Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-10 / 2. szám
January 10, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Károlyi Mihály emlékiratai Nemrég jelentek meg a hires szabadsághős, Károlyi Mihály emlékiratai. Könyvét felesége, Károlyi Katinka fordította angolra, New Yorkban E. P. Dutton kiadásában jelent meg, ára $6.50. Károlyi Mihály, az elmúlt félévszázad egyik legérdekesebb egyénisége, aki szoros kapcsolatban. volt Magyarország történelmével. Igazság- szerető, becsületes ember volt, aki valóban hitt a szociálizmusban. Ez az, amit magyarországi arisztokrata rokonai, barátai sohasem bocsátottak meg neki. Árulónak tartották, aki saját osztálya ellen tört. Ez érthető is, hiszen a gőgös, magyar arisztokraták a világ legnagyobbjának tartották magukat, akiknek az angol arisztokrácia is kismiska volt csak, hiszen egyre másra benősültek a gazdag, parvenu amerikai családokba és ez, az igazi arisztokrácia) előtt megbocsáthatatlan leereszkedés volt, ámbár, sokszor sikerült ezzel ingadozó alapon álló vagyonukat megmenteni. j 16 éves korában Károlyit megrótta tanítója, mert az egyik Budapesti cigánybandának mindössze két aranyat adott, ami túlságosan kevés volt egy Károlyitól. Az ilyen környezetben felcseperedő Károlyi Mihály nagybátyja befolyása alá került, aki valamilyen kooperative rendszeren dolgozott és ellenezte a szabad gazdasági versengést- 21 éves korában már Marxot olvasta Károlyi és ha nem is volt szociálista, kapitalista ellenessége már kifejlődött. Károlyi Mihály 1875-ben született. Bejárta az, egész világot. Már 30 éves kora előtt ellátogatott New Yorkba. Mint Írja: “Abban az időben csupán a felső négyszáz körében forgott. Ez még akkor volt, mikor Amerika nem veszítette el illúzióit a pénz után sóvárgó, elszegényedett európai arisztokraták inváziójával.’’ 35 éves korában tagja lett a magyar parlamentnek, röviddel ezután párbajozott, gróf Tisza Istvánnal, aki mint a képviselő ház elnöke, rendőrrel vezetette ki az országházból azokat a képviselőket, akik felfegyverzési programját ellenezték. Károlyi emlékiratait három részre osztja. Az első rész magában foglalja az első világháborúban kifejtett erőfeszítéseit, amelyekkel igyekszik Magyarországot az ántánt oldalára vinni és külön békét kötni még mielőtt késő. Igyekezete hiábavalónak bizonyult, de meghozta neki azt, hogy ő volt a rövidéletii demokratikus Magyarország első elnöke. Mint elnök példát mutatott; , amennyiben saját birtokát osztotta szét a nincstelen parasztok között. Károlyit tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság váltotta fel, amit néhány hónap után a világ első fasiszta állama követett Horthy Magyarországon, a fehér terror uralmával _ Károlyi hangsúlyozta, hogy Magyarországot az arisztokrata jobboldal tette tönkre, mert csökönyösen megakadályozott minden reformot és állandóan a német béklyóban tartották az országot. 1919 julius 4-én el hagyta Magyarországot, és 27 évig élt száműzetésben. Könyvének második része a száműzetés éveivel foglalkozik. “Napjaik meg vannak számlálva . . A száműzetésben is mindig hűi maradt magához, illúzió nélküli hitéhez. Nehéz élete volt. Tá- voiiété'ben árulással vádolták Horthyék, és elitélték. Hálásan »emlékszik meg Amerikai útjáról, ahol Palm Beachen a milliomosok klubjában tartott előadást, azt Írja róla: “minden költségemet fizették és még ezer dollárt is adtak azért, hogy megmondtam nekik, hogy napjaik meg vannak számlálva”. Száműzetése alatt szociálista lett és feleségét is meggyőzte ennek a helyességéről. Felesége, Andrássy Katinka grófnő, talán még nála is .arisztokratább családból jön, segítségére volt férjének bátorságával, energiájával és rendkívüli nyelvtudásával. 1931-ben a Károlyi házaspár látogatást tett a Szovjetunióba, sok minden nagyon tetszett ott nekik, kifogásolni valót is találtak, de Károlyi soha nem támadta a Szovjetuniót, bár nem tet- s7rL' T,aV; az, hogy sokan rettegtek Sztálintól. 