Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-23 / 21. szám

May 23, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A MEZŐGAZDASÁG LEGELTERJEDTEBB FOGLALKOZÁS A VILÁGON Az Egyesült Nemzetek közélelmezési és mező- gazdasági szervezete nemrég tanulmányt közölt a mezőgazdaságról, amelyben többek között a következő érdekes adatok találhatók: A világ lakosságának 3 5 része vagyis több mint egymilliárd 400 millió lélek él mezőgazda­ságból. Ebből 913 millió (65%) Távol Keleten, 153 millió (10% ) pedig Amerikában. Az utóbbi 150 év alatt a földművesek száma érezhetően csökkent. A világ szárazföld területének alig 10%-át vagyis 12,000 millió hektárját művelik az embe­rek, a további 17% legelő és rét 29% pedig erdő. Az egész szárazföld felét nem használják terme­lésre, mert területének legnagyobb rétze termé­ketlen. Ha a trópusi vidékeknek csak 20%-át művelnék, a világ szántóföldjeinek területe 49 százalékkal növekedne. A világ búzatermelése a második világháború után 100 millió tonnával nagyobb mint azelőtt volt, de ez a termésszaporulat nem egyenletes az egész világon és nem tart lépést a világ lakos­ságának szaporulatával. Mig a kenyérgabona ter­melése 13.5%'-kai emelkedett, a lakosság 25.5%- kai szaporodott. Ennek hatása különösen a gaz­daságilag elmaradott, műszakilag fejletlen or­szágokban észlelhető. Ázsiában, ahol a világ la­kosságának 60 % -a lakik, a búzatermelés a világ termelésének csak 43.6%-át teszi ki. Majdnem ugyanilyen kedvezőtlen a helyzet Afrikában és Dél-Amerikában. Európában a két folyamat pár­huzamban halad, Észak-Amerikában pedig, ahol a világ lakosságának 10%-a sem él. a világ búzá­jának 27%-át termelik. Még szembeöllőbb ez a tényállás, ha az öt világrész termelését lakóson- kénti kilómennyiségben vesszük. Egy lakosra Észak-Amerikában 719, Auszt­ráliában 456, Európában 291, Ázsiában 190 és Afrikában 170 kiló kenyérgabona jut. Ezeket a különbségeket csak úgy lehet ki­egyenlíteni, ha a mezőgazdaságban változnak a tulajdonviszonyok s ha talajjavitássa szaporo­dik a művelhető felület, leginkább azonban a hektáronkénti hozam emelésével. Európában 1919—1950 között a gabonaterme­lés a tudományos módszerek alkalmazása miatt 5%.--kai emelkedett, de az Egyesült Államokban ez az emelkedés 26.5% . Legtöbb szarvasmarha a Távol-Keleten van, ahol főként igavonásra és tejtermelésre használ­ják. A legtöbb ló pedig Dél-Amerikában és Euró­pában él. Bizonyos számítások szerint a jelenít gi 25—30 millió helyett 50—60 millió tonna halat lehetne fogni évente anélkül, hogy a jelenlegi tartalékok kifogynának. Az erclők kincse elegendőnek Ígérkezik az egy­re növekvő szükségletek kielégítésére, habár a világ lakossága állandóan szaporodik. 1954-ben 635.7 millió tonna' búzát, 37 millió tonna cukrot, közel 155 millió burgonyát, 40 mil­lió tonna húst, 240 millió tonna tejet, 300 millió tonna gyapotot és 1 millió tonna gyapjút termel­tek a világon. E termékek közül érték szerint első helyen áll a tej. Ezután a hús-, gabona- és'cuko’ követke­zik. A lista végén a dohány (1.4% ), kávé, tea és kakaó (1.2% ) áll. Az átlagos európai hétszer több, az átlagos amerikai 45-ször több fát használ, rrint ázsiai embertársa. Ma kétszerannvi traktor van mint a háború utolsó évében. 1954-ben nemszámitva a Szovjet­uniót 7.100,000 traktort használtak a világban. Az Egyesült Nemzetek közélelmezés, és mező- gazdasági szervezetének legújabb tanulmányai szerint az 1955—56-os évben a világ mezőgazda- sági termelése 3% -kai növekedett és i mezőgaz­dasági termékek ára is esett. A tartalékok nőt­tek, de nem minden ágban egyaránt. Nagy emel­kedést mutat az Egyesült Államokban a gabona- és gyapot-tartalék, ahol az állam rendszabályok­kal irányítja termelési politikáját. A termelés legnagyobb emelkedést az Egyesült Államokban és Óceániában mutat, ahcl a mező- gazdasági tartalékok mán eddig is aggasztó mé­reteket öltöttek. Emelkedés észlelhető a Távol­keleten is. Az iparilag fejlettebb államokban az állatte­nyésztés gyorsabban fejlődött, mint a mezőgaz­daság. viszont a halászat ugyanazon a színvona­lon maradt. A mezőgazdasági termékek, különösen az élel­miszerek és italok, keresete mindenüt: nagyobb volt, mig a teksztil- és gumi-iparhoz szükséges nyersanyagok iránti érdeklődés csökkent. 