Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-04 / 14. szám
_8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday. April 4, 1957 Magyarország SZOVJET GAZDASÁGI SEGÍTSÉG MAGYARORSZÁGNAK MOSZKVA, márc. 28. — Kádár miniszterelnök •kettős egyezményt kötött a szovjet politikai és (pártvezetőséggel, amelyek még szorosabbra vonták a kapcsolatot a két ország között. Horváth Imre külügyminiszter az egyezményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a szovjet csapatok magyar területen való tartózkodását hosszasan tárgyalták, de a végső döntést e kérdésben elhalasztották. A Reuters hírszolgálat itteni tudósítója a következőkben összegezi az egyezmény gazdasági vonatkozásait: A Szovjetunió az idén 110 millió rubelnyi (hivatalos árfolyam mellett 271 - mill, dollár) árucikket ad Magyarországnak. Ezenkívül hosszúlejáratú kölcsönt adnak Magyarországnak, melyből 18712 millió dollárnyit az idén felhasználhat Magyarország. 50 millió dollárnyi kölcsönt szabad valutában (dollár, font, frank, stb.) kap a magyar kormány. Hosszú időre elhalasztják a 37'/> millió dollárnyi magyar adósságnak a törlesztését. Eltörlik azt a 920 millió dollárnyi tartozást, mely az egykori német államvagyonnak a magyar kormányra való átruházása, valamint a Szovjetunió magyar vállalatokban való részesedése megszüntetése következtében terhelte a magyar kormányt. A két kormány közös nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a NATO hatalmak ‘veszedelmes fegyverkezése következtében a szovjet csapatok magyar területen való tartózkodása ‘döntő tényező az ország megvédésében az imperialisták támadó terveivel szemben”. Hozzátették azt is, hogy a közeljövőben megbeszélést fognak tartani a szovjet csapatok ‘ideiglenes’ magyarországi állomásozása kérdésében. Meg fogják határozni a szovjet csapatok létszámát, elhelyezését és jogi helyzetét. HOL HIT I MAGYAR ATOMKUTATÁS — Magyarországi riport — "Igen lelkesítő teljesítmény ilyen nagy és sokoldalú kutatóintézet felépítése és megszervezése néhány év alatt. Mély benyomást gyakorolt rám mind a kísérletié mind. az elméleti téren tapasztalt magas színvonalú kutatómunka. Reménységgel nézek a magyar fizikusokkal való további személyes kapcsolat elé és azokra az értékes hozzájárulásokra, amelyeket közös célunknak szentelnek.” Egy esztendővel ezelőtt irta ezeket a sorokat L. Rosenfeld, a manchesteri egyetem világhírű elméleti fizika professzora, a magyar atomkutatás fellegvára, a csillebérci Központi Fizikai Kutató- intézet vendégkönyvébe. Az intézet, amelyet Jánossy Lajos professzor, a kozmikus sugárzás külföldön is elismert kutatója vezet, 1950-ben alakult és azóta fokozatosan bővül. Korszerű műszerekkel, értékes berendezésekkel felszerelt osztályain ma már valóban széles alapokon bontakozik ki az atomkor beláthatatlan távlatokkal kecsegtető tudományágainak hazai művelése. Milyen eredmények születtek eddig? Bizony nehéz lenne valamenyit felsorolni. Ezért a mai alkalommal csak az atomfizikai osztályra látogatunk el. A millió voltok birodalmában A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM SOMOGYBÁK — Magyarországi riport — A MÚLT ÉVI OKTÓBERI és novemberi események nagy hatással voltak a falvak életére Somogy megyében is. Az ellenforradalom előtt megyénkben 327 termelőszövetkezet volt, ezek közül 297 feloszlott. Mindössze 30 termelőszövetkezet maradt meg, de ezek között is csak 6 volt olyan, amelyből nem léptek ki tagok. A megye termelőszövetkezeti mozgalmában már az ellenforradalmi események előtt is súlyos bajok voltak. Szeptemberben különösen a marcali, a nagyatádi, a kaposvári, a csurgói és a barcsi jpárásban mintegy 40 termelőszövetkezetben voltak olyan megnyilvánulások, hogy nem kívánnak tovább közösen gazdálkodni. Ezek többsége az 1955-56os erőszakos tsz-szervezéskor alakult meg. Most ismét bebizonyosodott, hogy