Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-04 / 14. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 4, 1357 VG S PORTVIL Ä C AZ ELSŐ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI — Budapesti riport — Végre pályára léptek csapataink. A sck kósza hír és találgatás tehát megszűnt, előttünk van, látható, felmérhető a mai magyar futball. Amit láttunk az évadnyitó bajnoki mérkőzésein iriftrc. 17 — igen megnyugtató. Ami a legfontosabb: közönségünk érdeklődése nem csökkent. Mind a hat NB I. mérkőzésen tekintélyes számú néző jelent meg, sőt az NB II. mérkőzéseit is óriási érdeklődés kisérte. így például Diósgyőrről 14,000 nézőt jelentenek, s általában a vidéki mérkőzéseken olyan tömeg jelent meg, hogy sok külföldi I. osztályú mérkőzés menedzsere is megirigyelne. Ami eddig irgalomban tartotta a nézőket: a “személyi” kérdés megoldása is megnyugtató. Élcsapataink — az eltiltások miatt a tartalékos Honvédőt kivéve — olyan jó, homogén, értékes együttesekkel rendelkeznek, hogy alig lehet észrevenni a néhány hiányzót. Ebből következik, hegy' az évadnyitás ellenére igen jó átlagteljesítményeket láttunk. — Csapataink nem keltettek csalódást, még az erősebb gólarány- nyal vesztó Dorognak és Szegednek is voltak igen jó megmozdulásai s egyikük sem játszott alárendelt szerepet. A legnagyobb sikert, kétségtelenül a Vasas aratta. Úgy látszik a csapat, amely a múltban sokszor erőszakos injekciók ellenére se tudott soha bajnokságot nyerni és egy Kubalával, egy Marikkal stb. való erősítés is kevés volt neki — most, hogy az utóbbi években szinte magára hagyták, a maga erejére van utalva —-, egyszerre csak beérik. Szellemes, gyors, lendületes. finom technikai húzásokban bővelkedő okosan taktikázó (először az. ellenfelet futtató, a mezőnyt széthúzó, majd a részekre rácsapó) játékával közönségsikert is aratott, a szakértőket is megnyugtatta és — bajnokjelöltté lépett I elő. A tavalyi KK ragyogó telje- jsitménye jutott a nézők eszébe, az a játék, amelyre ekkor ezt | mondták: “Szép, szép, de a Va- jsas minden évben egyszer ját- j szik csak ilyen jól!*’ — Ncs, a ; vasárnapi II. félidő azt a re- j monyt ébreszti, hogy a “kivé- j tel”-ből “szabály” lesz. Különö- I sen örvendetes a csapat egysége. Nincs gyenge pontja, nincs ;olyan játékosa, akit a többieknek kellene “áthúzni“. 1942-ben I játszott utoljára a Vasas a Béke ; utcai stadionban és régi sikerei- ! nek színhelyére való visszatéré- jsét Angyalföld sportszerető ko- I zönsége külön is lelkes tapsvi- j húrral jutalmazta. A többi csapatteljesítményre .ezt mondjuk: A FERENCVÁROS i jaz első félidőben csak a gólját j követő tiz percben játszott a ! tőle elvárt módon, frissen, lelke- | sen, no meg néhány percig a második félidőben is. Úgy látszik, megmaradt annak a csaipatnak, amely a nagyoknak j “mumusa”, a gyengébbek ellen fölényeskedésbe, m e d dőségbe süllyed. A Szegednek is akadtak jó percei, az emlékezetes kupa- találkozó óta a védelmük sokat javult. TATABÁNYA I lelkesedése ellen a nehézkesen mozgó IvíTK-nak nem volt fegyvere. A váratlan győzelem jelentősen megnövelte a bányászcsapat önbizalmát. A megfiatalodott Honvéd igen derekasan helytállt, s ha Tichy nem packázza el a javukra megítélt liest, döntetlent ért volna él a védelmében változatosan félelmetes, csatársorában változatlanul gyenge Pécs ellen. A szombathelyi mérkőzésen egy kicsit érezni lehetett, hogy a játékosokat nem hajtja át a tét fontossága. A tetszetős játék azonban kielégítette a nézőket. Egyénileg a védelmekkel és különösen a fedezetekkel elégedettek lehetünk. Az az érzésünk, hogy az- elkövetkezendő válogatott mérkőzésekre elég jó védelmeket tudunk kiállítani, bár kapusainknak van még mit javulniuk, mert elsősorban higgadtabban, kevesebb cifrázással, futkározással kellene védeniük. Ezzel szemben igen aggasztó a csatárinség. Szinte egyetlen posztra sincs jelölt, kivéve a kis Fenyvesit. Még a Vasasból ró 7 szélyt az ellenfél kapujára — no, meg a két fedezet! Komolyan felvetődik a kérdés, nem kellene-e legalább Molnárt, aki ai MTK-ba akarja visszaigazoltat ni magát és emiatt nem látszik, formában tartása miatt