1955-re jellemző a Szovjetunió és a kelet­európai államok nagy gabona- és cukorbehoza­tala. A Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem je­lenleg a világkereskedelemnek csak 3—4%-a, noha 1955-ben a mezőgazdasági termékek for­galma jelentékenyen emelkedett, még mindig csak 5%-kai haladta meg az 1934—1938-as évek átlagszínvonalát, habár ezalatt a világkereske­delem különben 70% -kai emelkedett. A világ általános gazdasági helyzetét a tanul­mány a következő szavakkal jellemzi: A mező- gazdaság további'a is ugyanazon problémák meg­oldására vár, mint azelőtt. A legtöbb államban fontos kérdés a fogyasztó olcsó ellátása anélkül, hogy süllyedne a termelők életszínvonala. A nagy tartalékok ellenére is kevés .intézkedés tör­ténik a termelési és piaci költségek csökkentésé­re és a szegényebb fogyasztók több és jobb élel­mezésére. SÉTA A MILÁNÓI VÁSÁRON Április 12 és 27 között rendezték meg harminc- ötödször a milánói vásárt, amely a modern tech­nika hatalmas arányú bemutatója is volt. Az alantiakban a Paese, Paese Sera és a Vie Nouve beszámolói alapján néhány érdekes újdonságot ismertetünk. a gépesítés előnyeinek népszerűsítésére a milánói népmoz­galmi nyilvántartó (anyakönyvi) hivatal a vásá­ron gyorstájékoztató szolgálatot állított fel. A kéréseket géptávirón továbbították a központba, ahol a tisztviselők nem aktákból és nagy köny­vekből keresték ki az adatokat, hanem a rotos- car nevű speciális automata-jegyzékből. A roto- scar gombnyomásra a hivatalnok elé teszi a kere­sett nyilvántartást és vele együtt egy perforált lapot, amelyen lyukkártya-rendszerben is fel van­nak tüntetve az adatok. Elég ezt a lyukkártyát belehelyezni a távirógépbe, az adatok villámgyor­san az érdeklődőkhöz kerülnek. A közeljövőben ilyen kapcsolatot építenek ki a milánói központ és a kerületek között. Egy születési adat továbbí­tására 2 perc, egy egész család adatainak közlé­sére 8 perc szükséges. A KÉPTELEFON-AUTOMATA egyben adó- és vevőkészülék. Amikor a hivott fél felemeli a kagylót, amellette levő készüléken (video) megjelenik a hivó arcképe. Kiegészített és automatizált változata lehetővé teszi, hogy a videó-készülék tulajdonosa, mielőtt elmegy ha­zulról, mikrofonba mondja üzenetét, amit min­dég h ivó fél meghallgathat. Amikor pedig-vissza­tért lakásába, megnyom egy gombot, és sorban megjelennek előtte azok, akik közben keresték; egy magnetofonszalag pedig el is ismétli üzene­teiket. A HORDOZHATÓ TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK akkumulátorral, antenna nélkül működik. Ide­ális táskagép azoknak, akik a hétvégi kirándulá­sokon is televiziós műsorral kívánnak szórakozni — és van erre a célra 185 ezer lírájuk. A SILIGAS vékony hártya, amelyet aluminiumserpenyőbe kell helyezni s azon a tojás — só, olaj, vaj vagy más zsiradék hozzáadása, nélkül — Ízletesen ké­szül el. A Siligas nemcsak a tojásételék tartozé­kait tartalmazza, hanem arra is vigyáz, hogy az étel ne tapadjon a serpenyőhöz, meggátolja az odaégést és az ételt higiénikusan tartja. A VIATRON NEVŰ elektronikus készülék a mozdonyra szerelve a vezető elé továbbítja azokat a jelzéseket, ame­lyekkel a különböző szemaforok és egyéb beren­dezések fogadják a vonatot. Ugyanez a készülék a vezető távollétében — megfelelő jelzésekre — az önműködő fékberendezés szerepét is betölti. ERDŐTÜZEK veszélyeztetik New England ál­lamait. Ezrekre menő akerek fa- és cserie-állo- mány vált már a tíiz martalékává Massachusetts, Vermont-, Main- és New Hampshire-ban. New Jerseyben 3,000 akeres erdő pusztult el látszólag egy gyújtogató cselekménye