Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-24 / 4. szám
January 24, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 I Á tudomány MIK «(HT«K A TUDOMÁNY TERÉN A HŰLT ÉVBEN ELÉRT FONTOSABB EREBMÉNYEK? Irta: GERÉB JÓZSEF Az utóbbi időkben az amerikai sajtó az évforduló hetekben szemlét ad az elmúlt évről. így az idén is felsorolták az elmúlt, 1956-os év fontosabb politikai és gazdasági eseményeit; a hires színésznők válópöreit, a sport-vivmányokat, a nagy szerencsétlenségeket és igy tovább, sőt még azt is, hogy a tudományok milyen eredményekkel dicsekedhetnek a múlt évben. Ebben a rovatban most ez utóbbi tárggyal kívánok foglalkozni. A szemlékből Ítélve a tudomány legfontosabb problémáját még mindig az atomenergia képezi. Azonban a tudomány 1956-ban a kutatások egyetlen terén sem produkált meglepetésszerii. nagy újdonságot; minden területen csak lépésről - lépésre vezető haladást értek el, amelyek megerősítik a régebbi felfedezéseket, vagy előkészítői az újabb nagy meglepetéseknek. Az atomenergia terén természetesen kétféle kutatással találkozunk : az egyik mely a katonai célokat szolgálja, a másik pedig az, hogy miként lehetne az atomenergiát munkába fogni békés célokra is. Erre különösen nagy szükségük van azoknak az államoknak, amelyeknek nincs kőszenük, vagy már kifogyóban van, mint Angliában is. Ott már használják fűtésre az atomenergiát, — habár még mindig nagyon költséges. A legközelebbi cél az, hogy az atomenergiát közvetlenül alakítsák át villanyárammá. Ehhez állítólag a Szovjetunió tudósai állnak legközelebb. Protonok Ezzel szemben az Egyesült Államokban már tengeralattjáró hajókat hajtanak vele és érmen a napokban adták hírül, hogy egy éven belül kipróbálják az atomenergiával hajtott repülőgépet is. Egyébiránt az Atom Energy Commission (AEC) jelentése szerint december 29-én Lamont, 111. városban megindították az 5,000 kilowatt áramot fejlesztő, atomenergia fűtésű gépet. Az atomtudomány inkább a teoritikus, mint a gyakorlati téren tett nagyobb haladást a múlt évben. Mint tudjuk, a fizikusok eredetileg úgy képzelték, hogy az anyag legkisebb része az atom. amit többé nem lehet elosztani. Pár évtizeddel ezelőtt rájöttek, hogy minden atom a középen elhelyezkedett atom-magból és a körülötte cirkáló, villanyos töltelékkel biró szemecskékből (particles) áll. A további kísérletek azt mutatták, hogy a sze- mecskék egy része pozitív, másik negativ töltésű, mig mások semlegesek. Ezeket proton és neutron nevek alatt említették. Most azt jelentik, hogy a mag körül legalább 12 különböző szemecske kering, közöttük egy, amit aníí-proton néven említenek. Hogy meddig mehet még a végtelen kicsiségbe ható felfedezés, ám ítélje meg maga az olvasó, ha el tudja képzelni, hogy milyen nagy (vagy inkább kicsi) egy proton. Dr. Robert Hofstedter (Stanford University) mérései szerint egy incs távolságra 300 billió protont lehetne lerakni egv- más mellé. (A jó Dr. nem jelzi, hogy vajon hosz- szával vagy szélességükkel rakjuk-e egymás mellé a protonokat?) De bármilyen kicsi is ez a proton, Dr. Owen Chamberlain (University of California) lefényképezte úgy azt, mint a mellette “elrohanó” anti- protont is. Persze ilyen fénykéneket csak a több millió volt áramot fejlesztő “betatron”, atom- romboló géppel lehet venni. Kosmogenia Az atomvizsgálatok mellékterméke az az elmélet, mely a Dr. Winston Bostick vezetése alatt álló atomtudós csoporttól ered. Ennek lényege az, hogy eredetileg a világegyetem tisztán csak pozitív villamos töltésű hidrogén “ionokból” (atomokból) állott