Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-10 / 2. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 10, 1957 A tudomány világából j BR. WILLIAM C. LIEB A HOSSZÚ ÉLET TITKA (Befejező közlemény) Az étkezés A libát természetesen erőszakkal tömik, mert máskülönben volna elegendő esze arra, hogy csak annyit egyen, amennyire éppen szüksége van. Az ember azonban, — dacára nagy műveltségének, amivel annyira kérkedik, — minden kényszer nélkül tömi önmagát, éppen úgy elhízik mint a tömött liba, betegeskedik s terhére lesz nemcsak önmagának, de családjának is. Az életbiztosító társulatok statisztikai adatai mutatják, hogy a kövér emberek élethossza jóval rövidebb a soványakénál. Annak, aki 50 éves korában valamivel alatta van az átlagos súlynak, jobb eshetősége van arra, hogy eléri a 89-at, mint annak, aki jóval nehezebb az átlagosnál. A túlsók táplálék több embert ölt már meg, mint az alkohol mértéktelen használata, mégis a tulétkezés ellen nem hallunk annyi prédikációt, mint az alkoholizmus ellen. Pedig gyakran éppen mértéktelen étkezés vezeti az embereket az ivásra is, mert a zsíros ételek után jólesik a bor, vagy más gyenge alkoholos ital, ami aztán a gyakrabbi iváshoz, majd a részegeskedéshez vezethet. Ha rajtam állna, akkor a halál szimbólumául nem a koponyát a keresztbetett csontokkal használnám, hanem a pecsenyéstálat a boros serleggel A pecsenyéstányér több embert pusziit el, mint a kard. És a boros pohár, ha egy pillanatra fel is vidít, a másikban már a bánat kelyhévé lesz. Az emésztési szervek Nem kell vitáznunk afelett, hogy idősebb embernek, akinél az élet mindenféle aktivitása már lassulóban van, kevesebb tápanyagra van szüksége, mint fiatalab karában. Ezért az idősbülő ember, aki az ételmennyiségét nem csökkenti, valószínűleg elhízik, — elhízik akarata ellenére, lassacskán, alig észrevehetően. De ha meg akar szabadulni az ilyen észrevétlenül szerzett fölös kövérségtől,- akkor látja, hogy az milyen nehéz. Az 50 éven felüli nők jól tudják, hogy mindenféle “reducing” kísérlet milyen nehézségekkel jár. A legtöbb “nagyon könnyű és biztos” fogyása módszernél csak á becsapott egyén pénztárcája anad le. A modern ember bélhálózata ugyan rövidebb, mint sok-sok ezer évvel ezelőtt, mert sok generáción á+ már főtt és tömörebb ételeket eszik, melyekhez nem kell olyan hosszú bélrendszer, a természet tehát fokozatosan rövidítette az anyagcsere útját, de azért még igy is 26 láb hosszú Tessék elképzelni, hogy mennyi energia kell arra, Vnry ezen 28 láb csőrendszeren keresztülhajszoljuk az élelmiszereket? Könnyű megérteni, hogy mennyivel könnyebb az emésztőszerveknek a normális, vagy valamivel kevesebb mennyiséget keresztülhajtani, mint a tu] nagy tömeget. Noha a gyomornak és beleknek csodálatos nyúló képességük van, de azért mindennek van határa, még annak is. Fitekintve a túl sok étel fizikai továbbításától, azzal is számolnunk kell, hogy a túlsók ételből sok megemésztett fehérjék a végbélben kitűnő falóiul szolgálnak a káros baktériumok szaporodására. a túlsók édesség és keményítő pedig a cukorbetegségnek nyitnak kapukat. Hogyan étkezzünk? De hát akkor hogyan étkezzünk? — kérdezheti ár »olvasó. Milyen diétát kövessen az idősbödő on'»!’