Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-16 / 20. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 16, 1957 Magyarország , ■ - ■- .........-T---------- ■ ~ " ' .... ' ' -------------­Harc a bürokrácia ellen Magyar-Amerikát nagyon érdekli az a kér­dés, hogyan próbálják az óhazai közéletből ki­küszöbölni a bürokráciát. A hivatalos közlö­nyökben írnak minisztériumok, hivatalok, ipa­ri vállalatok vezetőségének átszervezéséről. Előfordul, hogy a bürokrácia egyik megnyilvá­nulását kiküszöbölik és azután megjelenik egy másik formájában. Minden magyar lap közöl cikkeket a hiá­nyosságok kipeilengérezéséről. Ilyen módon sok sérelmet orvosolnak, amelyeket máskü­lönben nem javíthatnának ki. Lapunk ezen [. oldalán közlünk néhány olyan cikket, melyek példát mutatnak arról, hogyan próbálnak meg­oldást találni egyes kérdésekre a mai Magyar- j országon. ★ LEMETÜE Téli mm 1952-ben 28,694, 1953-ban 37,940, 1954-ben 36,010 kisgyerek születtek Budapesten — apró­ságok, akik mitsem tudtak szüleik gondjairól, a politika fordulatairól s a szokásos budapesti át­lagnál évenként 6—16—15,000-rel többen jöttek a világra. A szülőotthonok folyosóin is ágyak áll­tak, megteltek a kórházak, klinikák s a bölcső­dék tulzsufolódtak. S ebben az évben eljutott a hullám az óvodák­ba is, még nehezebbé téve az óvodák eddigi ne­héz helyzetét. Mindenféle kényszerintézkedések -születtek: megengedték, hogy a teljes létszám felett is vegyenek fel gyerekeket, számítva arra, hogy valaki csak hiányzik mindig közülük. Ha van odahaza nagymama, nagynéni, akármilyen öreg, beteg is, a kicsi nem kerülhet be. A bölcső­dék három és fél éves korig tartják bent lakóikat az eddigi hároméves kor helyett. Ez mind nem volt elég: vannak óvodák, amelyek 60—80 gye­reket vettek már előjegyzésbe. Édesanyjuk két dolog közt választhat: ha teheti, otthon marad s neveli a gyerekét. Ez a jobbik, sőt jó megoldás. A rosszabbik, a nagyon rossz megoldás az, ami­kor házmesterhez, nyugdíjas öregekhez kell adni a kicsit, mert szükség van az anya keresetére is, vagy nincs rajta kívül kereső. Komoly anyagi megterhelést jelent ez a “házmester-óvoda”: négy-ötszáz forint a szokásos havi fizetség. A gyerek pedig legtöbbször gondos ellátást sem kap, nevelést talán semmilyent. TAki keres — talál Igen nagy gond ez, hiszen a fővárosi tanács oktatási osztályán hetvenmillió forintnyi kárt bizonyítanak a kimutatások — október “ered­ményeként” elúszott az a pénz is, melyet óvoda bővítésére szántak ebben az évben. S ami pénz volna, ahhoz az építőanyag kevés. Mégis mind­amellett nincs-e lehetőség arra, hogy enyhítsünk a bajon? Hogy találjunk valamilyen — legalább részletes megoldást ? A kerületek nagy erőfeszítéseket tesznek — de nem tesznek meg mindig minden lehetőt. A lehetőségek nagyon csekélyek, igaz — annál áll­hatatosadban kell hát kutatnunk utánuk, felté­telezvén, hogy “aki keres, az talál”. Sem jogunk, sem szándékunk, hogy a roppant nehézségekkel küzdő kerületi tanácsokat “kioktassuk” — annál inkább örülnénk, ha sikerülne cikkünk révén egy vagy más “rejtett tartalék”-ra irányítanunk fi­gyelmüket. Nagyon nehéz helyzetben van a VII. kerület. Egyik-másik óvodájának befogadóképességét 130 százalékig kénytelen kihasználni. Megpró­bálják kisebb beruházásokkal bővíteni a meglevő óvodákat, társadalmi segítséget kérnek a játszó- homok-szállitásra, hogy a megmaradt pénzből bútort vehessenek a bővítésekhez. De ugyanak­kor egy nagy lehetőséget hagynak kicsúszni a kezükből. Van egy épületük, óvoda volt régen is. Két éve üresen áll. 72 gyereket tudnának ott el­helyezni. A fővárosi tanácsnak nincs pénze az üzemelte­tésre — de vajon a kerület nem találna-e vala­melyes