Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-04 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 4, 1357 VG S PORTVIL Ä C AZ ELSŐ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI — Budapesti riport — Végre pályára léptek csapa­taink. A sck kósza hír és talál­gatás tehát megszűnt, előttünk van, látható, felmérhető a mai magyar futball. Amit láttunk az évadnyitó bajnoki mérkőzésein iriftrc. 17 — igen megnyugtató. Ami a leg­fontosabb: közönségünk érdek­lődése nem csökkent. Mind a hat NB I. mérkőzésen tekinté­lyes számú néző jelent meg, sőt az NB II. mérkőzéseit is óriási érdeklődés kisérte. így például Diósgyőrről 14,000 nézőt jelen­tenek, s általában a vidéki mér­kőzéseken olyan tömeg jelent meg, hogy sok külföldi I. osztá­lyú mérkőzés menedzsere is megirigyelne. Ami eddig irgalomban tartot­ta a nézőket: a “személyi” kér­dés megoldása is megnyugtató. Élcsapataink — az eltiltások miatt a tartalékos Honvédőt ki­véve — olyan jó, homogén, ér­tékes együttesekkel rendelkez­nek, hogy alig lehet észrevenni a néhány hiányzót. Ebből következik, hegy' az évadnyitás ellenére igen jó át­lagteljesítményeket láttunk. — Csapataink nem keltettek csaló­dást, még az erősebb gólarány- nyal vesztó Dorognak és Sze­gednek is voltak igen jó meg­mozdulásai s egyikük sem ját­szott alárendelt szerepet. A leg­nagyobb sikert, kétségtelenül a Vasas aratta. Úgy látszik a csa­pat, amely a múltban sokszor erőszakos injekciók ellenére se tudott soha bajnokságot nyer­ni és egy Kubalával, egy Marik­kal stb. való erősítés is kevés volt neki — most, hogy az utób­bi években szinte magára hagy­ták, a maga erejére van utalva —-, egyszerre csak beérik. Szelle­mes, gyors, lendületes. finom technikai húzásokban bővelkedő okosan taktikázó (először az. el­lenfelet futtató, a mezőnyt szét­húzó, majd a részekre rácsapó) játékával közönségsikert is ara­tott, a szakértőket is megnyug­tatta és — bajnokjelöltté lépett I elő. A tavalyi KK ragyogó telje- jsitménye jutott a nézők eszébe, az a játék, amelyre ekkor ezt | mondták: “Szép, szép, de a Va- jsas minden évben egyszer ját- j szik csak ilyen jól!*’ — Ncs, a ; vasárnapi II. félidő azt a re- j monyt ébreszti, hogy a “kivé- j tel”-ből “szabály” lesz. Különö- I sen örvendetes a csapat egy­sége. Nincs gyenge pontja, nincs ;olyan játékosa, akit a többiek­nek kellene “áthúzni“. 1942-ben I játszott utoljára a Vasas a Béke ; utcai stadionban és régi sikerei- ! nek színhelyére való visszatéré- jsét Angyalföld sportszerető ko- I zönsége külön is lelkes tapsvi- j húrral jutalmazta. A többi csapatteljesítményre .ezt mondjuk: A FERENCVÁROS i jaz első félidőben csak a gólját j követő tiz percben játszott a ! tőle elvárt módon, frissen, lelke- | sen, no meg néhány percig a második félidőben is. Úgy lát­szik, megmaradt annak a csa­ipatnak, amely a nagyoknak j “mumusa”, a gyengébbek ellen fölényeskedésbe, m e d dőségbe süllyed. A Szegednek is akadtak jó percei, az emlékezetes kupa- találkozó óta a védelmük sokat javult. TATABÁNYA I lelkesedése ellen a nehézkesen mozgó IvíTK-nak nem volt fegy­vere. A váratlan győzelem je­lentősen megnövelte a bányász­csapat