Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-11 / 15. szám
REUTHER .. es ha találTISZTA HHÜASMOZGfUlAT, KSÉÍ-íaaSSáStóT Jelentés Reutker beszédéről az autóipari szakszervezet, UAW-AFL-CIO konvencióján Egy millió 385,000 autóipari munkás képviseletében 3000 delegátus jött össze Atlantic City-be, hogy a szak_ szervezet 16-ik konvencióján meghallgassák Walter P. Reuther jelentését szervezetük ügyeiről és számos más, minden amerikai munkást érdeklő kérdésről. Mint várható volt, Reuther beszédében főleg a jelenleg folyamatban levő szenátusi vizsgálatokkal foglalkozott. Reuther követelte, hogy a szenátusi vizsgálók egyforma eréllyel vizsgálják a munkaadók körében előforduló visszaéléseket is. Különben támogatásáról biztosította a szenátusi vizsgálókat: “Menjetek a munkásmozgalomban levő csalók után, de menjetek a munkaadók vezetői közt levő csalók, után is. tok egy csaló munkásvezért, aki megvesztegetést fogadott el egy csaló munkaadótól, akkor vessétek mindkettőt börtönbe vagy 15 esztendőre. Hogy legyen idejük egymással átbeszélni a dolgot.’’ “Ezek a reakciós ipari vezetők sokkal szívesebben vesztegelem meg egy csaló munkásvezért, mintsem tisztességes bért fizessenek munkásaiknak”. Reuther hangsúlyozta, hogy a legtöbb munkásvezér becsületes és odaadóan szolgálja a munkásmozgalmat. Az amerikai munkásság, mondta, jói tenné, ha fel- gyürné ingujját és a legkeményebb seprűvel tisztítaná meg házát minden csalótól, gengsztertől és zsarolótól meg a kommunistáktól, mert ha nem teszik ezt meg, akkor a reakció fogja a tisztogatást elvégezni. “Csakhogy ők nem seprőt, hanem fejszét fognak használni és a tisztogatás közben megpróbálják majd szétzúzni az egész munkásmozgalmat.” Beszéde elején Reuther figyelmeztette hallgatóságát, hogy bármily eredményeket vívjon is ki a munkásság a tárgyalóasztalnál, az nem védhet meg bennünket egy H-bombás háború pusztításától. Megemlítette a tényt, hogy a Szovjetunió ismét felrobbantott egy H-bombát és hogy Anglia és Amerika szintén tervbevette a H-bombák további kipróbálását. Az egyik nagy H^bombát követi a másik fél még nagyobb H-bombája, amíg végül az emberiség el fogja érni önmaga teljes kiirtásának lehetőségét. Nevetségesnek tartotta azt a kísérletet, hogy 30— 40 billió dollárért bombamentes fedezékeket építsenek a nukleáris lövedékek ellen. “A H-bomba ellen nincs védelem. Az egyedüli megfelelő védelem a H-bomba ellen a béke. Feltétel nélküli béke az egész világon. Nincs más védelem. Odáig jutott volna az emberiség, hogy most mindenkinek visz- sza kell bújni uj barlangokba? Ilyen életet akarunk a gyermekeink számára? “Azt mondom, hogy erre ‘nem’-mel válaszoljunk. Mi nem akarjuk életünket alagutakban és fedezékekben leélni. A béke szabad világának fényes napsütésében akarunk élni. olyanban, amelyben minden népnek nagyobb szabadságban és társadalmi igazságban legyen része.” Abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy az autóipari szakszervezet minden tagjának és minden munkásnak olyan világért kell dolgoznia, amelyben az államok közötti határok olyanok lesznek, mint az USA és Kanada közti határok, amelyben nem lesznek hadseregek és háborús feszültségek. A konvenció nagyon megtapsolta az a kijelentését, melyben Dullest nevezte meg a középkeleti válság főmérnökének, aki “válságból válságba, meredekről meredekre vezet bennünket”. Dullest a világ “legmesszebbre hatoló rosszulirányi- tott löveg”-ének nevezte. Rámutatott beszédében arra is, hogy Michiganben. legalább