Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-04 / 14. szám

Thursday, April 4, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Sanghaj - rejtelmek MAGYAR VÉR AUSZTRIÁNAK Milyen eredményt várnak Ausztriában a magyar menekültektől? Az alant következő, nem várt következtetésre célzó adatokat a ncwyorki “The Reporter’» cimü folyóirat március 7-iki számában megjelent hosszabb cikkből vesszük. A cikket George Bailey irta és a folyóirat szerkesztője a “The Fate of the Hungarian Refugees” cimü cikkről csak azt a megjegyzést teszi, hogy “accurate report”, igy a cikk rejtett kivetkeztetéseiért is a felelősséget a Reporter folyóiratra, illetőleg a cikk írójára hárítjuk. — Szerk. Január 15-re az osztrákok lelkesedése és nagy­lelkűsége már annyira leapadt, hogy a segítő kampányt más alapokra kellett fektetni. Amig addig csak a menekült magyarok segítése volt a fontos, most már előtérbe nyomult az is, hogy az osztrák kormány vállairó) is le kell venni a túl­ságos nagy terhel. De azonkívül már az osztrá­kok is veszekedni kezdtek egymással, mert már nagyon megunták, hogy kedvelt kávéházaikat úgy Becsben, mint már vidéki városokban is ra­gadós magyarok töltik meg. A kávéház Ausztria egyik legrégibb és legjob­ban értékelt intézménye. És íme, a magyar me­nekültek, akiknek semmi más dolguk nincs, mint várni és várni, már a kora reggeli órákban meg­töltik a kávéházakat, rendelnek maguknak 3 shil­ling- ára “espresso”-t s azzal egész nap lefoglal­ják székeiket. Az osztrákok kényelemszerető né­pek, nem sietnek, de az a látvány, hogy az ilyen székhez-ragadó vendégek napról-napra, hétről- hétre és hónapokon át miként teszik tönkre ká­véházi üzleteiket, kihozta őket sodrukból. Végre is egyes kávéházak rendőrt állítottak az ajtóba, akik nem engedik be a magvar-kinézésü vendége­ket. GAZDASÁGI MÉRLEG Hivatalosan is gyökeres változások várhatók. Az osztrák kormány Bécsből el akar szállítani sok ezer magyart ; a vidéken privát helyieken, szállodákban vagy táborokban kerítenek nekik helyeket. Erre már azért is szükség van, hogy elejét vegyék az esetleges súrlódásoknak. Eddig ugyan még ilyenek nem voltak, de az osztrákok egyre türelmetlenebbek lesznek és most már a “Segítsétek a magyarokat” jelszó helyett inkább a “Segítsétek Ausztriát” lehet hallani. A hosszas várakozásba beleunó magyarok is egyre türel­metlenebbek lesznek. Mindazonáltal az osztrák sajtó nagy része nem helyesli a magyar menekülteknek táborokba való gyűjtését, noha az ilyen táborokat leginkább az osztrák és az idegen Red Cross (Vöröskereszt) egyesületek finanszírozzák a külföldről jövő ado­mányokból. Az osztrákok azonban egyre jobban panaszkodnak, hogy a külföldről jövő támogatás korántsem elég és ők már nem birják tovább. Az osztrák belügyminisztérium eddig két és félmillió dollárt kapott abból az ötmillióból, amit az Egyesült Államok adott a United Nation szer­vezetnek menekültek támogatására, de azonkívül mindenünnen, másfelől is érkeznek adományok. ITT JÖN A JAVA Vannak azonban olyanok, akik azt állítják, hogy végeredményben az osztrák gazdaság csak nyert a magyar menekülteken s nagyon is messze áll attól, hogy mártiromságot emlegethetnének. A külföldről özönlő összegek emelték a forgalmat s javították az osztrák valutát. És végül CARITAS — a. . Osztrák Katholikus Jótékonysági Egyesület egvik vezetőié rámuta­tott arra is, hogv 'Ausztriában 290.000-rel több a nő. mint a férfi. De azonkívül minden 3 férfi közül kettő már 50 éven felüli. Talán ez magva­rázza meg. hogy Becsben annyira leesett a szüle­tések száma. — csak 7 esik ezerre, ami jelenleg legalacsonyabb az egész világon. Ezzel szemben a menekült magyaroknak többsége férfi, méghoz­zá ép-testű. 