Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-18 / 16. szám

Ä AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, April 18, 1957 Amerikai Magyar Szó Slőfizetesl árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $3., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztősé« és kladóhivata4: 130 East ISfth Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 HŐSIÉT ' A keresztény, zsidó és mohamedán vallás hí­vei e napokban, illetve hetekben ünnepük val­lásuk fontos és jelentőségteljes ünnepeit, a ke­resztények és zsidók Husvétot, a mohamedánok a Ramadant. Nagy általánosságban ezek az ünnepek nem­csak hivő emberek ünnepei. A feltámadás szim­bóluma és jelentősége kétségkívül inspirálta a történelem folyamán a szabadgondolkozók egyre hatalmasabb táborát is. A zsidó nép számára a . Husvét a szabadság eszméjének örök emlékez­tetőjévé vált és e tekintetben ma időszerűbb .mint bármikor ezelőtt, különösen ha megértjük, hogy a szabadsághoz minden népnek joga van. Mi több, a szabadság kivívásáért ma már a vi­lág csaknem valamennyi népe mozgásban, akció­ban van. A Magyar Szó őszinte jókívánságait fejezi ki mindama olvasóinknak és minden más amerikai magyar testvérünknek, akiknek számára a hus< véti ünnepek oly sokat jelentenek. Az idén az ünnepeket a nemzetközileg bizony­talan helyzet súlyos körülményei között ünn p- lik. Kívánjuk, hogy jövőre sokkal derűsebb idő­ben, a béke életet, boldogságot nyújtó napsütésé­ben ünnepelhessék, olyan légkörben, amelybe» valóra válhatnak az emberiség legszentebb esz­méi, a szabadság és függetlenség, egyenlőség és igazság mindenki számára. AZ ATOM-ŐRÜLET ELLEM (Folytatás az első oldalról) Vajha megértené a világ minden országának népe a német fizikusok történelmi figyelmezteté­sét és követelnék minden kormánytól a további atompróbák megszüntetését s haladéknélküli tár­gyalást az atomfegyverkezés megállítására, azok betiltására, a meglevő készletek elpusztítására. Hozzanak szigorú nemzetközi ellenőrzést a UN keretén belül e rendelkezések részrehajthatatlan betartására. A N. Y. Times vezércikkileg foglalkozik a fej­leményekkel. Sajnálatosnak mondja, hogy a nyugatnémet tudósok nem hajlandók “hozzájá­rulni haza luk és a szabad világ atomhatalma erősítéséhez.” Ez annál inkább is sajnálatosabb, Írja a Times, mivel “Kapicán kívül egyetlen más szovjet tudós nem foglalt el hasonló álláspontot”. Aztán a következő megállapitást teszi a Times: “A hatásos nukleáris leszerelés célkitűzé­se, alátámasztva hatásos vizsgálattal és ellenőr­zéssel és szabad közlekedéssel, sajnos még nem nyerte el a szovjet támogatást. De Stassen ja­vaslata a londoni konferencián ezirányba is hasz­nos első lépésnek bizonyulhat. (Londonban, a múlt hét péntekén USA azt a javaslatot tette, .feogy 19>S-tól kezdve a nukleáris anyagokat csak békés célokra használnák fel. Habár ez megengedné az atombombák további gyártását. — mert a tilalom nem vonatkozik az 1958 előtt gyártott anyagok bombákra való felhasználására — és nem semmisittetné meg a meglevő atom- bombakészleteket, mégis egy szerény első lépés lenne a további s teljesebb megállapodások fe­lé. —- Szerk.) amelyet remélünk, elfogad a szov­jet.” “.. Megegyezés az atomkészletek további nö­velésének l etiltására olyan uj légkört teremtene, amelyben jogos remény volna a további alapve­tő előhaladásra. Az. atomfegyverekkel váló öngyilkosság mere­deke felé való rohanásban ma már kevés hasz­nos célt szolgálna annak ldkutátása, hogy kié a fő felelősség a mai helyzet idáig való fejlő­déséért. Ma már mindkét ország vezetői és a többi fontosabb államok kormányai is tisztában van­nak azz-’’ ho tv a háború megszűnt politikai eszköz vagy. védelem lenni. Az egyedüli érvelés “Unokáink öröksége: Strontium 90” Amerika egyik kiváló tudósa, felhívást intézett