következtében. New York államban az utóbbi két hétben 341 erdőtűz volt, mely 7,440 aker faállományt pusztított el. A száraz időjárás is hozzájárult az emberek vi­gyázatlanságához a kár okozásában. Alan Max: TÉVES SZÁM Valamelyik nap a kezembe vettem az egyik lap üzleti szekcióját és elolvastam a New York Telephon Co. évi pénzügyi jelentését1— ez áz a szervezet, amellyel különösen bizalmas viszony­ban vagyok. Nem éppen úgy, hogy én a társa­ság bármely kis részének tulajdonosa len­nék, azonban a kompánia jórészben az én java­imnak tulajdonosa. Végigfutott szemem a különböző számokon —■ tiszta üzemi haszon, értékcsökkenés, stb. — vé­gül az adók utáni tiszta haszon. Ahogy olvasom, ez 1956-ban pontosan $71,950,000. De csak kép­zeljék el fájdalmamat, amikor azt olvastam, hogy ez az összeg csak $2,069,960 emelkedés az 1955. évivel szemben. Valami valósággal kihalt bennem. Csupán két millió dollár emelkedés a tavalyival . szemben. A telefonhoz rohantam, hogy bizonyságot sze­rezzek, megvan-e benne a hallgató zúgása —• attól tartottam, hogy a társaság kétségbeesésé­ben bezárt. Gondolják csak el, nem a 72 millió dollár ha­szon a nehézség, azt még csak ki lehet bírni, de amikor valakinek a profitja egyik évről a má­sikra csak 2 millióval emelkedik, hol van itt a jövő, a kilátás, a remény? Mi legyen az, amely az intézőket helyükhöz láncolja éjjel és nappal? Mi fogja visszatartani a nagy részvényeseket, hogy értékeiket ne dob­ják tőzsdei eladásra? Azon a szent helyen azonnal elhatároztam, hogyha még nem késő, örömmel megfizetem azt a havi 50 cent többletet, amellyel a kompánia most szeretné emelni a dijakat. Ugyancsak jól átolvastam ismét a telefon hir­detést — gyönyörű színekben — amelyben a fe­leség igy szól: “Nézd drágám, van egy fekete telefonunk az előszobában, a bibor-piros az ebédlőben van, mályvaszínű telefon a hálóban, türkiszkék a für­dőszobában, — ó-óhhh, milyen kényelmes, és az egész alig kerül néhány dollárral többe havon­ként!” És a férj igy felel: “Ha igy van, miért ne rendelnénk egy lila te­lefont a garázsba ?” Azt mondtam magámban, én is beszereltetek egy másik telefont a lakásomba -— még ha ez kicsi is. Ha a szükség úgy kívánja, a mostani mellé — nem annyira a magam kedvéért, hanem a kompánia lelkivigaszára az évről-évre való ke­serves előrehaladással szembenézve, ne alud­jon ki a fény a szemükből. AZ EGYETLEN problémánk csupán a szin ki­választása volt. ’ Nem akartam, hogy rikító le­gyen a mostani mellett, de mégis szerettem vol­na valami feltűnő színűt. Két napig tárgyaltuk, hogy biborpiros, ten­gerzöld, bordó vagy kanári sárga legyen-e. Las­sanként leszűkítettük a bíbor és kanári színek­re. végül leragasztott szavazó-cédulával a bibor- szinüt elejtettük. Szerencsétlenségre, ez még nem fejezte be az ügyet. A következő napon, amikor az újság üzleti ré­szét olvasom, felfedeztem valami nagyon kü­lönöset. A telefon kompánia főkönyvelői a tegnapi évi jelentésben hibát csináltak. A $71,959,000 tisz­ta haszon ugyan korrekt volt, de az előző évi profit megállapításánál a kivonási művelet hi­básan történt és az 1955. évi emelkedés a vacak kis 2 millió helyett majdnem a négyszerese, — pontosan $8,474,900. Hát megint téves számot a’dott nekem a te­lefon kompánia. Az iigy további tisztázásáig visszavonom az 50 centes havi emelkedésre tett ajánlatomat és töröljék a kanári sárgámat. Még más is zavar engem. Ugyanezek a köny­velők azok, akik az én telef.on számlámat készí­tik? Mert ha nem jól tudnak kivonni, talán gyöngék az összeadásban is. Ha a kompánia nyereségét 6 millióval tudták áláértékelni, elő­fordulhat. hogy az én számláimat viszont egy­két millióval többre emelik. * • KOLERAJÁRVÁNY van Kalkutta, Indiában. E héten 96 beteg közül 45 meghalt. Múlt héten 45 megbetegedés volt, 18 halálesettel. • 500—1,000 év szükséges a természetnek ah­hoz, hogy egy incs termőföld felső termékeny rétegét megteremtse.

Next

/
Thumbnails
Contents