Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-23 / 21. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 23, 1957 ^teí/e /e^ a f ce ^■ /■Cejdó% <?£ Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez A hamiltoni C. H. M. L. rádióállomás minden szerdán este félórás magyar adásán szokott Mr. Dőri, az angol nyelvű Telegram megbízásából hireket mondani. Ezek a hirek többnyire Magyarországgal foglalkoznak. Május 8-án ilyen légből kapott hirt mondott el, mely szerint már nagyon kevesen tudnak a megerősített magyar határon kevesen tudnak a megerősített a magyar “szabadságharcosok” indiánmódra harcolnak Budapesten, mert fegyverviselésért szigorú, sőt halálbüntetés jár. Így a meglapult “hősök” nyilakkal harcolnak, mivel erre nincs halálos ítélet. . Ezáltal mindig több pártmunkást sikerül le- nyilazni a megbújt “hősöknek”. A nyilak eredetéről nem nyilatkozott Mr. Dőri. Lehetséges, hogy ezeket még Ferkó nagyságos vitte oda, amikor vissza akart térni Magyarországra? Amiről viszont nem jelentenek, habár tudják, hogy ugyanazon este egy 30 év körüli fiatal magyar jelent meg a wellandi Kossuth Betegsegély- ző Egylet termében, hogy elköszönjön az ott csigát készítő asszonyoktól. Neki odahaza van a helye — mondta —. de mielőtt elmegy, eljött elbúcsúzni, mert sokfelé járt, de itt érezte magát a legjobban. Sem a Telegram, sem Mr. Dőri nem jelentenek azokról a százakról, vagy ezrekről, akik a világ különböző orzságaiból szeretnének visszamenekülni a “kommunista pokolba”, mert hát az az övék volt az utolsó 12 évben és ott nagyobb szabadságban volt részük, mint itt, vagy bármelyik kapitalista országban, a szórakozásról nem is szólva. Azok a 30—35 éves magyar fiatalemberek ki tudják számítani, mit jelent az, mikor egy negyven éves ember mér .öregnek számit és hiába áll a gyár kapujában. S ezen ismét csak egy Európában dühöngő háború segítene, amikor még a 60 éveseket is munkába vennék. S azt is látja már sok menekült, hogy ami jó történt, az mind a második világháború eredménye, volt. Még azt is látják, hogy a nagyságosok is jobban szeretnének otthon felébredni, mint itt majmolni a szabad életet. Ahány dologkerülő csak van a D. P.-sek között, az mind a magyar népet akarja “segíteni” és “honmentéssel” foglalkozik, hogyha nem csurran, legalább cseppenjen valami a konyhára is. De nem jelent Mr. Dőri az Írországban lévő menekültek éhségsztrájkjáról sem, pedig a Telegram-nál tudják. Deliét ez már nem “magyar-ügy”, ezért nem lehet Kádárt okolni, sem az oroszokat. Máskor, amikor Mr. Dőri a hireket mondja, gondoljon arra, hogy hallgatói nem mind vakok, vagy hülyék és legalább úgy jelentse a Telegram híreit, mint az utána következő halandók. Vagy azoknak másfajta hi rail,vágót ad a Telegram? Egy hallgató Mégis fegyvert fogtak Egyik kanadai olvasónk beküldte Győrben élő sógora levelét, melynek egyes részleteit alant közöljük. Kedves Sógor! Az október-novemberi zűrzavarról szeretnék valamit Írni. A politikusok annyira eltértek a marxi-lenini elmélettől és a bársonyszékben olyan jól találták magukat, hogy ki kellett őket onnan füstölni, persze ebben az ellenforradalmárok vezették a sorsukat megutált tömeget. Ha vmlaki jóakaratu kritikát mert velük szemben gyakorolni, azt kizárták, a munkairamot föl, a béreket pedig lehúzták és ilyen irányítással le- fürészelték maguk alatt az ágat. Ezek a 20-ik kongresszus határozatait a fülük mellett eresztették szélnek, annyira, hogy az elégedetlen tömeg között az ellenforradalmi aknamunkát sem látták meg. Az egyetemisták tüntetése és 14, pontos