Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-24 / 4. szám
AMERIKA! MAGYAR SZÓ January 24, 1957 Kivel mentsük seg a déstok'ráéiíf? Jól kezdődik Eisenhower elnök kereszteshad- j.-rata a demokrácia megmentése érdekében a közép-keleten! A szabadság világraszóló erős [támaszát, Saudi-Arábia királyát Ibn Szaudot r eghivta a Fehér Házba, hogy kölcsönös prob- lá máikról tanácskozzanak. Január 30-ikára várják az arab királyt. Három napon keresztül legjobb diplomatáink fog- j k részére árulni az uj közép-keleti doktrínát, abban a reményben, hogy elhitessék vele, illetve r eggyőzzék arról, hogy Arábia uralkodójának h *m lehet jobb barátja sehol “Uncle Sam”-nél. I hájjal kenegetés egy, (stag dinner) csupán férfiak által résztvett vacsorával kezdődik. Nem v ilószinü, hogy Ike annyira hódol az arab szóikásóknak'. hogy a rabszolga táncosnőket is élőit 'riti, mint otthon a király megszokott környezi tében. A rabszolgaság kérdése, akár a táncosnőkre, akár a kevésbé érdekes többi rabszolgára vonatát jzik, minden valószínűség szerint nem is kerül «"óba. Csak nem hozzák zavarba szegény arab királyt, meg aztán annyi más fontosabb kérdéstől is elvonna időt. Nem fagadhatiuk le azért a tényt, hogy Szaud k rálya fantasztikus mennyiségű olajt tartal- r ázó arab földek mellett a világ legjobb rabszolga tartó fejedelme. Senkinek sincs nála több rab- s olgája. Ezt 1956 februárjában igen szépen kihozták a “Rabszolgaellenes és őslakókat Védő Egyesület” hivatalos jelentésében Genfben, az Egyesült Nemzetek rabszolga-ellenes konvencióján. Biztosan nem emlitik meg a rabszolgák napi tórát, a Saudi Arábiái piacon, inkább akörül fo- •I ik majd a szó, hogy mennyi bért akar a király azért a légi bázisért, amit Dhahránban építettünk. Az is igaz, hogy e légi bázis területén a katolikus papok nem mernek végigsétálni ke- i észttel a nyakukban, no meg a zsidó katonákat m engedik oda. Szaud király körülbelül háromszázmillió dollár bért kér vagy hat esztendőn keil észtül, foirlalónak pedig 90 darab F 86-os “ 3ABREJET” lökhajtásos repülőgépet óhajt. Azt mondják, hogy van a királynak vagy 500,000 rabszolgája. A 15 éven aluli leány-rabszolga ára 550 dollártól egészen 1100 dollárig felmegy, ára attól függ, hogy milyen állapotban í’ an, és milyen1 távolságról hurcolták el családjától. A 40 éven aluli férfi ára 400 dollár körül 1 an. A még dolgozni tudó öregedő asszony ára vagy 105 dollár. Ibn Szaud király, az Aramco, amerikai olajtársaság dédelgetett kedvence, évente 300 millió, igen, háromszáz millió dollár “tiszteletdijat” lap az olajérdekekért. Azt mondják, hogy Szaud nagyon féltékeny Nasszerre, mert az arab világ nagyrésze őt fogadja el vezetőnek. Nasszer és Ibn Szaud között a nézeteltérések nem túl komolyak. Mikor Izráelről van szó Szaud király éppen úgy kiabál, mint a többi arab. 1954 januárjában e nagyszerű szövetségesünk volt az, laki azzal jött elő, hogy áldozzanak fel 10, vagy ha kell 50 millió arabot, és töröljék el velük Izsóéit a föld színéről. Nem biztos, hogy ez is beszélgetés tárgya lesz, de ha. már arabokat vásárolunk, ki tudja milyen áron kell majd eladnunk a zsidókat. J3______________________________________“Igen atyámfia, Issz hábsns!" Ezt az ájtatos jóslatot hangoztatta a califor- riai Magyarság hasábjain Rév. Győrffy Géza. Rév. Gvőrffy az Egyesült Nemzeteket ostorozó cikkében tette e vérgőzös kijelentését. Visz- hangozva és idézve McCarthyt követeli, hogy "az Egyesült Nemzetek tanácsát össze kell csomagolni és Moszkvába küldeni,, a sok millió dolláros palotáját pedig ki kellene adni bérbe, hogy az országnak legyen valami haszna belőle.” Lám. lám, hiába ontották az Egyesült Nemzetek dollárjárszalagján járó délamerikai és egyéb csatlósdelegátusai minden gátlás nélküli szovjet les magyarellenes szónoklataik áradatát, nem volt az elég Rév., Győrffynek. Moszkvába küldi őket. Moszkvába küldi a vérgőzös kubai meg sandomin- ítoí, a sziriai, iráki, iráni, a kanadai meg angol képviselőket, Moszkvába küldi Mr. Lodge-ot >raég Dullest is, mert ő is szónokolt az UN-ben! És miért? Azért, nyilván, mert