? Tudom, hogy sokakat nem elégít ki az a válasz, hogy figyelje önmagát, kövesse a józan é~ tanácsát egy megbízható orvosnak, aki szinté” csak alapos vizsgálat után adhat tanácsot. M" t nincs semmiféle olyan patent “diéta”, ami mi-dm esetre és mindenkor alkalmazható lenne. ’■■>"von sok ember ezt nem hiszi és azért felül a c -dóknak, akik ilyen “patent“ diétákat rendel- nev. sokszor anélkül, hogy a betéget látnák. Mi— r*'” a diétikus tudomány még nem régi, adatai íen ukább csak az újabb kísérleteken alapulnak, e"ei fékerek megragadnak egy-egy ilyen kísérleti eredményt, azt általánosítják, nagyon megreklamirozzák és a diéták után sóvárgókat kifosszák. Sok ilyen “patent“ diétát lelepleztek már, meg is büntették őket, de újak meg újak foglalják el a helyüket. Vannak közöttük olyanok, akik csaló módszerüket összekötik a vallással, csillagászattal vagy valami más misztikus “tudománnyal”. Mindezek természetesen csak a “balekok” félrevezetésére szolgálnak. Minél tovább taulmányozom a boldog öregkor problémáját, annál erősebb lesz az a meggyőződésem, hogy ahhoz legközelebb, a józan ész vezet. Az öregség maga nem betegség, noha vannak betegségek, amik hamarább, vagy erősebben fognak az idősebbeken, ily esetekben természetesen a betegségeket gyógykezelni kell. De az öregkor boldogtalanságait igen sokszor nem szervi, hanem lelkibetegségek okozzák. Lelki betegségek Az utóbbi -időkben már nem csak elismertük, hogy szervi betegségeken kiviil szellemi betegségek is vannak, de azok gyógyítására is mindinkább több és több gondot fordítunk. Az amerikai nép különben is igen ideges, érzelmes, — talán a lázas, gyors élet miatt. A szellemi betegség gyakran ép olyan szimptomákat mutat, mint a szervi betegség. Dr. Raymond W. Waggonner, (University of Michigan) állítása szerint az amerikai betegek felénél a szimptomákat érzelmi ne- hégségek okozzák, akiknél a biológiai szervek rendben vannak, de még sem működnek. Mindez azt jelenti, hogy kétféle egészséget kell fenntartanunk; fizikai és szellemi (mentái) egészséget és az idősebb embereknél ez utóbbi nagyobb nehézségekbe ütközik. Korunk szellemi betegségeinek jelentékeny részét a FÉLELEM okozza. A szellemi betegségről Hufeland, egy 18-ik századbeli orvos ezt irta: “A félelem úgy hat, mint a görcs, amelynél össze- huzódnak a kis véredények s idegek; a bőr elfe- héredik és elhidegül, a vér mind a belső nagy véredényekben gyülemlik össze, a vérütés lelassul, majd megszűnik; a szív megtelik vérrel és nem üthet szabadon. Az emésztőszerveknél is zavar áll be, majd diarrhea jelentkezik. Az izmok elernyednek, paralitikussá válnak; a beteg szaladni szeretne, de nem tud; egész testében reszket, lélegzete rövid és szabálytalanná lesz. A félelem tehát úgy hat, mint a lassú halált okozó méreg, igy természetes, hogy megrövidíti az életet”. Egy modern specialista sem tudná jobban leírni a félelem romboló hatását, mint ez a 18-ik századbeli orvos. És a félelem nagyon általános az öregeknél. Közismert az öregek félelme a betegségektől. Hisznek a régi öregasszony mesékben, hogy az emésztési zavarok a rák előjelei; hogy bizonyos szimptómák a közelgő végelgyengülést mutatják; mások cukorbetegséget, reumatikus betegségeket, stb. fedeznek fel önmagukban. A betegségtől való félelem több idős embert tett már beteggé, mint a szervi betegségek. Agephobia A félelemnek' egy másik faja a szegénységtől való félelem. Természetesen ez csak a lakosság egy részét érinti, akiknek öreg korukra nem sikerült annyit eltenni, hogy abból megélhetnének. Szerencsére ezeknek a száma egyre fogy a mind- szélesebb keretű társadalmi intézkedések következtében. Ezeknek a gyógyítása tehát nem is az orvosok, hanem a törvényhozó tesütletek kezében van. És végre meg kell említenünk magától az öregségtől való félelmet (agephobia), amely összesége az ily félelemnek: “Jaj, mi lesz velem ha elvesztem a látóképességemet, a fogaimat, a hajamat, a nemi képességeimet, gondolkodó képességemet, stb.” Azok, akik tudják erre a választ; tudják, hogy az ifjúságot nem az évek nyújtják, hanem a gondolkodás, az önbizalom. Azok, tudják és bizonyítják ezen ma már eléggé közismert tényeket: 1. A világ ügyeit még ma is az idősebb emberek és nem az ifjak intézik. A kor tapasztalata.! sok esetben nagy előnyt nyújtanak az idősebbeknek a fiatalabbakkal szemben. Régi. minden alapot nélkülöző mese az, hogy “a jók korán elhalnak”. 