Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-16 / 20. szám
May 16, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A művészet tulteszi magát a művészek ellen emelt gáton! KENT MÜVEIT A SZOVJETUNÓBAN ÉS PICASSO MUNKÁIT ITT MUTATJÁK BE Arthur Miller véleményt mond Dullesról Nagyjelentőségű irodalmi értekezletnek volt New York a színhelye e hó 6, 7 és 8-ik napján. Az Amerikai írók Ligája, 45 éves létezés után, most először tartott országos összejövetelt. A Liga védnöksége alatt a 3500 össztagot számláló Drámaírók Szövetségének és az írók Szövetségének 400 képviselője vett részt a konferencia sorozaton. Az első napon négy gyűlést tartottak. Az egyikén a vita tárgyát “Az írók Érzelmi Problémái“ képezték. A nagynevű drámai írónő, Lilian Hell man kijelentette, hogy ő nem hiszi, hogy az irók érzelmi problémái különböznének bárki más érzelmi problémáitól. “Az igaz,” — jegyezte meg, “hogy az irás mestersége magányt ró ki az Íróra. Ezt azonban el kell hogy fogadjuk. De ha vannak manapság szellemi problémánk, annak okát abban kell keresnünk, hogy az iró, az örökösen lázadozó, az utóbbi tiz év alatt alkalmaz- kodová vedlett át.” Az első nap második ülésszakának a tárgya: “Az író és Üzleti-képviselője” volt. A harmadiknak a tárgya: “A Színházi Közönség” és a ne gyediknek pedig: A Gyermekkönyvek. A második nap fénypontja Arthur Miller, a kiváló drámaírónak a beszéde volt. Arthur Millert az Amerika Ellenes Bizottság vád alatt tartja, mert nem volt hajlandó megnevezni azokat a személyeket, akikről kilenc esztendővel ezelőtt feltételezte, hogy kommunisták voltak. Miller az “érzéktelenség példájának” nyilvánította Dulles külügyminiszter azon levelét, amelyet Sulzbergernek, a New York Times kiadójának küldött. Ebben a levélben Dulles azt irta, hogy a külügyminisztérium nem hajlandó megengedni, hogy az újságírók kommunista Kina területére léphessenek. “A külpolitika és diplo mácia nem lehet sikeres, ha ténylegesen le nem csatornázza népünk aktivitásait és ugyanígy az újságíróktól is kijár a hűség és a hazafiui kötelesség”. “Mr. Dullesnek ezen kijelentése a mi életünkben egészen uj“ — mondta a drámairó, “oly gondolatirányt képvisel, — hogy nagylelkű kifejezéssel illessük — amely szokásainktól és hagyományainktól eltér. ... és bizony drasztikus engedményeket foglal magában a szabadság rovására. “Saját tapasztalataim után Ítélve mondhatom, hogy a drámaírók és darabjaik is, ennek a magas politikának alárendeltjei és a tilalom, mely visszatartja attól, hogy külföldre kerülhessenek, szentesítve van. Az ország területén belül pedig, a kormány több közegei elintézik a forgalomból való kirekesztésüket. “A külügyminisztérium beavatkozott az amerikai könyvek külföldi terjesztésébe és ez áll az. amerikai zenészekre és müveikre is és úgyszintén az amerikai festészetre. Már az sem újság, hogy amerikai tudós képtelen ma. nemzetközi tudományos értekezleten a vendéglátó gazda szerepét vállalni az Egyesült Államok területén mert oly sok nemzetközi tudósnak lehetetlen idejönnie. “Azt hiszem, ha valaha is elfogadjuk azt az ötletet, hogy csakis maga a magas politika szent és hogy minden más érték feláldozható érte, akkor függetlenségünkről, úgy is mint irók és úgyis mint állampolgárok — lemondottunk. Azt hiszem, hogy hallgatásunk által, máris megadtuk erre a beleegyezést és hallgatásunk által már magunk fölé is helyeztük az államot, még pedig olyan hatalomra, melyet nem lehet gyakorolnia anélkül, hogy a művészet lelkét el ne nyomorítsa és magát a népet is* “Az Írott szó feladata nem az, hogy a magas politikát alátámassza, hanem, hogy az igazságot hirdesse. Azt az igazságot, melynek léte nélkül biztos halál vár reánk. Ez a feladat olyan jellegű, hogy nem lehet valamilyen ideiglenes előny elnyerésének a reményében könnyen félredobni”. Az