Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-28 / 13. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Ív*.. Amerikai Magyar Szó előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 130 East 16th Street New York 3,.N. Y. — Telefon: AL 4-0397 <s*||!!|sq84 ^ I Az egyiptomi zsidó menekültekért ! Az egyiptomi zsidók helyzete valóban tragikus, jnondja az “American Jewish Committee”. Az utolsó négy hónap folyamán ezrével kergették ki Nasser kormánya a zsidókat. Több ezret kiván­dorlásra kényszeritettek. A 35—55,000-re becsült egyiptomi zsidóságból legalább 10 ezer hagyta el eddig az országot. Akik ott maradtak azokat gazdaságilag fojtják tneg. Vagyonukat lefoglalják és lehetetlenné te­szik számukra azt, hogy megélhetést szerezze­nek. Nem is próbálják titkolni azt, hogy Egyip­tomban nincsen jövő számukra. Nasser egy pillanatra sem óhajtja terror kam­pányát a zsidók ellen felfüggeszteni, azért spe- ciálistákat állít be erre a munkára. Sók idegen tanácsadója: közt nagy számai vannak a német nácik, volt Wehrmacht tisztek és a régi afrikai hadosztályból. Könyört nem ismerő szívtelen banda, akik nagyszerűen végzik el piszkos' mun­kájukat. Az a tény, hogy Egyiptom jogosan száll szem­be az őt a múltban kizsákmányoló gyarmati ha­talmakkal, semmiképen nem indokolja, vagy iga­zolja Nasserék embertelen eljárását a zsidó ki­sebbséggel szemben. A bizottság több lépést ajánl a kizárt egyipto­mi zsidók védelmére. Szeretnék meglazítani a Walter-McCarran tör­vényt, hogy őket is hozzák az Egyesült Államok­ba, mint a magyar menekülteket. “Könyör” repü­lést azok részére, akiket beengednek és vizsgála­tot kérnek az Egyesült Nemzetektől arra, hogy Egyiptom mit csinál a zsidókkal. Eisenhower elnököt fel akarják kérni, hogy ha­tározott lépéseket tegyen az egyiptomi zsidók megsegítésére. Tesz-e, az a kérdés? Mostani kül­politikánk közép-keleten olyan, hogy, mindkét résszel játszik és teljesen ignorálja az emberi tényezőket, mert a politikai érdekek diktálják azt alapvető erkölcsi szempontok helyett. SZKEB TÖRVÉNYHOZÁS Ma olyan a helyzet Indiánában, hogy a mun­kadó felbátoríthatja az egyik munkást, hogy vágja el a nyakát a másiknak még hozzá a “tör­vények keretein belül”. A törvény biztosítja “munkához való jogát”, mondhatja a munkát ke­resőknek a gyáros. Adok önnek egy dollárt egy órára és a másik, aki eddig S1.25-öt kapott órán­ként mehet a fenébe. A munkás hálás lehet, hogy az Indiana állami törvényhozás ilyen szépen “megvédte” jogait. Ugv bizony, még az unióhoz sem kell már csatlakoznia. A szkeb törvény nem mondja ezt meg így nyíl­tan, de bármit mond is, csak ezt jelenti és fel­tétlenül ezt a célt szolgálja. A szakszervezetet a törvényen kívül helyezik. Célja nem a munkás védelme, hanem a szakszervezet tönkretévése. Mit ér a szakszervezet, ha az üzem munkásainak fele nem tartozik bele. Mit ér sztrájk, ha tovább­ra is megy a termelés az üzemben. Nem csoda, ha Indiana állam munkásai tüntet­tek az állam törvényhozás épülete előtt. A tünte­tő szakszervezeti tagok jogosan haragusznak a republikánus kormányzóra. Handley kormányzó azt hitette el a munkások­kal, hogy semmiféle szkeb törvényt nem ir alá. Úgy csinált mintha nem tetszenék neki sehogyse e munkás ellenes törvény, de ha úgy érezte, ak­kor miért nem alkalmazta a VÉTÓ jogát? Még a múlt héten is morgott, hogy ellenzi e törvényt, de az egyetlen lépést amivel megmutathatta volna őszinteségét nem tette meg: elfelejtette, a vető