40 éven aluli ember. AZ AMERIKAI haditengerészet jelenti, hogy ZPG-2 jelzésű léghajója már 230 órája van a le­vegőben, s ezzel megdöntött minden eddigi idő­tartam- és távolsági rekordot. A léghajó leszállás nélkül föbb mint 7000 mérföldet repült, s igy túl­szárnyalta a Graf Zeppelin léghajó 1929-ben fel­állított 8980 mérföldes csúcseredményét — A ZPG—2 t a Goodyear-gyár építette, hossza 103 méter, két motorjával, fedélzetén 14 személlyel óránként 115 kilométeres sebességgel repül. Sanghaj. Mennyi gondolatot ébreszt ez a vá­rosnév. Ki ne hallott, ki ne olvasott volna már a hatalmas távol-keleti világvárosról. Az ember agyában emlékek rajzanak a város birtoklásá­ért folytatott imperialista marakodásról, felhő­karcolók és nyomorúságos tömeglakások gro­teszk ellentétéről, fantasztikus méretű üzletkö­tésekről és a hírhedt éjszakai életről, a “neon­fényes fertő»’-ről. Az újságíró szenzációt vár Sanliájtól. Úgy érzi, itt Sanghájban Írhatja meg végre a nagy, az annyiszor megálmodott, nagy riportot. A rejtelmek városa... Felajzott várakozásában azonban csalódnia kell. Pedig Sangháj valóban lenyűgöző. A tizennyolc emeletes Sangháj-szálló tetőteraszáról igazán nem mindennapi látvány tárul az ember elé. Kele­ti irányba a Jangce felé hömpölygő hatalmas fo­lyó, a Huang Pu hátán tízezer tonnás hajók és mellettük parányinak tűnő bárkák, tutajok, uszá­lyok százai úsznak. A folyó jobbpartján *■ város belseje — a hajdani City —- fölött húzóé opál- szinü páratengert 15—20 emeletes felhőkarcolók törik meg. A balparton hatalmas kémények szá­zai ontiák Sangháj gyárainak kormos leheletét. Gigászi várost sejtetnek a Sangháj méreteiről szóló adatok is. Csak egyet említek: Sangháj több mint hatmillió embernek szolgál szükebb hazájául. Ez több, mint Budapest, Becs, Prága, Milánó és Varsó lakossága együttvéve. A város lakosságának évi természetes szaporulata mint­egy százötvenezer fő, vagyis a szaporulatból min­den évben akkora várost lehetne benépesíteni, mint Miskolc. A város képe. méretei bizarr ellentétei elké- pezíő forgalma, káprázatos, színes forgataga fe­lülmúlna!; tehát minden várakozást. A szenzációt, Sangháj rejtelmeit azonban hiába keresi az em­ber. A titokzatos, rejtelmes Sanghaj a múlté már. Ezek a jelzők a régi gyarmati világvárosra illettek. A néphatalom nemcsak a gyarmattartó­kat söpörte el, de fokozatosan elosztotta a rejtel­mek homályát is. Hatalmas ipari és kereskedelmi központ A távol-keleti metropolis gazdasági jelentősé­gbe semmivel sem csökkent. Sőt. A város lakossá­ga ma másfél millióval több, mint 1949-ben volt, az elmúlt öt esztendő alatt ötszázezer ember szá­mára épi4 ettek uj lakást. Sangháj világhírű tex­tilipara rna hatalmasabb, mint valaha és az uj nehézipari üzemek (a felszabadulás előtt ez sem volt) a város iparának harminc százalékát képe­zik. Jóval nagyobb a kereskedelmi forgalom is. A Keletkinai-tenger felől a torkolatánál 12 kilo­méter széles Jangcén és a Huang Pun naponta hatalmas kereskedelmi gőzösök tucatjai érkeznek a világ minden tájáról a sangháji rakpartokhoz. A város áruforgalma többszöröse az 1949 előtti­nek. De ez a forgalom már nem angol és francia és japán nagytőkések számára jelen milliós hasz­not. A vámhivatal sokemeletes épületében a népi Kina állami szervei dolgoznak, a hajdani angol uralomra csak a toronyóra Westminstert harang­játéka emlékeztet. A Jenán utca — mely valamikor a francia és az angol koncessziós terület közötti határ volt — a kereskedőnegyed egyik fő ütőere. Az utca végében furcsa alakú, furcsa tornyu hatalmas betonépület emelkedik. Ez a ház volt Sangháj hírhedt éjszakai életének központja. Az épület mulatóiban és táncparkettjein, a kártyatermek­ben és a bárok diszkrét szépapáiban adtak egy­másnak találkozót diplomaták és nemzetközi csempészek, kémek, nagystílű kalandorok, nagy­kereskedők, gengszterek és prostituáltak. Ma az átalakított helyiségekben több mozi és színház, kinai opera, számos cirkusz működik és ez Sang­háj legkedveltebb népszórakozóhelye. Naponta tízezer ember fordul itt meg. 20 egyetem és főiskola — 30,000 hallgató Szóval csalódnia kell az újságírónak, ha “ti­tokfeltáró”, ‘szenzációs’ shangháji riporthoz keres témát. De azért van mit írni Sanghajról. Sok olyan tény kínálkozik tollhegyre, amit 1949 előtt nemigen írtak vagy írhattak meg. Addig csak azt tudtuk, hogy ez a város volt az imperia­lista agresszió legközvetlenebb célpontja, de ke­veset tudtunk arról, hogy Sangháj volt a kinai munkásmozgalom egyik legerősebb fellegvára is. 1925 és 1936 között három Ízben volt Sanghaj antifeudális-antiimperialista felkelés színhelyé. Nemigen irtuk arról sem, hogy Sanghaj a Távol- Kelet legnagyobb kulturális centruma. Húsz egyetemén és főiskoláján harmincezer hallgató tanul. Zenei élete legfejlettebb egész Kínában. Fontos irodalmi központ is. Sanghajban élte utol­só éveit s itt nyugszik a nagy kinai író T.u Hszin. A Uu Hszin-muzeumhan ama külföldi irók és köl­tők képei között, akiknek müveit a nagy iró for­dítottá kinai nyelvre, a magyar látogató büszke örömmel fedezi fel Petőfi Sándor arcképét.'; Nem lennék újságíró, ha nem kíséreltem vol­na meg, hogy valahogy mégis “szenzációs” anyaghoz jussak. “Talán Sanghaj hírhedt geng­szterélete” — gondoltam, és reménykedve keres­tem fel a városi rendőrséget. — 1956 első felében összesen négv rablás tör­tént — kapom a készséges felvilágosítást. Letörve jöttem ki a rendőrség épületéből. — Hová lettek a világszerte hírhedtté vált sangháji banditák? — kérdezem csüggedten ki­nai uisjgiró barátomat. — A “nehéz fiuk” lakat alatt vannak, a töb­bit igyekszünk átnevelni — válaszolja finom mo­sollyal. Fábián Ferenc Magyar család vissza akar menni RALEIGH, North Carolina. — A United Press jelentése. — Egy itteni magyar “menekült” csa­lád úgy nyilatkozott, hogy inkább szembe néz otthon a kommunisták büntetésével, mint éhesen és elhagyatva éljen Amerikában. Hirsch István és neje és két éves kis fia Gab­riel haza akarnak menni Magyarországra, mert úgy érzik, hogy ott több alkalma van ahhoz, hogy eltarthassa rendesen családját. Hirsehék decemberben érkeztek Amerikába, mikor kiszöktek Magyarországból. Itt telepedtek le egy másik ilyen menekült magyar családdal. Nem beszélnek angolul és Hirschnek nincsen szaktudása, ami megnehezíti elhelyezkedését. Magyarországon a bicigli versenyzők trénerje volt. Itt egy építési vállalatnál kapott munkát, de az esőzések következtében sok munkást elbo­csátottak. Kubin Gyula, a másik menekült és családja el­költözött az állami egyetemhez, ahol mint fény­képész kapott munkát. Ez azt jelentette, hogy ottmaradtak Hirsehék havi 80 dolláros házbérrel, viz- gáz- és villanyszámla is vagy 50 dollárt tett ki. Nagyon lehangolta mindez a Hirsch családot, akik egészen másnak álmodták az amerikai életet és igy azt kérték, hogy engedjék őket hazamenni Magyarországba. Gyors cselekvésre volt szükség, mert a mene­kültek részére szóló amnesztia március 3I-én le­járt, és ez március 27-én történt. Uj péüzegpég Indiában Indiában kisebbfajta pénzügyi forradalom lesz, mert az ország április elsején áttér a tizedes rendszerű pénzegységre — jelenti az AP. A rúpia ősidők óta az indiai pénzegység. Az angolok 1835-ben szabályozták értékét és felosz­tották értékét 16 annára, minden annát pedig 12 piere. Április elsején (ezeír a napon kezdődik Indiában a gazdasági év) a rúpiát 100 egységre osztják. Eddigi értékét megtartja, de az annak és piek eltűnnek, helyükre 100 “naja rajsza” lép. (Rajsza az érme hindusztáni nyelvű neve. A naja szó azt jelenti; uj. A tizedes pénzrendszer meggvökeresedése után a “naja” szót elhagyják és marad a rúpia és a rajsza.) Az anna és a pie még három évig törvényes fizetőeszköz' marad. A parlamentben, amikor a pénzreformot meg­szavazták, nem egy képviselő súlyos aggodalmá­nak adott hangot, hogy az uj rendszer bevezeté­se — tekintettel az Írástudatlanok nagy számá­ra — csalásra adhat alkalmat. AUSZTIRAI monarchista egyesületek elhatá­rozták, hogy “Vasgvürü” néven egyesülnek. Prog­ramjuk a Habsburg-uralom visszaállítása.

Next

/
Thumbnails
Contents