és abból fejlődtek ki a csillagködök, majd naprendszerek, planéták, stb. Bostick és társai a legújabb atomromboló gépekkel a titánium fém atomjait óránkénti 450,000 mérföld sebességbe hozták, ami képes 100 millió fok (Celzius) hő kifejtésére, tehát előidézni ugyanazt a hőmérsékletet, ami a felrobbantott hidrogénbombában előáll. Egyébiránt a világegyetem vizsgálatára a Harvard-egyetem most olyan távcsövet kapott ami képes felfogni a közeli világtesteken végbemenő rádió hullámokat. Ez a teleszkóp tehát nem a fény, hanem a rádió-hullámok utján figyeli az égitesteket. Az élet kezdete A tudósok egyik csoportját a múlt év folyamán az élet eredetének kérdése foglalkoztatta. Először is arra törekedtek, hogy megállapítsák, valójában mi is az élet? Az eddig ismert legjobb definíciót Dr. E. B. Van Neil bakterológus adta. “Az élet komplikáltan egyesült anyagoknak bizonyos feltételek melletti tulajdonsága”, — szól ez a meghatározás. Dr. Philip H. Abelson (Carnegie Institute) kísérletei azt látszottak bizonyítani, hogy a Földön az élet billió és billió évvel ezelőtt spontánszeriien keletkezett, midőn anyagok a véletlen folyamán elérték a kívánt kombinációt és ugyanakkor a feltételek (hő, atmoszféra, stb.) is megfelelőek voltak. Miután az élet jellemző tulajdonsága, hogy tovább fejleszti önmagát, az élet első formája, bármilyen egyszerű volt is az, létrehozta az utódokat. Egves tudósok szerint, — közöttük a nobeldi- jas dr. Harold Urey is — úgy vélik, hogy a Földön az életet a villámlás indította meg. Ezek elmélete szerint a már lehülőben lévő Földet mindenféle mérges gázok és gőzök vették körül, amelyek gomolvgás közben éppenugy villamos feszültségvei teltek meg, mint a mai felhők. így időközönként villámlás állott be, amely a megfelelő anyagok gőzeinek keverékén átütve megindíthatta az élet fejlődést. Ezt az elméletet azok a kísérletek támogatják, amelyeknél gőzök keverékét tartalmazó lombikon elektromos szikrákat üttetnek át és akkor sok esetben az élethez szükséges “amino” savakat kapnak. Az eddigi kísérleteknél kilenc ilyen szerves vegyületet hoztak már létre. Az agy működése Az orvostudomány terén nagyobb jelentőségű eredményt az agy működésének vizsgálatánál nyertek. A múlt évben végzett kísérletek arra engednek következtetni, hogy igen sok elmebetegséget az ember szervezetébe került egyes mérges anyagok okozzak, ha a betegnél más, a betegségre kedvező tényezők is fennállnak. Dr. Irvine H. Page (Western Reserve) szerint az “ész” és az “agyvelő” között különbséget kell tenni, amit igazol az, hogy az agyvelőt akár villamos kezelésnek, akár vegyszerekkel úgy lehet befolyásolni, hogy különböző érzelmeket gerjeszt, de az ész (a gondolkodás) változatlan marad. A múlt évben végzett kísérleteknél az “LSD— 25” jelzésű vegyszerrel haüucinációkat lehet előidézni, amit azonnal meg lehet szüntetni egy adag “serotonin” vegyszerrel. A “reserpine” vegyszer lecsendesiti az izgatott embert, viszont az, akinek “piperazint” adnak be, nagyon kellemes álmokat lát. Mindezen kísérletek uj utat nyitottak meg az agy velő vizvSgálatára. Előre vagy hátra? A londoni tudósok egyik csoportja állítólag “hátrafelé ment” többszáz esztendővel. Ezt atom- rádiációval érték el, méghozzá úgy, hogy tulipánokat tettek ki atomkisugárzás hatásának, mire az ilyen hagymákból nem szebb, hanem csúnyább tulipánok lettek. Ezt folytatták néhány tulipán-generáción át és úgy vélik, hogy most már olyan egyszerű, rövid levelii, sárgás szinü, rövid kocsányu és semmi kecsességet sem mutató virágot