jogát. Még a múlt januárban hangoztatta az AFL törvényhozó konferencián, hogy ilyen törvény veszélybe hozná a munkás és munkáltató közti jó viszonyt, most azonban úgy látszik, hogy még­A CANBERRA! ÉRTEKEZLET Mint az AP hírügynökség tudósítója Írja, a SEATO Canberrában folyó miniszteri tanácsá­nak értekezletén komoly gondot okoz a “kom­munista felforgató tevékenység” kérdése. Hogy ez alatt mit értenek, maguk is nehezen tudják megfogalmazni. Megkérdezték Casey ausztráliai külügyminisztert, mit ért tulajdon­képpen “felforgató tevékenység” alatt, mire ő azt válaszolta, hogy “ifjúsági mozgalmakat, szakszervezetekbe való beszivárgást, neves sze­mélyiségeket vonzó fedőszervezeteket és egyéb tevékenységet”. Az értekezlet szóvivője hétfőn este, a zárt ülés eredményeit összefoglalva a többi között ki­jelentette: “Elérkeztünk a veszélyek felmérésé­nek szakaszába. A felmérést követi a veszélyek elhárítása módozatainak megállapítása.” A keddi zárt ülésen felszólalt Dulles külügy­miniszter és hosszasan foglalkozott az Egyesült Államok politikájával a Kinai Népköztársaság irányában. A többi között kijelentette, hogy az Egyesült Államok “sziklaszilárdan kitart eddigi kinai po­litikája mellett”. Ez azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok nem ismeri el “az úgynevezett Kinai Népköztársaságot” és továbbra is ellenzi felvételét az ENSZ-be. A SEATO canberrai tanácsülésével foglalko­zó indiai lapkommentárok azt mutatják, hogy az indiai közvélemény aggodalommal figyeli az im­perialista hatalmak délkelet-ázsiai katonai elő­készületeit. Az indonéz közvélemény elitéli a SEATO-t, mivel beavatkozik Indonézia belügyeibe. A Ha- rian Rakiat című lap hétfőn azt irta, hogy az indonéziai államelíenes összeesküvő csoportok minden cselekedetében a SEATO keze vau. A legfelsőbb bíróság efé kerül Stetfa Brown ügye A legfelsőbb bíróság április 4-én tárgyalj a egy nagymama, Stella Brown ügyét. Mrs. Brown “bű­ne” az, hogy nem volt hajlandó saját családja ellen tanúskodni. A múlt év májusában a detroiti fellebbezési bí­róság elutasította ügyét. Mrs. Brownt hat hónapi börtönre ítélték a bíróság iránti tiszteletlenség miatt, mialatt polgárpapirjának visszavonását tárgyalták Mrs. Brown 46 éves, két éves korában hozták szülei Lengyelországból. 1946-ban többszöri pró­bálkozás után sikerült csak polgárságát elnyer­ni. A polgárpapir megfosztási eljárásban azzal vá­dolták, hogy polgárosodását megelőző tiz évben tagja volt a kommunista pártnak, amit ő taga­dott, de amikor összeköttetéseiről és barátairól kérdezték, az alkotmány ötödik függelékére hi­vatkozva megtagadta a választ. E tárgyalás fo­lyamán hat hónapi börtönbüntetést kapott és ezenkívül megfosztották polgárságától. A legfel­sőbb bíróság előtt a következő alkotmányos kér­dések merülnek fel: 1.) ha valaki saját védelmé­ben tanúskodik, joga van-e az ötödik függelékkel védekezni; 2.) ha valaki ismét kihangsúlyozza lo­jalitását az Egyesült Államokhoz joga van-e ha­sonló védekezésre? Mrs. Brown védőügyvédje George W. Crockett Jr. Miután az alkotmányosság kérdése forog fenn Mrs. Brown ügyében sokan támogatják Mrs. Brown ügyét. “The Bill of Rights Fund” Dr. Cor­liss Lamont vezetésével segíti Brownékat a vé­delemhez szükséges pénz megszerzésével. A bap­tista papok konferenciája Detroit és környékén szintén bizottságot szerveztek és e bizottság is kéri a közönség támogatását Stella Brown részé­re A bizottság cime: Stella Brown Citizens Com­mittee, Room 