is, pontosan azok a munkás vezérek támogatták leginkább a republikánus pártot, akik közül többen a jelenlegi vizsgálat célpontját alkotják. A demokratikus jogok kérdését érintve úgy nyilatkozott, hogy a légkör megjavult, McCarthyt a ‘hiitő’-be tették, de azért hozzáfűzte ezeket: “Habár kevesebb a szembeszökő igazságtalanság, de továbbra is használatban vannak azok az igazságtalan- és antidemokratikus módszerek, amelyek McCarthy fénykorában voltak alkalmazva. Ezeket gyökerestül fel kell számolnunk, mielőtt egy uj hisztéria-hullám uj atrocitásokra vezetne. . . .Most, hogy a mccarthyzmns hulláma visszavonult, újra kell építenünk a Bill of üights keretén belül.” % JF AMERIKAI ff MoqyofJzo Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y„ N. Y. Vol. VI 15. Thursday, April 11, 1957. NEW YORK, N. Y. AGGODALOM ANGLIÁBAN A H-BOMBA MIATT áldozata éhségsztrájkot kezdett, melyet addig folytatnak, amig egyezmény jön létre a világon, hogy minden bomba kísérletezést' betiltanak. Tiltakoznak az angolok Egy hónappal a' Karácsony szigeteken jelzett hidrogén bombával való kisérletezés előtt, Nehru indiai, Czirankie- wicz lengyel elnök vezérlete alatt a quakerek és a Holland reformátusok a brit egyház jó részével együtt tiltakoznak a kisérletezés ellen. Londonban tömegtüntetésre készülnek a Trafalgar Squaren. Minden kilátás meg van arra, hogy az angol nép még hatásosabban nyilvánítja helytelenítését, mint a szuezi kalanddal kapcsolatosan tette. A bermudai konferencia után kérdésekkel halmozták: el McMillan miniszterelnököt. Még a London, Times is megjegyezte, hogy Anglia nem ura szavának, mert alighogy hajlandónak mutatkozott a hidrogén bomba kísérletezések megszüntetésére, visszavonta a szavát. “Az a helyzet, — irta —hogy7 aki akar az telíti meg csontjainkat Strontium 90-el, amikor neki tetszik. Beaverbrook lapja rajzokban mutatja be a Karácsony szigeteken készülő kísérletezések eredményét. Franciaország,. Németország és a többi “másodrangu államok” sorban állnak a tömegirtó készülékeiek kipróbáíásá- | ra és a még meg nem szüle- j t ettek közül mindig többet s ! többet Ítélnek a vér és a I csontrák borzalmaira.* REUTHER 3ÉKEPR0URA1JI t Az UAW 16-ik konvenciója elé terjesztett jelentésében Reuther, a szakszei~vezet elnöke, javasolja USA kormányának, hogy álljon az élére a világ békéje és jóléte biztosításáért indítandó kampánynak. Reuther 10 pontos békeprogramba foglalta ös.-,ze ezzel kapcsolatos javaslatait és pedig: 1. ) Az Egyesült üllamok járuljon hozzá egy világbéke és jóléti alaphoz évi nemzeti jövedelme két százalékával 25 esztendőn keresztiül. Ez megfelelne évi nyolc és félbillió dollárnak. 2. Oroszországot felszólítanák, hogy ugyanilyen arányban járuljon hozzá az alaphoz. 3.) A béke, és jóléti alapot az Egyesült Nemzetek Szervezete kezelné. 4.) Amerika élelmiszerfölöslegét szintén a béke céljaira használják fel. 5. ) Szövetségi hozzájárulásokkal képezzenek ki “béke- technikusokat”. 6. ) Adjon az USA gazdasági támogatást az arra rászorulóknak politikai feltételek: nélkül. 7. ) Mialatt a UN kidolgozza, e terveket, Amerika továbbra is eszközölje pénzügyi részvételét a UN szervezetben. 8. ) Hosszúlejáratú kölcsönök az arra rászoruló nemzeteknek alacsony kamat mellett. 9) USA lépjen fel mindenféle gyarmati uralom ellen, minden nép politikai függetlensége és önrendelkezés© mellett. 