értekezlet utolsó napján Howard Lindsay, ki aznap a gyűlést vezette, felolvasta az összejövetel nyilatkozatát, melyet referendumra majd a tagság elé terjesztenek. Ez a nyilatkozatnak a veleje: “Az Amerikai írók Ligája tagadja, hogy bármely egyénnek vagy csoportnak az Egyesült Államokban joga lenne ahhoz, hogy az irás szabadságának határt szabjon beleértve a kiadásija terjesztés és az irás gyakorlását”. A 400 tagú delegáció a nyilatkozat felolvasását hosszú tapsviharral fogadta. OLVASSA MAGYAR SZÓT? SZEREZZEN MÉG EGY OLVASÓT! Az Egyesült Államok kormánya az egyik művészt az országban bennt, a másikat az országból kint tartja. Ugylátszik, hogy a művészet szerencsésebben lépi át a nemzetközi határokat mint a művészek. Két hetvenöt éves születésnapi kiállítás van napirenden olyan művészek tiszteletére, akik nem juthatnak hozzá, hogy részt vegyenek saját ki állításukon. Rockwell Kent, aki 75 éves lesz junius 21-én, kijelentette, hogy a Szovjetunió meghívta öt Moszkvába, hogy ott születésnapjának megünneplésére “gyűjteményes kiállítást” tartson. Kent még mindig várja a bírói határozatot a felebbezési ügyében, mert a külügyminisztérium megtagadta tőle az útlevelet. A Modern Művészeti Muzeum, New Yorkban május 22-én, Pabló Picasso müveiből kiállítást nyit meg, amely 16 hétig tart. A spanyol eredetű művész, aki múlt év október 25-én volt 75 Egyre több üzem költözik el Betroitból Detroit. — A város keleti negyedéből egyre- másra költöznek el az üzemek és velük a munkaalkalmak. Az elmúlt hét folyamán a “Welbilt Corporation of New York” bejelentette, hogy a long-islandi üzemébe viszi megmaradt rendeléseit. Az egyszerű nyilatkozat sok tragédiát rejt magában. Ez a többi elköltözött üzemekkel együtt nagy munkanélküliséget hozott létre. Többnyire olyan munkásokat dobott a piacra, akik öregek arra, hogy munkát kaphassanak, de túlságosan fiatalok ahhoz, hogy nyugdíjba mehessenek. A Wilbilt üzem csupán utánozza a Hudson Motors, Murray Body, Motor Product, Packard Auto és rengeteg kisebb cég példáját. A Welbilt megmaradt 185 munkása többnyire 40 éven felüli. Néhány elérte már a nyugdijba- vonulás korát, de nem dolgozott elég hosszú ideig a Welbilt társaságnál ohhoz, hogy onnan nyugdijat húzhasson. Kénytelenek lesznek megélni a társadalmi biztosításból, ami biony édeskevés a megélhetésre. Kétszáz munkást már előzőleg elküldték, mikor az üzem munkáját Long Islandra vitték. Jóval a fentiek előtt más 200 munkást bocsátottak el, mikor beszüntették a Welbilt Stove Co. fémkészitő telepét. A Welbilt konyhatíizhelyeket készített. A detroiti üzemet azért zárták be, mert a Long Islandi telepen szervezetlen munkásokkal olcsóbban dolgoztatnak. Sok munkás 47 éve dolgozott a Wel bilt gyárban, de ez mit sem jelent a több profitra éhes részvénytársaságnak. Hajsza becsületes munkások ellen Hat acélmunkást bocsájtott el a Bethlehem Steel Co., mert az Amerikaellenes Bizottság egyik kihallgatásán az ötödik függeléket használták. Mind a hat munkás a United Steel Workers szak- szervezet tagja. A fentemlitett bizottság a kommunizmust vizsgálja a nehéz iparban és ezzel igyekszik hozzájárulni az acéltársaságok abbeli folytonos próbálkozásához, hogy a szakszervezetet gyöngítse. Már megalakulása óta az acélmunkások szak- szervezetének gerince pontosan azokból a munkásokból áll, akik nem voltak hajlandók saját bőrük mentésére árulók lenni és más becsületes munkásokat bajba keverni. Az acélmunkásoknak nem szabad megengedni, hogy a társaság megvonja olyan munkásoktól a mindennapi kenyeret, akik nem hajlandók az acélbárók besúgóivá válni. Eddig a szakszervezet hallgat, mint dinnye a fűben. • Western Union távirati társaság, melynek harca a szakszervezetek ellen ismeretes, megkapta azt a támogatást az Amerikaellenes Bizottságtól melyre annyira