Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-18 / 16. szám
ROOSEVELT ÖRÖKSÉGE A mult héten volt F. D. Roosevelt halálának 12-ik évfordulója. A világ színpadáról egy tüneményes személyiség távozott el. Olyan történelmi egyéniség, akinek bárkinél nagyobb feladat és hatalom jutott ki osztályrészül, egy nyomorék, aki maga volt az erő és bátorság megtestesülése az egész világ előtt, olyan egyén, aki korának többi nagy személyisége közül is messze kimagaslott. Nem csupán Franklin D. Roosevelt egyénisége az, ami ma érdekel bennünket. Fontosabb az az örökség, amit itt hagyott számunkra, hazánk és az egész világ számára. Ez az örökség felbecsülhetetlen. Nem tul- zunk, amikor azt mondjuk, hogy sok amerikai valósággal az életét köszönheti FDR-nak. A sok közül csak két példát említünk. Az egyik az uj remény, amit USA népének adott a depresszió legsötétebb napjaiban. A másik, amivel megmentette népünket a fasizmus poklától és segített a világ többi népeit hasonlókép megmenteni: történelmi vezérszerepe a Il-ik világháborúban. Roosevelt öröksége nyomot hagyott minden amerikai életében. A “New Deal” változást hozott a nemzet életében, gazdasági, társadalmi újításai melyeket akkor “radikális”-nak tartottak, ma már szerves része lett társadalmi, politikai és gazdasági életünknek. Mi lenne ma társadalmi biztosítás nélkül, munkanélküli segély, a farmeroknak adott támasz nélkül? ő kezdte meg az oicsó lakóházak épitettetését a köznép részére, a bankbetétek biztosítását, a tőzsde részleges megzabo- lását, a tennessee-völgvi olcsó villamossági müvek felépítését és sok más dolgot. Felmérhetetlen Roosevelt vezetése a béke és a háború éveiben úgy Amerika, mint a világ részére. Amerika munkássága soha sem fogja elfelejteni és adózni fog örökké a nagy elnök emlékének. FOR örökké éini fog müveiben Irta: HERBERT H. LEHMAN Franklin Roosevelt humanizmusa, kormány filozófiája sokszor visszatükröződött beszédeiben és hivatalos nyilatkozataiban. Szavai előttünk csengnek ma is az igazság őszinte meggyőződésében. Megindulttá tesz bennünket az a változás, melyet bevezetett és azok a nagy problémák, melyekkel olyan bátran szembenézett. Emlékezhetünk, hogy az volt a célja, hogy minden családot függetlenítsen a könyöradományok megalázásától. Azt mondta: ‘‘A hosszantartó segélyre szorulás szellemi és morális degradációra vezet és tönkreteszi alapjában nemzeti életünket.” Emlékszünk arra, mikor azt mondta, hogy vezetni fogja a harcot az ‘elfelejtett emberért’, aki a gazdasági piramis legalsó részén áll? Emlékszünk mit tartott gazdasági életünk növekedése majdnem forradalmi ismertető jelének? Azt mondta: “Haladásunkat nem bizonyítja az, ha még több jut azoknak, akiknek úgyis van minden bőven, hanem az, hogy nyujtunk-e eleget azok részére akiknek túlságosan kevés jut.” Emlékeznek, hogy mennyire bántotta azok viselkedése, akik önző érdekeik uán jártak, nem törődve a nemzet érdekeivel? Azt mondta: “Mindig tudtuk, hogy a szükségtelen önérdek rossz erkölcsöt takar; most már azt is tudjuk, hogy gazdaságilag is rossz az”. Franklin Rooseveltnek azokhoz is volt szava, akik be akarták zárni ajtónkat azok előtt a fáradt, szegény, összezsúfolt tömegek előtt, akik a szabadság levegője után vágytak. Azt mondta: “Népünk — az indiánok kivételével — bevándorolt, vagy a bevándoroltak leszármazottja.” Feledhetetlen szavakkal ösztökélt bennünket arra, hogy vessük el a hisztériát. Azt mondta: “Az egyetlen amitől félnünk kell. az maga a félelem., .megnevezhetetlen, oktalan félelem.” Franklin Roosevelt külügyi politikáját is magas cél és cselekedet vezette. Hatalmas meggyőzőképességét, személyiségét