nem inditották meg a háborút a szovjet ellen! Még a Hitlerrel kapcsolatos nyugati politikát äs a UN rovására Írja ez a szent és jámbor ember. “Valóban nem demokrácia ez, hanem hipok- t'.t ía álnokfeág, UN örök bűne — menydörög a jámbor pap. És hiába csűrik csavarják a dolgot, a háború mégis be fog következni!” Rév. Győrffy szerint a háború elkerülhetet- ,ségének két oka van. Az egyik a “vörös medve” telhetet! ensége, a másik “Isten igazságos büntetése a UN lapulásáért. Büntetés azért a szörnyű bűnért, hogy veszni hagyják a kis népeket. Végül igy kiált a UN-hez: “UN, tudjuk, szavunk nem messzire hallik. De azért szent meggyőződésünk hangján kiáltjuk felétek: Vigyázzatok, ámíthatjátok a világot, de az Úristent nem tudjátok leszavazni, eljön a ti órátok is. Eljön, mert millió és millió Ábel vére kiált hosszúért az égbe...” Amiből megállapíthatjuk, hogy Rév. Győrffy s^ent meggyőződése többet nyom az Úristen latjában, mint ama népmilliók meggyőződése, akik mégiscsak a UN-ben látjfcúk az emberiség megmentésének egyetlen, egyik legfőbb lehetőségét és nem McCarthy vagy Győrffy tanácsaiban. Rév. Győrffy úgy beszél, mintha neki külön- heiárata lenne az Úristen privát hivatalába és tudná, mik a Nagyur tervei. Az Isten ezek szerint megsúgta Rév. Győrffynek, hogy a UN nem lesz kénes őt leszavazni, mert “millió és miiló Ábel kiontott vére” miatt ő most uj háborút fog elrendelni, az emberiségre. Másszóval a jó Isten, Győrffy az ő egyetlen prófétája szerint a millió Ábelek vérét ugv fogja megbosszulni, hogy a világot . . .hidrogénbombákkal fogja elpusztittatni. Nos, mi kétségbe vonjuk, hogy Father Győrffynek külön bejárata van az isteni gondviselés irodájába. Talán McCarthy irodájába igen, de nem ahhoz, akinek legfőbb és legszentebb üzenete a halandó emberekhez az volt, hogy “Dicsőség a magasságban az Istenhez és az emberekhez béke és jóakarat”. • Aki Isten nevére hivatkozva készíti elő az emberiséget az elkerülhetetlen világháborúra, az rágalmazza és gyalázza az istenség eszméjét mecarthy meg a többi háborús uszítok jelszavaival helyettesítve azt. Steuben kritizálja a Szovjetuniót ás a Kádár-kormányt John Steuben, oaloldali szakszervezeti vezető a N. Y. Timesnek adott interjújában állítólag elitélte a Szovietuniót. A. H. Raskin, a Times munkaügyi tudósítója szerint, Steuben azt javasolja a 1 kommunistáknak, hogy “tagadjanak meg minden közösséget a sztálinizmussal és olyan vonalat kövessenek, amelynek alapja az amerikai munkásság és az amerikai nép érdekeit kénviseli teljes egészében.” Steuben szerint a Kádár-kormány Magyarországon “erkölcsi csődbe” jutott, mikor halálbüntetést szabott a sztrá.^kolókra. Steuben Kádár cselekvését Francó, spanyol 'Giktá+rHioz hasonlította. “Az utolsó néhány évben többször volt sztrájk Spanyolországban, de még a fasiszta diktátor Francó sem merte azt "mit. Kádár csinált Magyarországon”. “A Y'ilág Szakszervezeti Tanácsára hárul az a rendkívüli és sürgős felelősség, hogy követelje a halálbüntetés eltörlését”, mondta Steuben. Steuben szakszervezeti szervező volt az acél- énarben.a hotel és más iparágakban a harmincas ávek óta. Utoljára a már megszűnt “March of l abor” újságot szerkesztette. Visszavonult minden aktivitástól az utolsó időkben, mert előrehaladott szívbaja van. Steuben megjósolta, hogy a nyilvánosság előtt történt kijelentése biztosan felébreszti a boszor- kányhaiszákat indító kongresszusi bizottságok érdeklődéseit, de hangsúlyozta, hogy semmi körülmények között nem lesz besúgó. fciEfry dolga! elérlek., ” A lappal, a naptárral meg vagyok elégedve. Be kell ismernünk, hogy ezekben a zavaros időkben nem irhát a lap az olvasók teljes kívánságára.. A magyarországi helyzet a hivatalos politikai közegeket megzavarta, hogy nem sikerült a jól díjazott propaganda, mert az erő keresztülhúzta terveiket. Egy dolgot elértek, mert kiterjesztett lapjaikban hazudhatnak, hogy lám, örömmel menekülnek a szocialista Magyarországi'ól, szabad országba. A kiszököttek részben üzletemberek, akik nem profitolhattak, másrészt olyanok, akik