kollegáihoz, hogy emeljék fel szavukat az atom­bombákkal való kísérletezések ellen. Linus Pauling professzor, a Nobel dijas tudós a kaliforinai technológiai intézet vegyészeti osztá­lyának vezetője, több mint 200 vendég előtt be­szélt, a Beverly Hilton szállodában tartott ebéden. “A tudósok kötelessége, hogy felszólaljanak” — mondta Pauling, — “hibát követnénk el, ha a politikusokra bíznánk a politikát és a dipümaták- ra a nemzetközi helyzet javítását.” Előadásának cime: “Unokáink öröksége — a Strontium 90”. Nincs a világon semmi ami fon­tosabb mint az atombomba kísérletezések meg­szüntetése — mondta. Megmagyarázta, hogy a Strontium 90 az atombombák kisülésének az eredménye, olyan vegyszer, mely a kísérletezések után éveken ke­resztül száll le a földre. Még mindig száll le a rég felrobbantott bombák eredményeképpen. A strontiummal telitett füvet megeszik a tehe­nek, a vegyi elem a tejbe kerül, az emberek, kü­lönösen a gyermekek megisszák. “A strontiumtói nem lehet megszabadulni, ha egyszer a csontokba került, “figyelmeztette hall­gatóit” a lukémiát (vérrák) és a csont rákot so­kan megkapják a strontium által.” “Azt -is bebizonyították, hogy az atom kisugár­zások elváltozást hoznak létre az uj nemzedéknél, sok gyermek születik majd vaksággal, hülyeség­gel vagy esetleg más elváltozáhokat. Már az ed­digi atom és hidrogénbomba kisérleiek is előidéz­hetik, hogy többezer abnormális gyermek szület­het.” Pauling professzor keserűen megjegyezte: “Nagyon előrehaladtunk abban, hogy hogyan kell elpusztítani a világot,” majd hozzátette: “Olyan bombáink vannak, hogy ha egyetlenegyet felrob­bantanánk Los Angeles felett, elég volna, hogy 20 mérföldes körzetben mindent elpusztítson. S ha a kisugárzások, egy irányban haladnának, minden élő lényt megölnének Santa Barbarában”. Egyes emberek számítása szerint a bomba na­gyon “olcsó”. Néhány millió dollárért olyan bom­bát készíthetünk, mely 10 millió embert megöl egyszerre, alig néhány centbe kerül egy ember megölése. f’igvelmeztette hallgatóságát, hogy akár USA, akár a SSzovjetunió elpusztíthatja az egész vilá­got. A hidrogénbombás háború tiszta őrültség. Nem lehet többé háború, mert ez ésszerűtlen len­ne.” Pauling idézte Yal Petersont a polgári védelem igazgatóját, hogy bebizonyítsa, hogy nem lehet védekezni a nukleáris bombák ellen. A legkitű­nőbb fedezék sem ad védelmet többnek, mint leg­feljebb a lakosság 60 százalékának a rögtöni ha­lál ellen. De azok is kénytelenek volnának leg­alább egy. egész hónapot a fedezékben tölteni a robbanás után, a kisugárzás veszedelme miatt, feltéve, ha a fedezékeket úgy építhetnék, hogy a kisugárzások nem hatolhatnának be oda. “Azonnal véget kellene vetni e kisértelezések- nek, úgy érzem,” mondta a nagy tudós. “Ha Oroszország hajlandó lenne, már pedig gi»ft íííí-í; U a jfWSsfáS x a a;r. a »s;«s"5s ma az, hogy a roppant fegyverkezés “elijeszti” a másik félt a háború megindításától. Másszóval a béke a kölcsönös rettegésre, illetve rettegtetés- re van alapozva. De micsoda jövőt jelent ez az emberiségnek? Különösen amikor elkészülnek- az interkontinentális rakéták H-bomba lövegekkel, amelyekkel egy gombnyomással 45 perc alatt a világ bármely városát vagy országát el lehet pusztítani! Nincs más kiút mint tudomásulvenni az elemi tényt, hogy ha élni akarunk, meg kell találni az ellentétek — bármilyen nagyok, súlyosak legye­nek is azok — tárgyalás utján való megoldását. Az ilyen tárgyalások természetesen nem járhat­nak azzal, hogy mindkét fél száz százalékosan ki legyen elégítve. Elkerülhetetlenek a kompro­misszumok. De legyen ereje és bátorsága mind­két félnek hinni áz emberiség, az emberek mil­liói, százmilliói abbeli képességeiben, hogy adott társadalmi berendezkedésének hiányait, fogyaté­kosságait, ellentéteit demokratikus folyamat