követelése azután az ellenforradalmi reakciósok vezetésével bábeli zűrzavarrá alakult, összeomlott a katonaság, rendőrség, a párttagság is, az államvédelmi kis csoport harcolt pár napig, azután menekült véres fejjel az is. Azután az orosz fegyveres erők vették át a helyőrséget és rendet teremtettek Budapesten és. másutt is. Igaz, itt Győrnek csak három halottja volt. A többi szocialista" államok is segédkezet nyújtottak anyagilag és erkölcsileg, most már vigyáznak reánk és tanítanak jó példával. Egy kis változás van az iparban és a mezőgazdaságban is. A zavarosban halászó elemek nagyobbré- sze Ausztriába menekült és a dolgozóknak a férgese és a kalandvágyók mind Amerikában szeretnének kikötni. De nagyobb részük az európai nyugati államokban várja a jó szerencsét, de az álmuk Amerika. S vannak, akik szivárognak vissza. Nehéz megérteni, hogy mit akar az átlag ember, a dolgozó nép 80 százaléka kapott gazdasági előnyöket. A magyar kormány a nép szegény rétegeinek sokat adott és mégis sok fegyvert fogott ellene. Voltak itt nagy számmal Horthy- pribékek, akik résztvettek a harcokban, de nagyobb része hamarosan pucolt nyugatra. Ez is koszorumegváltás Tisztelt Munkástársak! Itt küldök egy 10 dolláros money ordert az újságra. Igaz, hogy ismét munka nélkül vagyok, de annak a bánatnak az örömére, ami most ért bennünket, kedves munkásnyuzó szenátorunk jobblétre szenderülésével, mégis juttatok az újság részére egy kis pénzt. Neki meg örökös nyugodalmat kivánok, nehogy ott is munkásellenes törvényt csináljon, melyet a feltámadás reményében törvénykönyvbe iktassanak, mert már éppen eleget tett, csak jót nem. Hány szegény munkást meghurcoltak őmiatta, az ő nyugodalmát is ugv hurcolják majd meg. Igaz, elég fiatalon hagyott itt mindent, de ezt már előbb is megtehette volna. J. N. A “Munkás” adjon vezetést Az alanti levelet átvettük a kanadai testvérlapunk hasábjairól: “Tisztelettel kérem a szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatni az önök álláspontjáról a magyar uj bevándorlókkal kapcsolatban, mivel sokan vannak köztük, akik a demokráciának hívei, de nem tudják, hogy létezik Kanadában magyarnyelvű újság, amely a haladást képviseli. Én csak azért tudom, mert a hazában is olvastam. Itten meg egy 1953-as Naptár jutott a kezembe, abból tudtam meg az önök címét. . . Amióta Kanadában vagyok, találkoztam a “Kanadai Magyarság” cimii lappal és több amerikai magyar lappal, de az önök lapját hiába kerestem eddig. Szeretném egy félévre előfizetni, bár még nem dolgozok. Helyes tájékozódást akarok kapni a magyarországi helyzetről, mivel számitásom- ban van még e nyáron hazamenni, mikor meglesz a pénzem az útiköltségre. Kanadai tartózkodásomat bejelentettem a lengyel követség mellett működő magyar osztály ügyvivőjének. . . Az itteni helyzet nem jó benyomást tett rám, s nem tudom megérteni, miért kell’ önöknek elzárkózni az uj magyar bevándorlók elől. Talán félnek vitába szállni az igazságért? Vagy a demokrácia született ellenségeit látják e bevándorlókban? Nem értek egyet önökkel. Önöknek kellene segíteni helyes útra vezetni őket, beilleszteni az uj harcba. Sok megtévedt ember van közöttük. Ezekért önök felelősek és nem a milliomosok, ha tényleg a nép ellenségeivé fogják őket nevelni... ... Az én szakmám vasöntő és bányász, 27 éves vagyok és nem akarok itt uj életet kezdeni, mert hazámba akarok visszatérni. Ha segítségükre lehetek valamiben, ségitek, mert a béke és a jó nemzetközi viszony hazámnak is érdeke... Tisztelettel: (Aláírás) New Westminster, B. C. ★ Ez a levél Kanadai