelmére kirendelt katonaságra, az elrendelt tűzszünetet megszegték, s ezzel fővárosunk lakosságának- rengeteg szenvedést, több százmilliós kárt okozlakAz elitéltek kegyelmi kérvényét elutasították. Dudás Józsefen és Szabó Jánoson az ítéletet 1957. január 19- én reggel végrehajtották. __________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ . .-<• •OÁ--------------
