Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-17 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 17, 1957 A mindennapi megélhetés kérdéseiről Jifi _ _________._________________________________ . __ NE DŰLJÖN BE A HIRDETÉSEKNEK . . . A televíziós hirdetéseket egyre-másra felhasználják a vásárló közönség becsapasara. A.m^ « panasz a csalók ellen, hogy végre az állami és szövetségi közegek is tenni óhajtanak valamit ellene. Az “Advertising Controls” cimii lap szerkesztőségi rovatában Helen B. Shaffer ezt irta róla: “Nem mintha a rádión vagy televízión több volna a csalás, mint bárhol másutt, hanem a TV még könnyebb alkalmat ad a közönség becsapására, A “Federal Trade Commission” egyik tagja mejpeg> ezte, hogy ma nem is kell házalmok az eladóknak, hanem beszélhetnek hozzánk saját otth-m'.' A. b-.m. Automobilok, ruházati cikkek, ház1- ■ dolgok, bútorok, ékszerek, minden hir- detékerül a TV-n. Betegség, biztosítás nyaralók. b, mind ott vannak eladásra készen a TV ü' -Liánján. F b'; tetősek főcéllá megfogni a vásárlót valami u hu olcsónak látszó dologgal, hogy aztán egy iga holmit adjanak el, a hirdetett olcsóság v b ott. T-'!v • vannak trükkökkel arra nézve, hogy ho- gva 1 vetí•- - itb.etik a behirdetett cikket egv sok’ a! öbbe, kerülő cikkel. Már elfogyott, amit hirdet tünk! Nincs már a kívánt szín és méret! Vagv olyan rossz minőségű a hirdetett cikk, hogy a vásárlót nem is érdekli és egy-kettőre rábeszélik a finomabb, de aránytalanul drágább cikk megvásárlására. A tisztességtelen hirdetés egy másik módja, hogy milyen hatalmas “megtakarítást” eszközöl a vásárló a rendkívül “leszállított” árakkal, hazudnak a minőségről, becsapják a hiszékenyt azzal, hogy nem kell a hitelért külön fizetni, stb. Hazug bizonyítékok tömegét mutatják a közönség előtt. A hirdetések sokszor leplezetlenül csalnak. — “Munkaalkalmakat” adnak, nagy haszonnal fair üzletbe teszik a hiszékenyt, “csupán kis befektetésekkel”, stb. A kormány tett is bizonyos lépéseket e csalárdságok megfékezésére, de maguk a nagy hirdetési társaságok nem látják szívesen a kormány beavatkozását, inkább ígérik, hogy ők maguk járnak el a hamis hirdetők ellen, azzal, hogy bizonyos követelményeket állítanak fel a hirdetők ellen, illetve saját maguk szabályozására. A “Federal Communication Commission” egvik tagja azt ajánlotta, hogy tagadják meg a rádió és televízió leadó engedélyt azoktól, akik elfogadnak kétes hirdetéseket. A “Federal Trade Commission” megígérte azt, hogy tanulmány tárgyává teszi a rádió és TV hirdetéseket. Néhány újság és folyóirat ma már nem fogad el kétes hirdetéseket. A rádió leadok országos szövetsége és az autó elárusítok lépéseket tettek arra nézve, hogy tagjaikat arra kényszerítsék, hogy betartsák a tisztességes hirdetés legelemibb szabályait. A fentiek és még néhány., szervezet állandóan íigveli a hirdetéseket az újságokban és a levegő hullámain, hogy megvédjék a nagyközönséget a becsapásoktól. Nem könnyű probléma a csalások egyre újabb és újabb fajtáinak leleplezése. fieház munkát találni a ragfar menekültek részére Camp Kilmer-ből: Az Egyesült Államok munkaügyi hivatala meg erősíti azt a hirt, hogy a mostani menekült magyarok a. nemzeti munkaerő legjobbjaiból kerültek ki. Ugyanakkor uj világításban mutatja meg, hogy miért ütközik mégis olyan nehézségekbe megfelelő munkát találni az újonnan érkezettek részére, mert bizony a munkába való helyezés nőm megy úgy, mint ahogyan ezt eleinte elvárták. Hatezer újonnan érkezettel való interjú alapján, amit a Camp Khmerben végeztek, megállapították, hogy a kivándorlók