Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-23 / 21. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 23, 1957 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivata1; 130 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 e^|||^o84 Két bíboros szerepe Nevezetes látogatók adják most egymásnak a kilincset a római Vatikánban. Látogatást tesz itt René Cotv francia köztársasági elnök. Ez már csak azért is számot tarthat az érdeklődésre, mert ö az első francia államfő, aki Nagy Károly uralkodása óta személyesen teszi tiszteletét a pápánál. Amint a különböző hírügynökségek tudni vélik,' nem érdektelen kérdések kerülnek majd a megbeszélés napirendjére: Coty szóvá teszi majd, hogy a francia püspöki kar több tag­ja helytelenitően nyilatkozott a kormány algériai politikájáról, vendéglátója pedig ezt az alkalmat is kiindulópontként szándékozik felhasználni an­nak az akciónak az előkészítéséhez, amelynek végpontján a “kis katolikus Európa” középkori ábrándképe lebeg.. . De még nagyobb várakozást váltott ki a nem­zetközi közvéleményben Wyszynski lengyel bí­boros, varsói érsek vatikáni vendégjárása. Az érsek, Róma felé tartva, kénytelen volt a Bécs előtti utolsó vasútállomáson kiszállni a gyors­vonatból, s autón tenni meg az utat a Bécset kö­vető • vasútállomásig: hogy elkerülhesse a talál­kozást azokkal az újságírókkal, akik nagy cso­portban várakoztak rá az osztrák főváros érse­ki palotája előtt. Ez az érdeklődés teljesen érthető, ha meggon­doljuk, hogy Wyszynski személyében olyan kato­likus főpap jelentkezik a Vatikánban, aki nyíl­tan és határozottan az együttműködés álláspont­jára helyezkedett egy népi demokratikus, szoci­alizmust építő állammal szemben. Aligha téve­dünk, amikor megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy e látogatás néhány esztendővel ezelőtt még egyértelműen kedvezőtlen fogadtatásra talált volna a vatikáni államtitkárságon. Ott akkoriban még — amennyire a látható jelekből meg lehe­tett ítélni — szinte teljes kizárólagossággal ér­vényesült az az álláspont, amely a Mindszenty bíboros képviselte irányzkt mellett nyilatkozott meg: ez az^ irányzat pedig — tudvalévőén — elutasított minden együttműködést a szocialista jellegű állam szerveivel. Azóta azonban sok viz lefolyt a Dunán — s a Tiberisen is.... Kitűnt, hogy a “mindszentyánizmus” zsákut­cába vezet: megbukott a becsületes és békesze­rető katolikus hívők, egyházi férfiak nagy töme­geinek józanságán. Kitűnt, hogy a szocialista kormány biztosítja a vallás gyakorlásának bán- tatlan szabadságát, de nem tűri el, hogy a szó­széket az államellenes izgatás eszközeként hasz­nálják fel. Mindszenty irányzata vakvágányra — ő maga pedig az amerikai követségre tévedt . ... S kiderült más részről az is, hogy Wyszynski útja — amely helyesen számolt a valósággal — fontos és a lengyel katolikus egyház szempont­jából is kedvező eredményekhez vezetett. Ezért valószínűleg nem nélkülözi a kellő ala­pot az a megállapítás, hogy ma már nemcsak olyan csoport érvényesül a Vatikán vezető sze- mélyeségei között, amely Wyszynski elitélését követeli, hanem olyan is, amely a Wyszynski járta ut tapasztalatainak alkalmazását sürgeti más országokban is... . Ilyen körülmények között érthető, ha Wyszynski látogatásának hatását nagy figyelem előzi meg. Koldul a király Hussein jordániai király, Ibn Szaud arábiai és Faisal iraki királyt kéri, hogy 21 millió dollár­ral kiegészítsék országa védelmére szükséges ösz- szeget, melvre már 10 milliót kapott az Egyesült Államoktól. Tgaz, hogy Amerika többet is hajlan­dó adni, de a ‘király úgy érzi, hogy ha elfogadná, akkor hitelt adna Egyiptom és Szíria állításai­nak, hogy a múlt hónapi felkelést, amit az orszá­ga nyugatellenes elemei ellen vezetett, tényleg Amerika finanszírozta. Jelenleg sem ő, sem Szaud király nem kész arra, hogy Nasszerrel ujjat húzzon. A floridai termőföldek rabszolgái Könnygáz és puska volt a végkielégítése annak a 700 mexikói munkásnak, akik