romboltak, valamint nem voltak tisztában, hogy melyik kormány kerül ki győztesen. Mert ha a vésd rendszer győz, egyesek a falhoz lettek volna állítva. így a vörösök nyertek, s ezek is végrehajtották volna a megérdemelt büntetést, így csak egy ut volt részükre: Amerika, ahol szabadnak érezheted magad, de ha elszólod magad, várhatod a következményeket. Egy lapolvasó ‘la isiea velünk, (Folytatás az 1-ső oldalról) fenkölt felháborodásával ítélte el ezt a támadást, az Egyesült Nemzetek magasztos elvei megsértésének minősítette azt és rájukparancsolt, hogy vonuljanak vissza. Eisenhower elnök helyesen jegyezte meg, hogy mi, nyugati szabad államok nem alkalmazhatunk egyfajta erkölcsiséget a barátaink számára és másfajtát ellenfeleink számára. Nem bizony! Ha nem erkölcsös az, hogy a szocialista államok fegyveres karhatalommal igyekeznek megoldani államérdekeiket, akkor nem erkölcsös, ha a nyugati hatalmak próbálják meg ugyanazt. Az angolok és a franciák lehajtott fejjel és azt mormogva, hogy hát ha ők kimennek, az amerikai partner be ne sétafikáljon az üresen hagyott helyre, ki is vonultak. Mihelyt az angol-francia kivonulás megtörtént, Mr. Dulles már kész volt egy uj doktrínával, hogy U. S.-nek életérdeke megakadályozni az angolok és franciák kivonulása által keletkezett LÉGÜRES TÉRNEK (VACUUM) az oroszok által való betörését! Hogy ezt a légüres tért esetleg az Egyesült Nemzeteken keresztül kellene megpróbálni betölteni, az nyilván nem jutott eszébe Mr. Dullesnek. Hogy a legtöbb angolnak mi a véleménye a manőverről, azt úgy gondoljuk, nem volna illő papíron kinyomtatni. Hogy az arabok nem tekintik másnak, mint az angol gyarmatosítók uralmának amerikai uralommal való helyettesítésének, azt az arab sajtó elég világosan visszatükrözi. A szovjet sajtó a tervet a terület népe rabságba döntésének minősiti. Egészen más a nézete az egész dologról Mr. Dullesnek. ő olyan magasztos magasságoki'ól tekint e kicsinyes megfontolásokra, hogy meg sem érti őket. Távol áll tőle minden hétköznapi megfontolás, üzleti szempont. íme igy nyilatkozott a mi istenfélő külügyminiszterünk évzáró kijelentésében a középkeleti ügyről: “Az Egyesült Államokra hárul a felelősség nagyrésze, hogy megakadályozza a szovjet imperializmus terjeszkedését a Közé-Keleten. Ez a terület rendkívül fontos minden szabadság- szerető. ISTENFÉLŐ nén számára. Hiszen ez a vidék tele van SZENTHELYEKKEL, amelyek SZENTEK a világ három fő vallása számára. A SZENT HELYEK mellett persze egyéb dolgok is vannak a vidéken, olyan gazdasági kincsek, amelyek életbevágóan fontosak a Közép-Kelet és más vidékek jóléte szempontjából. “Jövó're az Egyesült Államoknak fokozott felelősséget kell vállalni, hogy segítsen a Közép-Kelet népeinek szabadságuk megőrzésében, jólétük kifejlesztésében. Követnünk kell az arany szabályt. Ha igy jót teszünk másoknak, akkor jót teszünk magunknak.” Az “arany szabály” természetesen Máté apostol eme intelmére vonatkozik: “Amit akartok azért, hogy az emberek tivele- tek cselekedjenek, mindazt ti is ugv cselekedjetek azokkal.” Ebből aztán megérthetjük, -hogy Mr. Dulles és a Standard Oil közép-keleti olajpolitikája százszázalékosan Máté evangéliumán nyugszik. Mr. Dulles ugyanazt tette az angolokkal, franciákkal, arabokkal meg az oroszokkal, amit hasonló helyzetben tőlük várt volna. 4. Ne higyje azért senki, hogy a jó Isten azért már teljesen a republikánus Dulles-Eisenhower kabinet tagja és a Standard Oil részvényesévé vált. Másutt is igényt tartanak rá. Például a demokrata párt egyes buzgó tagjai. Tavaly tavasszal a kaliforniai Saint Berkley Church lelkésze igy nyitott meg egy választási gyűlést: “Szent meggyőződéssel hisszük, Istenünk, hogy Te Adlai Stevenson! választottad ki Amerika elnökévé, Ámen.” A republikánusok nyilván hamarabb és többet imádkoztak, mert a jó Isten — és ez bebizonyult — Eisenhowert támogatta. Ahogy mondják is: A nép szava, Isten szava. A MOSZKVAI rádió leadása szerint az oroszok “szárnyas” hajót építenek, amelyet a légcsavarok a viz színén csúsztatva visznek tovább igen nagy sebességgel.
