Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-18 / 16. szám
Ä AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, April 18, 1957 Amerikai Magyar Szó Slőfizetesl árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $3., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztősé« és kladóhivata4: 130 East ISfth Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 HŐSIÉT ' A keresztény, zsidó és mohamedán vallás hívei e napokban, illetve hetekben ünnepük vallásuk fontos és jelentőségteljes ünnepeit, a keresztények és zsidók Husvétot, a mohamedánok a Ramadant. Nagy általánosságban ezek az ünnepek nemcsak hivő emberek ünnepei. A feltámadás szimbóluma és jelentősége kétségkívül inspirálta a történelem folyamán a szabadgondolkozók egyre hatalmasabb táborát is. A zsidó nép számára a . Husvét a szabadság eszméjének örök emlékeztetőjévé vált és e tekintetben ma időszerűbb .mint bármikor ezelőtt, különösen ha megértjük, hogy a szabadsághoz minden népnek joga van. Mi több, a szabadság kivívásáért ma már a világ csaknem valamennyi népe mozgásban, akcióban van. A Magyar Szó őszinte jókívánságait fejezi ki mindama olvasóinknak és minden más amerikai magyar testvérünknek, akiknek számára a hus< véti ünnepek oly sokat jelentenek. Az idén az ünnepeket a nemzetközileg bizonytalan helyzet súlyos körülményei között ünn p- lik. Kívánjuk, hogy jövőre sokkal derűsebb időben, a béke életet, boldogságot nyújtó napsütésében ünnepelhessék, olyan légkörben, amelybe» valóra válhatnak az emberiség legszentebb eszméi, a szabadság és függetlenség, egyenlőség és igazság mindenki számára. AZ ATOM-ŐRÜLET ELLEM (Folytatás az első oldalról) Vajha megértené a világ minden országának népe a német fizikusok történelmi figyelmeztetését és követelnék minden kormánytól a további atompróbák megszüntetését s haladéknélküli tárgyalást az atomfegyverkezés megállítására, azok betiltására, a meglevő készletek elpusztítására. Hozzanak szigorú nemzetközi ellenőrzést a UN keretén belül e rendelkezések részrehajthatatlan betartására. A N. Y. Times vezércikkileg foglalkozik a fejleményekkel. Sajnálatosnak mondja, hogy a nyugatnémet tudósok nem hajlandók “hozzájárulni haza luk és a szabad világ atomhatalma erősítéséhez.” Ez annál inkább is sajnálatosabb, Írja a Times, mivel “Kapicán kívül egyetlen más szovjet tudós nem foglalt el hasonló álláspontot”. Aztán a következő megállapitást teszi a Times: “A hatásos nukleáris leszerelés célkitűzése, alátámasztva hatásos vizsgálattal és ellenőrzéssel és szabad közlekedéssel, sajnos még nem nyerte el a szovjet támogatást. De Stassen javaslata a londoni konferencián ezirányba is hasznos első lépésnek bizonyulhat. (Londonban, a múlt hét péntekén USA azt a javaslatot tette, .feogy 19>S-tól kezdve a nukleáris anyagokat csak békés célokra használnák fel. Habár ez megengedné az atombombák további gyártását. — mert a tilalom nem vonatkozik az 1958 előtt gyártott anyagok bombákra való felhasználására — és nem semmisittetné meg a meglevő atom- bombakészleteket, mégis egy szerény első lépés lenne a további s teljesebb megállapodások felé. —- Szerk.) amelyet remélünk, elfogad a szovjet.” “.. Megegyezés az atomkészletek további növelésének l etiltására olyan uj légkört teremtene, amelyben jogos remény volna a további alapvető előhaladásra. Az. atomfegyverekkel váló öngyilkosság meredeke felé való rohanásban ma már kevés hasznos célt szolgálna annak ldkutátása, hogy kié a fő felelősség a mai helyzet idáig való fejlődéséért. Ma már mindkét ország vezetői és a többi fontosabb államok kormányai is tisztában vannak azz-’’ ho tv a háború megszűnt politikai eszköz vagy. védelem lenni. Az egyedüli érvelés “Unokáink öröksége: Strontium 90” Amerika egyik kiváló tudósa, felhívást intézett kollegáihoz, hogy emeljék fel szavukat az atombombákkal való kísérletezések ellen. Linus Pauling professzor, a Nobel dijas tudós a kaliforinai technológiai intézet vegyészeti osztályának vezetője, több mint 200 vendég előtt beszélt, a Beverly Hilton szállodában tartott ebéden. “A tudósok kötelessége, hogy felszólaljanak” — mondta Pauling, — “hibát követnénk el, ha a politikusokra bíznánk a politikát és a dipümaták- ra a nemzetközi helyzet javítását.” Előadásának cime: “Unokáink öröksége — a Strontium 90”. Nincs a világon semmi ami fontosabb mint az atombomba kísérletezések megszüntetése — mondta. Megmagyarázta, hogy a Strontium 90 az atombombák kisülésének az eredménye, olyan vegyszer, mely a kísérletezések után éveken keresztül száll le a földre. Még mindig száll le a rég felrobbantott bombák eredményeképpen. A strontiummal telitett füvet megeszik a tehenek, a vegyi elem a tejbe kerül, az emberek, különösen a gyermekek megisszák. “A strontiumtói nem lehet megszabadulni, ha egyszer a csontokba került, “figyelmeztette hallgatóit” a lukémiát (vérrák) és a csont rákot sokan megkapják a strontium által.” “Azt -is bebizonyították, hogy az atom kisugárzások elváltozást hoznak létre az uj nemzedéknél, sok gyermek születik majd vaksággal, hülyeséggel vagy esetleg más elváltozáhokat. Már az eddigi atom és hidrogénbomba kisérleiek is előidézhetik, hogy többezer abnormális gyermek születhet.” Pauling professzor keserűen megjegyezte: “Nagyon előrehaladtunk abban, hogy hogyan kell elpusztítani a világot,” majd hozzátette: “Olyan bombáink vannak, hogy ha egyetlenegyet felrobbantanánk Los Angeles felett, elég volna, hogy 20 mérföldes körzetben mindent elpusztítson. S ha a kisugárzások, egy irányban haladnának, minden élő lényt megölnének Santa Barbarában”. Egyes emberek számítása szerint a bomba nagyon “olcsó”. Néhány millió dollárért olyan bombát készíthetünk, mely 10 millió embert megöl egyszerre, alig néhány centbe kerül egy ember megölése. f’igvelmeztette hallgatóságát, hogy akár USA, akár a SSzovjetunió elpusztíthatja az egész világot. A hidrogénbombás háború tiszta őrültség. Nem lehet többé háború, mert ez ésszerűtlen lenne.” Pauling idézte Yal Petersont a polgári védelem igazgatóját, hogy bebizonyítsa, hogy nem lehet védekezni a nukleáris bombák ellen. A legkitűnőbb fedezék sem ad védelmet többnek, mint legfeljebb a lakosság 60 százalékának a rögtöni halál ellen. De azok is kénytelenek volnának legalább egy. egész hónapot a fedezékben tölteni a robbanás után, a kisugárzás veszedelme miatt, feltéve, ha a fedezékeket úgy építhetnék, hogy a kisugárzások nem hatolhatnának be oda. “Azonnal véget kellene vetni e kisértelezések- nek, úgy érzem,” mondta a nagy tudós. “Ha Oroszország hajlandó lenne, már pedig gi»ft íííí-í; U a jfWSsfáS x a a;r. a »s;«s"5s ma az, hogy a roppant fegyverkezés “elijeszti” a másik félt a háború megindításától. Másszóval a béke a kölcsönös rettegésre, illetve rettegtetés- re van alapozva. De micsoda jövőt jelent ez az emberiségnek? Különösen amikor elkészülnek- az interkontinentális rakéták H-bomba lövegekkel, amelyekkel egy gombnyomással 45 perc alatt a világ bármely városát vagy országát el lehet pusztítani! Nincs más kiút mint tudomásulvenni az elemi tényt, hogy ha élni akarunk, meg kell találni az ellentétek — bármilyen nagyok, súlyosak legyenek is azok — tárgyalás utján való megoldását. Az ilyen tárgyalások természetesen nem járhatnak azzal, hogy mindkét fél száz százalékosan ki legyen elégítve. Elkerülhetetlenek a kompromisszumok. De legyen ereje és bátorsága mindkét félnek hinni áz emberiség, az emberek milliói, százmilliói abbeli képességeiben, hogy adott társadalmi berendezkedésének hiányait, fogyatékosságait, ellentéteit demokratikus folyamat