termelnek, mint amilyen az őstulivilágából! pán lehetett, amit több száz évvel ezelőtt kezdtek nemesíteni. Ha ez igaz, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy az emberiséget is vissza fejlesszük pár száz évvel, vagy esetleg oda, ahol még Darwin sem ismerne rá. Hogy mire lenne az jó, az más kérdés. De a militaristák, akik hidrogénbombáikkal mint ‘melléktermény” érhetik el ezt az eredményt, szintén nem törődnek azzal, hogy mire lenne jó. Életkorunk Márpedig a tudósok egy másik csoportja éppen most vitatkozik azon, hogy milyen idős lehrt az emberi nem? Eddigi számítások szerint legfeljebb 3—4 millió évre becsülték és aki a családját még annál is messzebbre vezette vissza, arra bátran rá lehetett mondani, hogy csal. Most azonban a svájci Dr. Johannes Her.rzler olyan kövületet (fossil) kapott, amiről azt állítja, hogy a 10 millió évvel ezelőtt élt ősembe maradványa s miután az már legalább 2 miihó év fejlődésének az eredménye volt, igy az emberiség korát 12 millió évre teszi. Dr. Huerzler megállapításának azonban nagy ellenzéke támadt. A tudósok jelentékeny része nem akarja beismerni, hogy már ilyen idősek vagyunk. Ezek rámutatnak az ember biológiai (testi) fejlődésére, amit a már eddig ismert ősember maradványaiból Ítélnek meg és azt gyorsabbnak mondják; vagyis azt tartják, hogy ha az ember 12 millió éves lenne, akkor már jelentősebben eltűnő testformákat mutatna. A kaliforniai Dr. Timothy Prout azonban Huerzler mellett foglalt állást és azt mondja, hogy halak, teknősbékák, stb. megtartották testformáikat és nagyon kevés biológiai fejlődést mutatnak 200 millió év óta is. A biológiai fejlődést az éghajlat változásai gyorsítják meg. Az ember azonban mióta ruházattal meg fűtött lakásokkal védi magát az időjárás viszontagságai ellen, nagyrészben kiküszöbölte a biológiai fejlődés eme okát. Szóval, hála Dr. Huerzler leletének, most már igazán tekintélyes múlttal “dicsekedhetünk”. Ha “csak” pár százezer évről lenne szó, nem volna érdemes megemlíteni, de 8—9 millió év!! Az már még sem kismiska! fi HUMANISTÁK CÉLKITŰZÉSEI Mi "humanisták szeretnénk megérni, hogy nemzetközi egyezmények és nem háborúk meg forradalmak hozzák meg a jobb világot. E felé törekszünk mi sok más hasonlóan gondolkozó társadalmi szervezettel kapcsolatban. A WCPC — World Committee on Peaceful Cooperation —■ ezért készül. Székházunk már van, s kompetens dolgozók is vannak. De a háromszáz kiválasztott és minden országban élő társadalmi vezető egyéniség meghívását (hogy egymással rajtunk, irodánkon keresztül, levelezzenek, hogy a világnépességének bíráló részvétele után a világ kormányainak helyzetmegoldási formákat és lehetőségeket ajánljanak fel a nyilvánosság ellenőrzése mellett) mégis el kell halasztanunk, legalább is néhány hónapig, amikor majd a tragikus világhullámok lezajlanak és az emocionális viharok lecsöndesülnek. S ha majd a WCPC a maga szerény de az egész világra tervezett keretein belül, valamint sok más hasonló társadalmi igyekezet felébreszti az embert, hogy kollektiv együttműködés és nem az egyéni nemzeteknek önös, hatalmi és gazdasági privilégiumokért folyó versengése az igazi emberi haladás útja, akkor majd igazán emberré válik az ember: szabaddá, biztositottá és céltudatosan haladóvá. Dr. M. D. Morandini A “NATIONAL Resources Conference” megállapítása szerint az egymás után következő nagy háborúknál a költségek tízszeresen emelkednek. Miután a második világháború 383 billió dollárba került, igy a harmadik világháború 4 trillió dollárt fog felemészteni.
