Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-17 / 3. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 17, 1957 A legfontosabb feladatok KILENGÉSEK ÉS KEZDEMÉNYEZÉSEK Alant közöljük a Jewish Telegraphic Agency Becsből dátumozott jelentését a zsidók helyzetéről a magyarországi forradalmi események idején: Zacarias Shuster, az Amerikai Zsidó Bizottság európai igazgatója, a következő fontos nyilatkozatot tette közé: “A magyar forradalmárok nem öltek zsidókat és nem volt pogrom Magyar- országon a szovjetellenes véres felkelés ideje alatt. Az a hir, amely ennek ellenkezőjét állítja, nem más mint “szovjeteredetü koholmány”. A Magyarországból menekült zsidók egyöntetűen jelentik, hogy nem voltak szervezett antiszemita kilengések a forradalom ideje alatt Magyarországon, ami nem jelenti azt, hogy nem hangzottak el itt-ott “zsidózások” és nem voltak egyéni antiszemita kezdeményezések”. A budapesti szovjetpárti kommunista sajtó pogromokról és zsidómészárlásokról tesz említést. Ennek kinyomozására érkezett az Amerikai Zsidó Bizottság megbízottja Bécsbe. Nevezett magyarországi sajtó tudni véli, hogy kétszáz zsidó pusztult el a forradalom idején szervezett antiszemita akciók következtében. Megállapította Shuster, hogy “szó sem igaz a szovjetpárti magyar kommunista sajtó híradásából”. A szovjet úgy akarja feltüntetni a magyar- országi szovjetellenes felkelést, mint a magyar nácik forradalmát. Számos nyilas-náci vett részt a felkelésben, de a forradalom nem az ők forradalma volt, hanem a dolgozó magyar népé, amely meg akar szabadulni a Szovjet terrorjától”. Mintegy ezerre Kalkulálja Shuster a Magyar- országból menekült zsidók számát, kik közül mintegy hétszáz személy van osztrák zsidó egyesületeknél nyilvántartva. A Magyarországról menekült zsidók érdekében, a bécsi hitközséggel együttműködik a Joint, a Hias és a Jewish Agency. Igen sok gyerek is van a Magyarországról menekült zsidók között, kiket a fenti zsidó köziiletek vettek gondozásba. A menekültek között a hangulat kielégítő, bár többen aggódnak Magyarországon maradt hozzátartozóik miatt. Nagy Imre kormányához bizalma volt a magyar- országi zsidóságnak, Nagy megigértoe, hogy azok a zsidók, akik el akarják hagyni Magyarországot s Izraelbe vagy más országba kívánkoznak, megkapjak a kiutazási engedélyt”. ★ Tisztelettel emeljük meg kalapunkat az Amerikai Zsidó Bizottság igazgatójának, Mr. Ssuster- nek fenti, alapos és vaskalapos nyilatkozata előtt, ami majdnem mindent megmagyaráz. Megértjük belőle, hogy a magyarországi tragikus események alatt nem voltak antiszemita “kilengések” csupán antiszemita “kezdeményezések”. Ez azonban nem játszott semmi szerepet a magyar zsidók kivándorlásában. A zsidók, magyarázza a sorok között Mr. Shuster, nem menekülnek csak akkor, amikor a kezdeményezésekből “kilengések” lesznek. Ám Magyarországon nem voltak kilengések, csupán csak tucatszámra akasztottak az uccákon. Az akasztók azonban persze mindig megkérdezték' az akasztandóktól, hogy milyen vallásuak és ha történetesen zsidók voltak, akkor nem akasztották fel őket, hanem autóba ültették és üdvözletükkel elküldték őket Bécsbe Mr. Shusterhez. Mr. Shuster megállapítja, hogy “számos nyilas-náci vett részt a fe!kelés”-ben, de a forradalom nem az ő forradalmuk volt, hanem másoké. Hát persze, hogy nem! Ilyent még csak el is képzelni, hogy amikor a nyilas-nácik forradalomban vannak, hogy ők akkor maguknak forradalmaskodnak. A Magyarorzságon élő zsidók nem úgy tudják, hogy a nyilas-nácik, amikor fegyver van a kezükben a zsidóság szabadságáért, jólétéért, társadalmi egyenjogúságáért harcolnak. Legalább is nem ezt tették 1944-ben. amidőn Mr. Shuster hitsorsosait százezerszámra vagonirozták Auschwitzba ! A National Fire Protection Association jelentése szerint az 1956-os tűzkárok egy és egynegyed billió dollárt tettek ki és 10,600 emberéletbe kerültek. (Az előző évihez viszonyítva a tűzkárok emelkedtek, de az emberveszteség esett.) • A Toy Manufacturers adatai szerint a múlt évben az Egyesült Államokban 465 millió dollár értékű játékszert vásároltak. (A Magyar Szó inultheti számában vázlatosan közöltük, az amerikai sajtó jelentései alapján a Kádár-kormány újévi programnyilatkozatát. Azóta megkaptuk a Népszabadság jan. 6-iki számát, mely a nyilatkozat teljes szövegét tartalmazta. Lapunk terjedelme lehetetlenné teszi a teljes nyilatkozat közlését, a bevezető szakaszt azonban fontosnak, jellemzőnek s a Kádár-kormány politikája megértéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk s azért közöljük.) November 4-én döntő fordulat következett be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hü fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszitotta az országot, megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúri-kapitalista államot akartak teremteni, és az imperialista erőkre támaszkodva, háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét. Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kormány legfőbb állami rendjének, szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai támadásait és provokációit, helvre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kérésére a szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt ebben a szovjet hadsereg, majd pedig az uj magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők forradalmi fellépése, s a magyar dolgozók támogatása. A. proletárdiktatúra kormánya A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormányintézkedéseket napról- napra, hétről-hétre fokozódó mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legöntudatosabb rétege, mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is hü maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek. A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellen- forradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, a dollárimperialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellenforradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget UJ KORMÁNY ANGLIÁBAN Az elmúlt hét folyamán II. Erzsébet angol királynő Anthony Eden helyébe Harold MacMil- lant nevezte ki miniszterelnöknek. R. A. Butler kinevezését várták, de Butler nem adott elég támogatást a szuezi támadáshoz és MacMillant helyezte előnybe a Churchill-Eden-Salisbury csoport, mert ő támogatta Eden kudarccal végződő kalandját. Anglia változást várt a kormányban, azonban meglepetésszerűen majdnem teljesen a régi kormányt kapták vissza, csupán más szereposztásban. Selwyn Lloyd, a szuezi támadás tervezője lett a külügyminiszter. Butler lett a belügyminiszter, MacMillan helyét Peter Thorneycroft foglalta el. szenvedtek, álnok és csaló módon a “szabadságot” és a “demokráciát” kezdték számonkérni és követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentettük: Magyarországon proletár- diktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az ellenforradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes harcban tudta csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hü értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellenforradalmároknak, az imperialista ügynököknek, a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszitó elemeknek azonban nincs és nem is lehet része szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal álcázzák is ellenforradalomi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor a törvény legszigorúbb büntetése lesz. Szakítás a Rákosi-Gerö módszerekkel Mindezekből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldását — mint azt a november 4-i nyilatkozatunk 15 pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése utján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, hogy a közügyek vezetésébe visszatérjenek a Rákosi— Gerő-klikk antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal is. A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, az imperialisták hazánk beliigyeibe való beavatkozási kisérle- teinek visszaverése, a termelő munka, a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővárosban és az ország egész területén. De az államvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazdasági kérdést. Ezekből az intézkedésekből már eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkásparaszt kormány el van szánva nemcsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakit minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését kisérte és hátráltatta hazánkban. Ettől az elvtől vezéreltetve emeltük az ipari dolgozók rétegének bérét s létrejött a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet , a tsz-ek, s az állami gazdaságok, a gépállomások vagyonának védelméről, a kötelező biztosítás, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, a kisiparosok és kiskereskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelemadó, a gyermektelenségi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdijak rendezése stb. hadügyminisztert mozdították el helyéről. Anthony Head védelmi miniszter helyére Churchill vejét, Duncan Sandyst nevezték ki. Lord Hail- sham, aki a haditengerészet élén állt Eden kormányában, most a közoktatási tárcát kapta. MacMillan, akinek amerikai anyjp volt és Eisenhower elnök jóbarátja, rövidesen Amerikába jön, hogy az angol-amerikai barátságot újból helyreállitsa. ■ B!f*!reEg8!!8aRE8BEBeB*iBBgEKüaS&BaBHaflBiai!B KANADÁBAN az 1956-os tűzkárok 135 millió dollárra rúgtak és 500 emberéletet vettek el. Az amerikai 1956-os export 16 billió dollárt, az import pedig 13 billiót ért el. BEKÜLDTE MÁR LAPUNKHOZ A NAPTÁR ÁRÁT? HA NEM, KÜLDJE BE MOST! Mindössze a szuezi kudarcban részvevő két