nincs köszönet az erőszakkal létrehozott termelőszövetkezetekben. A közös gazdaságok ilyen nagyarányú felbomlásának másik oka volt az ellenforradalmi elemek támadása. Sok szövetkezetei erőszakkal, megfélemlítéssel oszlattak fel, s igy a közös gazdálkodásból olyan dolgozó parasztok is kiváltak, akiknek korábban eszébe sem jutott visszatérni az egyéni gazdálkodáshoz. Különösen október utolsó napjaiban ellenforradalmi elemek sok helyen terrorral kényszeritettek feloszlásra szövetkezeteket. Január eleje óta a feloszlott termelőszövetkezetek helyébe létrejött, illetve újjáalakult 60 termelőszövetkezet. Vagyis megyénkben jelenleg 90 közös gazdaság működik. A legutóbbi két és fél hónap alatt — legfontosabb feladatunknak tartottuk a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetének elemzését; az ellenforradalmi erők támadásának visszaverését ezen a területen is, és támogattuk a dolgozó parasztok törekvéseit uj közös gazdaságok szervezésére. Igv alakult például uj szövetkezet a barcsi Vörös Csillag helyébe, ahol ismét Losonci Pált választották meg elnöknek, és máris ezer holdnál több földön gazdálkodnak. Az újjáalakuló termelőszövetkezetek többségében szegényparasztok vannak. Természetesen sok bajjal, anyagi nehézséggel 1 díszkődnek. Igaz, megkapták a legfontosabbat: a gazdálkodási önállóságot. De ez még nem minden. Ahol széthurcolták az állatokat és a megmozdítható vagyontárgyakat, ott a törvény érvényesítésével visz- s/.ajuItatjuk azokat jogos tulajdonosainak, a szövetkezeteknek. De még igv is több helyen kevés az állat, kevés a felszerelés. Ezek beszerzésére hitel kell a tsz-eknek. Persze, olyan formában, hogy annak visszafizetését a szövetkezet tagsága garantálja is és ne tekinthesse könnyen megszerezhető adománynak, amely munkanélküli jövedelemhez juttatja őket. Mindenesetre: a pénzügyi's egyéb segítség formáját és módozatait sürgö- 'ísen tisztáznia kellene a központi vezetésnek. FIGYELEMRE méltó jelenség megyénkben, liogv szinte tömegesen alakulnak különféle termelési társulások. Sok helyen alakítottak dolgozó parasztok ilyen társulásokat, például burgonya-, dohánytermesztésre, sertéshizlalásra; létrejöttek tej szövetkezetek, hegyközségek méhészeti szövetkezetek. Több mint száz ilyen termelési társulás, egyszerűbb szövetkezet kezdte meg működését. Valahogy úgy áll ezzel is a dolog, mint a vetéssel. Azt mondtuk, hogy az előző esztendőkben — amikor oly sokat irtunk és beszéltünk a vetésről vagy más mezőgazdasági munkákról —, csak nagy kínnal és döcögve haladt. Tavaly ősszel viszont mindenütt szorgalmasan dolgoztak a határban. A dolgozó parasztok látták és látják munkájuk értelmét: megnövekedett a föld becsülete, nagy anyagi ösztönzőerőt kapott a gazdálkodás. Nos, valahogy igy vagyunk a szövetkezéssel is. A dolgozó parasztok közül sokan felismerték, hogy közös erővel többre vihetik, mint egyénileg, igy hát saját elhatározásból alakítanak különféle szövetkezeteket. A szövetkezés szabadságának megteremtése lehetővé teszi, hogy kibontakozzanak az okos paraszti kezdeményezések; s a dolgozó parasztok a szövetkezés olyan formáját válasszák, olyan alapszabály szerint gazdálkodjanak, amely nekik a legjobban megfelel, örülnünk kell minden ilyen kezdeményezésnek. Megérdemlik a támogatást, mert általuk gyarapszik a magyar szövetkezeti mozgalom, növekszik a gazdálkodás eredményessége, s mindjobban ösztönzik a szövetkezésre az egyéni gazdákat. MINDEZT megfontolva állítom; a legutóbbi évek egyik fontos tanulsága, hogy erőszakosan soha semmiképpen nem szabad szövetkezetei szervezni és a szövetkezeti mozgalomba sincs helye semmiféle sémának, sablonnak. Ez pontosabban azt jelenti, hogy mi Somogybán igy vélekedünk, nem baj, ha nem lesz két olyan szövetkezet sem, amelynek alapszabálya, munkarendje, hajszálra megegyezik egymással. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a szövetkezéssel együtt erősödjék a falusi emberek szocializmusba vetett hite, csakugyan fellendüljön a növénytermelés és az állattenyésztés; jobbmóduvá legyenek a parasztcsaládok. Hiszen ahány vidék, úgyszólván annyiféle a termelési adottság. Ezért elhatároztuk, hogy megyénk mezőgazdasági szakembereivel együtt vidékenként kidolgozzuk a somogyi mezőgazdasági termelés legfontosabb irányelveit. Szükség van erre, mert egészen más a gazdálkodás jellege például a Balaton vidékén, mint a Kapos völgyében, vagy a nagyatádi járás homokos részein. A Balaton mentén kiváló lehetőség van szőlő- és gyümölcstermelésre, kertészkedésre, tehát nagy jövőjük van itt a hegyközségeknek. A homokos részeken viszont burgonyát, a homokot jól tűrő takarmány- és ipari növényeket lehet termeszteni. A Kapos völgye kiválóan alkalmas takarmánytermesztésre s régi hagyománya van itt a szarvasmarha-tenyésztésnek. Bízunk mezőgazdászaink szaktudásában, s abban, hogy segítségükkel támogatni tudjuk a mezőgazdasági termelés fellendítését, a dolgozó parasztok szabad elhatározásán nyugvó szövetkezeti mozgalom erősödését. Az atomok bombázásáról a magreakcióról bizonyára hallottak már olvasóink, de azt valószínűleg kevesen tudják, hogy e kísérletek elvégzéséhez olyan hatalmas, úgynevezett “gyorsító berendezésekre” van szükség, mint amilyeneket itt láthat a szerencsés látogató. Az itt készült “kasz- kádgenerátor” négy méternél is magasabb oszlopokra szerelt alkatrészei szinte teljesen betöltenek egy nagy termet. Felső és alsó vége között körülbelül 800,000 volt feszültség különbséget tudnak létrehozni. Ha elemi részecskék, elektronok, protonok repülnek végig a zárt, légritkított csőben — a két pólus között — ezek annyira felgyorsulnak, hogy amikor atommagokba ütköznek különböző változásokat, reakciókat hpznak létre. Ez a gyorsító egyébként annyi atomi lövedéket szolgáltat, mint 30 kilogramm rádium. A vizsgálatok két nagy csoportba oszthatók. Ha a berendezést neutronforrásként használják, akkor rövid felezési idejlj, radioaktiv izotópokat (például: sugárzó jódot, brómot, ezüstüt, aranyat stb.) lehet előállítani. (Persze ezek főleg kísérleti jellegű vizsgálatok.) Másrészt a berendezés segítségével olya)] magreakciókat vizsgálnak, amelyeket negyenergiáju gammasugarak hoznak létre. A közelmúltban az osztály két vezető kutatója például megmérte, mennyi neutron szabadul ki a jódból a gammasugárzás hatására és pontosabb eredményt értek el, mint, amilyenről eddig a nemzetközi irodalom beszámol. A Van de Graaf-generátor A szomszédos teremben nyolc méter magas, két méter átmérőjű henger tűnik szemünkbe. Ez a négy és félmillió voltos Van de Graaf-generátor nagy nyomású köpenye. Ezidőszeiint ez Közép- Európa legnagyobb feszültségű gyorsítója. Olyan magreakciók végrehajtására szolgál, amelyek csak igen nagy energiájú elemi részecskékkel való bombázás hatására jönnek létre. Jelentős eredmények születtek az osztály neut- ronfizikai részlegénél is. Itt például még a genfi atomkonferencia előtt megmérték az urán hasadási keresztmetszetét. Ez megmutatja, hogy meghatározott neutronsugár mennyi uránmagot hasit. Ennek ismerete szinte elengedethetetlen az atommáglyák szerkesztői és kutatói számára. A nutronfizikai részleg kutatói most érdekes kisér- letsorozat előkészítésén dolgoznak: a neutronok repülési idejének és távolságának alapján meg akarják mérni ezeknek az elemi részecskéknek az energiáját. A mérés pontosságáról csak annyit, hogy itt a milliomod másodperc ezredrészényi időtartalmakról van szó. Ehhez különböző elekt- ronus berendezéseket és műszereket szerkesztettek az osztály kutatói. A békés hidrogénbomba A kísérleti kutatások mellett széleskörű elméleti munka is folyik az osztályon. Simonyi Károly professzor, az osztály vezetője, aki 1951-ben, (Folytatás a 11-ik oldalon)