nagyrésze szellemi és irodai munkás, szakmunkás és diák. Nagyon kevés köztük a napszámos, földművelő, vagy a háztartásbeli. Rengeteg munkaajánlat van eddig háztartásbeli alkalmazottak részére, egyszerű munkások, szeméthordók, vice-házmesterek és más, különös képzettséget nem igénylő alacsonyrendü munkák részére. Nagy gondban van Eisenhower elnök magyar menekülteket segélyező bizottsága. Ugyanis jobb és több munkaköröket keresnek, mint az eddig felajánlottak. Most, hogy az elnök még a 21 ezer 5C0-nál is többet óhajt behozni, nagy szükség van arra, hogy az ipar több munkaalkalmat adjon részükre, legalább is úgy véli a bizottság. A bizottság azon tanakodik1, hogy a néphez fordul kérelmével, az újságokon, rádión és televízión keresztül, hogy adjanak minél több munkaalkalmat a magyarok részére. Az egyik ajánlat szerint “Munkaalkalmat a magyroknak” cimü hetet terveznek', melyet maga az elnök, vagy Nixon alelnök vezetne egy, az egész országot behálózó kampányban. Nixon alelnök már ígéretet tett, hogy a magyarokat csak olyan helyekre küldik, ahol munkáshiány van és szerinte sok ilyen hely van. A munkaügyi minisztérium szerint a meginter- juolt kijöttek legnagyobb része, 22%-a mesterember, előmunkás, vagy szakmunkás, 17%-a gyárimunkás, 11%-a értelmiség és technikailag szakképzett egyén, 7 % -a irodai és elárusító mun- kás A HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTAK MINDÖSSZE 1 % -ÁT TESZIK KI AZ ÚJONNAN JÖTTÉKNEK: A FÖLDMŰVELŐ ÉS Föl ©MUNKÁSOK MINDÖSSZE 2%-ÁT és 5% az olyan, akinek semmiféle gyakorlata nincsen. A hatezer kikérdezett egyharmada “foglalkozásnélküli”. Ezek között vannak háziasszonyok, középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók, gyermekek, és néhány nyugalomba vonult idősebb egyén. Az egyik repülőgépen jött csoportnak ez volt az összetétele :Teherautó-hajtó, kőmives, fémforgató, telegráf leadó, varrónő, ápolónő, könyvelő pincér, rádió-technikus, konyhai segítő-munkás, színházi alkalmazott, szabó, kereskedősegéd, villanyszerelő, géplakatos, nőgyógyász, nőifod- rász, kárpitos, kalapos, redőnykészitő, optikus, orvos és könyvtáros. 1956 statisztikákban A Securities Exchange Commission (SEC) jelentése szerint az Egyesült Államokban a múlt évben 4,670 bejegyzett “stock-broker” működött, akik az év folyamán 36,800,000,000 dollár értékű kötvényt adtak-vettek. A Commission előtt bejegyzett uj kötvények száma 930-at tett ki, amelyek 13 billió dollárt képviseltek. (Az előző évhez képest 1 billió emelkedést mutatnak.) Az összes bejegyzett kötvények értéke elérte a 260 billiót, de az év végére leapadt 238 millióra. A New York Stock Exchange (tőzsde) 556,- 284,172 kötvényt adott-vett. Ezek között vezető volt a General Motors 7,416,800 kötvénnyel. A legnagyobb emelkedést a Gulf Oil (31 pont), a legkisebbet Chrysler Corporation (16 és fél pont veszteség) mutattak. *3783454093287128788349405604398217823172883 i A SZÁMOK BESZÉLNEK | írja: Eörsi Béla S «-t J ro “>78345409328712878834940560439821782317288?J Étkezés Kezembe került a napokban egy mezőgazdasági könyvecske a tejgazdaságról. (Fedei’—“Daily Dilemma.”) Érdekelt, hogy mennyi tejet és tejterméket fogyaszt az amerikai lakosság. A könyvet egyetemi tanár irta és a hivatalos körök hely benhagyásával jelent meg. Ez az igazán for- r ad almi könyvecske érdekes adatokat hoz. Az amerikai nép kevesebb tejet és tejszint fogyaszt — a republikánusok nagyhangon hirdetett pro p< ása dacára — mint évekkel ezelőtt. 