latba vetette, hogy megmentse az emberiséget a fasizmustól. Azt mondta: “Kötelességünk, hogy a demokrácia fegyverraktárai legyünk.” Külügyi politikánkról a következőképpen nyilatkozott: “A világpolitika mezején nemzetünket a jó szomszédság politikának szentelem. Nemcsak véget kell vetni a háborúnak, de véget kell vetnünk a háborúk megkezdése okának is.” Végül pedig utolsó Írott szavaival felhívott bennünket arra, hogy fogadjuk el napjaink kihívását és tegyük félre az ismeretlentől való félelmünket.” Holnapunk megvalósítását csak mai kételyeink akadályozhatják meg.” Ezek és sok más nemes szavak jelképezték az az embert, aki teljes mértékben kiérdemelte, hogy Amerika népe örökre szivébe zárja, és bármennyire próbálják esküdt ellenségei beszennyezni emlékét, Franklin Roosevelt élni fog müveiben, me:yek az amerikai örökség szerves részeivé váltak. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 up^'r^j^Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y„ N. Y, Vol. VI. Thursday, April 18, 1957.(-rip&- '? ) _________ NEW YORK, N. Y. Nyugatnémetország 18 legtekintélyesebb nukleáris fizikusa nyilatkozatot adott ki, melyben bejelentették, hogy nem fognak közreműködni atomfegyverek gyártásában, kipróbálásán és használatában. Nyilatkozatuk tiltakozás volt a bonni kormány ama elhatározása ellen, hogy a szervezés alatt álló uj nyugat-német hadsereget atomfegyverekkel fogják felszerelni. Adenauer kancellár az előző héten jelentette be e döntést. Hangoztatta, hogy a vezető országok atombombás fegyverekkel látják el magukat és ezért Nyugatnémetország sem tehet mást, mint hogy hasonlóképen fegyverkezik. A fizikusok bejelentése válasz volt erre a megállapításra. Abbeli meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy egy olyan viszonylag kis ország, mint N y u g a tnémetország csak úgy tudja megvédeni magát és a világ békéjét, ha távoltartja magát az atombombás fegyverkezéstől. A fizikusok hangoztatták, hogy ők nem politikusok, de tudományos munkájuk felelősséget hárít rájuk munkájuk következményeiért. (Egyikük, Otto Hahn, Nobel díjas fizikus volt az első az egész világon, aki ket- téhasitotta az atomot, ami lehetővé tette az atombomba elkészítését.) Hangsúlyozták, hogy az Adenauer kormány nem világosította fel Nyugatnémetország népét az atomfegyverkezés várható következményeiről. Egyetlen H-bomba lakhatalanná tehetné az egész Ruhr vidéket, mig a H- bombák okozott rádióaktiv kisugárzás képes volna elpusztítani N y u gatnémetor- szág 50 milliónyi lakosságát. Adenauer sietve válaszolt a t udósok nyilatkozatára: “Ha ezek az urak (a tudósok) az atomfegyverek betiltását követelnék minden ország számára. akkor megegyeznének kormányom nézeteivel. Remélem ez volt a céljuk. Ezek az urak úgy látszik nem ismerősek azoknak a kísérleteknek az eredményeivel, amelyeket az Egyesült Államokban eszközöltek a polgárok és katonák védelmére... Amit ők követelnek, az tisztára politikai ügy. Az atom- vitában, ami következni fog a nép meggyőződhet, hogy a kormány minden lehetőt megtesz, hogy megvédje őket az atomháború következményeitől.” A német tudósok nem hagyták válaszolatlan Adenauer kritikáját. Azonnal válaszoltak neki. Ismét megvádolták, hogv becsapta a népet, eltitkolta előttük a taktikai atomfegyverek pusztító erejét. És becsapta a népet akkor is, amidőn azt állította, hogy a tudósok nyilatkozata meglepte őt, hiszen ők már tavaly decemberben kifejezték aggodalmaikat az atomfegyverkezést illetően. Visszautasították azt az álláspontot, hogy a fegyverkezés politikai ügy, amelyért elsősorban a kancellár felelős. Hangoztatták, hogy mint