Magyar Munkáson keresztül a Magyar Szónak is szól. — Szerk.) MÁSODIK GENERÁCIÓS MAGYAR KITÜNTETÉSE William J. Medve, trentoni második generációs magyar ifjút a Témple-egyetem kitüntette. Beválasztották az egyetem “Sword Honor” társaságába másik 19 egyetemi hallgatóval együtt “kiváló vezetőképességéért, a szellemi tudományokban és szolgálatokban felmutatott képességeiért.” A fiatal Medve a Teachers College harmadéves hallgatója. Megbicskáztak egy magyart Jerseyben Woodbridge, N. J. — Juhász József nemrégen érkezett magyart, késsel ejtett sebbel összekötözve találták meg hónapos szobájában. A jelek azt mutatják, hogy nem rablás volt a merénylet oka. “Nemzetközi politikáról” tesz említést a sajtó és a bevándorlási hatóságokat hívták az ügy kivizsgálására. Juhász József 25 éves egyén, hat hónappal ezelőtt jött Amerikába. Állítólag részt vett az októberi harcokban. Juhász Magyarországon három évet töltött ki 10 éves börtönbüntetéséből. Napszámos munkát végzett a Security Steel Co. üzemében Avanelben, de úgy látszik nagyszerűen ment dolga és más jövedelme is lehetett, mert nemrégen Floridába utazott és csak azután került mostani állásába. A “Herald Tribune” napilap szerint Henry Cabot Lodge—ot az Egyesült Államok UN képviselőjét is Juhász informálta a magyarországi helyzetről. Állítólag már egyszer próbálkoztak azzal, hogy erőszakkal egy komcsiba tegyék, de akkor sikerült elmenekülnie. Most azonban karjait bőrövvel, lábait nyakkendővel összekötözték és összeverték, sőt mellén egy szúrást is ejtettek a merénylők. A perth amboyi kórházban ápolják. Állapota kielégítő. Uj kanadások helyzete VANCOUVER, Kanada. — Charles E. Smith ottowai bevándorlási igazgató Abbotsfordban megvizsgálta a magyar menekültek súlyosan túlzsúfolt táborát. Amikor Smith a múlt héten odaérkezett, a G00 személyre épült táborban 1,600-an voltak, ami csak harminccal kevesebb az eddigi rekordnál. A táborba mostanában hetenként 450 menekült érkezett és csak 125 ment ki hetenként munkára. A személyzet is teljesen elégtelen. AtomSövedék Taiwan részére “Times”, India legbefolyásosabb napilapja, szerkesztői rovatban kritikálja Amerika elhatározását, hogy atomlövegeket ad Csang Kaj-sek részére. “Az Egyesült Államoknak sem törvényes, sem erkölcsi joga nincs arra, hogy Ázsiába atomlö- vegQket szállítson és ezáltal a gyanakvás és ellenségeskedés uj hullámait indítsa meg e területen.” írja a Times. Hozzáfűzi, hogy ezt a “nukleáris hóbortot” akkor követi el Amerika, amikor Kina számos tanujelét adta. annak, hogy a Taiwan- problémát békés utón szeretné megoldani. A Bandungi Kiáltvány aláírói és a “panch shila” követői jiem maradhatnak közömbösek egy ilyen szélsőséges és provokáló lépéssel szemben.’’ mondja a Times. (Panch shila, India 5 pontból álló együtt-létezési programja.) AZ AMERIKAI Civil Aeronautics Board adatai szerint a múlt évben az amerikai kereskedelmi repülőgépek 22.3 billió “utas-mérföldet” szálltak, igy csaknem megközelítették a vasutakat, amelyek ugynazon idő alatt 23.6 billió “utasmérföldet” tettek meg. (Utas-mérföld számításnál összeadják az összes utasok áltat megtett mérföldeket.) A munkásievelek szükségesek Tisztelt Munkástársak! A lappal meg vagyok elégedve, különösen az olvasók által beküldött Írások érdekelnek, mert mindegyikben van valami tanulságos, noha én sem értek egyet mindegyikkel. Kérem küldjék meg a lapban hirdetett “Labor Fact Book”-ot. , E. G. Amiről Dőri Lajos, vagy a Torontói Telegram nem jelent Tisztelt Szerkesztőség! K L 114-^v. 1 C* TJT TV/T T /-l I A n 11 n wi Ó o wnn