1917 károlyi álma egy közép-európai Szövetség volt, szerette volna a Szovjetuniót is bele foglalni, de később megelégedett volna, ha Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria és a Balkán államok egyesültek volna. A II.-ik világháború előtt Németországban és Franciaországban harcolt a fasizmus és nácizmus ellen. Mikor a háború lavinája megindult, Angliát tette második hazájává. Anglia népe soha sem fogja elfelejteni az angol nép iránt érzett rokonszenvét, kitartott velük, mikor 1940- ben az idegenek nagyrésze elhagyta Angliát, mert attól féltek, hogy elvesztették a háborút. E napokban, sokan sürgősen az óceán túlsó partjára tértek, de olyanok is voltak, aki kmérget vettek be. Emlékiratának harmadik része a háborút követő időkkel foglalkozik. A fegyverszünet után kisütött a nap Károlyi részére is A magyar munkáskormány meghívására Budapestre ment, ahol a magyar nép szeretete, hatalmas, ünnepies keilPáGZAI ELSŐ MAGYAR LEXIKONJA Valamivel több mint 300 évvel ezelőtt fejezte be Apáczai Cseri János “Magyar Enciklopédiájának”, az első magyar lexikonnak utolsó címszavát. Három év múlva, 1659-ben, ép az év utolsó napján. Szilveszter estén meghalt. Szörnyű korszakban élt. Nyugaton a harmincéves háború utolsó hullámverésében fuldokolnak az emberek, a Duna-táj térképét a török magyar vérrel festi át s a bécsi császár épületes látványra hívja fel a figyelmet: nézzék, hogyan irtja magyarral a magyart. Zrínyi Miklós ekkor fejti ki a magyar nemzet politikai és katonai fogalmát. S Apáczai Cseri János társul hozzá s megrajzolja a nemzet szellemi és erkölcsi fogalmát. Apáczai Cseri János Erdélyből iveit fel, abból a vetésből, amelyet a reformáció adott: a mindenkit egyformán tudáshoz és fényhez vezető szabadságból. 1648-ban, 23 éves korában, került ki a magyar protestánsok külföldi kapcsolatai révén Hollandiába. Apáczai szegény parasztfiu volt, nem volt egyéb vagyona a tehetségénél. Leyden és Utrecht egyetemein is feltűnt a magyár fiú. 1651-ben avatják doktorrá. Ámde Apáczait nemcsak professzorok veszik körül. Egy forrongó világba került ott, tanúja a század legnagyobb eseményeinek. Angliában kitör a forradalom s elsöpri a királyt, aki nem óhajt lemondani “isteni kegyelemből’’ való jogairól. A bárd csattanását, mely Károly király fejét vágja el, Utrechtben is érezni lehet. Az angol trónörökös s az udvar oda menekült, Hágába. Apáczai lélek- zetvisszafojtva lesi az eseményeket. Szemében, fülében Descartes filozófiája, előtte Regius tanár, a kiváló orvos, aki hangerősitőként adja tovább a francia bölcselő bátor fejtegetéseit. Amsterdamban festi a század legnagyobb képeit Rembrandt. Feláll amott Voetius, “az uterechti pápa” s a magyar ifjú azonnal érzi az ellentétet: a reformáció forradalmi lendülete már elzsibbadt s a kálvinista pap árnyéka hideg és setét. Az ifjú tudós minden pórusán érzi, hogy a világ fordulóhoz érkezett. A természet és a művészet megismeréseiből, az élettan titkaiból valami uj árad, valami elsodró s bátor szellem, ami átalakítja a társadalmat. Cromwell egy uj osztály nevében veszi át Angliában a hatalmat: a polgárság nevében. Apáczai befejezi tanulmányait s maradhatna Hollandiában, holland lányt is vesz feleségül, de hazahuzza a szive. Nem mehet üres tarisznyával Magyarországra. “Távolról csak henyélve nézzem kedves hazámnak siránkozásra méltó állapot- ját?” Ekkor születik meg benne egy minden tudást összefoglaló szép magyar oktató könyv gondolata. S a gondolatot legott tett követi. Ott van előtte a kor minden tudományos müve, az uj eredmények, a nagy hírek. S az izgalmat, hogy a haladó szellem felrázhat és talpraállíthat egy nemzetet, a fiatal tudós pergámen-hártyákra vetíti. Költői szépséggel, zamatos szókkal sorakoznak fel a mondatok. A reformáció már a néphez fordította az igehirdetést jó magyar nyelven, a tudomány azonban még mindig latin volt Ma- gyaroszágon. Apáczai teremti meg a magyar tűretek között ünnepelte a Károlyi házaspárt. 