10.) Amerikának össze kell egyeztetni nemes ígéreteit gyakorlati tettekkel a faji egyenlőség kérdésében, a Legfelsőbb Törvény széki egyenjogusitása rendelete érvényre juttatásával. Javulnak a kilátások a leszerelésre LONDON. — Az Egyesült Nemzetek Leszerelési Albizottsága nyugati tagjai “óvatosan optimisták” a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó egyezmény lehetőségeit illetőleg. A Leszerelési Albizottság, melynek a Szovjetunió is tagja. már hetek óta ülésezik egy ily egyezmény létrehozatala érdekében. 25 százalékos fegyverkezéscsökkentést ajánlott Amerika képviselője a londoni- leszerelési konferencián. Ez azonban nem vonatkozna a nukleáris felszerelésekre. Anglia “elreHenlési” védelme Az angol kormány bejelentette, hogy átszervezi nemzetvédelmét. Hadserege létszámát a jelenlegi 7Q0,000-ről 375,000-re szállítja le 1982- re. “Védelmét” ezentúl atomfegyverekre, irányitó atom- lövegekre helyezi. Helyesebben, megállapítják, (hogy atomháborúban védelem tulajdonképen nincs, illetve védelmet csak azáltal “nyerünk” ha fegyverkezésünkkel “elrettentjük” a másik oldalt a háború megindításától. j i Harry Bridges-t és három kollégáját ujrajelöl- ték vezető tisztviselőknek a rakodó és raktári munkások szak- szervezete san-franciscio konferenciáján. í LONDON. — A “Labourl Party” határozati javaslatot* fogadott el, melyben követe-, li a kormánytól, hogy halasz-j sza el a hidrogén bombával j való kisérletezést. Ez a határozati javaslat három ellenkező nézetet foglal magában. A H-bombával való kisérletezés kérdésében olyan ellentétek merültek fel, j melyek a párt szakadásával \ fenyegettek. Hugh Gaitskell a munkáspárt parlamenti vezetője és hívei egy viharos gyűlés után hozták létre a határozati javaslatot. Gaitskellt erősen kritizálják, mert a sztrájkok és általában a munkáspártra nézve kedvező helyzet dacára nem volt képes hatásos támadást vezetni a kormány külpolitikája ellen. A munkás párt teljes egészében, úgy a bal, mint a jftbb ■ szárny, nagy aggodalommal tekint a hidrogénbombával való kísérletezésre. A hidrogénbomba kérdése komoly i kérdéssé válhat az egészI, nemzet szemében, mert min- j j den osztályt és pártot egy-1, aránt érint. Hogy mily mély- j} ségesen érinti az angol népet t a kormány által bejelentett j j H-bomba kisérletezés, arra a 1 j ''Steel házaspár esete vetv | élénk fényt. j ( I Házaspár a H-bomba útjában ( Harold és Sheila Steel an-1 j golországi quaker szülők. Há- j ( rom gyermekük van. A Steel házaspár tiltakozik az H- j( bombakisérletezés ellen és I j pedig úgy, hogy összes meg-! ( takarított pénzüket ugv hasz-! nálják fel, hogy Japánba re-!] pülnek és onnan a karácsony j ] szigetekre hajóznak, miután ] a kísérleteket ott tartják és ha kell életüket áldozzák fel, . hogy megmutassák a világ- ■ nak a nukleáris kisugárzás- borzalmait. 13 éves fiuk Hugó iskola- : társaival gyülésezett és azt , mondta: “Látjátok mit csinál az 'én édesapám! Hát ti mit csináltok mindnyájan?” Elfogadták azt az eszmét, hogy “BÉKEHAJÓ”-val fogják a kísérletezések helyét piketel- ni. Angliából és több más országból is ajálkoztak az emberek ki pénzzel, ki mással. Az újonnan alakult “National Council for the Abolition, of j Nuclear Weapons Tests” 29 | Great James St. London WC 1. 500 levelet kapott az első i nap. Egy japán üzletember felajánlotta, hogy fizeti Steelék j útját Japánig. A japán ujsá-j gok telve vannak, hogy egy 1000 tonnás hajót, vagy két halászbárkát rendelnek ré- j szűkre. Tokióban 7000 kért i engedélyt, hogy csatlakozhassanak Steelékhez illetve a “Béke hajókhoz.” A Hiroshima emlékmű előtt az 1945-ös, atombomba kisugárzás négy