keretében előbb-utóbb a nép túlnyomó többsége érdekeit kielégítve tudják megoldani. felajánlotta a kísérletek beszüntetését, a világon mindenki megtudná, ha megszegné ígéretét”. “Szeretném ha az Egyesült Államok vezetnék a világot az erkölcsiség, emberiesség terén” — tette hozzá. — ‘Azt hiszem, kezdenünk kell olyan irányban való haladásért, hogy vessünk véget ezeknek a fegyvereknek. Meg kell akadályoznunk a háborút. Csak nyerhetnük, ha beszüntetjük ezeket a kísérletezéseket!. .. ANGLIA A SZTRÁJK UTÁN Az angol hajóépítő- és gépipari sztrájk befejeződött, de az angol polgári sajtó ezt inkább csak fegyverszünetnek tekinti, annál is inkább, mert a szakszervezetek nem kötelezték magukat a vizsgáló bizottság javaslatainak elfogadására és a sztrájkot beszüntető határozat kifejezetten nyitva tartja a kaput a sztrájk megújítása előtt. “Megszűnt a sztrájk, tovább folyik a harc” — állapítja meg címlapján feltűnő beállításban a Daily Herald. A hajóépítő- és gépipari munkások szakszervezetei szövetsége végrehajtó tanácsának sztrájkot beszüntető határozatát igen heves vita előzte meg. Anglia legnagyobb szakszervezete, a szállitó- ipari és általános szakszervezet főtitkára Frank Cousins a legerélyesebben ellenezte a sztrájkot beszüntető javaslatot. A javaslat sorsát W. Car- ron, az egyesült gépipari szakszervezet elnöke döntötte el, mivel szakszervezete félmillió szavazattal rendelkezik az egész szövetség 1,250,000 szavazata közül. A sztrájkbeszüntető javaslatot a végrehajtó tanács 710,157 szavazattal fogadta el 449,162 szavazat ellenében. A döntés után Ted Hill, a kazánkészitők szakszervezetének főtitkára kijelentette a sajtó képviselőinek: “Az eredmény árulást jeleni és keserű csalódást okoz, mert még soha nem adott a munkásság ilyen fényes választ a vezetők felhívására.’ Mialatt a végrehajtó tanács vitája folyt, sztrájkoló munkások gyülekeztek a tanácskozó helyiség előtt, felkiáltásaikkal követelve a sztrájk folytatását. így kiáltottak: “Hívjátok sztrájkba az összmunkásságot.!” Ne féljetek mi veszítjük a fizetést, nem ti!” Hattagú küldöttség utján sürgették a végrehajtó tanácsot, ragaszkodjék a teljes 10 százalékos követeléshez. A határozathozatal után távozó szakszervezeti vezéreket a munkások heves ellenséges tüntetésekkel fogadják és ezt kiabálták: “ Eladtatok, cserbenhagytatok, elárultatok minket!” Egy szakszervezeti lap a külföldi segélyről N. J. Labor Herald Több Ízben kihangsúlyoztuk lapunk hasábján, hogy az amerikai adófizetők dollárjait hiába öntöttük Európába és az egész világon mindenfelé a II.-ik világháború óta, mert semmit sem jelentett az átlagos polgár részére azokban az országokban. Az a rengeteg billió dollár lassan de biztosan megtalálta útját mindenütt a nagy munkáltatók és a ravasz politikusok zsebeibe. E miatt nem vághatták le adóinkat. A szabad szakszervezetek vezetői az óceán másik oldalán tudtunkra adták, hogy nem adott e rengeteg pénz több fizetést, vagy magasabb életszínvonalat a munkások részére. Andrew J. Biemiller, az AFL-CIO törvényhozási igazgatója, az “International Economic and Social Development” konferenciáján rámutatott arra, hogy hiábavaló a US gazdasági segítési programja, ha a világ munkássága nem kapja meg teljes megillető részét belőle. Tíz évvel a második világháború után, az ölasz munkás életszínvonala még mindig 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a háború előtt, Ez a z oka annak, hogy a kommunizmus annyira elterjedt abban az országban. Az elmúlt 12 év alatt az amerikai dollárok billiói kerültek és kerülnek az olasz nagy üzemek birtokába. Ez az, amit a “leszivárgási” rendszernek neveztek” el, vagyis öntjük dollárjainkat a nagy fiuk zsebeibe és talán végre majd leszivárog abból valami az éhes munkásnép szájába is.