önbizalmát. A megfiata­lodott Honvéd igen derekasan helytállt, s ha Tichy nem pac­kázza el a javukra megítélt li­est, döntetlent ért volna él a védelmében változatosan félel­metes, csatársorában változatla­nul gyenge Pécs ellen. A szom­bathelyi mérkőzésen egy kicsit érezni lehetett, hogy a játéko­sokat nem hajtja át a tét fon­tossága. A tetszetős játék azon­ban kielégítette a nézőket. Egyénileg a védelmekkel és különösen a fedezetekkel elé­gedettek lehetünk. Az az érzé­sünk, hogy az- elkövetkezendő válogatott mérkőzésekre elég jó védelmeket tudunk kiállítani, bár kapusainknak van még mit javulniuk, mert elsősorban hig­gadtabban, kevesebb cifrázással, futkározással kellene védeniük. Ezzel szemben igen aggasztó a csatárinség. Szinte egyetlen posztra sincs jelölt, kivéve a kis Fenyvesit. Még a Vasasból ró 7 szélyt az ellenfél kapujára — no, meg a két fedezet! Komo­lyan felvetődik a kérdés, nem kellene-e legalább Molnárt, aki ai MTK-ba akarja visszaigazol­tat ni magát és emiatt nem lát­szik, formában tartása miatt foglalkoztatni — mert azért, az ifjú Kaszással, vagy Vilezsáilai mégis kockázatos lenne kiáüani még a norvégek, svédek vagy a bolgárok ellen is! R. L. ! VASÁRNAPI EREDMÉNYEK: Vasa"—Dorog 4:0 (1:0). Béke utca, 15,000 néző, vezette: Bella. Gólok: Csordás (11-es). Rund- z-sák, Szilágyi I. (2). A mezőny legjobbja: Kárpáti. Ferencváros—Szeged 3:0 (1:0) üllői ut, 20.000 néző, vezette: Dorogi. Gólok: Kertész (2), Bor­sos. A mezőny legjobbja: Feny­vesi. Tatabánya—MTK 1:0 (1:9). Tatabánya, 8,000 néző, vezette: Bánkuti. Gól.: Lahos. A mezőny legjobbja: Kovács I. Pécs-Baranya—Honvéd 1:0 ■'c; 0) Pécs, 15,000 néző. vezette: Rigó. Gól.: Horváth. A. mezőny leg­jobbja' Kresz. Szombathely—Újpesti Dázca 1:1 (1:0). Szombathely, -0091 néző, vezette: Bokor. Gólok: Szigony, Bencsics. A rm-őny leziehbia: 'VArhidi. (Sajnos, megint megsérült.) Hem yiktmnk össze az üstökössel! Réges-régi dolog: ha egy uj üstökös jelenik meg az égen, az emberek nagy részét babonás félelem tölti el. mondván, hogy itt a világvége, össze fog ütközni a Földdel. . . így volt ez például az 1911-es Halley üstökössel. így van napjaink­ban is. A hírlapok ugyanis közölték nemrég, hogy a csillagászok fölfedeztek egy uj üstököst, amely nagyon fényes lesz, és máris óriási sebességgel rohan a Föld felé. A közlemények valóban könnyen félreértésre adhatnak okot. Az a kifejezés ugyanis, hogy az üstökös közeledik a Földhöz, csillagászati szakki­fejezés, s csupán arra utal hogy az üstökös meg­figyelése egyre kedvezőbb lesz. A megadott 500 km/sec sebesség merő képtelenség. Ilyen nagy sebesség már meghaladja a Tejútrendszer úgy­nevezett szökési sebességét is. Vagyis, ha egy égitest ekkora sebességgel mozogna, ez annyit jelentene, hogy már egy másik Teiut rendszer­ből jött hozzánk. Ilyen üstököst pedig nem isme­rünk. Valószínű, hogy véletlen&égből, esetleg fö­lös buzgalomból — megtoldottak az 50-est egy nullával, bár az 50 kilométeres sebesség szintén túlzott egy kissé. Az üstökös valóban közeledik a Földhöz, de szó sincs arról, hogy összeütközzön velünk. Április 22-én lesz hozzánk a legközelebb, de ez