megoldást a maga hatáskörében? Nem kérhetne i 'Idául segítséget gyáraktól, társadal­mi szervektől? Nem kérdezhetné meg az érde­kelt, az előjegyzett gyerekek szüleit, hogy mit lehetne itt tenni? Mert egy ilyen lehetőséget el­szalasztani, igazán kár volna. T árcasovinizmus A II. kerületben, is igyekeznek megküzdeni az óvoda-gondokkal. Az egyik szülői munkaközösség hozzáépít egy termet a kicsi óvodához. Máshol egy volt MNDSZ-helyiségben “társadalmi óvo­dát” szerveztek. Tanult óvónő vigyáz a gyerekek­re, s a szülők fizetik a költségeket. Akad azonban itt olyan lehetőség is, amelyet a kerület —- minden igyekezete ellenére — sem tud hasznosítani. Az októberi események után az Egészségügyi Minisztérium öt kitünően felsze­relt óvodát gyermekparalizis utókezeléses inté­zetek céljára foglalt el. Ilyen intézetekre persze nagy szükség van. De a tanács orvosainak véle­ménye szerint legalább egy épületet átadhattak volna óvoda céljára; igy most elég tágasan vannak. A régi Petőfi Akadémiának szintén volt egy hatvan személyes, de akár kétszáz személyt is befogadó óvodája. Amikor a Rákóczi Tisztikö­zépiskola átvette, megegyeztek, hogy megkapja a tanács kerületi gyermekek számára. Aztán a minisztérium meggondolta magát. Mi ez mind, ha nem tárcasovinizmus? Ismételjük: az ország jelenlegi, nehéz anyagi helyzetében nem kiálthatunk azonnali, gyökeres, teljes megoldásért. Dehát mégiscsak gyerme­keinkről, jelenük szépségéről, nemzetünk jöven­dőjéről van szó. Ezért: ne sajnáljuk az időt, a fáradságot, a szívós kutatást a még láthatatlan rések után. amelyeket az anyagi akadályok fa­lába vághatnánk s főként: ha már nincs elég építőanyagunk, pénzünk: hát legalább szivünk legyen ott, ahol csak a szívre van szükség. . . . Salgó Rózsa EMBERT A GÁTRA Zala megyében van egy 40 km .hosszú csator­na, amely Nemesrádó és Misefa község határá­ban kezdődik. Neve: Principális. A csatorna több község határán át, Nagykanizsát kettészelve, a Murába torkollik. A csatorna két oldalán mindig elsőosztályu széna termett, ha nem került viz alá. Ez utóbbi azonban néhány év óta elég gya­kori. A Principálist ugyanis senki sem gondoz­za, még a Szombathelyi Vízügyi Igazgatóság sem, amelyhez a csatorna tartoznék. Öt évvel ezelőtt megkezdték ugyan a szabályozást, de Za- laszentmihályig sem jutottak. A környező községek évek óta hiába ostromol­ják a kérvények özönével a járási, megyei taná­csot, a Szombathelyi Vízügyi Igazgatóságot és a különböző szerveket. Ha esős az idő, a csatorna kilép szabályozatlan medréből. Ilyenkor a csator­na menti községek rétterülete 15—20 kilométer hosszúságban kisebbfajta Balatonhoz hasonlít. Csak Nemesrádó község határában közel 40 kát. hold van viz alatt, s hasonló a helyzet a többi községnél is. A sok sürgetésre nemrég két kot­rógépet irányítottak a csatornához. De ez annyit ér, mintha két szúnyog megtámadna egy elefán­tot. Bizonyos, hogy a kár jelentős, hiszen hosszú évek óta rengeteg széna megy veszendőbe. Ideje lenne, ha a csatorna emberére akadna, s a Szom­bathelyi Vízügyi Igazgatóság is kiállna a gátra. (Nagy János, Nemesrádó, levele alapján.) Miért hiányzik a Fagifor? A rendelőintézetekben a meghűlt kisgyerme­keknek köhögés ellen az orvosok gyakran Írnak Fagifor nevii gyógyszert. Ez azonban szinte csak véletlenül kapható a gyógyszertárakban. Kádár Miklósné is emiatt panaszkodik. Csak­nem egész Budapestet bejárta, mire kapott. Kezdte a Dologház utcai rendelőintézet gyógy­szertárában, folytatta a Körúton, a Rákóczi utón, m; d a Kossuth Lajos utcában levő gyógy­szertárai )an. de fáradozása eredménytelennek bizonyul! Végül a Trefort utcai rendelőintézet gyógysze tárában váltották be a receptet, de itt