Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-17 / 3. szám
' January 17, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 UJ VIZSGÁLAT A MAGYAR ÜGYBEN A mult hét végén az Egyesült Nemzetek Nagygyűlése 59 szavazattal 8 ellenében (10 állam, köztük India delegátusa nem vett részt a szavazásban) elfogadott egy javaslatot a “magyar helyzet kivizsgálására”. A vizsgálóbizottság öt állam, Ausztrália, Tunisz, Ceylon, Dánia és "Uruguay képviselőiből fog állni. A vizsgálat egyelőre arra fog szorítkozni, hogy nyilatkozatokat vesznek fel a külföldre távozott magyaroktól. A hir vételekor a magyar kormány nyilatkozatot adott, ki, melyben többek’ között ez állt: “A magyar kormány rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos nyugati hatalmak, melyek eddig is aktiv támogatást nyújtottak a magyar belső és külső ellenforradalmi erőknek, továbbá a “Szabad Európa” és az “Amerika Hangja” rádiók felelőtlen uszításai révén, valamint egyéb, a nemzetközi jog legelemibb szabályaival ellenkező tevékenységükkel oly súlyos károkat okoztak, még most sem elégelték meg ezeket a beavatkozási kísérleteket, mit sem törődve a magyar népnek okozott mérhetetlen szenvedéssel és azzal, hogy az ellenforradalmi mesterkedések menthetetlenül nyomorba taszítják az országot. “A magyar nép mély együttérzéssel kisérte és kiséri azon országok sorsát, amelyeket ugyanezen nyugati államok vezető köreinek önző érdekekből folyó beavatkozása háborús bonyodalmakba sodort. Az elmúlt években ilyen beavatkozás történt Guatemalában és Indonéziában. A helyi lakosság törekvéseivel homlokegyenest ellenkező akciók folynak most is Ciprus szigetén, Algírban és nem utolsó sorban a szuezi térségben. ahol az imperialista agresszió sok száz egyiptomi állampolgár lemészárlásához és Port Szaid egyes részeinek lerombolásához vezetett. “Népünk nem kíván segédkezet nyújtani ahhoz, hogy Magyarország hasonló akciók színterévé és ezzel újabb háborús tűzfészekké váljon. Hazánkban a törvényes rend helyreállt, az országban ma már béke és nyugalom uralkodik. Azokat az ellenforradalmi erőket, amelyek az elmúlt hetekben Magyarországon garázdálkodtak, a kormány által segitségiil hivott szovjet csapatok támogatásával a magyar honvéd-, rendőr- és karhatalmi alakulatok felszámolták. A rendet a magyar karhatalmi szervek továbbra is biztosítják. Az ellenforradalmi események következtében megzavart termelés megindult és biztatóan fejlődik. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilvánosságra hozta nyilatkozatát, mely a lakosság nagy többségének érdekeit és kívánságait fejezi ki. Ezen nyilatkozat meg jelel öli az ország talpraállitásának, a nép gazdasági és kulturális felemelkedésének és az ország függetlensége megvédésének útját. “A fentiek alapján a magyar kormány ismételten leszögezi, hogy semmiféle bizottságnak nincs joga a magyar kérdésben illektéktelén és elfogult sze mélyek kihallgatásával járó vizsgálatot folytatni és megfigyelést szervezni Magyarországon információk szerzésére. A magyar kormány követeli, hogy kerüljön le végre a közgyűlés napirendjéről a szuverenitását sértő “magyar kérdés” és azt, hogy tegyék lehetővé, hogy Magyarország sokat szenvedett népe az ismét helyreállt rendben és nyugalomban saját maga alakíthassa további sorsát, megvalósíthassa gazdasági felemelkedését és a szabad, független, szocialista Magyarországot.” ★ Anglia viszálya Jemennel Újra vér folyik Közép-Keleten. Alig ért véget az angol-francia-izráeli agresszió Egyiptom ellen, máris újabb harcot robbantottak ki Jemen körül az angol imperializmus erői. December 24-én a Jemen határainál már korábban összevont angol csapatok támadásokat intéztek az ország területe ellen és bombázták a határmenti városokat. A támadások és bombázások, amelyekkel nyugtalanságot és bizonytalanságot akarnak kelteni az országban, azóta is naponta megismétlődnek. Hírek érkeztek arról is, hogy a jemeni katonák és felfegyverzett törzsek behatoltak Aden angol protektorátusba és ott bizonyos területeket birtokba vettek. Miért vállalkoznak az angolok a kudarcba fulladt egyiptomi agresszió után újabb kalandokra a Közép-Keleten? Nyilvánvaló, hogy angol közép-keleti pozíciók megmentésére tett erőfeszítésekről van szó. A második világháború után Anglia többször megkísérelte, hogy Jement, mint régi angol érdekterületet, újra visszahódítsa. Az országot 1951-ben be akarták vonni a közép-keleti agresz- sziv katonai blokkba is. Jemen kormánya azonban határozottan ellenállt, s hogy sikeresen védekezhessen az imperialisták külső nyomása ellen, csatlakozott Egyiptom, Szaud-Arábia és Szíria törekvéseihez. Ezek az országok együttműködnek, s független politikai irányvonalat igyekeznek követni. 1955 tavaszán Jemenben csupán egy államcsíny leverésével sikerült továbbra is biztosítani az ország függetlenségét. A Jemen ellen indított mostani támadások azt mutatják, hogy az angolok nem tettek le korábbi tervükről, s azokat a belső erőket segítik, amelyek az arab egység és függetlenség ellen áskálódnak. Azt, hogy mivel indokolható a jemeni katonák és felfegyverzett törzsek behatolása az adeni protektorátus területére, még pontosan nem lehet tudni. Hivatalos közleményt erről még nem adtak ki. Valószínű azonban, hogy az okok között területi problémák játszották a döntő szerepet. Ezek még az első világháború utáni időkből maradtak fenn, amikor Anglia jemeni területeket akart az adeni protektorátushoz csatolni, sőt egész Jemenre rá akarta erőszakolni a protekto- rátusi rendszert. Az angol zavaró támadásnak stratégiai célja is van. Jemen rendkívül fontos területen — a Vörös-tengernek az Indiai-óceán felé nyúló kijáratánál fekszik. (Területen kb. 195,000 négyzet- kilométer, lakosságának száma csaknem 5 millió.) Anglia a szuezi konfliktus után a további fegyveres agressziótól sem riad vissza, hogy a Vörös-tengernek legalább a déli kijáratát biztosítsa magának. ★ LESZERELÉS Az Egyesült Államok UN fődelegátusa uj amerikai leszerelési javaslatot terjesztett a Nagygyűlés elé. Legfontosabb tétele az, hogy az összes atomfegyvereket nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék, a nukleáris fegyverek további kipróbálását korlátoznák, majd betiltanák, USA és a Szovjetunió haderőit egyenkint két és fél millióra, Anglia és Franciaországét pedig egyenkint 750,000-re csökkentenék. A szovjet delegátus ezzel szemben azt javasolta, hogy a Nagygyűlés szenteljen külön ülést a leszerelés kérdésének, az atombomba-kísérleteket pedig azonnal szüntessék be. Beszédében élesen elitélte az “Eisenhower doktriná”-t. VÁLASZTÁSOK Vasárnap választások lesznek Lengyelországban. Elsőizben a népi demokrácia bevezetése óta más pártok, mint a kommunista párt képviselői is részt vesznek benne jelöltekként. Egy-egy kerületben nyolc jelölt neve szerepel a listán, akik közül az első öt kommunista, a három utolsó pedig a nem-kommunista pártok jelöltjei. A választóknak a nyolc közül ötöt kell megjelölni. Elméletben tehát megvan a lehetősége annak, hogy a nemzetgyűlésen a nem-kommunisták jussanak többségre. A lengyel kommunisták vezetőségét aggasztja is ez a lehetőség és figyelmeztették a népet, hogy támogassák pártjukat, különben Lengyelországot nagy megrázkódtatások érhetik. KÖLTSÉGVETÉSCSÖKKENTÉS Az ESSO Standard Oil Company Bayonne, N. J.-i telepének igazgatósága azt üzente a városi tanácsnak, hogy vágják le költségvetésüket 10' i -kai, különben az ESSO, — amely a város adójövedelmének 25%-át szolgáltatja — elköltözik a városból. A városi tanács egy napi gondolkozás után elfogadta az ESSO ultimátumát. A költségvetés csökkentése elsősorban az iskolai, tűzoltósági szolgálat csökkentését jelenti. Érdekes, hogy a Standard Oilnak sohasem jut eszébe a szövetségi kormánytól kérni a költség- vetés, különösen a hadi költségvetés csökkentését! NÉPVÁNDORLÁS A világot rengető válságok minden időben magukkal hozták az emberiség tömeges megmozdulását. Ha tanulmányozzuk a világtörténelmet észrevesszük, hogy nagy természeti vagy társadalmi katasztrófák, mint földrengés, háborúk nyomában a kifosztott népek, lerombolt falvak, városok lakói megindulnak uj hazát keresni. Semmi sem mutatta ezt jobban, mint