19 hó (a háború befejezésének éve) feje ’ént 335 1b. nnp-br-r (a nagy prosperitásban) fejenként 303 lb. letet fogyasztott csak. U4" , n teiszir.ből fejenként 63 lb. 1935- .an tejszínből fejenként 53 lb. Mi tört ént az országban, mert hanyatlik a tej- fogyasztás, a legjobb tápszer és a kultúra mértéke? Érdekes lenne megtudni miért nem vásárol az amerikai háziasszony tejet? Egyszerű oka van ennek. Az átlag család annyira eladósodott autó, bútor és televízió vásárlásával, hogy sokszor alig jut a mindennapi kiadásokra. A jól kereső in ári munkáscsaládok kénytelenek margarint vásárolni — vaj helyett. ■T~en sok helyütt “mü” élelmiszerekkel kell a M’Hss'mnynak megelégednie. A főzés — sőt a íö‘.'~-ríidás, sajnos, letünőben van az amerikai ólban. Ha a háziasszony maga is házon kívül őoHoT'k, esetleg idegölő munkát végez — nincs is r-eje főzéshez. Konzervdobozok felnyitása helye"-esi ti a szakácsmesterséget. Minthogy a vara1- "nokat a család gyakran autójában tölti, még ünnepi dusabb ebéd sem kárpótolja a családot a rendszertelenül fogyasztott, gyárban készült, gyakran agyon fűszerezett hétköznapi étkezésekért. Az amerikai jómódú család étkezése a “steak”- re van alapozva. Hogy az amerikai mennyire unja saját konyháját, de mennyire megszokta annak egyhangúságát, legjobban jellemzi, hogy az amerikai vendéglők túlnyomórészt “Steak-house”- $íak nevezik magukat. Azonban a francia, spanyol, olasz, kóser, kínai stb. vendéglők népszerűsége mutatja, hogy az amerikai is szereti az idegen izü, változatos konyhát. Érdekes, hogy ezeknek a vendéglőknek látogatói túlnyomórészt amerikai születésűek. Általános tévhit, hogy a vidéki lakosság jobban táplálkozik mint a városi. Ép az ellenkezője igaz. A városi nép étkezése változatosabb, mert a piacra hozott élelmiszerekhez könnyebben jut mint a falusi nép és mert átlagos magasabb keresete többet enged meg neki. Az amerikai lakosságból legrosszabbul a falusi proletáriátus táplálkozik. A résztermelő (sharecropper és a vándormunkás van a társadalmi létra legalsóbb fokán. De ez sem magyarázza teljesen a hitetlenül primitív étrendet, melyen a földművelő nyomorgói élnek. A Dél falusi szegénységének táplálkozása a legégbekiáltóbb. Táplálékuk főleg burgonya, száraz bab, nyers szirup (molasses) és egy kevés sózott hús. Ez utóbbi alatt sózott harmadrangú szalonna (salt pork, fatback, vagy sow-bellv) értendő. Édes burgonya (Yarn gyakran kerül asztalukra, de zöld főzelék csak nagy ritkán. Konyhákért csak elvétve van, minthogy a földesurak rendszerint ellene vannak, de ha lenne is rá mód, a szegényeknek nincs pénzük magot vásárolni. A szegénység nagy részének nincs rendszeres tej ellátása és tojás vagy csirke olyan fényűzés, amiben sokszor évszámra nincs részük. Jlyen táplálkozás s egyéb életkörülmények, elősegítik a pellagrát, tüdővészt, angolkórt (rickets) vérszegénységet, maláriát, tífuszt és a többi súlyos betegséget. Ennek tulajdonítható magas halálozási arányuk, mert legtöbb esetben nincs pénzük orvosra és patikára. A déli államok nyomorultjait most kiszorítja a résztermelésből a gép; a nagytőke a kömyü gyáripar egy részét most a déli államokba telepíti. A szegánysőrsuak most éhbérért (gyakran 1 dollár órabérnél kevesebbért) ezekben a gyárakban dolgoznak és táplálozásuk nem sokai: javult. El kell ismerni, hogy a középosztály és jó! kereső szak- és gyárimunkás osztály jobban ért az étrend összeállításához, mert többet tud vitaminról és több zöld főzelék és gyümölcs kerül asztalára. Csak az a fájdalmas, hogy túlméretezett “részlet”-adósság, a családanya külső munka- könyszere és a lakosság egy negyedének átlagon jóval aluli keresete sokakat kizár a jobb táplálkozás lehetőségeiből.