920, 2033 Park Ave., Detroit, Mich. Í' * ­is beadta derekát a gyárosok szövetségének meg a kereskedelmi kamara nyomásának. Jó lesz, ha a szakszervezetek mindenütt harcba szállnak - e veszély ellen, amíg nem késő. Végei vetnének a “Loyalty” programnak Az “American Jewish Congress” nevű konze vativ szervezet úgy nyilatkozott, hogy véget ve hetnének már a szövétségi illetve a kormány í kalmazottak biztonsági programjának. Már í az ideje, hogy a meglevő polgári törvények adjt meg a szükséges biztonságot. A kormány biztonsági bizottságát a kongres; szus 1955-ben hozta létre. A bizottság kérdést ii tézett különböző országos szervezetekhez, közti az American Jewish Congress-hez, hogy hogya lehetne a biztonsági bizottság munkáját mei javítani. Az erre küldött válaszában az A. J. a következő megállapítást tette: “A történelem rég megmutatta, hogy kocki zaí nélküli biztonság keresése hiábavaló dőr ség és hogy a demokrácia élete biztosabb ^ több alkalma van terjeszkedésre, ha készségg elfogad valami kockázatot, hogy megőriz* gyengités nélkül amennyiben csak Iehetség< az egyetlen okot létjogosultságára, — a né szapabadságának védelmét.” “Bankéit a szabadságharcosok tiszteletére” A “Coordinated. Hungarian Relief, Inc.” ápr lis 3-án este 7:30 kezdettel bankettet rendez newyorki Waldorf Astoria Hotel Grand Ballroon jában a Magyar Szabadságharcosok tiszteletér Részvételi jegy ára 25 (huszonöt) dollár. A banket amerikai védnökei között szerepe nek: Harriman és Meyner kormányzók, aztár Mr. és Mrs. Hearst, Mr. és Mrs. Fairlessy a U Steel Corp. elnöke, Mr. és Mrs. Rockefeller, M, és Mrs. McCloy a Chase Bank elnöke, Mr. és Mr Henry Luce, a Time-Life ujságvállalat tulajdon« sai, stb. A magyar védnökök közt szerepelnek: Chori Ferenc és neje, Csepeli Weiss Gábor (a csepe vasgyárak egykori tulajdonosai) Gróf Szapár Antal és neje, Gróf Széchenyi Lászlóné és másol Kommentár? — Fölösleges. TÁRSASÁGBELI HÍR Crittenberg tábornok, a Szabad Európa ujonna. beiktatott elnöke vacsorát adott az elmúlt hétéi a New Yorkban tartózkodó Habsburg Ottó “trón örökös” tiszteletére. Kommentár? — Fölösleges. ÉLJEN A SZERELEM! Úgy Csehszlovákia kormánya, mint Dulles kül ügyminiszterünk hisz a szerelemben. A cseh sajtószolgálat nyilvánosságra hozta hogy Olga Fikotova, Csehszlovákia diszkoszvet bajnoka engedélyt kapott arra, hogy Harold Co- nelly amerikai olimpiász felesége legyen és vei* menjen az Egyesült Államokba. Az ifjú pár Bős tonban készül letelepedni. Az Atlanti óceán mindkét partján vetekedtél az államfők, hogy a romantikus szerelmes pár4 segíthessék. Csehszlovákia elnöke Antonin Zapo- tocky, kijelentette Olga Fikotovának: megérti hogy a szerelem valami rendkívüli dolog. A 24 éves bajnoknő visszafojtotta izgatott? gát legalább addig, amig elmondta az újságíró nak, hogy szerdán megesküsznek Conellyval. Le hét, hogy három esküvőn is keresztül megy, mei ő protestáns, Conelly katolikus és a cseh állam vi szont megköveteli a polgári házasságot is. Olga Fikotova szeretné megtartani cseh állam polgárságát, hogy továbbra is képviselhesse szü­lőhazáját a nemzetközi sportversenyekben. Az ifjú pár Melbourae-ben találkozott az olim- piászon. Harold Conelly tanító Bostonban. A kül­ügyminisztérium égisze alatt járt Európá-ban. Az ifjú pár rövidesen USA-ba jön, ahol Ok Fikotova folytatni akarja tanulmányait a^. orvo­si fakultáson. Támogassuk a Magyar Vöröskeresztet! JeQu'£eJeJc cl AeJXoi­Jr J

Next

/
Thumbnails
Contents