is megn ndták neki, hogy készletük fogytán van. Az édt anyát nagyon bosszantotta, hogy ilyen egyszerű gyógyszerért sokat kellett gyalogolnia. Több hel en meg is kérdezte, miért hiányzik a Fagifor? \.z egyik helyen azt válaszolták, hogy valószinü :g elfelejtették a gyártását megtervez­ni. A m: ik1 helyen pedig úgy tudták, hogy pa- lackhián; miatt szünetel a gyártása. Egyik álasz sem nyugtatta meg az asszonyt. S ez éri ető. A Fagifor hazai gyártmányú gyógysze , s hiányát semmiféle elfogadható in­dokkal r m lehet magyarázni. Jj tudományos folyóirat — Magyarországi riport — Magyar Filozófiai Szemle címmel a második negyedévben uj tudományos folyóiratot indít a Magyar Tudományos Akadémia. A folyóirat fő- szerkesztője Fogarasi Béla, szerkesztője Heller Ágnes, a szerkesztő bizottság tagjai rajtuk ki­vid Lukács György, Mátrai László, Molnár Erik, Szigeti József. A Magyar Filozófiai Szemle megindításával kapcsolatban Heller Ágnes a következőket mon­dotta : — Ez lesz az első filozófiai folyóirat Magyar- országon a felszabadulás óta. Bár ilyen igény korábban is felmerült, a művelődéspolitikában megnyilvánuló szektás törekvések megakadá­lyozták a megjelenését azzal, hogy úgynevezett aktualizáló, elméletileg alacsony színvonalú, apo- logetikus cikkekkel akarták teletömni. A Ma­gyar Filozófiai Szemle magasszinvonalu tudo­mányos folyóirat lesz, amelytől mindenféle vul- garizálást és dilettantizmust távol akarunk tar­tani. Ugyanakkor azonban a mai kor legalapve­tőbb ideológiai problémáiba is bele kíván szólni, s az e téren felmerült kérdésekre választ adni. A lap marxista folyóirat lesz, de természete­sen helyt ad más filozófiai irányzatoknak is, amelyek magas színvonalon állnak, és vitákat is fog tartalmazni különböző nézetekről. Foglalkozunk például a pszichológia kérdésé­vel, igy lesz benne tanulmány az alaklélektanról és Jungról, a hires német pszichológusról. A szemle széles áttekintést szeretne adni a nemzet­közi filozófiai életről. Lakások, iskolaváros - volt honvédségi épületekben — Magyarországi riport — Az elmúlt hetekben a honvédségi szervek az ország különböző részein több épületet átadtak polgári használatra. A tanácsok ezeket a helyi szükségleteknek megfelelően használják fel. Bács megyében az épületekben egészségügyi intézményeket rendeznek be. A kecskeméti tanács például a közelmúltban átvett katonai lazarettben uj kórházi bőrosz­tályt létesít. A kalocsai kórház huszágyas szü­lészete ugyancsak katonai lazarettben kap helyet. Kiskunfélegyházán tüdőbeteg szakrendelés lesz az egykori honvédségi egészségügyi intézmény helyiségében. Berettyóújfaluban a közelmúltban a tanács a határőrségtől épülettömböt, s ezzel együtt mint­egy ötven hold földet kapott. Itt valóságos iskolavárost építenek ki: az ősz­től uj általános iskola, óvoda és két gyermekott­hon kezdi meg működését. A gyermekotthon lakói részére ifjúsági mun­katelepet is létesítenek. Székesfehérvárott a lakásgondokat enyhítik a sóstói egykori laktanya átvételével. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat a közeljövőben 34 — egy- és kétszobás — lakást bocsát a tanács rendelkezésére a laktanya egyik legénységi épületében. Megkezdődött egy másik legénységi épület átalakítása is, amelyben a nyá­ron újabb 45 család jut otthonhoz. SOK szellemi táplálék van a világon manapság, de nem mind megemészthető. • • • NŐK a Szovjetunióban elérték az állások fel­sőbb rétegeit. A magasabb tudománnyal rendel­kező specialisták 53 százalékát teszik ki, több mint 10,000 rendelkezik doktorátussal. A Legfel­sőbb Tanácsnak 2,209 női tagja van és több mint félmillió nő helyi tanácsok tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents