Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-16 / 20. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 16, 1957 Munkásmozgalom AZ AUTOMM ELŐNYEI Genovában székel az “International Labor Organization’’, melyben minden ország kormánya munkás és munkáltató megbízottal képviselteti magát. Munkája abból áll, hogy állandóan felszínen tartja és vizsgálat alá veszi mindazon eseményeket, melyek az országok gazdaságát, munkások és munkáltatók közötti viszonyt érintik. Az I. L. 0. igazgatója David A. Morse, tanulmányt készített az önműködő-gépek (auto- mació) és más technikai módszerek fejlődéséről, valamint az atomenergia felhasználásáról az ipari termelésben és mindezen uj fejlemények elvárható hatásáról gazdasági és társadalmi életünkre. Ezen tanulmányt a júniusban összeülő konferencia fogja részleteiben megtárgyalni. A tanulmány felveti a kérdést, az automació okozta eltolódások milyen fokú munkanélküliséget fognak létrehozni. Az iparilag legfejlettebb országokban, főleg az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban az .automáció máris érezteti hatását a fontosabb gazdasági területeken. Olajfinomítók, kémiai üzemek, acélgyárak mai fejlődésükben nem működhetnek már automatikus gépek nélkül. Uj iparcikkek gyártása vált lehetővé. Vannak gépek, melyek az információk gyűjtését és analizálását könnyítik meg. Öt évvel ezelőtt és analizá- a vélemény, hogy két-három évtized is eltelik, mielőtt az atomenergia felvenné a versenyt a szén és más erőttermő forrásokkal. De ma már léteznek atomenergiát termő üzemek az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Angliában, Nyugat-Európában, Indiában, Kanadában és ezt alkalmazzák az ipari' termelésben. Alkalmazása a szállítás és közlekedési eszközöknél is növekedőben van. Olajszállító-, teher-, és hadihajók működnek már atomenergiával. Repülőgépek hajtására való alkalmazásával folynak a kísérletek. Előre nem látott hatalmas eredmények várhatók minden téren. Az automation hatása a piacokra Az atomenergia és automáció lehetővé teszik gyárüzemek áthelyezését és tetszés szerinti költöztetését. Ez előreláthatólag sok helyi zavar és nehézség okozója lesz. Az uj technológia uj piacokat fog követelni és ledönti majd a jelenlegi kereskedelmi akadályokat. Mr. Morse szerint magas színvonalon mozó gazdasági aktivitások és széleskörű gazdasági terjeszkedés és befektetés szükséges ahhoz, hogy elejét vegyék a beállható munkáselbocsátásoknak. Ugyancsak gondoskodni kell széleskörű munkás átképzésről. Véleménye szerint a munkáltatók “óvatos bizalommal” néznek elébe a fejleményeknek. Az aggodalom inkább a szakszervezetek részéről mutatkozik. Közeledni látják azt az időt, amikor atomenergia és önműködő gépek használatának következtében egyre inkább feleslegessé válik a dolgozó munkáskezek alkalmazása. Uj szakmák, uj fogalmak A balsejtelmek beteljesülését előrelátó tervezéssel és azok kivitelezésével kell megelőzni. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan létre jön nagyarányú társadalmi változás is. A szak-átképzés uj lendületet ad a munkásság teljes átnevelé- sére. A szakképzettség eddig ismert fogalmai változáson fognak átesni, az eddig ismert szakmák elavulnak és helyüket egy uj éra teljesen uj fogalmai és szakismeretei foglalják el. Nem lesznek többé szakképzetlen munkások és helyettük mérnökökre, technikai és szakértelemmel rendelkező munkásokra lesz nagy szükség. Az ifjúságot ilyen irányban kell kinevelni, alaposabb, hosszabb tanulmányi és gyakorlati nevelés összekapcsolásával. Előre irányított tervezés, és kormányok, munkáltatók s munkásság közötti kooperáció szükséges ahhoz, hogy a technika fejlődésével járó problémák megoldhatók legyenek. A fejlődő technika fejlettebb munka- és életszínvonalhoz vezethet és a kormány legyen felelős azért, hogy a változás “áldozatait” megfelelő szociális védelemben részesítse. Mr. Morse azzal fejezi be fejtegetéseit, hogy a technika fejlődését szívesen kell fogadni, mert ÉS A MUNKÁS OSZTÁLY megfelelő szociális kontrollal az emberiség javára lehet azt fordítani. Éppen attól teszi függővé a tudomány fejlődésével felszabadított hatalmas uj erőknek az egész emberiség szolgálatába való állítását, hogy milyen társadalmi célkitűzések vezetik ennek irányítását. Mit tesznek a szakszervezetek? Az automunkások a nemrégen megtartott konvenciójukon foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Automáció következtében már nagyon sok autógyári munkás vesztette el munkáját. Az azonnali megoldást a rövidebb munkahétben és a vásárlóképesség javításában látták. A konvenciós határozatok alapján, Walter Reuther levélben fordult a gyárvezetőségekhez, ajánlva egy közös bizottság felállítását, mely a problémákat tanulmányozva, képes lesz a közelgő munkaszerződés megújítás tárgyalásánál megfelelő ajánlatokkal előjönni. A gyárvezetőségek tradíciójukhoz Az újabb fejlemények szerint a polgári jogok törvényjavaslatát egybe kötik a szakszervezetromboló törvén yj avaslattal. Ugylátszik egy csapással két legyet elhajt elütni a szenátus bizottsága. A polgári jogokkal foglalkozó törvényjavaslat is veszélyben van, miután John McClellan szenátor, a szenátus munkaügyi bizottságának elnöke, váratlanul a “munkához való jog” függelékét akarja a polgári jogokkal kapcsolatos törvényhozáshoz fűzni. Egyidejűleg John P. Kennedy szenátor úgy nyilatkozott, hogy munkaügyi albizottsága májusban kezd kihallgatásokat tartani a Douglas-Ives törvényjavaslatokra vonatkozólag. E két utóbbi törvényjavaslat kötelezné a szakszervezeteket, hogy népjóléti és nyugdíj-alapjukat a szövetségi kormánynál regisztrálják. A polgári jogok törvényjavaslatához csatolt McClellan függeléket csupán taktikázásnak látják sokan, mert ezzel azt akarják elérni, hogy a kormány ne adjon valódi védelmet a néger polgároknak, akik igy természetesen nem szavazhatnak a déli államokban. A függelék meglepetésszerűen jött Egyesek azt látják, hogy a függeléket egykettőre elfogadják. A republikánusok és a dixie- kraták közös megegyezésre jutottak. McClellan hajlandósága a “right to work” unionromboló javaslatra meglepetésszerűen jött. McClelland bizottsága kihallgatásokat sem tartott a “munkához való jog” kérdésében, sőt még véleményt sem nyilvánított ezelőtt a tárgyról. McClellan még márc. 31-én sem volt hajlandó egy szövetségi törvényjavaslatról beszélni, mely a szakszervezetek ellen ejrne. Az NBC televíziós programon McClellan a következőket jegyezte meg: “Nálunk Arkansasban, van ilyen ‘nvilt üzemi’ törvényhozás. Nagy többségünk támogatja is e törvényt, de azért nem szeretném ezt a szövetségi törvények között látni, ha csak feltétlenül szükség nem lesz rá.” Majd hozzátette, hogy a “munkához való jog végre is a legfontosabb polgári jog, de azért inkább meghagyom az államok részére ezt a törvényjavaslatot.” McClellan szavazata A “Martha Rontee’s Press Conference” televíziós programon McClellan rámutatott arra, hogy a Wagner és a Taft-Hartlev-törvénvt is megszavazta, sőt a “Railway Labor Act”-re is igennel szavazott, ez csak megmutatja, hogy nem ellensége a szervezett üzemeknek? McClellan szenátor benyújtott egy állami jogokon alapuló felforgatás elleni törvényjavaslatot is. E törvényjavaslat felrúgná a legfelsőbb bíróság döntését, amennyiben az azt mondja, hogy a McCarran belső biztonsági törvény hatályon kívül helyezi Pennsylvania állam zendülés elleni törvényét. így McClellan az állam jogainak a védnöke a híven, visszautasították Reuther ajánlatát. Közben úgy a General Motors, mint a Ford Co. kijelentette, hogy egyes üzemükben beszüntetik a munkát. Evvel egyidőben az autótermelés 1.3 százalékkal magasabb volt mint a múlt héten. Nyilvánvaló, hogy az automáció eredményeit a jelen keretekben a gyárosok maguknak monopolizálják, és mindig is fogják, ha a munkásság a maga részesedése fejében elfogadja a munka- nélküliséget és a velejáró nyomort. A szakszervezetek vezetőségére hatalmas feladat hárul. Nekik a munkásosztály szempontjából kell még mélyebb tanulmány tárgyává tenni az atomenergia és automáció lombosodé uj korszakát. A hatalmas termelési lehetőségek meg kell hozzák az emberiségnek azt a várva- várt korszakát, amelyben minden ember élet- szükséglete kielégíthető lesz. A munkásosztálynak és vezetőségének komolyan kell gondolnia azokra a szükséges társadalmi változásokra, amelyek a technikai és termelési változások úgyszólván rákényszeritenelc a világra, ha azt akarjuk, hogy a kollektiv tudomány eredményeit az emberiség kollektiven élvezhesse. A rövidebb munkahét és a biztosított kereset csak ideiglenesen és csak a jól megszervezett munkások problémáját oldja meg. De a helyzetváltozás oly gyorsmenetü, hogy az uj munkaszerződéseken még meg sem száradt a tinta és újabb áremelkedések már meg is semmisítették a megnyert előnyöket. zendülés s felforgatás más hasonló dolgokban, de ugyanakkor szövetségi törvényjavaslatot is be- ugyanakkor szövetségi törvényjavaslatot is benyújt, hogy törvénvtelenitse a szervezett üzemeket még olyan államokban is, ahol az állam nem ellenzi és törvényesnek találja a zárt, szervezett üzemeket. Kennedy munkaügyi albizottsága ötféle törvényjavaslatot tervez. Az első támogatja a Doug- las-Ives törvényjavaslatot, mely kötelezné a szak- szervezeteket, hogy népjóléti és nyugdíjalapjukat a szövetségi kormánynál regisztrálják. Ezt a törvényjavaslatot különben az AFL és CIO is támogatja, de a gyárosok szövetsége ellenzi. Douglas és íves szenátorok kiilön-külön adták be törvényjavaslataikat, mindkettő hasonló és Kennedy szenátor bizottsága e kettő és más hasonló törvényjavaslatok kombinációját szeretné beterjeszteni. McClellan is támogatja az uniók kincstárának felülvizsgálását, bár nem tartja elégségesnek Eisenhower elnök ebbeli nyilatkozatát, mert ő szeretné az unió teljes pénztárát ellenőrizni, nem csupán a népjóléti és nyugdíj-alapokat. Kennedy törvényt óhajt az unió pénzkészletének befektetésére vonatkozólag is, a tagok által demokratikusan ellenőrzött pénztárt óhajt a szak- szervezetek pénzügyeiben. A Taft-Hartley-tör- vényben is újítást tenne Kennedy szenátor, mert nem tartja elégségesnek azt, hogy a szakszervezeteknek a munkaügyi minisztériumnál kell a pénzügyi jelentéseket tenni. Geller képviselő ellenzi a Polgári Jogok törvénye megölését Emmanuel Celler newyorki demokrata képviselő a Ház igazságügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a “munkához való jog” törvényének a polgári jogok törvényjavaslatához való csatolása, ha nem is brutális, de cinikus útja a törvényjavaslat megölésének. Celler hozzátette, hogy “ez a függelék semmi más, mint kísérlet a szakszervezetek teljes széttörésére.” Celler képviselő megígérte, hogy ellene szavaz minden “munkához való jog” függeléknek. A Ház bizottsága kihallgatásokat tartott az általuk benyújtandó polgári jogok törvényére vonatkozólag. Celler kijelentette, hogy az uj kihallgatások “csupán az időt húzzák szükségtelenül.” KIUTASÍTÁSOK A szovjet kormány kiutasította országa területéről Martin Bowe Jr.-t, az amerikai követség altitkárát, “diplomatához nem illő” magaviseleté miatt. Ez évben ez az ötödik amerikai diplomata, akit a szovjetek távozásra szólítottak. ★ LONDONBAN a Külföldi Iroda egy román követségi attasét utasított ki Anglia területéről. A vád ellene az, ’hogy a román menekültek közt próbált kémeket megszervezni. PRÓBÁLKOZNAK GUZSBAKÖTNI A SZAKSZERVEZETEKET