ke­retében előbb-utóbb a nép túlnyomó többsége érdekeit kielégítve tudják megoldani. felajánlotta a kísérletek beszüntetését, a világon mindenki megtudná, ha megszegné ígéretét”. “Szeretném ha az Egyesült Államok vezetnék a világot az erkölcsiség, emberiesség terén” — tette hozzá. — ‘Azt hiszem, kezdenünk kell olyan irányban való haladásért, hogy vessünk véget ezeknek a fegyvereknek. Meg kell akadályoznunk a háborút. Csak nyerhetnük, ha beszüntetjük ezeket a kísérletezéseket!. .. ANGLIA A SZTRÁJK UTÁN Az angol hajóépítő- és gépipari sztrájk befeje­ződött, de az angol polgári sajtó ezt inkább csak fegyverszünetnek tekinti, annál is inkább, mert a szakszervezetek nem kötelezték magukat a vizsgáló bizottság javaslatainak elfogadására és a sztrájkot beszüntető határozat kifejezetten nyitva tartja a kaput a sztrájk megújítása előtt. “Megszűnt a sztrájk, tovább folyik a harc” — állapítja meg címlapján feltűnő beállításban a Daily Herald. A hajóépítő- és gépipari munkások szakszerve­zetei szövetsége végrehajtó tanácsának sztrájkot beszüntető határozatát igen heves vita előzte meg. Anglia legnagyobb szakszervezete, a szállitó- ipari és általános szakszervezet főtitkára Frank Cousins a legerélyesebben ellenezte a sztrájkot beszüntető javaslatot. A javaslat sorsát W. Car- ron, az egyesült gépipari szakszervezet elnöke döntötte el, mivel szakszervezete félmillió szava­zattal rendelkezik az egész szövetség 1,250,000 szavazata közül. A sztrájkbeszüntető javaslatot a végrehajtó tanács 710,157 szavazattal fogadta el 449,162 szavazat ellenében. A döntés után Ted Hill, a kazánkészitők szakszer­vezetének főtitkára kijelentette a sajtó képvise­lőinek: “Az eredmény árulást jeleni és keserű csalódást okoz, mert még soha nem adott a mun­kásság ilyen fényes választ a vezetők felhívásá­ra.’ Mialatt a végrehajtó tanács vitája folyt, sztráj­koló munkások gyülekeztek a tanácskozó helyiség előtt, felkiáltásaikkal követelve a sztrájk folyta­tását. így kiáltottak: “Hívjátok sztrájkba az összmunkásságot.!” Ne féljetek mi veszítjük a fizetést, nem ti!” Hattagú küldöttség utján sür­gették a végrehajtó tanácsot, ragaszkodjék a tel­jes 10 százalékos követeléshez. A határozathoza­tal után távozó szakszervezeti vezéreket a mun­kások heves ellenséges tüntetésekkel fogadják és ezt kiabálták: “ Eladtatok, cserbenhagytatok, el­árultatok minket!” Egy szakszervezeti lap a külföldi segélyről N. J. Labor Herald Több Ízben kihangsúlyoztuk lapunk hasábján, hogy az amerikai adófizetők dollárjait hiába ön­töttük Európába és az egész világon mindenfelé a II.-ik világháború óta, mert semmit sem jelen­tett az átlagos polgár részére azokban az orszá­gokban. Az a rengeteg billió dollár lassan de biz­tosan megtalálta útját mindenütt a nagy mun­káltatók és a ravasz politikusok zsebeibe. E miatt nem vághatták le adóinkat. A szabad szakszervezetek vezetői az óceán másik oldalán tudtunkra adták, hogy nem adott e rengeteg pénz több fizetést, vagy magasabb életszínvona­lat a munkások részére. Andrew J. Biemiller, az AFL-CIO törvényho­zási igazgatója, az “International Economic and Social Development” konferenciáján rámutatott arra, hogy hiábavaló a US gazdasági segítési programja, ha a világ munkássága nem kapja meg teljes megillető részét belőle. Tíz évvel a második világháború után, az ölasz munkás életszínvonala még mindig 25 százalék­kal alacsonyabb volt, mint a háború előtt, Ez a z oka annak, hogy a kommunizmus annyira elter­jedt abban az országban. Az elmúlt 12 év alatt az amerikai dollárok billiói kerültek és kerülnek az olasz nagy üzemek birtokába. Ez az, amit a “leszivárgási” rendszernek ne­veztek” el, vagyis öntjük dollárjainkat a nagy fiuk zsebeibe és talán végre majd leszivárog ab­ból valami az éhes munkásnép szájába is.

Next

/
Thumbnails
Contents