foglalkoztatni — mert azért, az ifjú Kaszással, vagy Vilezsáilai mégis kockázatos lenne kiáüani még a norvégek, svédek vagy a bolgárok ellen is! R. L. ! VASÁRNAPI EREDMÉNYEK: Vasa"—Dorog 4:0 (1:0). Béke utca, 15,000 néző, vezette: Bella. Gólok: Csordás (11-es). Rund- z-sák, Szilágyi I. (2). A mezőny legjobbja: Kárpáti. Ferencváros—Szeged 3:0 (1:0) üllői ut, 20.000 néző, vezette: Dorogi. Gólok: Kertész (2), Borsos. A mezőny legjobbja: Fenyvesi. Tatabánya—MTK 1:0 (1:9). Tatabánya, 8,000 néző, vezette: Bánkuti. Gól.: Lahos. A mezőny legjobbja: Kovács I. Pécs-Baranya—Honvéd 1:0 ■'c; 0) Pécs, 15,000 néző. vezette: Rigó. Gól.: Horváth. A. mezőny legjobbja' Kresz. Szombathely—Újpesti Dázca 1:1 (1:0). Szombathely, -0091 néző, vezette: Bokor. Gólok: Szigony, Bencsics. A rm-őny leziehbia: 'VArhidi. (Sajnos, megint megsérült.) Hem yiktmnk össze az üstökössel! Réges-régi dolog: ha egy uj üstökös jelenik meg az égen, az emberek nagy részét babonás félelem tölti el. mondván, hogy itt a világvége, össze fog ütközni a Földdel. . . így volt ez például az 1911-es Halley üstökössel. így van napjainkban is. A hírlapok ugyanis közölték nemrég, hogy a csillagászok fölfedeztek egy uj üstököst, amely nagyon fényes lesz, és máris óriási sebességgel rohan a Föld felé. A közlemények valóban könnyen félreértésre adhatnak okot. Az a kifejezés ugyanis, hogy az üstökös közeledik a Földhöz, csillagászati szakkifejezés, s csupán arra utal hogy az üstökös megfigyelése egyre kedvezőbb lesz. A megadott 500 km/sec sebesség merő képtelenség. Ilyen nagy sebesség már meghaladja a Tejútrendszer úgynevezett szökési sebességét is. Vagyis, ha egy égitest ekkora sebességgel mozogna, ez annyit jelentene, hogy már egy másik Teiut rendszerből jött hozzánk. Ilyen üstököst pedig nem ismerünk. Valószínű, hogy véletlen&égből, esetleg fölös buzgalomból — megtoldottak az 50-est egy nullával, bár az 50 kilométeres sebesség szintén túlzott egy kissé. Az üstökös valóban közeledik a Földhöz, de szó sincs arról, hogy összeütközzön velünk. Április 22-én lesz hozzánk a legközelebb, de ez a “közelség” még igy is meghaladja majd a 48 millió mérföldöt. Vagyis távolabb lesz tőlünk, mint a Mars volt a múlt év őszén. De lássuk most már, mit is tudunk az uj üstökösről ? Üstökösünket 1956 év őszén fedezte föl két csillagász. Arend és Roland. Az újonnan fölfedezet üstökösöket fölfedezőjükről szokták elnevezni, igy ennek Arend-Rolland- üstökös a neve. Mellesleg 1956-ban ez már a nyolcadik ilyen üstökös volt. Annyi bizonyos, hogy egvik sem volt olvan jelentős, mint ez. Jelenleg a Halak csillagképében mozog. A kora esti órákban napnyugta-után már oly közel jár a Naphoz, hogy ennek fényében nehéz megtalálni. Különben is még olv halvánv, hogy csak távcsővel figvelhető meg. Április 8-án éri el a napközelségét. Ekkor mintegy 47 millió kilométerre lesz a Naptól. Legfényesebbnek április 12-én láthatnánk majd: a számítások szerint valószínűleg 0,2 nagyságrendű lesz, ami a legfényesebb csillagok fényességének felel meg. Látni azonban —. sajnos — mégsem láthatjuk, mert épp a Nao mellett fog tartózkodni, nem pedig az éjszakai égbolton. Ezután a megfigyelések szempontjából egyre kedvezőbb helyzetbe kerül. Első ízben április 17-én kora hajnalban a keleti égbolton, vagy a kora esti órákban anvugati égbolton pillanthatjuk meg. Ettől kezdve egyre magasabbI breendonki erőd fsgfglmszfsfás® a mához — Riport Belgiumból — A Brüsszelből Antwerpenbe vezető országút mentén egy sötét, komor épület vonja magára az utazó figyelmét. Hatalmas bástyák magasodnak itt az ég felé. Szögesdrót kerítések, széles vizesárok. A breendonki erődítmény ez. Néhány lépést teszünk a kapu felé, majd visz- szariadunk. Nagy felirat figyelmeztet német és francia nyelven, hogy aki közelebb lép, azt minden felszólítás nélkül agyonlövik. Kísérőink megnyugtatnak bennünket, a felhívás nem a mához szól. Néhánv szóval ismertetik az erődítmény történetét. 1913—14-ben építette az akkori belga kormány, majd miután a hitleri Németország a második világháborúban megtámadta és megszállta Belgiumot, az erődítményt a németek börtönnek és koncentrációs tábornak használták. Sok belga hazafit kínoztak halálra ebben az erődítményben. 