2. A legveszélyesebb ragályos betegség, amit az ember elődeitől örökölt, a félelem. Minden félelem úgy hat, mint méreg a testben, azért mint a mérget, azt is el kell távolitani a testoől, az agyból. 3. A múltban élés is nagyon káros, éonen úgy, mint a teljes visszavonulás és az azzal járó unatkozás. Ennek ellenszere az, hogy beilleszkedünk a jelenbe, érdeklődünk a napi események iránt. Ha megszokott munkakörünket már nem folytathatjuk, újat kell keresni. Minden idős embernek legyen valami foglalkozása, “hobby”-ja, ami leköti érdeklődését. Gyakran az ilyesmi még jövedelmező is, máskor pedig nagy szolgálatot tesz vele a környezetének. A fő azonban mindig az, hogy foglalkoztassa magát úgy fizikailag, mint szellemileg. 4. Minden idősebb egyén, — . ha már a napi gondoktól mentes, élvezheti az irodalmi termékeket, a zenét, a színházat, esetleg a szórakoztató kártya és' egyéb társasjátékokat, csillagászati amatőrködést, stb. Az ifjúság forrása 5. Ifjúság forrása csak a mesékben van, semmiféle módszer vagy medicina sem változtat öreget ifjúvá; az ifjúságot ellenben rendszeres élettel ki lehet nyújtani. Nem kell engedni azt, hogy az évekkel “kiessünk az élet sodrából”. 6. Miután az idősebb emberek betegség elleni ellenálló képessége csökken, ajánlatos, hogy legalább évenként egyszer minden idős ember alapos orvosi vizsgálatnak vesse alá magát .és igy még idejében orvosolni képes az esetleg jelentkező betegséget. 7. Igen sok olyan betegséget, amelyek az öregeket hamarább elfogják, ma már gyógyítani tudnak, vagy legalább is nagymértékben lefokozzák. Ilyenek például a vérelmeszesedés, a magas vérnyomás, diabetes, sőt még maga a rák is, ha idejében észreveszik. 8. Az álmatlanság, amely sok idős embernek a baja, szintén gyógyítható bóditószerek nélkül is. A bóditószerek használatától tartózkodni kell. 9. A haj még mindig megszürkül, esetleg “elmegy”, de az nem olyasmi,, ami elkeseríthetné az életet. A fogászat ma annyira fejlődött, hogy müfogakkal éppen úgy lehet enni, mint a természetesekkel és még szebbek is. Az egyre javuló szemüvegek és halló készülékek csökkenthetik a látás és hallás meggyöngülésétől való félelmet. A nemiképesség elvesztéséért pedig az élet sok más örömei kárpótolhatnak. 10. Semmiféle általános, mindenkire érvényes diétát sem lehet ajánlani, minden olyasmi csak svindli. A fontos az, hogy ne terheljük túl a gyomrunkat s főleg ne kössük le minden időnket avval, hogy mit ehetünk és mit nem ehetünk, mint ahogyan ne töltsük minden időnket a betegségeink elmagyarázásával sem. Ezek helyett minél inkább olyan dolgokkal kell foglalkozni, amelyek másokat is, a környezetünket is érdeklik. Nagyjából ezekben látom a boldog megelégedett öreg kor titkait. ZlLZER GYULA KIÁLLÍTÁSA ART OF TODAY GALLERY, Great Northern Hotel, 118 W. 57 St. N.Y. C. Január 13-tól február 2-ig. Nyitva naponként 1-töl 6-ig. Szombaton is. Vasárnap zárva. Zilzer Gyula, a kitűnő Amerikai-Magyar festőművész olvasóink előtt is jól ismert. Lapunk időről- időre hozta egy-egy rajzát, amelyek a munkásság iránti jóindulatáról tanúskodtak. A művész termékenységét dicséri az, hogy a jelen kiállítás több mint 4.0 aquarell és pastel müve, csaknem kivétel nélkül a közelmúlt munkája. Zilzer Gyula müvei a párisi Luxemburg Museum és Bibliotheque National, úgyszintén a müncheni -Graphische Cabinet és a budapesti Modern Művészeti Muzeum gyűjteményeit ékesítik. A művész legutóbbi párisi látogatása alkalmával az ottani “Arts” folyóirat kritikusa igy irt róla: “Amikor Zilzer Gyula — aki festményeit elhozta nekünk Amerikából, ahol ő lelkiismeretességgel szenteli az életét a festészetnek — vissza tér az Egyesült Államokba, Párisnak hiányozni fog egy nagy művész.”