a “közel­ség” még igy is meghaladja majd a 48 millió mérföldöt. Vagyis távolabb lesz tőlünk, mint a Mars volt a múlt év őszén. De lássuk most már, mit is tudunk az uj üstö­kösről ? Üstökösünket 1956 év őszén fedezte föl két csillagász. Arend és Roland. Az újonnan fölfede­zet üstökösöket fölfedezőjükről szokták elnevez­ni, igy ennek Arend-Rolland- üstökös a neve. Mel­lesleg 1956-ban ez már a nyolcadik ilyen üstökös volt. Annyi bizonyos, hogy egvik sem volt olvan jelentős, mint ez. Jelenleg a Halak csillagképében mozog. A kora esti órákban napnyugta-után már oly közel jár a Naphoz, hogy ennek fényében ne­héz megtalálni. Különben is még olv halvánv, hogy csak távcsővel figvelhető meg. Április 8-án éri el a napközelségét. Ekkor mintegy 47 millió kilométerre lesz a Naptól. Legfényesebbnek ápri­lis 12-én láthatnánk majd: a számítások szerint valószínűleg 0,2 nagyságrendű lesz, ami a legfé­nyesebb csillagok fényességének felel meg. Látni azonban —. sajnos — mégsem láthatjuk, mert épp a Nao mellett fog tartózkodni, nem pedig az éjszakai égbolton. Ezután a megfigyelések szem­pontjából egyre kedvezőbb helyzetbe kerül. Első ízben április 17-én kora hajnalban a keleti égbol­ton, vagy a kora esti órákban anvugati égbolton pillanthatjuk meg. Ettől kezdve egyre magasabb­I breendonki erőd fsgfglmszfsfás® a mához — Riport Belgiumból — A Brüsszelből Antwerpenbe vezető országút mentén egy sötét, komor épület vonja magára az utazó figyelmét. Hatalmas bástyák magasod­nak itt az ég felé. Szögesdrót kerítések, széles vizesárok. A breendonki erődítmény ez. Néhány lépést teszünk a kapu felé, majd visz- szariadunk. Nagy felirat figyelmeztet német és francia nyelven, hogy aki közelebb lép, azt min­den felszólítás nélkül agyonlövik. Kísérőink meg­nyugtatnak bennünket, a felhívás nem a mához szól. Néhánv szóval ismertetik az erődítmény történetét. 1913—14-ben építette az akkori belga kormány, majd miután a hitleri Németország a második világháborúban megtámadta és meg­szállta Belgiumot, az erődítményt a németek bör­tönnek és koncentrációs tábornak használták. Sok belga hazafit kínoztak halálra ebben az erő­dítményben. 1947-ben a belga parlament egyhan­gúlag törvényt szavazott meg arról, hogy a breendonki erődöt múzeummá alakítják át, örök emlékeztetőül mindarra a szörnyűségre, amit a hitleristák követtek el az erőd falai között az egész belga nép ellen. “Meg kell tennünk minden szükséges intézkedést, hogy elevenen tarthassuk mindannak az emlékét, ami Breendonkban tör­tént, hoffv az emberek sohase feledjék el ezt, s hogy felhasználhassuk a breendonki eseménye­ket az ifjúság hazafias nevelésére” — hangzik a többi között az 1947-es parlamenti határozat. Megyünk az erődítmény kacskaringós folyo­sóin. Kint 17 C fokot mutat a hőmérő, de itt jéghideg, nyirkos a levegő. Mindenütt német és francia nyelvű figyelmeztetések a foglyok számá­ra. Csupa tilos dolog. Minden úgy maradt itt, ahogyan a nácik annakidején használták az épü­letet. Benézünk az egyik cellába. Most felülről villany világítja meg. De, mint elmondják —, akkor a foglyok teljes sötétségben voltak a cel­lákban. A cella egyetlen