a nagy kivándorlási láz az uj világ felfedezése után. Évszázadokon át Európa éhező, üldözött népe, az akkor még szörnyű veszéllyel járó tengeri úttal is szembenézve, keresett uj életet, uj boldogulási lehetőséget, a még alig ismert uj világrészben is. Európa millióinak adott az uj föld uj hazát, uj megélhetési lehetőséget. A tőkés rendszer kifejlődésével, az ipari válságok alatt Európából meginduló népvándorlás az ígéret földje, Amerika felé egészen az első világháborúig tartott. Szülőhazád1'- szágból is rengetegen jöttek Amerikába. A falúi földnélküli parasztsága, a kizsákmányolt muiitta- sok ezrei, a tönkrement kiskereskedők százai, mind, aki csak elő tudta keríteni az útiköltségre valót, Amerikába vándorolt. Egész városokat töltött meg a bevándorolt magyarság. Ma is közel egy millió az első és második generációs magyar Amerikában. A bevándorlás tömegesen csak akkor szűnt meg, amikor Amerika bezárta kapuit és kvótákat vetett ki az egyes országokra és lehetetlenné tette a tömegek részére a beutazást. Az első és a második világháború végig gázolt a már annyit szenvedett Magyarországon. Az első megfosztotta bányáinak, természeti kincseinek legnagyobb részétől és területének több mint felétől. A megmaradt kilencmilliós kis ország. a második világháború után uj szociálista népkormánnyal az élén ipart próbált létrehozni a feldúlt kifosztott, tönkrevert országban. Már, már úgy látszott, hogy elérik céljukat és sikerült volna is a jobblét a magyar nép részére, de egyrészt az építéssel járó rendkívüli áldozatok, helytelen irányítás, másrészről a jobblétre való vágyakozás, de főképpen a nyugati hatalmak örökös izgatása, megtették a magukét és kirobbant a helyzet. Ismét száezer magyar vette kezébe a vándorbotot a világ többi Ígéret földjére. Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy Magyar- országról indult meg csupán a kivándorlás láza, miután ismét megjött annak a lehetősége. Anglia, a büszke, gőgös Anglia, nemrégen még a világ ura, megnyerte mindkét világháborút és mégis ma sorba állnak az angolok Londonban a kivándorló irodák előtt. Azelőtt is laktak angolok a világ minden részében, de nem mint menekülök a rossz gazdasági helyzet előtt, hanem mint helytartók, vagy hivatalnokok, akik szolgálatot végeztek a gyarmatokon, a birodalom nevében. Más azonban a mai kivándorlás, mint azt a N. Y. Times december 7-iki számában olvassuk. “A Il-ik világháború óta évenként 80—50,000 angol vándorol ki Kanadába. Most a szuezi kudarc óta ötször annyi a kivándorlást tervezők száma! Okt. 29-én 358-an jelentkeztek Kanadába való kivándorlásra, illetőleg már az orvosi vizsgálatra a kanadai bevándorlási hatóságnál. December első hetében napi 500, majd 550, sőt napi 700-at is elérte a kivándorlásra jelentkezők száma A kanadai hatóság irodájában sokféle ember gyűlt össze. Üzletemberek, akik úgy érezték, hogy otthon, Angliában már nincs jövő számukra, mennek családostul. Az egvik egy autómunkás volt Coventryböl, ahol leszállították a munkanapokat. Az olaj hiány következtében tömeges elbocsátásoktól félnek a munkások. Bár legtöbben Kanadába mennek Angliából, az utóbbi időkben Ausztrália és New Zealand bevándorlási irodái is nagy érdeklődésekről számolnak be. Az ausztráliaiaknak dolgozó egyik hivatalnok jelentette, hogy hétfőn, december 3-án 131, két nap múlva már 400 jelentkező akadt, amellett 126 postai érdeklődés történt aznap a kivándorlási lehetőségekről, ami 7-ére már 550-re emelkedett. A fentiekhez hozzátehetjük, hogy tulajdonképpen még csak most kezdik majd érezni Angliában a kormány szuezi kudarcát, mert a gazolin adagolása csak december 17-én lépett életbe. Igaz, hogy ez azonnal megnehezítette az autók eladását úgy Angliában, mint a külföldön, ami természetesen az autómunkások elbocsátását vonja maga után. A vasutak már is emelték a szállítási dijakat, és a teherautó tulajdonosok szintén felemelik a szállítási dijakat. Az áremelést viszont a nép fizeti meg, miután felemelik a szükségleti cikkek árát. Jövőre adóemelést is várnak ismét Angliában. Fodor Erna Jequ'zteJaJc ol