1947-ben a belga parlament egyhangúlag törvényt szavazott meg arról, hogy a breendonki erődöt múzeummá alakítják át, örök emlékeztetőül mindarra a szörnyűségre, amit a hitleristák követtek el az erőd falai között az egész belga nép ellen. “Meg kell tennünk minden szükséges intézkedést, hogy elevenen tarthassuk mindannak az emlékét, ami Breendonkban történt, hoffv az emberek sohase feledjék el ezt, s hogy felhasználhassuk a breendonki eseményeket az ifjúság hazafias nevelésére” — hangzik a többi között az 1947-es parlamenti határozat. Megyünk az erődítmény kacskaringós folyosóin. Kint 17 C fokot mutat a hőmérő, de itt jéghideg, nyirkos a levegő. Mindenütt német és francia nyelvű figyelmeztetések a foglyok számára. Csupa tilos dolog. Minden úgy maradt itt, ahogyan a nácik annakidején használták az épületet. Benézünk az egyik cellába. Most felülről villany világítja meg. De, mint elmondják —, akkor a foglyok teljes sötétségben voltak a cellákban. A cella egyetlen berendezése egy deszra emelkedik a látóhatár fölé, s április végére már olyan magasan jár, hogy egész éjszaka láthatjuk. Ekkor már túl lesz a legnagyobb fényességén. de azért még szabad szemmel is jó ideig láthatjuk. Csóvája már most is van, s remélhetőleg egyre nőni fog. így hát minden reményünk megvan rá, hogy egy szép égi tüneményben lesz részünk. Reméljük, hogy e mostani üstökös megfigyelése valóban közelebb viszi a tudományt az üstökösökkel kapcsolatos problémák megoldásához. kalap, mely mintegy félméteres magasságban az egyik faltól a másikig húzódik. Ezen feküdt az egyik fogoly, alatta a puszta betonpadon a másik. Néhány lépéssel odébb egy másik odú, siralomháznak használták. A falon karcolt felaratok. Ide Írták a halálraítéltek az utolsó mondatokat, mielőtt kivégezték őket. Mélységesen megrázó szavakat betűzhetünk ki itt. “Nem érzek szivemben bosszút — karcolta a falra az egyik belga ellenálló — de biztosan tudom, hogy ez a sok szörnyűség nem marad megbüntetlenül.” “Holnap reggel kivégeznek a szabad Belgiumért. Isten veletek testvéreim!” — olvasható a másik falon. “Harcoljatok utolsó csepp véretekig, éljen Belgium!” Tovább kell mennünk. Utunk egy nagyobb kamrába vezet. Az egyik falnál nyitott kemence. Rajta hegyes és kampós szerszámok. A kinzó- kamrában vagyunk. A nyitott kemencében tüze- sitették meg a középkori kínvallatáshoz szükséges eszközöket. A kemencétől a terem közepén át, egy vékony kis csatorna húzódik. Ez gyűjtötte össze a megkinzottak kifolyó vérét és vezette el a teremből. Járunk végig, teremről teremre, s látjuk mindenütt a hitleri borzalmak emlékeit. S arra kell gondolni, helyes volt, amikor ebből az erődből múzeumot csináltak. Soha, soha nem szabad elfelejteni a szörnyűségeket, hogy harcolni tudjunk az ellen, ha bárki, bárhol megakarná ismételni őket. Kilépünk az épület kapuján. Előttünk az antwerpeni országút hatalmas forgalma. Autók, autóbuszok száguldanak az országút mindkét oldalán. Folyik a mindennapos élet, s ahogy múlik az idő, mind kevesebb embernek jut eszébe, hogy ellátogasson a börtön-muzeumba. Pedig úgy érzem, soha nem lenne fontosabb, mint most, hogy Belgium népe emlékezzen a történtekre. Hiszen éppen a közelmúltban nevezték ki azt a Speidel tábornokot az Atlanti Szövetség egyik vezetőjévé, aki Franciaországban csinált ‘breendonk’-okat s francia hazafiak nagy tömegét Ítéltette kinha- lálra. El lehetne talán intézni ezt azzal, hogy azok franciák voltak és nem belgák. De hiszen valamennyien közös ügyért harcoltak. Azért, hogy mindaz a szenny és borzalom, amit a hitleristák teremtettek meg, örökké eltűnjön. Ezért folyt akkor a nagy küzdelem Sztálingrádnál csakúgy, mint a franciaországi Rouenban, vagy vagy a belgiumi Liége-ben és Antwerpenben. S most az a Belgium, amelynek parlamentje 1947-ben határozatot szavazott meg arról, hogy Breendonk emléke örökké éljen az emberek emlékezetében, elfogadja, hogy egy volt tömeggyilkos náci tábornok kerüljön az Atlanti Szövetség egyik főparancsnoki posztjára. Nem, ezt nem lehet megmagyarázni! KHEZSffMTT A FSÜULSEZM PESTEN!