berendezése egy desz­ra emelkedik a látóhatár fölé, s április végére már olyan magasan jár, hogy egész éjszaka lát­hatjuk. Ekkor már túl lesz a legnagyobb fényes­ségén. de azért még szabad szemmel is jó ideig láthatjuk. Csóvája már most is van, s remélhető­leg egyre nőni fog. így hát minden reményünk megvan rá, hogy egy szép égi tüneményben lesz részünk. Reméljük, hogy e mostani üstökös megfigye­lése valóban közelebb viszi a tudományt az üstö­kösökkel kapcsolatos problémák megoldásához. kalap, mely mintegy félméteres magasságban az egyik faltól a másikig húzódik. Ezen feküdt az egyik fogoly, alatta a puszta betonpadon a má­sik. Néhány lépéssel odébb egy másik odú, siralom­háznak használták. A falon karcolt felaratok. Ide Írták a halálraítéltek az utolsó mondatokat, mie­lőtt kivégezték őket. Mélységesen megrázó sza­vakat betűzhetünk ki itt. “Nem érzek szivemben bosszút — karcolta a falra az egyik belga ellen­álló — de biztosan tudom, hogy ez a sok ször­nyűség nem marad megbüntetlenül.” “Holnap reggel kivégeznek a szabad Belgiumért. Isten veletek testvéreim!” — olvasható a másik falon. “Harcoljatok utolsó csepp véretekig, éljen Bel­gium!” Tovább kell mennünk. Utunk egy nagyobb kamrába vezet. Az egyik falnál nyitott kemence. Rajta hegyes és kampós szerszámok. A kinzó- kamrában vagyunk. A nyitott kemencében tüze- sitették meg a középkori kínvallatáshoz szüksé­ges eszközöket. A kemencétől a terem közepén át, egy vékony kis csatorna húzódik. Ez gyűj­tötte össze a megkinzottak kifolyó vérét és vezet­te el a teremből. Járunk végig, teremről teremre, s látjuk min­denütt a hitleri borzalmak emlékeit. S arra kell gondolni, helyes volt, amikor ebből az erődből múzeumot csináltak. Soha, soha nem szabad el­felejteni a szörnyűségeket, hogy harcolni tud­junk az ellen, ha bárki, bárhol megakarná ismé­telni őket. Kilépünk az épület kapuján. Előttünk az ant­werpeni országút hatalmas forgalma. Autók, autóbuszok száguldanak az országút mindkét ol­dalán. Folyik a mindennapos élet, s ahogy múlik az idő, mind kevesebb embernek jut eszébe, hogy ellátogasson a börtön-muzeumba. Pedig úgy ér­zem, soha nem lenne fontosabb, mint most, hogy Belgium népe emlékezzen a történtekre. Hiszen éppen a közelmúltban nevezték ki azt a Speidel tábornokot az Atlanti Szövetség egyik vezetőjé­vé, aki Franciaországban csinált ‘breendonk’-okat s francia hazafiak nagy tömegét Ítéltette kinha- lálra. El lehetne talán intézni ezt azzal, hogy azok franciák voltak és nem belgák. De hiszen valamennyien közös ügyért harcoltak. Azért, hogy mindaz a szenny és borzalom, amit a hitle­risták teremtettek meg, örökké eltűnjön. Ezért folyt akkor a nagy küzdelem Sztálingrádnál csakúgy, mint a franciaországi Rouenban, vagy vagy a belgiumi Liége-ben és Antwerpenben. S most az a Belgium, amelynek parlamentje 1947-ben határozatot szavazott meg arról, hogy Breendonk emléke örökké éljen az emberek em­lékezetében, elfogadja, hogy egy volt tömeggyil­kos náci tábornok kerüljön az Atlanti Szövet­ség egyik főparancsnoki posztjára. Nem, ezt nem lehet megmagyarázni! KHEZSffMTT A FSÜULSEZM PESTEN!

Next

/
Thumbnails
Contents