polgároknak kötelességük álláspontot foglalni és figyelmeztetni a népet az atomfegyverek veszélyeire. Hahn proreszor kijelentette. hogy az atomfegyverkezés lelkiismeretbeli kérdés számára. ő volt az első ember, aki kettéhasitotta az atomot. Amikor az első atombombát ledobták Hirosimára, az borzasztó hatást váltott ki belőle. Mint az atomkutatás úttörője felelősnek érzi magát annak következményeiért. Három más Nobel díjas német tudós hasonlóan nyilatkozott a sajtó számára. A német tudósok nyilatkozata mélységesen .komoly figyelmeztetés az egész német nép és az emberiség számára. Kormányunk bejelentette, hogy atomfegyverekkel látja el a Nato országokat. Válaszként a szovjet kormány figyelmeztette ezeket az országokat. hogy ha atombombás bázisokká válnak, kiteszik magukat a pusztulásnak egy atombombás konfliktus esetén. Dacára a világarányu til: takozásnak, az atombombád ; fegyverkezés folytatódik, az atombombák k i p r ó b álása LONDON. — Az angol kormány bejelentette, hegy mégis megfogják tartani a H-bombarobbantást a Csendes Óceánon. A japán kormány öt ízben tiltakozott ez ellen. LONDON. — A moszkvai rádió bejelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó a nukleáris fegyverek kipróbálását ideiglenesen is felfüggeszteni, ha a nyugat nem egyezik bele az állandó felfüggesztésbe. DZSAKARTA. — Az indonéziai kormány rádióleadásban kérte fel az angol kormán)! a íervbevett H-bomba kipróbálás feladására. v_______________________f folytatódik. Az elmúlt hetekben szovjet részről történtek atombomba k i p r ó bálások. I Anglia bejelentette, hogy a Karácsony szigeten ki fog 1 próbálni egy H-bombát. Amerika is készül hasonló próbákra. A szovjet több Ízben javasolta az atombomba kipróbálások felfüggesztését, az atomfegyverkezés megállítását és idővel az összes meglevő atomfegyverek elpusztítását, azok használatának törvényenkivül helyezését. A ' nyugati államok különböző ' megokolásokkal nem mentek I eddig be ilyen megállapodás- jba. i (Folytatás a 2-ik oldalon) HBHmiiaHHSumHUBUHHMiHHMHHHBini Kruscsov és a “magyar paprika” Moszkva. — “A magyar helyzet bizony elég csípős helyzet volt, olyan csipős mint a magyar paprika” mondta Kruscsov, szovjet kommunista pártvezér a látogatóban levő albán delegáció tiszteletére rendezett fogadáson. A New York Times tudósítója az alkalomról irt riportjában megjegyzi, hogy Kruscsov a magyarországi felkelésről sokkal enyhébben nyilatkozott mint ezelőtt bárki a szovjet vezetőségben. Általában véve Kruscsov engesztelékenyen és barátságosan beszélt az estély folyamán. A kapitalista és kommunista világ éljen, és engedjék egymást élni. Ama nézetének adott kifejezést, hogy a nemzetközi helyzet ismét javulófélben van. De akármilyen is a helyzet, a két tábornak, mondta, békében kell lennie egymással, mert eddigelé égjük sem találta fel, hogyan lehet elmenekülni erről a planétáról. Remélte, hogy nincs meszI sze az idő, amidőn kifognak küszöbölni minden katonai egyezményt — beleértve a j varsói egyezményt is. Akkor [majd, mondta., mindenki ké- ípes lesz saját lelkiismerete | szerint élni. Változások Ike kabinetjében A Wall Street Journal értesülései szerint Wilson hadügyminiszter a közeljövőben | feladja nemzetvédelmi miniszteri állását. Humphrey pénzügyminiszter szintén lemond még az idén. Sőt Dulles is távozni fog, ha a Középkeleten lecsendesedik a hely- ! zet. Knowland szenátor a Daughters of American Revolution előtt I tartott beszédében azt mond- ; ta, hogy a magyar felkelők- j nek kézi-mozsárágyukat c>s.- ! zooka) és kézigránátokat kel- j lett volna küldeni roko"- 1 szenv nyilatkozatok helyett. Az atom-őrület ellen