követelték a pa­radicsom szezon végére megígért 5 cent óránkénti “bonus” kifizetését. Mert Írott egyezményük nem volt, a B&L Farm intézője megtagadta az Ígé­ret teljesítését mindenféle kifogásokkal. A mun­kások szerint, amikor őket Texasban felfogadták, 65 cent órabért Ígértek nekik azza], hogy 5 cen­tet visszatartanak belőle a szezon végére. A visszatartott összeg felmegy kb. $30-ra szemé­lyenként. Erre a pénzre most szükségük van, hogy fedezhessék útiköltségüket vissza Texasba. A haragos munkások elől irodájába menekült intéző a rendőrséget hívta segítségül. Órák hosz- szat várakozott a tömeg az épület előtt, mig könnygáz és puskalövések segítségével sikerült őket szétzavarni. Elég szűkszavúan számol be a jelentés az ese­ményről. Nem mondja meg, hogy volt-e a ren­dőri támadásnak áldozata vagy megkapták-e a munkások jogos követelésüket? A hírszolgálat felületes kezelése megfelel annak az eljárásnak, amellyel-az amerikai munkásosztály egyik leg­jobban kihasznált rétegét, a vándorló földmun­kásokat, állandóan és mindenütt kezelik. Florida kiterjedt, téli főzelékfélét termő föld­jeit évekkel ezelőtt az angol Bahama-szigetekről idecsalt munkásokkal dolgoztatták. Hivatalos en­gedély nélkül tették meg a tengeri utat. Hatosá­val jöttek 12 láb hosszú, kis vitorlás csónakon és engedély nélkül léptek partra egy eldugott mocsaras partvidéken. A farmokon akármilyen összetákolt fedezékben helyezték el őket. Napi Í0—12 órát dolgoztak. Keresetük $1-—1.50 volt. Fizetés napokon a posta zsúfolt volt e bevándo­roltakkal, kik fizetésük felét hazakiildték csa­ládjuknak. Élelmezésük borsó és rizsa volt, va­sárnaponként egy darab »zsíros szalonnává! dí­szítve. A főzeléktermelés növekedésével nőtt a baha­mai munkások kizsákmányolása is. A bevándor­lást is jobban ellenőrizték. Kevesebb uj munkás jött és akik itt voltak a városokban kerestek jobban fizetett munkát. A nagy farmerek, mint a Di Georgi Testvérek, akik ezer meg ezerszám­ra vásárolták össze a termő akerokat, a zeller, csemege-kukorica, paradicsom, paprika, burgo­nya, stb. termelésére, egész családokat szállítot­tak át a szomszédos államokból a munka elvég­zésére. Táborokban helyezték el őket, termelésre alkalmatlan mocsaras, egészségtelen helyeken, ahol semmilyen, az egészség és higénia követel­ményeit szolgáló intézkedések nem voltak. Em­beriességüket lealacsonyító körülmények között ' élve 60—90 napig, amig szükség volt rájuk a vetés vagy a szedés elvégzésére, a betegség és a bűnözés áldozataivá váltak. A bensziilött “ván­dorcsaládok” nem is elégítették ki a floridai munkaszükségletet. Rövidesen mint a californiai, texasi és más nyugati nagyfarmerek, a florida­iak is Mexikó fglé fordultak mezőgazdasági mun­kásokért. Onnan nagyszámban özönlöttek át a határon, törvényes és törvényellenes utakon, a megélhetést kereső mexikói munkások, őket még könnyebben zsákmányolhatták ki, mert az országból való kiutasítás veszélyét tartották a fejük felett. Ma azzal csalják oda a mexikói munkást, hogy bonust kapnak, de a végén nem fizetik ki nekik A muriha amit végeznek, az államközi kereske­delem hatáskörébe esik és fizetésüket a szövet­ségi minimum órabér-törvény szabályozza, de a megállapított $1 helyett csak 65 centet kapnak. Ez a törvényszegés George Smathers szenátor hazájában történik, aki a televízión nagyké­pűen arról tart előadást, hogy mit tegyünk az elmebetegségek enyhítésére. A francia kormány és a Szuezi-csatorna A francia kormány nem egyezik bele abba, hogy a Szuez'i-csatornát Egyiptom egyedjoguan kezelje. Felkéri a UN Biztonsági Tanácsát, hogy a szuezi kérdést ismét tűzze tárgyalásra. Eddig minden ország, köztük Anglia és Amerika is megengedte hajóinak a Szuezi-csatorna haszná­latát. Franciaország, mely Angliával együtt inté­zett fegyveres támadást az ősszel Egyiptom el­len, panaszkodik, hogy Anglia cserbenhagyta; Egyedül Franciaország támogatja most Izráel követelését, hogy az ő hajóinak is joga legyen a Szuezi-csatorna használatára. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE, EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE. Elutasifoiiák az uj tárgyalást A Rosenberg-ügy másik áldozata, a 30 évi bör­tönre ítélt Morton Sobell uj tárgyalás iránti ké­relmét a Fellebbezési Bíróság elutasította. A 3 tagú bíróság véleményét a hírhedt Medina biró irta meg azzal okolva meg, hogy az uj bizonyí­tékok között egy sincs, ami már ezelőtt nem volt visszautasítva. Az uj bizonyítékok egyike egy hivatalos ok­mány, mely tagadja, hogy Mexikó kormánya de­portálta Sobellt. Ugyanis a vádiratban az áll, hogy deportálás után, amerikai területen tartóz­tatták le. A tényállás az, hogy Sobell-t Mexikó­ban amerikai közegek lefogták és erőszakkal szál­lították át a határon. Valószínűleg további felleb­bezés lesz az ügyben. Gonnecticuti törvény WOLCOTT, Conn. — Egy 9 éves leánykát hal­va találtak egy utmenti cserjésben. Halálát kés- szurásból származó sebek okozták. A kislány az­nap gyalog indult az iskolába, mely házuktól nem egészen másfél mérföldre volt. A bánatos apa keserű támadást intézett egy állami törvény el­len, mely meggátolja, hogy gyermeke igénybe vegye az iskola autóbuszát és amely igy felelős a haláláért. “A törvény szerint csak az használ­hatja a buszt, aki másfél mérföldre lakik az is­kolától. Az én házam négv-tized mérfölddel van közelebb és ezért kellett kislányomnak minden­nap gyalog járni. Szomszédaimmal együtt har­coltunk ez ellen a képtelen törvény ellen, ered­mény nélkül.” Csont Péter elmarasztalva Csont Pétert Mathes biró elmarasztalta polgár­sága megfosztási pőrében, ami előre sejthető volt. A védőügyvéd mindjárt benyújtotta felleb­bezését. Május 26-án védelme támogatására nagyszabású délutánt rendeznek Los Angelesben, melyre előre felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Az amerikai életszínvonalról A Labor Department jelentése szerint a kiske­reskedelemben alkalmazott munkások egynegye­de, kb. 1,568,580 munkás, nem kapja meg az álla­mi törvény által megállapított 1 dolláros mini­mum munkabért. Ezen munkások 45 százaléka a déli államokban van és többségük nőmunkás. Fizetésük 50 centen alul kezdődik. A jelentés szerint, a kivizsgált munkakör több mint 6 millió munkása közül alig egynegyede dolgozik heti 35 órát, egynegyede 40 órát és fele 40 órán felül dolgozik hetenkint. Most van a kongresszus előtt egy törvény- javaslat, mely kéri az 1 dolláros minimum mun­kabér kötelezettségének kiterjesztését további 2 millió, főleg a kiskereskedelemben alkalmazott munkás részére. Amerikai luristák Moszkvában Egy csoport turista, az amerikai rádió és tele­vízió képviselői, 3 napon át Moszkvában időztek. A csoport 21 tagból áll. köztük 19 nő. Beatrice Johnson, a kansasi rádióállomás alkalmazottja vezeti a csoportot. Május elsején végignézték a katonai felvonu­lást és a munkásság tüntetését a Vörös-téren. Ellátogattak a Kremlinbe, megnézték a Metrót, (földalatti vasút) és megismerkedtek az orosz rádió és televízió képviselőivel. Sok minden érdekelte az amerikai csoportot a szovjet élettel kapcsolatban. Május 3-án látogatást tettek E. A. Furtseva asszonynál, aki tagja a moszkvai központi végre­hajtó bizottságnak. Utána Zsukov, védelmi mi­niszter fogadta az amerikai látogatókat. Az amerikai rádió és televizió képviselői meg­látogatták a szovjet női bizottság fejét N. V. Popovát. Nagy érdeklődést mutattak a szovjet nők helyzete iránt, valamint tudni akarták, hogy a férfiakéhoz képest milyen arányban van a szovjet nők fizetése. A szovjet nők képviselője annak a reményének adott kifejezést, hogy sok amerikai fog náluk látogatást tenni és hogy mi­előbb helyreáll a béke és barátság a két ország népei között. BHavuiHHHMHHHflHHHaiiaaBMiaaaaa AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormánya 774 millió acre földdel rendelkezik, amelvet 40.3 bil­lió dollárra becsülnek. Abból minden lakosra cirka 200 dollár értékű esik.

Next

/
Thumbnails
Contents