1947 és 1949 között Károlyi volt Magyarország párizsi követe. A Rajk per alatt Budapestre utazott, Rajk ártatlansága bizonyítására. Miután nem fogadták el tanúskodását, lemondott állásáról és ismét száműzetésbe ment, de sohasem tért le a szociálizmus útjáról. 1955 márciusában hunyt el Dél-Franciaországban. E nagy ember egy pillanatra sem ingott meg hitében, annak dacára, hogy mint Magyarország egyik leggazdagabb arisztokratája gondnélkül, urimódon élhetett volna, ha nem lett volna olyan nagy ideálista. Károlyi nagyszerű szónok és iró is volt. Rendkívül sok barátja és tisztelője volt- Romain Rolland, Andre Gide, the Webbs, H. N. Brail.,ford, Louis Fisher, stb, és kommunisták is. Az utolsóig elyitélte a hidegháború politikáját, őszintén vallotta, hogy Sztálin Oroszországa az emberiség egyetlen reménysége, annak dacára, hogy tisztában volt a párttisztogatásokkal, sőt a terrorral is. A hires történész, A. J. P. Taylor a bevezetéshez azt irja a könyvben: “Ha valaha létrejön egy valóban tiszta Szociálista állam, Károlyi Mihályt a szentjei között fogják tisztelni.” dománvos nyelvet. S mikor elkészül a kézirattal, boldogan tekint a műre: több mint négyszáz lapot irt s megvan bennük minden, amit tudni illik. Aztán kinyomtatja ott Utrechtben s viszi haza a könyveket ekhós szekéren a kicsi holland asszonykával s gyermekükkel együtt, haza, haza: a népnek, a diákoknak, mindenkinek. “Oly dolgokat, melyeket tudni szükséges és hasznos, a legjobb könyvekből kiírtam, illő rendbe szedtem s a század igazságának zászlaja alatt közlöttem a hazám fiaival” — mondja a könyv ben, melynek cime “Magyar Encyclopaedia”, amely alcímében hangoztatja, hogy “minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása.” Ha lapozgatunk benne, azonnal szembetűnik az első magyar lexikon gazdag természettudományi és műszaki anyaga, kétharmadrésze ez, egyharmada filozófia, teológia, történelem és irodalom. S Apáczai nem elégedett meg azzal, amit mestereitől kapott s amit a kor leghaladóbb tudományos kézikönyveiben olvasott. Mindent kiegészített. Ami újat tudott, azt hozzátette. A “Magyar Encyclopaedia” haladó, sőt forradalmi jelentőségű könyv. A módszertani tudományokon kezdve a természettudományokon keresztül halad a társadalom- tudományokig és a teológiáig. A nyilvánvaló tényeket követik az elvont elméletek. Még a teológiában is megfordítja a sorrendet, előbb beszél az embernek embertársa iránti kötelességeiről, csak aztán az Isten iránt tartozókról. Üssük fel a könyvet, olvassunk el egy címszót: Például azt, hogy Erdeifa. így ir Apáczai: “Az égerfa tőkéje ingyenesen nő ki, fája és bélé lá- gyabb, levelei olyanok, mint a körtvélyfáé, mindazonáltal nagyobbak és keményebbek s valameny- nyire kerekdedek. Tízes helyeket szeret. Igen meleg és száraz természetű fa, innen vagyon, hogy a föld és a vizek alatt sok esztendőkig el nem rothad. Az ő levelei ragadósak és kövérek, melyek ha kelevényekre meleg vízzel együtt tétetnek, bizonyosan meggyógyítják, zölden pedig minden tüzesülésekre használnak:” Nyilván hazáia fáira gondolt, amikor ezt a szép leírást papírra vetette. Ez az ő hangja, ez a tiszta, okos, tanitó hang. Hazajött s otthon csak irigység, féltékenység, gyűlölet várt rá. II. Rákóczi György fejedelem a kivégzett angol király- udvari papját fogadta magához, aki még Erdélyben is reszketett attól, amit Londonban átélt s forradalmiasságával vádolta be az ékesen szóló magyar pedagógust. Apáczait előbb Gyulafehérvárról Kolozsvárra helyezték át tanárnak, majd a fejedelem durván megfenyegeti. A tüdöbajba s az üldözésekbe harmincnégy éves korában belehalt Apáczai Cseri János. Elment “ebből az ostoba, háládatlan magyar világból, mely őreá méltatlan volt” — irta róla tanítványa, Bethlen Miklós. Az ember csak a kortársainak hal meg. Az utókornak a nagy lélek akkor születik, amikor az élőknek elvész. Apáczai nagy gondolatai az anyanyelvi oktatásról, egyetemek és tudományos akadémiák létesitéséről, a nép művelődésének orszá gos tervéről nem múltak el, ujralobbantak, mint a felszított parázs. Irodalom^ Művészet]