vágyott. Joseph P. Selly, az American Communication Association szakszervezetének elnöke és a szervezet másik öt tagja az ötödik függelékre való hivatkozással megakadályozták a besúgók toborzását. Bátran megtagadták a választ azokra a kérdésekre, melyekkel sajátmagukat és más becsületes munkásokat bajba hozhatnának. A Wéstérn Union alelnöke, J. L. Wilcóx felfiigéves, 1950 márciusában nem kapott engedélyt arra, hogy mint a “Béke Partizánjai”-nak a vezetője, az Egyesült Államok területére léphessen. A külügyminisztérium azt állította, hogy a delegáció tagjai “ismert kommunisták és uti- társaik”. Alfred H. Barr Jr., aki a kiállítást rendezi, azt mondta, hogy a muzeum nem hívta meg Picas- sot. “Mert nem akartuk zavarba hozni avval, hogy a meghívás után kitegyük annak, hogy a kormány kérdésessé tegye bejövetelét”. Picasso 1901 óta Franciaországban dolgozik. A kiállításra 25 festményt és néhány rajzot kölcsönzött. Az egész kiállítást 300 festmény, szobormű, vizfestmény, pasztell és rajzból állították össze. Kent útlevelét azért tagadták meg, mert olyan szervezetekhez tartozott, melyeket felforgatónak pecsételtek meg és mert ő ismert kommunistákkal barátkozott. Kent azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ő sohasem volt kommunista. gesztette állásából Mrs. Bollingert, valamint Mr. és Mrs. Lagost, akik a fentemlitett kihallgatáson, olyan bátran viselkedtek. Panasz az orvosok szövetsége ellen Atlantic City. — Az “AFL-CIO Community Service igazgatója, Leo Perlis a Salk gyermek- paralizis elleni oltás programot eredménytelennek és hatástalannak nyilvánította. Perlis szerint South Benden az ipari telepek munkásai közül mindössze 4% kapta meg a szükséges oltásokat. A megkérdezett családok 89 százaléka amellett volt, hogy állítsanak fel klinikákat, hogy maguk és családjuk részére immunizálást kaphassanak a polió ellen. “Amerika népe zavart és bizonytalan az immunizálás program kérdésében” — mondta Perlis. “Az orvosoktól várják a vezetést, de az orvosok szövetsége fülét sem mozdítja a nép érdekében. Sőt ellenkezőleg, az American Medica) Assiciation elutasította a szervezett munkásság, úgyszintén a St. Joseph megyei gyermek- paralizis alapítvány kérelmét, hogy tömegesen és ingyenesen oltsák be a lakosságot vagy pedig olyan alacsony díjazásért, melyet bárki is megfizethet. Az orvosok rendelőiben 3—5 dollárt számítanak egy oltásért.” összeült a magyar országgyűlés Csütörtökön, május 9-én vette kezdetét a magyar országgyűlés, mely eredetileg múlt év október 29-ikére volt kitűzve. A véres ellenforradalmi események ezt akkor megakadályozták. A tanácskozás az ország főfeladatává a már eddig' is rendes kerékvágásba lendült gazdasági élet további megerősítését tűzte ki. Foglalkozott még a választások terveivel és más fontos országos kérdésekkel is. A hiányos minisztertanács kiegészítésére benyújtott javaslatok elfogadása után a következők lettek az uj munkás és paraszt kormány tagjai: Kádár János: elnök Dr. Münich Ferenc: első elnökhelyettes Apró Antal: elnökhelyettes j Horváth Imre: külügyminiszter Biszku Béla :belügyminiszter Révész Géza vezérőrnagy: hadügyminiszter Dögéi Imre: földművelésügyi miniszter Antos István: pénzügyminiszter Czottner Sándor: nehézipari miniszter Nagy Józsefné: könnyűipari miniszter Nezvál Ferenc: igazságügyi miniszter Kállai Gyula: nevelésügyi miniszter Dr. Dolleschal Frigyes: egészségügyi miniszter Csergő János: kohó és gépipari miniszter Incze Jenő: külkereskedelmi miniszter Tausz János: belkereskedelmi miniszter > •£) Kovács Imre: élelmezésügyi miniszter Trautman Rezső: építésügyi miniszter Kossá István: közlekedés- és postaügyi miniszter _ .i Kisházi Ödön: munkaügyi miniszter Marosán György: államügyi miniszter Kiss Árpád: Országos Tervhivatal elnöke. T ámogassuk a Magyar Vöröskeresztet!
